Ajax-loader

Kálmán Mari könyvei a rukkolán


Kálmán Mari - Ecetudvar
Asszimiláció, ​integráció, identitáskeresés - sokszor, sokféleképpen feldolgozott fogalmak. Az Ecetudvar című kisregény mindezt új, eddig kevéssé ismert szemszögből, a második generáció hétköznapi küzdelmein keresztül mutatja be. A regény főhőse, egy épp csak öntudatra ébredő fiatal lány, akinek meg kell küzdenie szülei mindent és mindenkit kirekesztő, betegesen zárt világával, és paranoiás anyja zsarnokságával. Az e világból való kilépése, a szülői házzal való teljes szakításhoz vezet. Azonban a falakon kívüli világ sem elfogadóbb vele. Az előítéletekkel párkapcsolatában is szembe találja magát. Harcba száll a kétirányú előítélettel, küzd kapcsolata megmentéséért. E küzdelem veszteseként, talajt vesztetten, máshol kezdi keresni a gyökereit. Egy régi osztálytárs meghívására Izraelbe megy. A hatvanas évek prospektusaiban „olvasztótégelynek” hirdetett ország egzotikus kavalkádjában azonban még kívül állóbbnak, még idegenebbnek érzi magát. Mikor rájön, hogy kívülállásának oka elsősorban önmagában keresendő, visszatér Magyarországra, hogy szembenézzen az előítéletekkel, és folytassa önmaga keresését. A szerző hű marad a Talyigás Irma esetében megismert és sikert hozó stílusához: humorral, néhol iróniával kezeli a fajsúlyos témát, így az nem csak elgondolkodtató, hanem számos helyzet- és jellemkomikuma okán élvezetes olvasmány is.

Kálmán Mari - Bánatorgia
Az ​öregedés mosolyt, és könnyeket fakasztó folyamatát mutatja be a regény, három különböző karakterű, társadalmi- és családi helyzetű férfi hétköznapjain és magánéleti bonyodalmain keresztül. A regény főszereplője, Bagoly úr. „Ezt a nevet a felesége ragasztotta rá, abból az alkalomból, hogy elhanyagolhatónak éppen nem mondható orrnyergére új, fekete szarukeretes szemüveg került. Az előzőt elhagyta. Meg az azt megelőzőt is. Általában elhagyta a szemüvegeit. Mikor azonban a felesége gúnyos pillantását meglátta, tudta, hogy ezzel a darabbal egy életre össze lesz nőve.” Az események a 70-es, 80-as évek Budapestjén játszódnak, de elvezetnek Amerikába, egy luxus színvonalú öregek otthonába is, megmutatva, hogy a biológia törvényei mindenütt egyformán hatnak. A kisregény öreg emberekről, de nem elsősorban öreg embereknek szól. Az ábrázolás humora, humánuma közelebb hozza az öregedés és az időskor életszakaszát azokhoz is, akik ma még távolinak érzik azt.

Kálmán Mari - Háromszög ​másképp
Az ​emberi kapcsolatok sokféle geometriai formát alkothatnak. Alkothatnak kört, piramist vagy éppen háromszöget. Kálmán Mari új regényében a főszereplők, két férfi és egy nő, ez utóbbi formába rendeződnek, s egyben foglyai is ennek a háromszögnek. Ez azonban mégsem klasszikus szerelmi háromszög. A táncosnő, a táncmester és a zongorakísérő különböző karakterek. Sorsuk részben törvényszerű, részben véletlen események láncolatának eredményeként fonódik össze, de akkor már eltéphetetlenül. A Talyigás Irma és az Ürdög, valamint más emlékezetes kisregények szerzője ebben a művében a többnyire vergődő emberi lélek mélységeinek kutatójaként remekel. Itt azokat a lelki folyamatokat mutatja meg, melyek során ez a három ember szabadulni igyekszik egymás szorításából. Az olvasó szinte bizonyosan fölfedezi a szabadulási pontokat, a szereplők azonban nem. Ez adja a történet feszültségét. A néha tragikus helyzeteket azonban át meg átszövi a humor, vagyis megint minden úgy történik, ahogy az életben: másképp.

Kálmán Mari - Talyigás ​Irma és az Ürdög
"Ha ​az Úristen egyszer szálláshelyet keresne a Földön, s a háta mögé tekintene, bizonyosan Varacskára, erre a csendes református falucskára esne a választása. A Teremtés kezdete óta érintetlen itt minden: a selymes ölű dombok, az egyenes tartású, égbenéző jegenyék, az alázatos füzek, az álmos vasútállomás, sőt még a postahivatal is, bár annak bejáratán megrepedt a tejüveg, de erről majd később. Áldott jókedvében pottyantotta az Úr Varacskát a Vasi-hegyet megkerülő Liska folyó partjára, csak azután valahogy megfeledkezett róla. Ez lehetett az oka, hogy az itt élő elárvult lelkeket időnként az Ürdög próbálta meg pártfogásába venni. Harminc esztendővel ezelőtt, mikor a szabad szellemű Szögi Bernát fiatal lelkészként ideérkezett, kénköves babonák, pokolbéli hiedelmek és jámbor istenhit közt vergődő gyülekezetre talált. Tagjai ártatlanok voltak, akár az erdejükben megbúvó állatok, de éppoly gyámoltalanok is. Ha sok volt az eső, ha kevés, csak fölsóhajtottak a felhők közé: „Hej, de elfelejtettél minket, Urunk!”, mert még a szárazságkor szokásos könyörgéseket sem ismerték. Arra az intésre meg, hogy „segíts magadon”, csak legyintettek, mert úgy vélték, a mondás második felét úgysem hallják meg odafönt. Az Ürdög, hogy jártasságát a világi bölcsességekben megmutassa, kajánul hozzátette: „Kéz kezet mos. Csakhogy viszonosság nélkül az Égben sincs ám kézmosás, s ugyan mit adhattok ti egy kis esőért cserébe?” Az emberek erre csak vakarták a fejüket, s tovább sóhajtoztak..." Történet arról, hogyan tapos el mindenkit maga körül egy zabigyerekként született varacskai parasztlány, hogy karriert csináljon, majd hogyan tapossa el őt egy még erőszakosabb, rendszerváltás utáni ügyeskedő.

Kollekciók