Ajax-loader

John Galsworthy könyvei a rukkolán


John Galsworthy - Modern ​komédia
A ​Forsyte-Saga folytatása a Modern Komédia című regényciklus, amely szintén három regényből (A fehér majom, Az ezüstkanál és a Hattyúdal), valamint két összekötő elbeszélésből áll. A teljes "regényfolyam" hömpölygő áradatában nemcsak egy család élete, fiatalok és öregek, férfiak és nők szerelme, harcai, sikerei és kudarcai, álmai és csalódásai tükröződnek, hanem Anglia története is a Viktória-korszak kezdetéből a búr háborúban és az első világháborún keresztül a MacDonald-féle munkáspárti kormány és az 1926. évi angliai általános sztrájk idejéig. Ezeket a politikai eseményeket ma más szemmel látjuk, mint Galsworthy látta, de Galsworthy hitelesen közli velünk az általa ábrázolt nemzedékek érzelmi és gondolatvilágát. Az író látóköre tágabb volt, mint hőseié; szíve is nagyobb. Dickens részvételével fordult az emberi szenvedés felé, és szatírája társadalomkritka, mely konzervatívságában is felismeri a szocializmus igazságát, sőt közeledő diadalát. A fehér majom nyugati kultúra bomlását, a Hattyúdal pedig e kultúra végét jelképezi. Az ezüstkanál a kiváltságos osztály szatírája, azoké, akik az angol közmondás szerint "szájukban ezüstkanállal születtek."

John Galsworthy - A ​Forsyte börzén
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Galsworthy - To ​Let
John ​Galsworthy's nine Forsyte novels span fifty years of family decline, from the 1880s to the 1930s. In seeking to insulate themselves by property from the reality and the disintegration of their class,the Forsytes are gradually blinded to the threats of social change and 'the stealthy march of passion'. Galsworthy tackles his huge theme - the death of the upper middle classes - with a unique blend of irony and understanding. 1920: The old Forsytes are dead except Timothy, now a centenarian reverting to petulant babyhood, and the Forsytes are split into two camps: those of Soames, the tight-lipped lawyer, ; and of Jolyon, his opposite in temperament. When Soames's daughter, Fleur, and Jolyon's son, Jon, fall in love, the Forsyte armistice is over, and old wounds are mercilessly reopened.

John Galsworthy - A ​szigeti képmutatók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Galsworthy - A ​túlsó parton
John ​Galsworthy (1867-1933) angol író és drámaíró, a PEN Club egyik alapítója és haláláig elnöke 1932-ben kapta meg a Nobel-díjat. Az indoklás szerint az ábrázolás nemes előkelőségéért, amely a Forsyte Sagában éri el csúcspontját. Az előkelő családból származó író Harrowban és Oxfordban tanult, rövid ideig ügyvédként dolgozott, azután vagyonából az irodalomnak élt. A Forsyte Saga az európai családregény divatja idején íródott, Thomas Mann és Martin Du Gard hasonló vállalkozásaival tart rokonságot. Öt évtizedet és négy generációt fog át időben, az 1880-as évektől a múlt század első harmadáig. A nagy sorozat első három regénye még az első világháború előtt jelent meg, azonnal irodalmi feltűnést keltett és szerzőjét a kortársak első sorába emelte. A szerző ekkor még nem gondolt arra, hogy a témával tovább foglalkozzék, s csak tizennégy év múltán tért vissza hozzá. Közben jött és elmúlt egy világháború, a megrögzött szokások között élő angol nagypolgárság kénytelen volt tudomásul venni, hogy nem csak a világ változik, de változnak ők maguk is. A húszas évektől újabb Forsyte-kötetek jelentek meg, köztük az egyik utolsó, A túlsó parton, 1933-ban. E kötet már az angol burzsoázia hanyatlását, a viktorianizmus eltűnését és a nyugtalan, gazdasági válsággal is sújtott modern kor, egy másik Anglia beköszöntét ábrázolja két érzelmes szerelmi történet szálaira felfűzve.

John Galsworthy - A ​fehér majom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Galsworthy - One ​More River
Clare ​Charwell has just fled her sadistic husband to England. Along the way she has met the charming Tony Croom. When she refuses to return to her husband, he falsely accuses her of adultery with Tony in a highly public court trial.

John Galsworthy - A ​vagyon ura
A ​Forsyte Saga (Forsyte mondakör) eredetileg annak a résznek címéül volt szánva, amely «A vagyon ura» címet viseli. Arra, hogy a Forsyte-család összegyűjtött krónikájának címéül válasszam, az a forsytei szívósság vitt rá, amely valamennyiünkben megvan. A saga szó használata ellen azt a kifogást lehetne támasztani, hogy hősies csengése van, már pedig e könyv lapjain igen kevés hősiességet találni. De én a szót kellő iróniával használom s végre is, bár e hosszú történet feketekabátos, berakott-szoknyás és fixkamatos kor gyermekeinek történetét tárgyazza, a harc jellemző hevének még sincsen híjján. Ha eltekintünk az ősök óriási termetétől és vérszomjas természetétől, amint emiékezetöket a mesék és legendák megőrizték, bizonyos, hogy a sagák hőseiben is a Forsytek vagyonszerző ösztöne lakott s a szépség és szenvedély rohamával szemben éppoly védtelenek, mint Swithin, Soames, sőt mint a fiatal Jolyon is. S bár a régmúlt, talán sohase volt napok hősei olyan megdöbbentő erővel emelkednek ki környezetükből, amely sehogysem illenék egy Viktória-korbeli Forsytehez, abban biztosak lehetünk, hogy a törzsi ösztön már akkor is elemi erő volt s hogy a család s az otthon és a vagyon iránti érzék éppoly fontos volt akkor, mint manapság, akármennyire igyekeznek is napjainkban jelentőségüket lecsepülni.

John Galsworthy - Hattyúdal
Kantin-nyitás. ​A modern társadalomban, ahogy egymást kergetik az események, ahogy egyik elmossa a másikat, egy bizonyos emlékezet-vacuum keletkezik, úgy, hogy a Fleur Mont párviadala Marjorie Ferrarral már teljesen feledésbe merült 1926 tavaszán. De azért vigyázott Fleur, hogy ne adjon többé táplálékot a társadalom emlékezetének, mert visszatérve világkörüli útjáról, a politikának szentelte minden érdeklődését... és ez annyira divatját multa, hogy már az újság ingerével és izgalmával hatott, amellett, hogy ránézve teljes személytelenséget. biztosított. Most gyarmatlakók, amerikaiak, meg indus egyetemi hallgatók adtak egymásnak találkozót a «bimetallikus szalónban», csupa olyan ember, akiket senkisem gyanúsíthatott azzal, hogy arszlánok; és Fleur «rendkívül érdekesekének találta őket, különösen az indus ifjakat, akikről, a szubtilis titokzatosságukra való tekintettel, sohasem tudta megállapítani, vájjon ő használja-e ki őket, vagy azok őt. Miután belátta, hogy a foggartismus csak nagyon nehezen halad előre, más húrt keresett Michael parlamenti íjjába és mert jól ismerte Indiát, teljes hat hetet töltöttek ott földkörüli útjukban, azt hitte, meg is találta, amit keresett egy új ötletben: adjanak szabad belépést az indusoknak Kenyába...

John Galsworthy - The ​Man of Property
The ​Forsyte Saga chronicles the ebbing social power of the commercial upper-middle-class Forsyte family between 1886 and 1920. Soames Forsyte is the brilliantly portrayed central figure, a Victorian who outlives the age. In this, the first of three novels, he pursues the beautiful Irene, who finally agrees to marry him. But Irene balks at her husband's controlling rigidity and falls in love with an architect hired by Soames to build his country house.

John Galsworthy - In ​Chancery
John ​Galsworthy's nine Forsyte novels span fifty years of family decline, from the 1880s to the 1930s. In seeking to insulate themselves by property from the reality and the disintegration of their class, the Forsytes are gradually blinded to the threats of social change and 'the stealthy march of passion'. Galsworthy tackles his huge theme - the death of the upper-middle classes - with a unique blend of irony and understanding. Soames, the arch-Forsyte, 'The Man of Property', is separated from his wife, Irene, and at loggerheads with his cousin, 'Young' Jolyon, who is largely emancipated from the Forsyte credo. Both feuds are dramatically resolved against the background of the Boer War, itself a portent of violent upheaval.

John Galsworthy - The ​Forsyte Saga
The ​three novels which make up The Forsyte Saga chronicle the ebbing social power of the commercial upper-middle class Forsyte family between 1886 and 1920. Galsworthy's masterly narrative examines not only their fortunes but also the wider developments within society, particularly the changing position of women. This is the only critical edition of the work available, with Notes that explain contemporary artistic and literary allusions and define the slang of the time.

John Galsworthy - A ​sötét virág
John ​Galsworthy 1913-as regénye az emberi élet talán leguniverzálisabb jelenségeit, a reménytelen szerelmet és a mindennapok mélyén megbúvó szenvedélyt dolgozza föl Mark Lennan férfivá érése kapcsán. A történet harminc éve alatt nyomon követhetjük, miként válik az aluliskolázott fiatalemberből oxfordi diák, majd látszólag boldog házasember. Ám a harmonikus felszín csupán illúzió, a mélyben sötét kétségek mardossák a férfi szívét, melyre feleségén kívül egy másik nő is igényt tart. Ez a titkos vonzalom élteti búvópatakként a vágyak „sötét virágát”, melyhez az író megnyerő humorral ötvözött részletező hajlama szolgáltat táptalajt. A könyv arányosan megkomponált szimbolikával, és megkapó karakterábrázolással vetíti elénk a késő-tizenkilencedik század középosztályának idilljét és mindennapi világának rejtett áramlatait. Mindezt úgy, hogy közben érezzük, egy átalakulás előtt álló világ végső mozzanatait kísérjük figyelemmel, melyben az elfojtott feszültségek erjedése a legszentebb érzéseket sem hagyja érintetlenül.

John Galsworthy - Tűz ​és víz
A ​Viktória-korszak nagy angol regényírója a színpadon is emlékezetes sikereket aratott. Galsworthy eredetileg ügyvédnek indult, amit színművein is érezni lehet. Írójuk feltűnően ügyes vitatkozó, debatter. De mint nagy regényciklusában, a Forsythe Saga-ban Galsworthy a színpadon is inkább a szenvedélyek fölött álló bíró szerepét igyekszik betölteni. Ez a drámája a walesi iparvidék egyik nagy vasgyárába vezet, ahol egész télen át folyik a sztrájk. a hosszú bérharc, az éhség és nélkülözés elgyötörte már a sztrájkolókat, de a felcsapó szenvedélyek a megegyezést már-már lehetetlenné teszik. Galsworthy rokonszenve a munkások felé fordul. Darabjának morálja, hogy a tőke és munka tűz és víz , meg nem érthetik egymást soha. Angliában a darab témája és hangja annak idején éppen olyan vihart kavart, mint Németországban Hauptmann sok tekintetben hasonló drámája, a Takácsok. Galsworthy színműve tömegeket visz a színpadra és figyelemre méltó színpadi technikával oldja meg az ilyen jellegű darabok szerkezeti problémáit. Első bemutatása óta (1909) olyan ötven év telt el, mely a politikai, társadalmi, irodalmi élet terén forradalmi változásokat hozott, de a Tűz és víz helyzetei, jelenetei és alakjai ma sem hatnak elavultnak. Galsworthy tisztán látott sok kérdést, amit akkor röviddel az első orosz forradalom után, Angliában még kevesen értettek meg.

John Galsworthy - Meghalni ​a szerelemért
John ​Galsworthy a Forsyte Saga című családregénnyel írta be nevét a világirodalomba. Írásaiban a 20. század eleji angol társadalomról adott látleletet, bírálva a módos középosztály romlott erkölcseit. Kivételes érzékenységgel ragadta meg a férfiúi önzés és birtoklásvágy terhe alatt végzetessé váló női sorsokat. Erre kínál példát most megjelenő két kisregénye is. A meghalni a szerelemért Megan, a naiv vidéki lány tragikus története, aki hiszékenységének esik áldozatul, amikor szerelembe esik a véletlenül hozzájuk vetődő nagyvárosi ifjúval. Franket sokkal inkább a harsogó tavaszi természet és Megan ősi ártatlansága varázsolja el, mintsem egy érett szerelem, s fellángolásában tett leányszöktetési és házassági ígérete másnap szalmalángként lobban el. A hiszékeny lány sorsa azonban ekkorra már megpecsételődött… Az Egy devoni férfi árnyaltabb, ellentmondásosabb jellemeket vonultat fel. A tanyasi nagygazda a szigorú nevelő képében tűnik föl, elfedve unokája iránti rajongását, az öntörvényű, konvenciókra fittyet hányó ifjú Pasiance pedig éppoly hagyományos álmokat dédelget a szívében szerelemről és házasságról, mint bármelyik kortársa. Törtető szerencsevadász képében megjelenik a gaz csábító is, és a szereplők álarcai a sors kegyetlensége folytán a lány halálos ágyánál hullanak le. A két históriát az egymásra rímelő női sorstragédiákon túl a történetek keretét adó visszaemlékezés kapcsolja össze és teszi oly ringatóan merengővé - igazi érzelmi csemegét kínálva a melankolikus szerelmi történetek rajongóinak.

John Galsworthy - Vénasszonyok ​nyara / Bíró előtt
A ​Forsyte Saga: A Viktória-korszak Angliájának nagy regényírója realista kritikával vizsgálja és ábrázolja a századforduló angol társadalmát. Főművében valóságos mondává, legendává: "szágává" szövi a Forsyte család egymást követő nemzedékeinek történetét. Ez a család a birtoklási szenvedély jelképének tekinthető. Életeleme a pénz, a vagyon, melyet örökölt és gyarapítani már alig tud, de körömmel-foggal meg akar őrizni. A Forsyte-regényeket az író két ciklusba foglalta össze. Az első ciklus A Forsyte-Saga, mely három regényből (A tulajdonos, Válóper és Ez a ház kiadó), továbbá két intermezzóból, közjátékból, összekötő elbeszélésből áll. A cselekmény 1886-ban indul meg, az öreg Jolyon házában, és elvezet a búr háborúba, Viktória királynő temetésére, a százegy éves Timothy Forsyte halálos ágyához. Tanúi vagyunk Bosinney építész, Soames Forsyte és ifjabb Jolyon, a művész Forsyte szerelmi drámájának. A ciklus első felének izgató nőalakja a szép és bájos Irene, míg a ciklus végén már az első világháború utáni nemzedék lép színre, és a nyughatatlan Fleur házasságának története már egy másik Anglia jellemző vonásait tüneti fel. Modern komédia: A Forsyte Saga folytatása a Modern Komédia című regényciklus, amely szintén három regényből (A fehér majom, Az ezüstkanál és a Hattyúdal), valamint két összekötő elbeszéléből áll. A teljes "regényfolyam" hömpölygő áradatában nemcsak egy család élete, fiatalok és öregek, férfiak és nők szerelme, harcai, sikerei és kudarcai, álmai és csalódásai tükröződnek, hanem Anglia története is a Viktória-korszak kezdetétől a búr háborún keresztül a MacDonald-féle munkáspárti kormány és az 1926. évi angliai általános sztrájk idejéig. Ezeket a politikai eseményeket ma más szemmel látjuk, mint Galsworthy látta, de Galsworthy hitelesen közli velünk az általa ábrázolt nemzedékek érzelmi és gondolatvilágát. Az író látóköre tágabb volt, mint hőseié; szíve is nagyobb. Dickens részvételével fordult az emberi szenvedés felé, és szatírája társadalom-kritika, mely konzervatívságában is felismeri a szocializmus igazságát, sőt közeledő diadalát. A fehér majom a nyugati kultúra bomlását, a Hattyúdal pedig e kultúra végét jelképezi. Az ezüstkanál a kiváltságos osztály szatírája, azoké, akik az angnol közmondás szerint "szájukban ezüstkanállal születtek".

John Galsworthy - Ez ​a ház kiadó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

John Galsworthy - A ​Forsyte Saga
A ​Forsyte-Saga A Viktória-korszak Angliájának nagy regényírója realista kritikával vizsgálja és ábrázolja a századforduló angol társadalmát. Főművében valóságos mondává, legendává, "szágává" szövi a Forsyte-család egymást követő nemzedékeinek történetét. Ez a család a birtoklási szenvedély jelképének tekinthető. Életeleme a pénz, a vagyon, melyet örökölt és gyarapítani már alig tud, de körömmel-foggal meg akar őrizni. A Forsyte-regényeket az író két ciklusba foglalta össze. Az első ciklus a Forsyte-Saga, mely három regényből (A tulajdonos, Válóper és Ez a ház kiadó), továbbá két intermezzóból, közjátékból, összekötő elbeszélésből áll. A cselekmény 1886-ban indul meg, az öreg Jolyon házában, és elvezet a búr háborúba, Viktória királynő temetésére, a százegy éves Timothy Forsyte halálos ágyához. Tanúi vagyunk Bosinney építész, Soames Forsyte és ifjabb Jolyon, a művész Forsyte szerelmi drámájának. A ciklus első felének izgató nőalakja a szép és bájos Irene, míg a ciklus végén már az első világháború utáni nemzedék lép színre, és a nyughatatlan Fleur házasságának története már egy másik Anglia jellemző vonásait tünteti fel.

John Galsworthy - Az ​ezüst kanál és két intermezzo
1924 ​február elsején Dél-Carolinában egy camdeni hotel halljában ült Jon Forsyte. Éppen lábadozóban volt egy influenzából. Világos haja kissé égnek állt a fejebúbján. Valami lincselésről olvasott. Egyszer csak megszólalt mögötte egy hang: - Nem volna hajlandó velünk tartani? Pikniket rendezünk a régi erődítéseken túl. Amint felnézett, egy régi ismerősét látta maga előtt, Francis Wilmotnak hívták és messze délről jött. - Nagyon szívesen. Kik mennek? - Nem sokan, mindössze Mr. és Mrs. Pulmore Hurrison meg az az angol regényíró, Gurdon Minho, a Blair lányok a barátnőikkel, Anna húgom meg én. Lóháton is jöhet, ha sportolni óhajt. - Nagyon jó; új lovak érkeztek ma reggel Columbiából. - Nagyszerű! A húgom meg én is lóháton megyünk, meg néhányan a Blair lányok közül. Hurrisonék elgyámolíthatják a többieket. - Elgyámolítani, szép szó. Mondhatom, gyönyörű kis lincselés, amiről itt szó van. A fiatal férfi, akihez beszélt, az ablakhoz támaszkodott. Jon csodálattal nézte az arcát, mintha elefántcsontból lett volna faragva, hozzá sötét szem és sötét haj, finom, keskeny orr és száj és elegáns keresetlen tartás...

Kollekciók