Ajax-loader

Vaszary Gábor könyvei a rukkolán


Vaszary Gábor - Ketten ​Párizs ellen
"Szegénynek ​lenni és fiatalnak - ráadásul Párizsban!" - sóhajtanak föl Vaszary hősei a világ, legalábbis a nyugati világ akkori kulturális fővárosában. Mert Párizs mindent el tud fogadni a külfölditől, csak azt nem, ha pénztelen. A két bohó ifjú "különös kényszerítő körülmények hatására" egyszer csak Párizs felé robog - Bécs helyett. Zsebükben ugyan ott lapul egy gyorsan összeírt hasznos szavak gyűjteménye, lévén egyikük sem beszélni franciául, de sajnos már az első szónál elcsúszott a magyar jelentés egy sorral lejjebb, így aztán tudnak bizonyos szavakat, de hogy azok mit jelentenek, arról már gőzük sincs. Párizsban az is kiderül, hogy az általuk betanult mondatok némelyikét hallván meglehetősen durván reagálnak a franciák. Vannak új kísérleteik is: a bátyó megtanulja a hímnemű szavakat, öcsi a nőnemű szavakat. Persze a szótáríró elfelejtette odaírni a névelőt, így aztán a sok la meg le mind összekeveredett. Ahogyan a nemek is Párizsban. Szóval megérkeznek ebbe az óriási, irántuk teljesen közömbös városba, amely félelmetes gyorsasággal nyeli el a szüleiktől Bécsre méretezett kirándulópénzüket. És aztán jönnek a kalandok...

Vaszary_gabor_monpti_12
elérhető
3

Vaszary Gábor - Monpti
"Tudom, ​hogy egyszer gazdag ember lesz belőlem, csak késő lesz egy kicsit. Gyomorbajos, keserű öregúr leszek: - Jean, nem vagyok itthon senkinek. Megértetted? Igenis, méltóságos uram. Ha összetalálkozhatnék a Szent Jakab utcában megöregedett önmagammal, aki leszek, elébe állnék itt, az olasz csemegeüzlet előtt. - Öregúr, állj meg egy pillanatra. Odaadom neked az ifjúságom, amire most nincs szükségem. Aki öreg, az biztos, hogy nem éhes mindig. Ezer frankért még a gyomorbajt is átveszem tőled. Ötszázért is átveszem. Ne menj el, százért is." Így alkudozik Vaszary Gábor keserédes történetének főhőse, a szeretni való, könnyelmű fiatalember, a "tisztességükkel küszködő" párizsi lányok kedvence, akit a könyvsikerből készült film nézői is a szívükbe zártak. Az 1930-as évek "párizsi" regényeinek írója nem sajnálta történeteiből pazar humorát és pikáns iróniáját sem, és bizonyára ennek eredményeképpen sikerült - látszólagos habkönnyűsége ellenére - az irodalom határmezsgyéjén belül maradnia.

Vaszary Gábor - Hárman ​egymás ellen
A ​Helikon Kiadó Vaszary-sorozatának harmadik kötete a Monpti és a Ketten Párizs ellen után most a kamasz csínytevések, az olykor már infantilis idétlenkedések világába kalauzolja el az olvasót. Balatoni vakáció, franciaországi utazás, epekedő szerelem, baráti kakaskodás a témái, s egyszersmind kellékei a műnek. Ez a könyv határozottan és sikeresen szórakoztató olvasmány, a kötetet nem ajánlott nyilvános helyen kézbe venni, mert olvasása közben az ember többször is akaratlanul felnevet. A szerző illusztrációival!

Vaszary Gábor - Mesekönyv
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vaszary Gábor - Tiz ​deka boldogság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vaszary Gábor - Csak ​Te!
Mit ​tehet az ember, ha első látásra beleszeret egy nála több mint húsz évvel fiatalabb, viruló szépségű lányba, aki ráadásul másik férfiba szerelmes? A legtöbben lemondanának a reménytelen ügyről, Vaszary Gábor hősét, a jóképű, tapasztalt építészt azonban nem ilyen fából faragták. Az oltárig vezető út autós üldözéssel, magándetektívvel, halott papagájjal, akadékoskodó nagynénivel és egyéb problémákkal van kikövezve, ám az igazi nehézségek még csak ezután következnek. Vajon túlélheti-e a két rendkívül különböző ember házassága a korkülönbség mellett a női és férfi szerepértelmezésekből is fakadó vitákat, egy régi szerelem nyomasztó emlékét, a környezet rosszallását, intrikáit, a férfiakat mágnesként vonzó fiatalasszony körül legyeskedőket? Vaszary Gábor finom humorral átszőtt keserédese érdekes választ ad minderre.

Vaszary Gábor - Az ​ördög nem alszik
Az ​ördög most egy hamisítatlan angol kastélyban nem alszik. Ahol természetesen egyedül él az idős lord, csak a komornyikját engedi magához közel - bár más nem is akarna már közeledni hozzá. A kastély esik szét, az igazi élők szinte csak az ősök képei a falon, azokkal beszélget néha őlordsága. Mígnem egyszer valami falrengető ötlete nem támad! Hogy mi, azt nem árulhatjuk el, mert ettől fordul át a regény igazi, jó, békebeli angol krimibe. Vaszary már bemutatta eddigi regényeiben, milyen könnyedén játszik a párizsi regény húrjain, most viszont tág tere lesz, hogy az angol stílust is megszólaltassa! Az angol kisasszonyokból, akik ugyan nem olyan tüneményesen légiesek, mint a franciák, csak úgy árad az értelem, rafináltságuk egy nagy stratéga rafináltsága, igazi életelemük a férfival vívott harc (lásd Shakespeare vígjátékait és Jane Austen regényeit!). Ahol amúgy vaszarysan persze a szerelem győz. Még a krimit is legyőzi: a toronyszobába zárt szellemeket és a kocsmában egész éjszaka tivornyázó helybélieket. Hogy ki közöttük az ördög? Engedjük át magunkat az író fantasztikus stílusérzékének, dramaturgiai zsenijének. Mindig hoz még valami újat, még valami angolabb fordulatot. Aki legalább egy Vaszary könyvet elolvasott már, tudja, hogy a könyvek letehetetlenek: az író magával ragadó humora, elpusztíthatatlan életkedve előbb-utóbb legyőz minden olvasót.

Vaszary Gábor - Vigyázz, ​ha jön a nő
A ​megszívlelendő alcím: A nő viszonya a férfihoz. A férfi viszonya a nőhöz. Maga a nő és egyéb kellemetlenségek. Az 1936-ban kiadott Vaszary-regény talán az egyik "legmodernebb". A maga korában az erotikus irodalom alkotásai közé sorolták, mert a mű arra a rendhagyó lépésre vállalkozott, hogy regény formájában egyesítse a szexuális felvilágosítást, a párkapcsolat pszichológiáját és az ókori, főként indiai nő-férfi misztikumot. A kerettörténet egy férfi fejlődéstörténete: kisgyermekkorának első találkozásai a másik nemmel, a nemiséggel, majd fiatal férfikorának megcsalatási krónikája. Hősünk, akinek neve hol Joe, hol Giuseppe, nemzetiségi hovatartozás szerint egyszerűen csak "európai": él ugyanis Itáliában, aztán Madridban, tanul Párizsban, házasodik Angliában, akad még svéd szeretője is. Lelkesen fedezi fel ugyanis ifjú éveiben a mottót: És boldogok az osztrigák, mert kétneműek. Aztán - már túl a harmadik házasságán - eljut a bölcsességig: Ne fuss egy nő után, még utóbb megáll és eléred. Ekkor fog bele az ifjúságnak átadandó tanításba: megfejteni a szerelem misztériumát, megtanítani egy Jerry nevű fiatalembert arra, hogy tudja, mi az a valóság, ami az irodalom által felhabosított Szerelem mögött fellelhető. Mindezt teszi természetesen elbűvölő kedvességgel, könnyed stílusban, humorral és bájjal. Még a Nőt elmarasztaló, látszólag vitriolos mondatai mögött is ott rejtőzik a másik arc: az élet, a szerelem, a Nő szeretete. Ajánljuk a könyvet nőnek és férfinak, fiatalnak és kevésbé fiatalnak - szóval mindenkinek, aki már eltöprengett azon, miért kell a nőnek a férfi, férfinak a nő. Idézetek a könyvből: "A kacérkodás a leglelketlenebb dolog a világon, és sokkal erkölcstelenebb az a nő, aki kacérkodik, mint az a férfi, aki minden nővel összeáll, ha ez módjában van." "Zárd rá az ajtót egy nőre, kimegy az ablakon, de tárd ki előtte az ajtódat, és ott marad." "Olyan a nő, mint az erdei vad, egy meggondolatlan korai mozdulat, és elugrik a szemünk elől, hogy a jövőben még nehezebben közelíthetjük meg." "Megbocsátani annyi, mint kitenni magunkat annak a veszélynek, hogy még egyszer vétkezzenek ellenünk."

Vaszary Gábor - Ő
Részlet ​a könyvből: "Egy héttel ezelőtt még azt mondat nekem: - Kis kincsem, nagyon szeretlek. Olyan nagyon szeretlek, hogy éjjelenként riadtan felülök az ágyamban, a szívemre szorítom a kezem és belesuttogom az éjszakába a nevedet. A testem borzong, az ajkam reszket, a szemeim könnyekben fürdenek ... kínomban kiharapom a csipkés vánkosomat ... Másnap pedig egy olyan őrült pofont kapok az anyámtól, hogy csak úgy zúg tőle a fülem. Ezt mondta egy héttel ezelőtt. Arra is emlékszem, hogy végigsimítottam a hajamat és minden ok nélkül köhintettem egyet: - Oh, te kis szerelmes csacsi, hiszen tudhatod, hogy rám mindig számíthatsz. Igen, ezt mondtam. Ilyen szellemes voltam. És volt még egy előkelő hanyag mozdulatom is, - szinte elírhatatlan. Egy hétre rá megcsalt. Ez pedig most van. Most már mozoghatok, ahogy akarok. Rögtön vissza kellene menni hozzá. - Nem, édesem, nem békülök ki veled, csak azért jöttem vissza, mert az előbb elfelejtettem magyarázatot kérni arra vonatkozólag, hogy egy héttel ezelőtt még azt mondtad, hogy éjszaka riadtan suttogsz az ágyban, te... félkézzel fojtlak meg... Hol itt az összefüggés, bestia? ... Hol az összefüggés? De nem fontos. Bele kell ebbe őrülni. Most mi lesz velem? Édes egyetlenem, miért tetted ezt velem? Itt ülök a Dome terrasszán egy csésze feketekávé előtt, undorító, fekete lötty, kedvem volna kivágni az egészet a bulvár Montparnasse-ra... Két héttel ezelőtt meg azt mondta: (Én mindenre emlékszem) - Úgy szeretlek, ahogy még senki se szeretett senkit a világon. Csak ezt ne mondta volna. Most mit csináljak ezzel a mondattal? Na és Philemon és Baucis? És Rakhel, aki hét évig szolgált azért a kutya férfiért és lépre csalták ... a Leával ... illetve ... ja, igaz ... pardon ... Jákobbal történ ... Tizennégy esztendeig szolgált a nőért ... Ennyiével különbek a férfiak. De voltak nők is, akik kitartottak a szerelmükben. Ott van Baucis. Pedig bizonyára neki is voltak kísértései és ő sem volt fából ... Na, igen, eleinte nem." Nova Irodalmi Intézet, 1936

Vaszary Gábor - Amiről ​a férjek álmodoznak
Vaszary ​humora a csúcsponton volt, amikor ezt a kötetet összeállította. 1937-ben írja a könyv prológusában: "Itt állok a gazdasági krízis mélypontján... Én már élni is szeretnék, nem csak létezni. Egyszóval aljas szándékaim vannak az élettel, és Veled ezt nem lehet, édes Irodalom... Most kikezdek a legnagyobb hetérával, a közízléssel. Könyvemben nem fognak lapokon át gondolkodni az emberek. A filozófiát megöltem, az analízist megfojtottam, a leírásoknak kitekertem a nyakát. A végén már úgy belejöttem, hogy kezdtem a rokonaim között is szétnézni. A pénz nem boldogít - mondják. Mindenesetre szeretném már egyszer személyesen is megpróbálni, hogy mi igaz ebből a közmondásból. Az okos emberek nem érdekelnek. Ezek olyan kevesen vannak, hogy belőlük megélni nem lehet. Én a buták apostola akarok lenni (szervusz, Erasmus)... " És ezek után elkezdődik a tobzódó Vaszary-humor. Az írások színtere hol Párizs, hol Pest, hol Buda, hol meg Balatonelőkelő... De közben mi, olvasók, csak saját fergeteges nevetésünket halljuk.

Vaszary Gábor - Kislány ​a láthatáron
Valakinek ​éppen regényt kellene írni, de nem tudja, miről írjon, csak sok pénzt szeretne keresni vele. Ezzel a meglepő helyzettel indul a regény. Vagy nem is annyira meglepő? Írjon kutyáról? Írjon krimit? Írjon tragikus történetet? Természetesen mindegyik ellen megvan kapásból az ellenvetés: el lehet-e adni? Szóval látjuk, a harmincas években ugyanaz volt a sanyarú írói sors. Vaszary a tőle megszokott kacsintós pimaszsággal rögtön elkezdi hálóba fogni az olvasót: beavatja apró írói fortélyaiba, mígnem aztán szinte együtt választják ki az 1930-as évek bestsellerének helyszíneit, szereplőit, szerkezetét. Közben persze kikacsintva az olvasó felé is. Helyszín: Siófok, Hortobágy, Debrecen és Parádfürdő – nyáron, amikor mindenki szórakozni akar. A bonyolító eszköz: mindezeket a helyszíneket AUTÓVAL bejárni. És a négy ülésre pályázó hat fiatalember szeme előtt megjelenik a KISLÁNY is. Aki persze, a kor vágyképeinek megfelelően, Amerikából ruccant vissza az óhazába, mindösszesen szintén fiatal nagynénjének társaságában. Aztán el is kezd íródni a történet, csak a valódi írót közben folyton gyötri a pénztelenség. Vaszary habkönnyű és szellemes – mint mindig.

Vaszary Gábor - Szegény ​fiatalok
Részlet ​a könyvből: "- Baby, akarsz perecet? - Tessék? - Sósperecet akarsz? - Van pénzed? - Huszonnégy fillér. - Ah! Baby előkelően belesóhajt a tavaszba, majd megvetően félrehúzza a száját. - Na? - Ne is folytasd, úgy el vagyok keseredve. - Szóval nem akarsz perecet. Na, jó. Erre már nem is válaszol, csak durcásan ránt egyet a vállán. Egyáltalán érdemes ilyesmire válaszolni? Itt ül a fiúval a Halászbástyán, egy kőpadon, már fél órája ül itt a tavaszban és még sósperecet is egyék? Hát ez volna a boldogság? Baby összehúzza divatosra tépdelt szemöldökét és zöldesszürke szemeit fáradtan lehunyja egy pillanatra. Oh, Istenem, hát ezt is megértem."

Vaszary Gábor - Pók
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vaszary Gábor - Tavaszi ​eső
Vaszary ​Gábor 1941-ben megjelent regénye, a Tavaszi eső, akárcsak a Tavaszi zápor, egy első szerelem története, amelybe az ember belehal.

Vaszary Gábor - Alszik ​az Isten
A ​regény főszereplője Raymond Montadon francia festő, aki az előkelő és elegáns társaságok kedvelt tagja. A szerencse ugyanis mindennel elhalmozta, ami csak kell egy világfinak. Bár negyvenöt éves, sokkal fiatalabbnak látszik, valódi férfiszépség, kellemes társalgó, és főként a híre az, ami megdobogtatja a tizennyolc éves lánykák és a negyvenes dámák szívét: ő a legnagyobb szoknyabolond jelenleg Párizsban. Ugyan néha-néha felrémlik előtte, hogy talán mást is lehetne festeni, mint estélyi ruhás szépasszonyok portréit, de az élet könnyebbik oldalán szeret sétálni. Ebből a kiinduló helyzetből szoktak bekövetkezni a tragédiák. Ahogyan hősünkkel is megesik. Egy hercegnő estélyén megismerkedik egy rendkívüli asszonnyal, aki ráadásul özvegy, tizenöt éves lánya a társasági szabályoknak megfelelően zárdában nevelkedik. Az azonnal felhorgadó vadászszenvedélyt az is fokozza a festőben, hogy Aline zárkózott, sőt kifejezetten szemérmes. Amikor azonban az is kiderül, hogy a festő barátja, a konzervatív professzor feleségének szemelte ki az asszonyt, Raymond döntő lépésre szánja el magát. Hogy a kaland meghökkentő módon ér véget, aminek következtében a festő "megörököl" egy tizenéves lányt, már sejtetni engedi, hogy újabb fordulatok esnek meg két ember életében.

Vaszary Gábor - A ​szőkékkel mindig baj van
Amikor ​újra kiadjuk ezt a regényt, bizony meg is hatódunk: magyarországi kiadónál hatvan éve nem jelent meg. Pedig a könyv ártalmatlan, csupán csak folytatja Vaszary halhatatlan Párizs-regényeinek sorát: vagyis azt a borotvaélen táncolást bulvárregény és irodalom között, amit legkecsesebben Vaszary Gábor tudott. Az ő iróniája az a tünékeny, finom humor, amin „hol sírunk, hol meg nevetünk”. Párizs zamatát, illatát, bohémségét, könnyedségét senki nem tudja jobban megeleveníteni, mint ő. Ez a regény az 1950-es években tizenhat nyelven jelent meg. Világsiker volt. Ám az 1960-ban Münchenben napvilágot látott magyar nyelvű kiadásának fülszövegében így idézik Vaszaryt: „Nekem a legnagyobb siker még ma is, ha magyar nyelven szólhatok a magyarokhoz.” Ajánljuk a mai olvasó figyelmébe ezt a páratlanul könnyed stílusbravúrt.

Kollekciók