Ajax-loader

Lukács László könyvei a rukkolán


Lukács László - Nibiru ​- A halálbolygó
Nibiru ​- A halálbolygó Napjainkban vészjósló, félelemkeltő, egyben gondolatébresztő híradások jutnak el hozzánk. A Földet végveszély fenyegeti, közeledik valami, ami a pusztulást hoz ránk. A maja naptár utolsó ciklusa hamarosan véget ér. Özönvíz és perzselő tűz árasztja el otthonunkat. "Tetteink súlya alapján megmérettetünk, felemelkedünk vagy elbukunk." Közeleg a végítélet - eljött az Apokalipszis napja" Képzeljük el egy bolygót, mely Földünknél huszonháromszor nagyobb! Ez a bolygó legyen tagja naprendszerünknek! Nap körüli keringési ideje 3600 év! Ezt a bolygót nevezzük például Nibirunak! Találjuk ki, mikor ér el hozzánk!? Legyen ez a nap az igen közeli jövőben! 2012. december 21. - Világvége?

Rejtő László - Lukács László - Szepesi György - Felejthetetlen ​90 percek
A ​magyar labdarúgó-válogatott 477 mérkőzése Kiadás éve 1974

Lukács László - Szepesi György - 100+1
Berlin, ​1936. Olimpia. Egyetlen napon három magyar bajnokság: Csík-Csák-Lőrincz. Az emlékezetben immár e feledhetetlen triót idézi az utolsó nap... Könyvünk a magyar olimpiai érmek történetét eleveníti fel, az elsőtől a százegyedikig... Montreál évében, a modern olimpia nyolcvanadik évfordulóján időszerű és ünnepi könyvet kap a sportszerető közönség.

Lukács László - A ​mezőföldi tanyák néprajza
A ​kiemelkedő osztrák kutató, Arthur Haberlandt 1938-ban közzétett, a magyar néprajztudományt azonnali válaszra késztető, Kulturgeographische Aufgaben der Volksforschung im pannonischen Raum (A népkutatás kultúrföldrajzi feladatai a pannoniai térben) című tanulmányában kifejtette, hogy a tanyák a Dunától keletre, Erdélyig jellemzik a magyar kultúrtájat. Fél Edit válaszcikkében megemlítette, hogy a tanyák a Dunántúlon is előfordulnak. Néprajzi irodalmunkból a Dunántúlról eddig két terület: Komárom megye és a Bakony tanyásodását ismertük. Fél Edit Kocs (Komárom m.) Vajkai Aurél Szentgál (Veszprém m.) tanyáit mutatta be néprajzi falumonográfiájában. Mindkét terület tanyásodási folyamatára vonatkozó ismereteinket jelentősen bővítették az újabb publikációk.

Szebeni András - Lukács László - Boldogok, ​akik házadban laknak...
Minden ​korban és kultúrában akadnak emberek, akik elvonultak a világtól, lemondtak önmagukról, hogy Istent keressék. Isten keresése, a törekvés egy teljesebb emberségre pontosan definiálható életformát alakított ki, a szerzetességet. "A szerzetesség változatos és gazdag története szerves részét alkotja mind az egyház, mind az európai - így a magyar - kultúra történetének is" - írja bevezető tanulmányában Lukács László. A magyar művelődés történetét sem lehet megírni a szerzetesrendek tevékenysége nélkül. A magyar középkor egész művészete a szerzetesek keze nyomát viseli. Az újkorban egész sor szerzetesből lettek költők, tudósok, egyetemi tanárok és reformerek. Kötetünk - Szebeni András színes fotóival az 1950 után is változatlanul működő négy szerzetesrend - a bencések, a ferencesek, a piaristák és a szegény iskolanővérek - életét mutatja be, életüket a rendház falai mögött, és tanító-nevelő tevékenységüket iskoláikban. Mivel a négy rend mindegyike a szerzetesrendek egy-egy alapvető típusát képviseli, így feltárulhat előttünk az a gazdag világ, mely a kolostorfalak mögött a keresztény Európa és a keresztény Magyarország története során kifejlődött.

Lukács László - A ​tisztes ipar emlékei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács László - Az ​idők jelei nyomában
E ​jegyzetek többsége a Vigilia című katolikus havilapban látott napvilágot. 1992-ben a lap főszerkesztőjeként a szerző elhatározta, hogy minden számban ír egy „jegyzetet” arról, amit akkortájt éppen fontosnak, reflexióra érdemesnek tartott. E jegyzetek írója az idők jeleit fürkészte az elmúlt húsz évben. Bizalommal hívja meg olvasóit is ezek tanulmányozására.

Lukács László - Morcoknak ​belépni tilos!
Azok ​a kevesek, akiknek életük során módjukban állt közelebbről megismerni egy nem-manót - márpedig ilyen személy nem sok akad - , mindannyian bizonyosan és egybehangzóan állítják, hogy a nem-manók felettébb magányos lelkek.

Lukács László - Ambrus Lajos - L. Simon László - Édes ​szőlő, tüzes bor
Az ​Édes szőlő, tüzes bor című kötet a Velencei-tó menti szőlő- és borkultúrát dolgozza fel. Lukács László A Velencei-tó környékének szőlőkultúrája és borpincéi című nagy ívű, olvasmányos tanulmányához szervesen kapcsolódnak Ambrus Lajosnak a Szőlő és bor, valamint a Bor és poézis című írásai, illetve L. Simon Lászlónak a tókörnyék jelentősebb pincéit, borászatait bemutató fejezete. A kötetet a környék településeinek (Pákozd, Sukoró, Nadap, Velence, Pázmánd, Kápolnásnyék, Gárdony, Agárd, Dinnyés) rövid története, valamint a szerzők által készített és a Velencei-tó környékén élőktől, közintézményektől, múzeumoktól összegyűjtött több mint 400 fénykép, ábra teszi teljessé.

Lukács László - Szepesi György - A ​magyar olimpiai aranyérmek története
1896-1992 Könyvünk ​a magyar olimpiai aranyérmek történetét eleveníti fel, az elsőtől a százegyedikig, Hajós Alfrédtól Gedó Györgyig ismerkedünk meg újra, eddiginél részletesebben az olimpiák magyar bajnokaival, pályafutásukkal és győzelmükkel. A számtalan fényképpel, dokumentummal gazdagított mű magától értetődően tartalmazza egyben az olvasók körében annyira kedvelt táblázatokat, névsorokat, adatokat is.

Lukács László - Sárfőtől ​Mezőföldig
Lukács ​László tanulmánykötetében egy, viszonylag szűk földrajzi keretben a néprajz hagyományos vonulatát követve, a kiválasztott kisebb-nagyobb térségek népéletének, annak egy-egy szegmensének dokumentálására, bemutatására, értelmezésére, szélesebb összefüggések közé helyezésére vállalkozott. Az olvasó ily módon képet nyerhet Fejér megye kistájainak (Mezőföld, a Velencei-tó, a Velencei-hegység, a Vértes térsége), valamint egyes településeinek (Csákvár, Csákberény, Sárbogárd, Dunapentele, Zámoly) néprajzáról, néprajzának egyes jelenségeiről, törvényszerűségeiről. Amolyan egymáshoz ragasztott mozaikkockákból összerakott tabló ez a szülőföld néprajzáról. Még nem monográfia, ám jóval több is, mint egyszerű tanulmánykötet. A gyűjteményben szereplő dolgozatok egy része már korábban megjelent, számos esetben több variánsa, több nyelvi mutációja is napvilágot látott, de vannak, amelyek itt kerülnek először az olvasó elé. A szerző, Lukács László, miközben lokálpatrióta is szeretne lenni, miközben állandóan feszegeti is ezeket a kereteket. Így aztán, amolyan függelékként az adott, Fejér megyei geográfiai környezeten túlmutató tanulmányokat is a kötetbe sorolt. Így kaphattak benne helyet bihari, sárréti, felső-őrségi, moldvai és szlovákiai kutatási eredményeket prezentáló tanulmányok is. Az utóbbi az Alsó-Garam menti, nyolcvanas évekbeli, az érsekújvári Csemadok Néprajzi Szakcsoportja által megvalósított nyári táborok terepkutatásának az eredménye. A kéméndi, barti, kőhídgyarmati, kicsindi, kisgyarmati és garampáldi kiszállások tudományos eredményeit adja közre. Tudománytörténeti érdekeltségű beszámolót már közölt korábban ezekről a terepkutatásokról, ám maga a konkrét néprajzi anyag most lát először napvilágot. A szerző alapvetően ugyanazokat a jelenségeket figyelte az összes kutatóponton, jelesen az emberi erővel történő teherhordás, az árucsere egyes jelenségeit, a táplálkozási szokásokat, továbbá a szentek kultuszát és mindezek összefüggéseit. Összegezve a fentebb vázlatosan bemutatott tanulmánygyűjteményt, elmondható, hogy miközben partikuláris témákat, problémákat feszeget, illetve csak bizonyos jelenségeket leír, a szövegeket egybeolvasva mégis egy rendkívül gazdag univerzum bontakozik ki előttünk. További elemzéssel a kötetből viszonylag könnyedén kifejthető lenne Lukács László népi kultúra, néprajz szemlélete.

Kelemen Krisztián - Lukács László - Vitek Gábor - Csákvár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács László - Tárgyak, ​életformák, népszokások
Lukács ​László "Tárgyak, életformák, népszokások" című tanulmánykötete 2012-ben jelent meg. Szó van benne többek között a Szent István Király Múzeum néprajzi gyűjteményében található juhászládákról és kelengyeládákról, a fehérvári bicskáról, Szent Donát tiszteletéről, Szent Sebestyén kultuszáról Közép-Dunántúlon, a mohai tikverőzésről és a farsangi alakoskodó szokásokról is. Lukács László szerint könyve a Gunda Béla és Kós Károly által járt ösvényen halad, meglehetősen szerteágazó kutatási témákkal. A kötet legrégebbi tanulmánya a zámolyi udvarokról szól, amelyet a szerző még debreceni egyetemi hallgató korában írt, 1973-ban. Szerepel benne a karácsonyfa témája is, amiről doktori értekezést írt 2006-ban. A legfrissebb, a fehérvári bicskáról szóló tanulmány 2011-ben született.

Lukács László - Alapvető ​hittan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Demeter Zsófia - Lukács László - Zámoly
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács László - Én ​és mi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kresz Mária - Lukács László - Gelencsér József - Vörösmarty-emlékek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács László - Csináld ​magad
Hogyan ​tehetjük boldogabbá, sikeresebbé az életünket? Úgy, hogy egyre jobban megismerjük önmagunkat és adottságainkat, lehetőségeinket és korlátainkat, aztán pedig kezünkbe vesszük sorsunk irányítását. Az életük kezdetén álló fiataloknak valóban a boldogulása múlhat azon, hogy milyen önismeretre, önuralomra tesznek szert, milyen céltudatosan alakítják az életüket. Elsősorban nekik: a 15-25 éves fiataloknak szól ez a könyvecske, hogy segítse őket önmaguk fölfedezésében és életük sikeres irányításában.

Lukács László - Az ​igazság munkatársa
A ​magyar olvasóknak, akik Lukács László atya 'Az igazság munkatársa' című könyvét kézbe veszik, azt kívánom: olvassák örömmel; mindenekelőtt pedig azt remélem, hogy közben láthatóvá válik előttük katolikus hitünk igazsága és szépsége, amelynek szolgálatát életfeladatomnak tekintem. Benedictus XVI Papa emeritus

Lukács László - A ​független magyar jezsuita rendtartomány kérdése és az osztrák abszolutizmus (1649-1773)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács László - A ​sosemlátott erdő meséi
A ​nem-manókkal nem egyszerű az élet, de a Völgy lakóit ez nem szokta zavarni. Hogy kik ők? Mondom máris. Ott van mindjárt Rőtke és Rika, a rókapár. Takaros házban élnek, nem messze a Sosemlátott Erdőtől, a Nagy-tó és a Kis-láp között, szinte a közepén a völgynek, amit úgy neveznek: Völgy. Mindig morgó Zargabél, a kobold persze folyton zsörtölődik, mert szerinte a Völgy az olyan snassz név. Ő tudna olyan jó nevet is, hogy még! A gyűlésen elő is hozakodott vele, de Akiszur nyomban lehurrogta, ugyanis Akiszur, a nyúl nem szereti a változásokat és vele még Zargabél sem mer ellenkezni. Nem úgy Szörnyűséges Kerbere, aki szokás szerint fütyörésző esőkabátnak álcázva settenkedett oda, és szépen elbújt a két lápi manó, Sáplápi Böhöm, és Lépaletek háta mögött, így aztán nem is vették észre, amíg elő nem bújt és el nem kergette a heveskedő Akiszurt. Igaz, Kerbere olyan szörnyűséges, hogy amint előbújt, mindenki más is elinalt. Ahányan voltak, annyi irányba. Még a Fenék is.

Lukács László - Néprajzi ​látásmód az ezredfordulón
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács László - A ​sportvilág nagy történetei
Részlet ​a szerző előszavából: Nagy sportegyéniségek élete és küzdelmei elevenednek meg az olvasó előtt e könyv oldalain. Lesznek közöttük olyanok, akik a sportszerető közönség jóformán mindennapos ismerősei - és olyanok is, akiknek életéről legfeljebb rövid hírek, esetleg legendák jutottak el hozzánk. Legtöbbjüket személyesen is alkalmam nyílott megismerni és megfigyelni tucatnyi nagy sporteseményen (...).

Lukács László - Sinkó Gábor - A ​Tanganyika- és a Malawi-tó sügérvilága
"A ​Tanganyika- és a Malawi-tó sügérvilága egyedülálló a földkerekségen. A tavak változatosan szabdalt partszakaszait majdnem egészen a sügérek népesítik be. Páratlan forma- és színgazdaságuk a legszebb akváriumi díszhalak közé emelik őket. Fajonként változó, érdekfeszítő viselkedésmódjukat, néha szokatlan étkezési szokásaikat, valamint lenyűgöző szaporodásukat bárki nyomon követheti, aki a Lukács-Sinkó szerzőpáros nagysikerű könyvének második, bővített kiadását fellapozza."

Lukács László - Kossuth ​Lajos a magyar néphagyományban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Lukács László - Szepesi György - 112 ​- A magyar olimpiai aranyérmek története
Berlin, ​1936. Olimpia. Egyetlen napon három magyar bajnokság: Csík - Csák - Lőrincz - az emlékezetben immár e feledhetetlen triót idézi az utolsó nap. Ez volt Lukács László első olimpiája .... London, 1948. Szepesi György a mikrofont morzsolgatva izgulja végig Elek Ilona győzelmét, majd bevágja magát az angol főváros legvakmerőbb sofőrjének autójába, és elcsípi Bóbis Gyula birkózócsatájának három percét.... Könyvünk a magyar olimpiai aranyérmek történetét idézi fel, az elsőtől a száztizenkettedikig, Hajós Alfrédtól a Foltán-Vaskúti kenukettesig....

Kollekciók