Ajax-loader

Miskolczi Miklós könyvei a rukkolán


Miskolczi Miklós - Mindenki ​mással csinálja - és egyéb írások
Érdekes ​volna megtudni, vajon milyen méreteket ölt manapság a házastársi hűtlenség. Mert teljes a sötétség, noha az aktusok többsége, bizonyos időelszámolási kötelezettségek miatt világosban játszódnak le. És hol? Kölcsönágyakban, kölcsönszobákban, órára bérelhető sufnikban, dermesztően hideg víkendházakban, autók hátsó ülésein, elnéptelenedett irodák íróasztalain és foteljaiban, telis-tele megalázó bujkálással, lopakodással, szorongással, kis és nagy hazugsággal. - Mindenki csinálja - mondja nyilvánvalóan önigazoló szándékkal egy fiatalasszony. - Mindenki csinálja - véli egy másik asszony, akiről nem feltételezek hűtlenséget. A közvélemény (közhit?) mindenesetre az: mindenki, vagy majdnem mindenki csinálja. Igazolni látszik ezt, hogy évente emelkedik a válások száma... És mi tagadás, környezetében mindenki szaporodó hűtlenségi eseteket, példákat, történeteket regisztrál... A barátnők egymás között nem titkolják, a barátok egymásnak eldicsekszenek, a papa-mama, néha még az após-anyós is hajlandó falazni, a testvér biztos támasz, de a sógor is megértő, az ismerősök, a házbeliek elfordulnak: mi közöm hozzá.

Miskolczi Miklós - Színlelni ​boldog szeretőt
A ​szerző a szociográfiaszerű írásában a házasságban élők külső párkapcsolatait, e kapcsolatok kialakulásának okait és indítékait, jellemzőit és tartalmi alakulását vizsgálja. Megállapítja, hogy bár nincs kutatási adat e kapcsolatok számszerűségéről, még megfelelő elnevezése sincs, mégis sajátos társadalmi jelenségről van szó. A külső párkapcsolatokat a szerző főbb jellemzőik alapján két csoportra osztja. Az általa "nemszerelemnek" nevezett külső szexuális kapcsolatban elegendő hivatkozási alap az egymás iránti szimpátia. Jellegzetesen racionalista kapcsolat ez, kimarad belőle a szerelem. Az "újszerelmek" címszó alatt a szerző a törvényes házassággal gátolt viszonyok között kialakult kölcsönös szerelem történetét, tartalmát, szerkezetét, sajátosságait, konfliktusait, személyiségformáló erejét kutatja. Társadalmunk a meglévő házasság (család) összetartásában és nem az új szerelem megélését hozó feltételek előteremtésében érdekelt. A szerző fejtegetései során gyakran hivatkozik a szakirodalomra, sőt segítségül hívja a szépirodalmat Homérosztól Gyurkó Lászlóig és Tornai Józsefig. Saját kutatásainál interjúkra, vallomásokra, levelekre és beszélgetésekre támaszkodik.

Miskolczi Miklós - Hazudni ​boldog hitvest
A ​szerző azt kutatja, hogy a monogámként megbukott házasságok hogyan próbálják túlélni önnön válságukat, hogyan és miért, meddig képesek tartósulni titkolt vagy nyíltan vállalt külső kapcsolatok terheivel. Sorra veszi a megromlott házasságokban fellépő etikai, jogi, gazdasági szempontokat, szól a lélektani tényezőkről, a gyerekek szerepéről. Felvázolja, milyen az élet egy-egy ilyen házasságban, milyen jelenségek villámlanak belül, amikor kívülről és távolról még teljesnek látszhat a nyugalom.

Miskolczi Miklós - Színlelni ​boldog szeretőt / Hazudni boldog hitvest
"Dodi ​kijelentette, hogy végleg nálam marad. Másnap tőlem ment dolgozni, hozzám járt haza. Így volt két hétig. A felesége naponta telefonált, érdeklődött, hogy jól vagyunk-e, nem történt-e bajunk, szükségünk van-e valamire, meg ilyesmiket,és érdekes, a hangjában sosem éreztem gúnyt. Megnyugtattam, hogy ha Dodi egyszer el akar tőlem menni, csak hozzá fogom küldeni. Sehová máshová. Később Dodi munkahelyére is telefonált, megvárta a hivatal előtt, ráküldött egy-két barátot. Egy délután aztán beállítottak hozzám mind a ketten és közölték, hogy ők hazapakolnak. Gondolom, valami nagy jelenetet vártak, de én erős voltam, és szótlanul kezdtem összerámolni Dodi holmiját. Ettől aztán ideges lett a fiú és megint a feleségét akarta elküldeni, mondván, hogy ezt a viselkedést nekünk kettőnknek kell tisztázni. - Értsd meg - mondta a feleségének -,most négyszemközt kell maradnom Lilivel. Valamit tisztáznunk kell. Megesküdött, hogy az asszony nyugodt lehet, velem ő már soha az életbe nem fog lefeküdni, de a feleség sem volt bolond. - Én ezt a lakást nélküled nem hagyom el. Ha kell, itt alszom, itt ébredek, de nem maradsz vele kettesben. Ezt értsd meg - Leült a kanapé legbelső sarkába, és valóban ott ült másnap reggelig. Akkor aztán hazamentek. Dodi még jött volna egy párszor, persze feleség nélkül, de nekem már elegem volt. Pedig szerettem. Úgy tudom, gyerekük született és vidékre költöztek."

Miskolczi Miklós - A ​Kiskegyed Nagynapjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Miskolczi Miklós - Szabó György - Nyolc ​évszak
Brigi ​falusi lány nagy ambíciókkal. Elhatározza, hogy Budapestre megy szerencsét próbálni. Szülei azt szeretnék, ha lányuk követné a családi hagyományokat és pedagógusnak készülne, Brigi azonban színésznő szeretne lenni. Ezért megszökik otthonról, s csak egy levelet hagy hátra. Felvételizik a Színművészeti Főiskolára, de elutasítják. A felvételin megismerkedik Alexszel, akinek szintén nem sikerült a vizsgája, és lassan szerelem bontakozik ki közöttük. Eközben otthon tombolnak az indulatok, Brigi apja, Laci bácsi őrjöng, és mozgósítja fiát, "kis Lacit", hogy vesse be kapcsolatait a rendőrségnél és találja meg Brigit. Kiderül, hogy Brigi rokonoknál húzta meg magát: Klári néninél alszik, Géza bácsinál dolgozik, mint pincérnő, ill. néha meglátogatja Rudi bácsit is.

Miskolczi Miklós - Harangoznak
Alcím: ​Röpirat az öregségről Rosszkedvű férfiaktól, elnyűtt asszonyoktól gyakran hallom a sokat sejtető mondatot: még el kell rendezni a mama sorsát. Pontosan körülírható ború, változó fájdalom lengi át ezeket a bejelentéseket. Persze a mama elözvegyült, távol vidéken lakik, egyedül él, beteges, tüzelő kell, kórházba kell vinni, kórházból kell hozni, ápolásra szorul, pénzt kell dugni az üres bugyellárisba, türelem kell, tolerancia. Sokféle képlet van és mind-mind ismerős. Soha nem fogom elfelejteni azt a barátnőmet, aki anyám halála napján együttérzően átölelt és azt mondta: irigyellek. Nem, soha nem volt hálátlan gyerek, szereti a szüleit, véletlenül sem kívánja a halálukat, csak fél. Fél a sorsuktól,, a mama sorsától, amit majd neki kell végérvényesen elrendezni.

Miskolczi Miklós - A Kiskegyed Nagynapjai
Bemutatkozó Szakmai körökben példátlan bátorságnak - ha nem egyenesen botorságnak - tartották, 1992 tavaszán új női magazint hozni a magyar sajtópiacra. Nem is szólva a tervezett, példátlanul magas induló példányszámról! Az Axel Springer Budapest Kiadói Kft-t, közelebbről dr. Bayer József ügyvezető igazgatót régen - 1991 nyara óta már intenzíven - foglalkoztatta a gondolat, hogy életre hív egy modern, tartalmát tekintve könnyed, fiatalos, színes női magazint. Ezzel mintegy vállalva a versenyt a nagy múltú, piaci egyeduralkodásra berendezkedett, akkoriban cca. 800 ezer példányban megjelenő, sikeres konkurenciával. Néhány elvetélt kísérlet után, a kiadó 1992 január végén fogadta el a később kinevezett főszerkesztő által benyújtott, végül pedig megvalósított vadonatúj koncepciót. Ennek alapján februárban megalakult a szokatlanul kis létszámú szerkesztőség. Főszerkesztő: Miskolczi Miklós, művészeti szerkesztő: Soltész Mihály, olvasószerkesztő: Dús Ágnes, munkatársak: Dogossy Katalin, Gönczi Annamária, Győri Margit, Kovács Mária, Borsányi Vera, Szűcs István, Németh Zsuzsa, Vizi Zsuzsa, Birgés Dorka, külsős szakértők: dr. Borsányi Veronika, dr. Makai Katalin, Paulik Katalin, végül néhány technikai munkatárs. Február végén, némi vita után a kiadó jóváhagyta a főszerkesztő javaslatát, és lett a már ideiglenesen is Kiskegyednek nevezett magazin végleges neve: Kiskegyed. A névválasztást a lap első száma így indokolta: „Kiskegyed, mert a cím kedves, Kiskegyed, mert megengedhetően bizalmas, Kiskegyed, mert személyes, mert megszólító. Kiskegyed, mert békebeli, mert érezni rajta a habos kávé (cappuccino) illatát. Kiskegyed, mert fiatalít, mert udvarias, mert nem hizlal, mert tetszik a férfiaknak..." A kiadó megkülönböztetett figyelemmel kísérte az előkészületeket, és jelentős pénzeszközöket áldozott az induló lap infrastruktúrájára. Segítette a megvalósulást Rácz Lajos, Mészáros Anikó (nyomdai szakértő) Némethné Emmike (terjesztés), Komjáthy Kati (hirdetés), Kaposi Kiss István (kiadói tanácsadó) és Szűcs Teri (reklám-marketing), aki később minden rendezvény nélkülözhetetlen háziasszonya és lebonyolítója lett. A lap 32 oldalas (ebből 16 oldal színes), forgalomba nem kerülő, úgynevezett próbaszáma 1992 március közepén készült el.

Miskolczi Miklós - Város ​lesz, csakazértis...
Aligha ​van még egy ilyen gigantikus alkotás, amely annyira összenőtt volna három évtizedes történelmünkkel, mint Dunaújváros. Szinte a semmiből született az ország újjászületésével egyidőben, megkapta és kinőtte az új viszonyok "gyermekbetegségeit", és mára olyannyira belegyökerezett az ország képébe, tudatunkba, mintha mindig is ott lett volna. Sztálinváros-Dunaújváros története kicsiben az új viszonyok története. A kezdeti nagy fellendülést rövid megtorpanás követte, aztán a már megteremtett alapokra csöndesebb, emberibb léptékű hétköznapok épültek. Nemcsak a nehézipari bázis telepítése, növekedése tükrözi a változásokat, hanem a város arculata, az itt összesereglett emberek átalakulása is. Néhány irodalmi alkotás után most a szociográfus tesz kísérletet arra, hogy a szociológia módszereivel, de irodalmi eszközökkel bemutassa ezt a változást. Dunaújváros a születésétől fogva napjainkig az érdeklődés középpontjában áll; kimondva vagy kimondatlanul mindenkinek van valamilyen véleménye róla. Miskolczi Miklósnak elsőként tehát meg kellett tisztítania a város történetét a megszépítő legendáktól, aztán pedig a rosszindulatú torzításoktól, hogy végül szándéka szerint és a lehetőségekhez képest elfogulatlanul, hitelesen leírja Dunaújváros múltját, jelenét eredményeivel és kudarcaival, erényeivel és hibáival együtt.

Miskolczi Miklós - Elvtársaim ​ingben, glóriában
A ​két lány már anyaszülte meztelenül rázta a fenekét, vagyis minden néven nevezhetõ ruhadarabot levettek magukról, midõn a párttitkárnak megvilágosodása támadt: - Ezek a kis kurvák megcsúfolják a marxista dialektikát, amely szerint nincsen mozgás anyag nélkül! És valóban, a marxi értelmû anyag két kis flitteres melltartó és selyeming képében ott hevert a parketten. Miután így meglelte az ideológiai fogódzót, haladéktalanul elbõdült: - Elég! A két táncosnõ sóbálvánnyá meredt. Ott álltak meztelenül, amihez képest Gálja Alekszandovna száras, barhent bugyijában kimondottan jól öltözöttnek tûnt. Forgott a magnó, de teljesen felborult a koreográfia. - Elvetemült nõszemélyek - bömbölte a titkár, aztán enyhültebben hozzátette: - Az elvtársnõ meg vegye föl a melltartóját. A laktanyaparancsnok feleségének esetét ugyanis tipikusan szovjet belügynek tartotta.

Miskolczi Miklós - A ​Boró
Borovszky ​Ambrus, a Dunai Vasmű történetének emblematikus alakja 1912. augusztus elsején született. 100. születésnapja alkalmából A Boró — Egy szocialista karrier titkai című könyvvel tiszteleg Miskolczi Miklós író, újságíró. Néhány mondat a szerző tollából a könyvről: "Szentté avatását nem vállalnám. Lovas szobrát se kell felállítani a Vasmű úton. De születésének 100. évfordulóján elfelejteni is korai lenne Borovszky Ambrust, akinek neve, munkássága majdnem egyet jelent a megvalósult Dunaújvárossal és a Dunai Vasművel. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy eleddig ismeretlen képet közvetítsen a Boró-ról. Elhallgatásokról, titkokról szól, amelyeket többnyire már csak levéltárakból lehetett előkotorni. Részletekről, amelyek nem csak a fiatalabb olvasókat, de kortársait is meglepik."

Miskolczi Miklós - Ne ​válasszon engem!
Ha ​a háziak nem találják a kopogtatócédulájukat, javasolni kell, hogy nézzék meg a leggyakoribb dughelyeken: régi retikülben, a poharas tálca alatt, vagy a repedt, régi, de még szép levesestálban. A jó kortes maga is bátran benyúl a párnacihák alá és végigtapogatja az ünneplős ruhák belső zsebeit is a sifonérban. Eredménytelenség esetén viszont haladéktalanul kezdjen hozzá a kredenc módszeres kirámolásához, húzza el a 300 literes Gorenje hűtőgépet, mozdítsa el helyéről a kombináltszekrényt, a franciaágyat és a cserépkályhát...

Miskolczi Miklós - M. ​M. szeretői
Helga ​bebújt a fürdőszobába, majd kisvártatva kijött egy vadonatúj, hófehér hálóingben. A magával hozott kazettát benyomta a magnóba, azzal hanyatt feküdt az ágyon, elrendezte a hálóinge redőit. Kezét, mint Krisztus a kereszten, széttárta. Disco hangerővel megszólalt Brahms Magyar táncok című szvitje, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásában. Emem hirtelen nem tudta, hogy a lány őrült-e meg, avagy ellenkezőleg, őt nézi-e hülyének. Az első feltételezést csak a különös körülmények támasztották alá, mert Helga szabatos válaszokat adott, amelyek alapján az Országos Ideg- és Elmekórtani Intézet felvételes osztályáról kétlábbal rúgták volna ki, mint szimulánst. - Megmagyaráznád...? - Persze - mondta a lány halkan, miközben Johannes Brahms crescendo szólt az egész lakásban. - Na? - bár ez inkább felszólítás volt. - Azt álmodtam, hogy te veszed el a szüzességemet, fehér hálóingben, mialatt Brahms zenél nekünk. Fektében kicsit széjjelébb tette a lábát.

Miskolczi Miklós - Dunaújváros
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Miskolczi Miklós - Gurábli
A ​könyv szerzője ironikus család-szociográfiájában, az utókor kellemes pimaszságával turkál a rokonok kis és nagy kalandjai között, de lépten-nyomon felfeslik a XX. század minden zavaros fordulata is. A könyv szereplői eredeti néven, valódi helyszíneken, Szabadkán, Kelebián, Dunaújvárosban, Budapesten, Sydneyben, Johannesburgban vívják kis csatáikat egymással és a történelemmel. Az alkotói őszinteség minden sztorit hitelesít, az események könnyed, humoros, helyenként önironikus feldolgozása pedig alázatosan szolgálja a tapasztalatot, miszerint a családi múltat is csak bölcs derűvel lehet elviselni.

Miskolczi Miklós - Velem ​üzentek
Miskolczi ​Miklós könyve különböző témájú riportokon, hiteles emberi sorsok bemutatásán keresztül vall Dunaújváros születéséről, negyedszázados múltjáról, de főként jelenéről, annak az embernek a szenvedélyességével, aki személyes sorsával is kapcsolódott a város születéséhez (egyike volt azoknak a lelkes fiataloknak, akik önként vállalták, hogy részt vesznek a nagyszabású építkezések munkálataiban), átélte a hatalmas erőfeszítések korszakát, s a város sorsához ma is ezernyi szál fűzi. Dunaújváros mai társadalmát vizsgálva reális képekben tárja fel a munkások életét, a lakáskérdést, a fiatalok vágyait, problémáit, mindenütt tényszerű adatokkal alátámasztva megállapításait. Nem idealizál - munkájával a város történelmi önismeretéhez kíván hozzájárulni. A kötetet változatos fénykép-illusztrációk egészítik ki.

Miskolczi Miklós - Trianon ​gyermeke, Kelebia
Kelebia ​homokra épült. Futóhomokra. Nyolcvan éve, 1924-ben szükségből tisztelték meg a nagyközség címmel, miközben a lakott hely sem tárgyaiban, fizikailag, sem lelkeiben, szellemileg nem volt felkészülve a rang (el)viselésére. A község kétszer nyert a történelemben. Először, amikor a Budapest-Zimony vasút számára a mai nyomvonalat választották (1872), másodszor - amit kimondani is istenkísértés - Trianon által, midőn egy külföldiekből összeállt bizottság úgy firkantotta le Magyarország határát, hogy attól Kelebia vasúti határátkelőhely lett. Kétszer csalódott is. Először, amikor Szabadka visszamaradt földvagyonából nem kapta meg jogos járandóságát, másodszor, midőn - elmondani is szégyen - a már önállóvá érett községet Szabadka város (1941) egyszerűen le akarta törölni a közigazgatás térképéről. Közben lepergett az a huszonöt esztendő, amit a könyv most megkísérel összefoglalni. Azok számára, akik ma is Kelebián élnek, azoknak, akik valaha ott éltek, akik a környéken laknak, akik a szüleiktől hallottak róla és végül azoknak, akik tudják, hogy nemcsak az ördög, de a lényeg is a részletekben rejtőzik. Ez a könyv Trianon egy eddig ismeretlen részletét rejti.

Miskolczi Miklós - Kacagtató ​Sztalin-városi anekdoták
Szerencsés ​az, akinek öregkorára megadatik a visszaemlékezés képessége. És lehetősége. Még szerencsésebb, akinek van is mire visszaemlékeznie. Hátha még kedve is van hozzá! Biztos vagyok abban, hogy még sokan (itt) vagyunk, ilyen szerencsések. A mindig új meg új szerencsések jöttével pedig a derűs anekdotázás társasági szokása soha nem fog elmúlni. Tudom, hogy a városalapítás hősei már elmentek, de a hősök tanúi és fiai még együtt vagyunk, akik első kézből ismerjük, őrizzük a legendákat. E könyv utolsó, üresen hagyott lapjai arra szolgálnak, hogy - amennyiben kedvük támad - mások is anekdotázzanak, nosztalgiázzanak, mesélgessenek, írjanak megélt régi időkről. Ady Endrétől kölcsönzött szavakkal pedig biztatom és köszönöm is a mindig újakat: fel fiúk, csak semmi félelem! Van dolgotok. Ma is vannak, holnap is lesznek anekdotákba foglalható, megőrzésre érdemes, kacagtató városi történetek, emberek, esetek, butaságok, fonákságok. Nem ússzátok meg! Nem kerülhetitek el, hogy rajtatok is kacagjon az utókor!

Miskolczi Miklós - Tompa, ​a pusztában nőtt város
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók