Karsai Elek könyvei a rukkolán

Karsai Elek - Ítél ​a nép
A ​magyar háborús főbűnösök tárgyalásait három évtizede közvetítette a rádió. A viaszlemezekből azonban nem sok maradt; a szavak elrepültek, a kortársak emlékezete nem őriz többet néhány mondatnál. Azután persze felnőtt egy nemzedék, amely számára egybemosódik már Imrédy Béla, Sztójay Döme vagy Szálasi Ferenc profilja. Karsai Elek könyve többet nyújt a felelősségre vonás krónikájánál. Elevenné teszi az embertelen bűnözők "emberi" arcképét. Imrédy, arcán lázrózsákkal, karmokká görbült ujjaival számlálja meg az ellenszavazatokat. Bárdossy miniszterelnök nem ismeri a magyar alkotmányt, de hadat üzen három világhatalomnak. Rajniss Ferenc: selyemfiúból fasiszta propagandista. S a "Hungarista Napló" egy részlete tökéletes bizonyíték arra, milyen szellemi színvonalon állt Szálasi Ferenc, még ha állítólag áradt is belőle egyfajta primitívség párthívei számára. A népbírósági tárgyalások krónikája tehát inkább tükör, amelyben sorra felvillannak a gonosztevők portréi. Fekete krónika ez, amelyet feszült érdeklődéssel és igen nagy tanulsággal olvasunk.

Karsai Elek - Számjeltávirat ​valamennyi királyi követségnek
A ​Kossuth Rádióban 1965-1966-ban elhangzott előadássorozat alapján készült ez a könyv, amely a magyar ellenforradalmi rendszer első évtizedének külpolitikájáról óhajt átfogó képet nyújtani. Magyarország külpolitikájárról lévén szó, elsősorban, természetesen a magyar Külügyminisztérium Levéltárának anyaga szerepel, de tekintettel arra, hogy 1967. január 1-e óta megnyitották a kutatók előtt a Foreign Office (a brit külügyminisztérium) levéltárát, brit külügyi iratok, diplomáciai jegyzékek, bizalmas jelentések, táviratok is tekintélyes helyet kaptak e kötetben. Ezenkívül a német külügyminisztérium hozzáférhető iratait is felhasználta a szerző. Az 1920-as francia - magyar tárgyalásokkal, az ezzel kapcsolatos brit - francia hatalmi vetélkedéssel kezdődik a kötet, részletesen tárgyalja az 1921. évi két királypuccs eseményeit, a jugoszláv - magyar és az olasz - magyar viszony alakulását. Külön fejezet foglalkozik a szovjet - magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének problémájával, a gazdasági kérdések közül a népszövetségi és a Speyer - kölcsönnel, továbbá a hírhedt Heimwehr-üggyel, a szentgotthárdi fegyvercsempészési botránnyal, végül az oly sok vihart okozott optánsper eddig ismeretlen mozzanataival. A kötet illusztrációi igazodnak a kötet jellegéhez: a magyar és a brit külügyi fotókópiái mellett az eseményekben szereplő diplomaták fényképeit találja az olvasó - tekintettel arra, hogy a bizalmas tárgyalásokról nemigen készítettek fényképfelvételeket. A kötet használatát időrendi áttekintés, névmutató és forrásjegyzék könnyíti meg.

Karsai Elek - A ​berchtesgadeni sasfészektől a berlini bunkerig
A ​nagy sikerű munka eredetileg a szerzőnek a rádióban elhangzott előadássorozatára épült föl. Előljáróban ismerteti Hitler és a nácizmus 1933-as németországi uralomra jutásának körülményeit, s azt a történelmi szituációt, amelynek során a mindenen átgázoló fasiszta militarizmus a csatlós államok, de nem utolsósorban a nyugati államok megalkuvó, sőt nem ritkán áruló szövetségeseit cserbenhagyó politikája jóvoltából kirobbantja a világháborút. A további fejezetek bemutatják a Lengyelország elleni 1939. szeptember elsejei támadástól egészen az 1945. augusztus 14-i, a Japán megadásáig terjedő gigászi küzdelmet. Az eseménytörténet elsősorban az európai hadszíntérre koncentrál, a többi földrészen folyó hadműveletekről csak akkor és annyiban esik szó (pl. Rommel és Montgomery afrikai csatája, a Japánra ledobott atombomba), ha azok alapvetően befolyásolták az Európában folyó harcot, vagy a háború befejezésére voltak döntő hatással.

Karsai Elek - A felszabadulás krónikája
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karsai Elek - A ​budai Sándor-palotában történt
A ​"Berchtesgaden" írójának újabb könyve csaknem negyedszázadot ölel fel hazánk történelméből, az 1919. augusztus 1-től, a Tanácsköztársaság bukásától 1941. június 27-ig, Magyarországnak a II. világháborúba való belépéséig tartó időszakot tárgyalja. Felvonulnak az olvasó előtt az ellenforradalmi korszak jellegzetes alakjai, Horthy Miklós kormányzó és miniszterelnökei: Teleki, Bethlen, Károlyi, Gömbös, Darányi, Imrédy, Bárdossy. Bemutatja azonban Karsai a "mellékkormányok" jól-rosszul leplezett akcióit, s a nemzetközi erők hatásait is. A nagypolitika mellett szó esik a nagyarányú visszaélésekről, az Esküdt-Nagyatádi, a Dréhr-Vass panamáról, a frankhamisításról, az erőszakos képviselőválasztásokról, az elsikkasztott földreformról. A kötet bőségesen ismerteti a Sándor-palotában bizalmasan megtanácskozott akciókat, a bécsi döntések, Imrédy bukása és más események kulisszatitkait. Számos - részben eddig ismeretlen - okmány, bizalmas feljegyzés, levél, közlemény, jegyzőkönyv, jelentés, intim napló anyaga szolgál dokumentumokkal a két világháború közötti időszak krónikájához.

Karsai Elek - Karsai László - A ​Szálasi per
A ​Reform Lap- és Könyvkiadó Részvénytársaság gondozásában első könyvet ajánljuk tisztelettel az olvasónak. A mű, a Szálasi-per, fontos és érdekes munka. A magyar történelem sorsfordító időszakát idézi és részletes betekintést nyújt a magyar történelem sötét korszakába, a nyilasok rémuralmába. A történelmi dokumentumok a hitelesség bizonyságával tárulnak elénk.

Karsai Elek - A ​budai vártól a gyepűig
A ​könyv 1941. június 22-vel kezdődik, azzal a nappal, amikor a német imperializmus megtámadta a Szovjetuniót, - az utolsó oldalak Hitler és vele együtt Szálasi bukását írják le. A magyar történelem e szakaszáról sok írott és nyomtatott forrás maradt fenn, bár a második világháború folyamán nem csekély mennyiségű történeti forrás semmisült meg, részben hadicselekmények következtében, részben mert egyes érdekeltek igyekeztek eltüntetni tevékenységük áruló dokumentumait. Mégis: a budai Sándor-palotában tartott minisztertanácsok jegyzőkönyvei, Horthy kormányzó kabinetirodájának iratai, Werth, Szombathelyi, Vörös vezérkari főnökök feljegyzései, a külügyminisztérium politikai osztályának okmányai - a külképviseletekhez intézett rendeletek, utasítások, a Budapesten működő követekkel folytatott tárgyalások jegyzetei, a berlini, vatikáni, a moszkvai, a berni magyar követ jelentései -, a berlini külügyminisztérium, a német véderő főparancsnokság naplói, a magyar Országgyűlés naplói és nem utolsósorban az egykorú sajtó bőséges forrást jelentenek e korszak kutatója, történetének írója és olvasója számára.

Karsai Elek - "Országgyarapítás" ​- országvesztés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.