Ajax-loader

Kalo Jenő könyvei a rukkolán


Daubner Béla - Kalo Jenő - A ​tudattalan nehezen járható ösvényén I-II.
Három ​esztendővel ezelőtt indult útjára Kalo Jenő könyvsorozata A gyógyulás szelencéje címmel. Ezek a kötetek az egészségügyi asztrológia gyakorlati alkalmazását mutatták be, ám közel sem zárult le ennek a hatalmas anyagnak az ismertetése. Napjainkra már pszichoterápiás megközelítésből is elkészült a testi betegségek és azok lelki háttereinek bemutatásáról szóló anyag. A tudattalan nehezen járható ösvényén című munka erről az oldalról vizsgálja az emberekben felbukkanó problémák gyökerét, terápiás lehetőségeit. Dr. Daubner Béla pszichiáter, ayurvéda orvos és pszichoterapeuta - aki maga is mély betekintéssel rendelkezik az asztrológia világába - ismerteti azokat a fontos alapokat, amelyek nélkül nem indulhat útjára sem egy asztrológus, sem pedig más, segítő foglalkozású személy. Természetesen nemcsak nekik ajánljuk ezt a könyvet, hanem mindazoknak is, akiket érdekel a pszichológia, a transzcendencia, a mélyebb összefüggések rejtelmei, az ok-okozati kapcsolódások és az önismereti utak. (S. Varga Ilona)

Kalo Jenő - A ​gyógyulás szelencéje III.
A ​harmadik kötetben helyet kapnak a keringési rendszer további problémái, az immunrendszerünk összefüggései és azok betegségei, a bőr és a mozgásszerv-rendszer megbetegedései, valamint a szaporodás biológiája, s itt a betegen született emberekről is szó esik. Külön fejezet tárgyalja a balesetek asztrológiai összefüggéseit.

Kalo Jenő - A ​gyógyulás szelencéje I.
Az ​asztrológia a világ leképezését jelenti, utat a transzcendens felé, egyfajta beavatást a Mindenség lényegéhez, az egységhez. Az orvosi asztrológia lehetőséget biztosít, hogy megértsük betegségeink természetét, hogy mi húzódik meg azok lelki hátterében. Megmutatja, melyek azok a belső kényszerítő erők, melyek következményeként az adott betegség jelentkezik. A betegség azt jelenti, hogy az egyén nem képes arra, hogy egész legyen, vagyis nem a maga útját járja, hanem letér arról. Minden megtorpanás, minden zsákutca, minden letérés azokat az erőket mozgósítja, amelyek - olykor akár fájdalommal, akár betegség formájában - abban segítenek, hogy visszatérjünk a saját utunkra. Betegségünk segít, hogy elérjük legfontosabb célunkat: megvalósítani Önmagunkat. A megújult, bővített formában megjelenő első kötet bevezetést ad az asztrológia alapfogalmaiba, létfilozófiájába, és bemutatja az orvos asztrológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. A betegségcsoportok közül három nagy területre tér ki: megtárgyalja az idegrendszer idegi és pszichés irányú betegségeit, a belső elválasztású mirigyrendszer legfontosabb betegségeit, és az érzékszervek közül a legfontosabb szem- és fülbetegségeket. Az összegfüggések jobb megértése végett közel 50 horoszkópábra és azok értelmezése segíti az olvasót.

Kígyós Éva - Kalo Jenő - Popper Péter - Önként ​vállalt vakság
Ősi ​szövegekben gyakran előfordul ez a mondat: "Akinek szeme van a látásra...". Vagyis az emberi lélekben néha olyan erősek az elhárító mechanizmusok, hogy néz, de nem lát. Ödipusz is azért bünteti meg a szemeit vaksággal, mert nem látták meg azt, amit a jóslatok alapján látniuk kellett volna. Ezt az állapotot nevezzük katasztrófa vakságnak. Ennek következtében - akár egyénileg, akár kollektíven - sokszor túl későn reagálunk, akkor, amikor már a dolgokat nem lehet megváltoztatni, legyen szó egy férfi-női kapcsolat válságáról, valami lappangó betegségről, vagy aggasztó társadalmi folyamatokról. Előfordulhat - ahogy számtalansor elő is fordult már -, hogy tömegesen nem vesszük észre egy háború közeledését, egy diktatúra kibontakozását, egy gazdasági összeomlás fenyegetését, és még sorolhatnánk... E vakság alapvető oka a félelem az elkövetkezőktől. De felhasználható - különösen a tömegkommunikáció segítségével - hamis illúziók keltésére, a tények meghamisítására, kincstári optimizmus keltésére. "Ne csak nézz, láss is!" Ez a Mesterkurzus legújabb kötetének mondanivalója.

Baktay Miklós - Baktay Zelka - Dr. Csernus Imre - Kalo Jenő - Popper Péter - Boldogtalan ​kapcsolatok
Amikor ​híre ment, hogy a Mesterkurzus következő témája a "Boldogtalan Kapcsolatok", a jegyek napok alatt elfogytak, sokan be sem fértek a Belvárosi Színházba. Miért? Ilyen sokan élünk boldogtalan kapcsolatban? S mi a boldogság? Létezne egy ilyen állandó állapot? Lehet elhatározni a boldogságot? Netán a boldogság egy váratlanul felragyogó extatikus állapot, ami rövid időre is csak akkor jön létre, ha minél lazább az ember lelke? És sok-sok további kérdés: Vajon mindenkinek jár a boldogság, mondjuk "alanyi jogon"? Vagy kegyelmi állapot? S ha valaki már volt boldog, okosan teszi-e, ha újra hajszolni kezdi ezt az élményt, meglévő kapcsolatait lerombolva? Fellini egyik filmjében egy szerzetes lábához borul a főszereplő: Atyám, nem vagyok boldog! Mire a szerzetes meglepődve: Hol olvastad azt édes fiam, hogy neked boldognak kell lenni? Vajon mit gondol erről az orvos, a teológus, a pszichológus és az író? Tudnak-e válaszolni ezekre a kérdésekre, vagy csak latolgatnak? Mit lehet tenni a boldogságért? Vagy már az is valami, ha könnyebben viseljük el az élet keménységét? Töprengjünk rajta!

Bagdy Emőke - Kalo Jenő - Popper Péter - Ranschburg Jenő - A ​család
Amivel ​az emberiség sok ezer év óta makacsul próbálkozik, azt komolyan kell venni. Például a házasságot és a családot. Nem az a dolgunk, hogy cinikusan rálegyintsünk a családra, a házasságra, mert ezek nélkül még nem élt meg társadalom. S ha a próbálkozásokat mindig sok kudarc éri, azt is komolyan kell venni. Komolyan kell venni azt is, hogy az eddigi megoldási kísérletek még nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az úgynevezett szabad (nyílt) házasságok, a házasság nélküli együttélés, a szingli élet, vagy ellenkezőleg a kommuna, nem bizonyultak elviselhető, tartós megoldásnak. A tudomány mindig szemügyre vesz jelenségeket, kutat, hogy felelni tudjon arra a kérdésre: Miért? Ez hajtja e kötet szerzőit is. Vajon a belső okokról van-e szó, az ember szociális természete, érzelmi világa alakult-e át, vagy a külső, társadalmi tényezők rombolják-e az emberi kapcsolatokat? S ha végleges választ nem is, de a gyakorlati életben hasznosítható gondolatokat bőven kap az olvasó, amivel talán enyhíthet magánéletének válságain.

Kalo Jenő - Pándy Mária - Popper Péter - Ranschburg Jenő - Felcserélt ​szerepek
"Arról ​van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak, férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek - s mind ember, mert az egyre kevesebb..." József Attila figyelmeztet így a női-férfi létforma megváltozására. De Márai Sándor is ír a "bizánci férfiakról", akik nőiesen puhák, mosolygó konfliktuskerülők, szívesen kiszolgálják a náluk szociálisan hatalmasabbakat, puha szövetekben járnak, velúr cipőt viselnek... A Mesterkurzus előadói ebben a kötetben a nemi szerepek átalakulásán töprengenek. A férfiakon, akiknek életében első helyre került a fizikai szépség, az erőnlét, a szexuális hódítás, és az egyre férfiasabb ideálokat követő nőkről, akik nem a férfiakkal azonos lehetőségeket és megbecsülést követelnek maguknak, hanem a biológiai és lelki különbségek ellenére, ugyanolyanok akarnak lenni, mint ők, tehát vezető állásokra, tudományos sikerekre törnek, testépítők lesznek, bokszolnak stb. kedvező, vagy veszélyes törekvése-e ez? Mennyi ennek a változásnak a nyeresége és vesztesége? Hogy reagál minderre a modern család? A szexuális kapcsolat? Elviseli-e a tradicionális házasság, ha a feleség ötször annyit keres, mint a férj, és igényelheti-e még a nő, hogy felsegítsék a kabátját? Az előadók tehát kérdeznek a társadalomtól és önmaguktól, vállalva, hogy nem csak megnyugtató, hanem nyugtalanító válasz is érkezhet, vagy esetleg csak csend - és senki sem felel...

F. Várkonyi Zsuzsa - Kalo Jenő - Popper Péter - Sári László - Gyors ​élet, lassú halál? - A fogyasztói társadalom csapdái
Gyors ​élet, lassú halál? Furcsa cím. Életünk valóban felgyorsult. Gyorsabban változnak a történelmi-politikai események, egy emberélet sokszor túléli birodalmak keletkezését és összeomlását, szinte feldolgozhatatlanul zuhog ránk az információk tömege, hamarabb serdülnek a gyerekek - már a rakéta is lassú nekünk. Ám életünkből egyre jobban hiányzik a csend, az egyedül maradás, a számotvetés lehetősége önmagunkkal. A lassú halál pedig a szellemi életre vonatkozik. Hiszen egy ember, egy kapcsolat addig él, ameddig változni tud, ameddig úton van, valahonnét valahová tart. Amikor már csak ismétli önmagát, mechanikusan begyakorolt végszavai, viselkedés sémái vannak, akkor lelkileg meghalt. Nehéz és elgondolkodtató olvasmány ez a könyv, lelkünk védelme érdekében mégis érdemes lapozgatni, és bele-bele mélyedni egy-egy gondolatába. Könnyen válhat szellemi szövetségesünkké zűrzavaros és nyugtalan világunkban.

Kalo Jenő - Paulinyi Tamás - Popper Péter - Vezetnek ​vagy megvezetnek?
Vezetőnek ​lenni, vezetni valakit vagy valakiket, családot, iskolát, hivatalt, üzemet, pártot, népet... micsoda nagyszerű dolog és felmagasztalás. Nem is csoda, hogy mennyi ember becsvágya irányul erre. Csak arra kellene vigyázni, hogy a hatalom dicsfénye el ne homályosítsa a felelősségérzetet. A régiek azt tartották: "a királynak meg kell halnia", ha katasztrófába sodorta az országot, vagy ha áldozatot kellett hozni, egy nagyon fontos dolog - például honfoglalás - sikeréért. A király azért volt élet és halál ura, mert adott helyzetben vállalta, hogy a népért áldozattá váljon. Ez a könyv a méltó vezetőről szól, aki lelke mélyén úgy érzi, hogy hatalma a sorstól ered, és arról a félrevezetőről, aki abban bízik, hogy ügyeskedéssel, ármánykodással, hazugságokkal ő maga szerezheti meg magának a hatalmat. A szerzők felteszik a kérdést, hogy a mai embernek szüksége van-e egyáltalán szellemi vezetőre, beavatóra vagy (csak) pedagógiai- szociális irányítóra, míg az Istennel való kapcsolata a legintimebb saját titka.

Kalo Jenő - A ​gyógyulás szelencéje II.
Az ​asztrológia a világ leképezését jelenti, utat a transzcendens felé, egyfajta beavatást a Mindenség lényegéhez, az egységhez. Az orvosi asztrológia lehetőséget biztosít, hogy megértsük betegségeink természetét, hogy mi húzódik meg azok lelki hátterében. Megmutatja, melyek azok a belső kényszerítő erők, amelyek következményeként az adott betegség jelentkezik. A betegség azt jelenti, hogy az egyén nem képes arra, hogy egész legyen, vagyis nem a maga útját járja, hanem letér arról. Minden megtorpanás, minden zsákutca, minden letérés azokat az erőket mozgósítja, amelyek - olykor akár fájdalommal, akár betegség formájában - abban segítenek, hogy visszatérjünk a saját utunkra. Betegségünk segít, hogy elérjük legfontosabb célunkat: megvalósítani Önmagunkat. A megújult, bővített formában megjelent első kötet bevezetést ad az asztrológia alapfogalmaiba, létfilozófiájába és bemutatja az orvosi asztrológia gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. A betegségcsoportok közül három nagy területre tér ki: megtárgyalja az idegrendszer idegi és pszichés irányú betegségeit, a belső elválasztású mirigyrendszer legfontosabb betegségeit, és az érzékszervek közül a legfontosabb szem- és fülbetegségeket. A második kötet pedig a további testi területek betegségeivel, pl. a táplálkozás, a légzés, a kiválasztás, a keringés, a bőr és a mozgás szervrendszerének elváltozásaival, illetve azok lelki hátterével és asztrológia megfeleltethetőségeivel foglalkozik. Az összefüggések jobb megértése végett mindkét kötetben közel 50 horoszkópábra és azok értelmezése segíti az olvasót.

Kollekciók