Ajax-loader

Heltay István könyvei a rukkolán


Kovács György - Heltay István - A ​mezeinyúl
Ön, ​Kedves Olvasó egy olyan könyvet tart a kezében, amelynek sorait a szerzők 1984-ben jegyezték le, s a Kiadó 1985-ben jelentette meg. Még abban az évben nívódíjban részesült. Azóta eltelt néhány év és az első kiadás - a szerzők nem kis örömére -, elfogyott. A második kiadás előkészítésekor - eredendő szándékunk ellenére - be kellett látnunk, hogy csak változatlan kiadást engednek meg a körülmények. Nem tudtunk azonban elmenni néhány, mindenképpen változtatást igénylő kérdés mellett Így aztán apróbb korrekciókra mégis sor került, amelynek eredményeként mégis aktuálisnak és időszerűnek mondható ez a kiadás is. Reméljük, hogy az újbóli megjelentetésével valóságos hiányt pótolunk, és könyvünk a megcélzott olvasótábor számára hasznos olvasmánnyá válik. Hazánk tájain a mezeinyúl az egyik legközönségesebb vadászható emlős. Mint növényeket fogyasztó szervezet, fontos szerepet tölt be a különböző ökológiai rendszerekben, s mint vadászható faj, nagy érdeklődésre tarthat számot a magyar vadászok körében. Az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején vészharangot kongattak megmentésére. Ekkor sokan azt hitték, hogy a mezeinyúl is a fürj és a fogoly sorsára kerül, s csak elvétve találkozhatunk majd egy-egy példánnyal a természetben. Szerencsére a helyzet mégsem vált ennyire veszélyessé. A mezeinyúlról az utóbbi időben számtalan újdonságot tudtunk meg. Ez talán arra vezethető vissza, hogy a kutatók figyelme - éppen a más országokban is tapasztalt létszámcsökkenések miatt - előszeretettel terelődött erre a vadra.

Heltay István - Kabai Péter - Nagy István - Az ​állami vadászvizsga tesztkérdései
Ez ​a kiadványunk 1335 tesztkérdést tartalmaz, a teljes vizsgaanyagot. Azzal a szándékkal adjuk közre, hogy a vizsgázók megismerhessék a tesztkérdéseket, gyakorolhassák a jó megoldást és minél többen eredményesen vizsgázzanak. A tesztkérdések a Vadásziskola c. tankönyv fejezeteinek, témáinak megfelelően kerültek sorrendbe állításra annak érdekében, hogy a tanulási folyamatot, annak önellenőrzését megkönnyítsék. A helyes válaszokat a könyv végén találják, sorszám szerint felsorolva. Több kérdés - jellege okán - akár más témához is besorolható lett volna (pl. fegyver használatának kérdései a jogi fejezetben kaptak helyet, de lehettek volna a vadászfegyver, lőszer, optika fejezetben is. Vagy pl. a vadászidényekre vonatkozó kérdések is többnyire a jogi és nem az adott fajra vonatkozó kérdésekkel kerültek egy csokorba). Annak reményében bocsátjuk útra e kiadványunkat, hogy sokan forgathatják haszonnal nem csak az eredményes vizsga letétele miatt, hanem a megbízható tudás megalapozása végett.

Heltay István - Amit ​a fegyverismereti vizsgán tudni kell
Miért ​fontos, hogy a vadász ismerje lőfegyverét? Azért, mert ha nem ismerjük fegyverünk fő alkatrészeinek működését, azok egymásra ható kapcsolatát, akkor annak biztonságos kezelését sem ismerhetjük, ami pedig a fegyver használata esetén súlyos balesetet eredményezhet. Tehát ha tisztában vagyunk azzal, hogy a lőfegyvert (vadászlőfegyver) mire szabad használni, az miként működik, hogyan fejti ki hatását, hogyan kell azt tölteni, üríteni, hogyan lehet és szabad a lövéseket leadni, akkor jóval nagyobb az esély, hogy lőfegyverünkkel nem okozunk balesetet. Lőfegyverrel okozott balesetért a fegyver tulajdonosa, használója, vagy bizonyos körülmények esetén mindkettő felel az okozott sérülés súlyosságának megfelelően a bekövetkezett szabálysértés vagy bűncselekmény miatt.

Heltay István - Rácz Fodor Gábor - Vadászatszervezés, ​vadászetika
Ma ​egyre több vita zajlik a vadászatról. Mind gyakrabban hallani a növekvő vadászatellenességről, arról, hogy a "természetvédők" szinte minden eszközt felhasználnak a vadászat korlátozására. Ez világjelenség. Emiatt fontos arról beszélni, hogy miért van és miért lesz szükség a vadászatra a jövőben is. Amikor a vadászatról nem vadászok között esik szó, sokan azt a vad elejtésével/lelövésével (legyilkolásával, megölésével) azonosítják. Számukra a vadászat egyenlő a megbocsáthatatlan öldökléssel. A vadász számukra nem más, mint egy hidegvérű gyilkos. Hasonló megítélés alá esik az erdész is, aki nem átallja kivágni a szép fákat, "tönkretenni, elpusztítani" az erdőt. Még harminc-negyven évvel ezelőtt is más volt a helyzet. Az erdész-vadász a közvélemény által megbecsült, tisztelt, sokak által irigyelt személy volt. Számos hír szólt a vadat etető, védő vadászról, a vadászatról. 1971-ben vadászati világkiállítást rendezhettünk, amelyet sok százezer ember látogatott meg. Mottóként a szerzők ezt a mondatot választották: "Nincs jobb, mint a folyamatos vadászat".

Heltay István - A ​róka ökológiája és vadászata
"Mondanivalómat ​két lényeges rész köré csoportosítva új szemléletet szeretnék kialakítani az olvasóban. Az első és talán a lényegesebb rész a róka rokonságával, testfelépítésével, szaporodásával foglalkozik, és különös figyelmet szentel a rókapopulációk ökológiájának, valamint az azt befolyásoló tényezőknek. A második rész, amely a vadászoknak bizonyosan sokkal ismerősebb, a róka vadászatát és annak különböző módozatait tárgyalja. Bárki jogosan kérdezheti, hogy milyen új szemlélet kialakítását remélem én ettől a könyvtől. Nem többet és nem kevesebbet szeretnék elérni vele, mint azt, hogy a rókát mindenki úgy tekintse, mint az életközösség egy tagját, amely környezetének alakításában olyan szerepet "vállalt", mint amilyet az számára lehetővé tett. Tehát a róka - ökológiai értelemben - se nem káros, se nem hasznos, hanem egy olyan vad, amely táplálkozása során a vadgazdálkodás számára többé vagy kevésbé fontos állatfajokat, az apróvadat is fogyasztja. Emiatt el kell fogadni a vadgazdák és a vadászok azon törekvését, hogy ezt a "konkurenciát" minél kisebbre csökkentsék." Ezekkel a mondatokkal ajánlja olvasóinak szíves figyelmébe új könyvét a szerző, akinek Kovács Györggyel közösen írt előző munkája, A mezei nyúl című, emlékezetes sikert aratott.

Kollekciók