Ajax-loader

Herczeg Ferenc könyvei a rukkolán


Herczeg Ferenc - Pro ​Libertate!
Herczeg ​Ferenc (1863-1954) a két világháború között a "hivatalos" Magyarország legrangosabbnak tekintett írója volt, aki az _Új Idők_ szerkesztőjeként fél évszázadon át nagy hatást gyakorolt a polgári közízlésre. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Történelmi regényei, így a _Pogányok, Az Élet kapuja, A fogyó hold_ vagy _A hét sváb_ ma is színes, szórakoztató olvasmányok, s ilyen értelemben jelentős műve a _Pro Libertate!_, II. Rákóczi Ferenc életregénye. Az író mozgalmas, romantikus képet fest a kuruckorról, nagyszabású történelmi tablójában megmutatja a szabadságharc főszereplőinek lélektani motívumait, s a bukásban oly nagy szerepet játszó politikai erők izgalmas és sokszor alattomos játékát. A nagy fejedelem nemes, vonzó, tiszta alakja számos írót ihletett meg, Herczeg regényében a kisgyermekkortól kezdve egészen Rodostóig kísérhetjük lélekben Rákóczit. Emlékezetesek maradnak a bécsi Burg, a Napkirály udvarának vagy a török Portának fényei és árnyai, s Herczeg lendületesen, mindig érdekfeszítően mozgatja regényének rengeteg szereplőjét. Ennek a könnyű kézzel írt életregénynek elolvasása mintegy átismételteti velünk a Rákóczi-szabadságharc történetét és legfőbb tanulságait, rendszerbe foglal egy felemelő és tragikus történelmi kort, s talán kedvet ébreszt mindenkiben, hogy más művek alapján is elmélyedjen e feledhetetlen kor magyar históriájában.

Herczeg Ferenc - Az ​aranyhegedű
Az ​aranyhegedű (1916) az első világháború idején játszódik, s egy sok arcú, sok jellemű fiatalasszony érzelmi ingatagságáról, szerelmi válságairól, házasságának és szerelmeinek kudarcairól szól. Katalin, a Nobel-díjas orvos-biológus odaadó, rajongó feleség egészen a világháború kitöréséig, amikor is hősies elszántsággal kórházi ápolónővérséget vállal. Ám itt megismerkedik egy másik férfival, s benne véli fölfedezni szerelmének tárgyát. Mit tesz a férj, mikor fölfedezi felesége hűtlenségét, miként találja meg egy új asszonyban a nyugalmat és a kiegyensúlyozott családi életet - miután ő maga is átélte a háború minden borzalmát és szenvedését? És miként válik magányossá, számkivetetté a hűtlen feleség? Erről szól a regény, amelyben a szerelmi történet hátteréül az első világháború harctereinek és hátországának képét erőteljes színekkel ecseteli a szerző.

Herczeg Ferenc - Árva ​László király / Éva boszorkány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Magdaléna ​két élete / A fehér páva
Tíz ​esztendővel ezelőtt - ma 1909-ben élünk, ugyebár? - nem volt még vasútja Varjas városának. A kis város ugyan alig esik ötven-hatvan kilométernyire Budapesttől, az utak azonban mindenkor igen rosszak voltak és így Varjas a valóságban távolabb volt, mint Szeged vagy akár Kolozsvár. A varjasiak sohasem voltak kapaszkodók, országos emberek nem igen kerültek ki közülük, és így nem is volt sok keresnivalójuk odafönn. Városuk, ha kicsit fészek volt is, az ő szemükben a világ közepe volt és jól megélt maga emberségéből, akár egy középkori kis köztársaság, vagy a nagy óceán egy félreeső szigetországa. Központja volt az egész gazdag Topoly völgyének és tizenöt falu parasztsága járt be a vásárokra. Ezek mind a varjasi kereskedő urak adófizető jobbágyai voltak. Ha varjasi emberek Budapesten jártak, hazaérkezésük után nem győztek eleget sopánkodni a fővárosi lármán és az ottani drágaságon. A villanyosvasút éjfélig zakatol, egy tojás ára pedig három-négy krajcár.

Herczeg Ferenc - Álomország
Egészen ​szubjektív felfogáson, életszemléleten alapul az Álomország (1912) c. szimbolikus regény. A férfinak és a nőnek az elsőbbségért folytatott elkeseredett küzdelmét festi benne Herczeg és oly mélyre száll a „modern" nő szövevényes lelkivilágába, amilyen mélyre még egyetlen írónknak sem sikerült. Hőse Ladányi Edit, aki azért hagyta el az urát, mert felháborítónak és kétségbeejtőnek találta az ötletet, hogy neki most már holta napjáig teljesülni fog minden gondolata" s a „kereső asszonyok közé" áll, „de senki sem tudja, hogy mit keres — mindig azt, ami nincs a keze ügyében: a hegyet, völgyet, a tisztaságot s mindezt nem egy férfi, hanem a férfi szimbolizálja, mert egy férfival hamar végez a fantáziája"'. Híre rossz, de ez csak szerencse számára, érvényesülésének a titka. „Ö a forgalom kellő közepén, a szerelem fórumán áll. Minden épkézláb ember reflektál rá, mindenki jogot formál hozzá... mert a társaság, a művészet, szóval az élet célja és végpontja nem az erény, hanem a bűn." Úgy hiszi, hogy ő „más, mint minden egyéb asszony, köze van a férfihoz" és szerinte „az asszonyi élet sava: egy férfi társaságában, akinek acélidegei és vasizmai vannak, bekalandozni a veszedelmes és ingerlő ismeretlenséget".

Herczeg Ferenc - Két ​arckép
Ki ​volt a főbűnös abban a politikai játszmában, amely végül a nemzet tragédiájáig, Trianonig vezetett? Erre a kérdésre keres választ Herczeg Ferenc ebben a szenvedélyes hangvételű véd- és vádbeszédben. Válaszként a világhírű magyar író - akinek műveit a szocialista rendszer évtizedekig tiltott listára helyezte - a korszak kétségkívül két nagy hatású politikusának, Tisza Istvánnak és Károlyi Mihálynak szembeállító portréjával keres magyarázatot. A Kiadó a mű elolvasása után a T. Olvasóra bízza az ítélkezés jogát. Ehhez komoly segítséget nyújt a jeles történész, Salamon Konrád utószava.

Herczeg Ferenc - Száz ​elbeszélés
A ​novellának, ennek a legkecsesebb, legfinomabb, legelmésebb irodalmi műfajnak utólérhetetlen mestere Herczeg Ferenc. Kötetekre való témát, mondanivalót s figurát sűrít egy-egy ilyen lélekzetnyi remekműbe. Példátlan ívelésű írói pályáján sohasem lett hűtlen a novellához, s mindannak, amit regényeiben, színdarabjaiban, vagy cikkeiben elmondott, nyomát találjuk elbeszéléseiben is. Összegyüjtött száz válogatott novellája így nemcsak páratlan irodalmi élmény az olvasó számára, hanem útjelzője ennek a fényes szárnyalású írói pályának s büszkesége a magyar irodalomnak és az európai irodalomnak.

Herczeg Ferenc - A ​várhegy
Emlékezései-nek ​első része A Várhegy (1933) a gyermek és ifjúkorát, jogászi tanulmányainak és írói indulásának éveit beszéli el, kedélyesen, anekdotázva, humorral és öniróniával. A verseci sváb patikus fia a soknemzetiségű Bánság módosabb polgárságának világába születik bele, a kiegyezés utáni Magyarország ellentmondásos, de prosperáló korszakában. A német kultúrán nevelkedő gyerek fokozatosan válik magyarrá: Herczeg takargatás, öntömjénezés és minden önigazolási szándék nélkül adja elő ennek a folyamatnak lélektani és gyakorlati állomásait. S miközben életének eseményeiről – iskoláiról, bálokról, párbajokról – és fontos szereplőiről – családjáról, tanárairól, barátairól – elven, színes képet rajzol, egyúttal valóságos enciklopédiáját adja a korabeli kisvárosi sváb, majd kisvárosi magyar, végül a fővárosi polgári, úri középosztályi életmódnak, szokásvilágnak, erkölcsöknek.

Herczeg Ferenc - Emberek, ​urak és nagyurak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Az ​első fecske és egyéb elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Simon ​Zsuzsa
Simon ​ezredes is, mint a legtöbb férfi, kétféle álláspontról ítélte meg a bukott nőt. Az egyik álláspont a családon kivül álló emberé, ki föltétlenül megbocsát minden bűnt, mely mellett a szerelem szól, mint enyhítő körülmény. (Ezt az elvet főleg alantas tiszt korában vallotta, mikor az egész olaszországi hadtest beszélt Simon főhadnagy szerelmi kalandjairól.) A második álláspont a családapáé, ki irgalmatlan szigorral ítél el a család tisztasága ellen elkövetett minden merényletet.

Herczeg Ferenc - Bertalan ​úr feltámadása
A ​Bertalan úr feltámadása közel hatvan év óta az első, Magyarországon megjelent válogatott Herczeg Ferenc-novelláskötet. 1943-ban - amikor Herczeg utolsó elbeszélés-gyűjteménye megjelent - Schöpflin Aladár az alábbi szavakkal zárta a nyolcvanéves írót köszöntő tanulmányát: "Pályájában s ennek eredményei között a novella legalábbis egyen-rangú szerepet játszik regényeivel és drámai műveivel. Ezt mint nagyon is öntudatos író maga is jól tudja. (...) El kell ismerni, legtökéletesebb, művészileg legtisztább ragyogású műveit ebben a nemben írta, ebben találkozott legbensőségesebben a művész a műformával, amely az ő legsajátosabb műformája. S novelláinak javarésze fogja bizonyára életben tartani élete művét."

Herczeg Ferenc - Éva ​boszorkány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​híd / A fekete lovas / A költő és a halál
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Déryné ​ifjasszony
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Lélekrablás ​/ A királyné futárja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Kék ​róka
"Herczeg ​Ferenc: a kapitány Már második alkalommal nyaraltam a Lidón Keresztanyámmal (...) Csak két kedvencem volt, egy szürke szamár az istállóban és egy magas, nagyon helyes bácsi. Ez utóbbi Herczeg Ferenc volt, a későbbi kapitány. Akkor csak főhadnagy, de lehet, hogy csak főhadnagy-jelölt. Akkor igényelte épp a második csillagot. (...) Csillag Teréz, akit már a Nemzeti színpadán is láttam, ahogy mesélték, annak a bácsinak volt a nagy szerelme. A mama "flörtjéből" lányának férje lett, megkapta a második csillagot, főhadnagy lett. A Herczeg házaspár boldogan élt a hűvösvölgyi villában, nagy házat vittek, sok vendéget fogadtak. Herczeg darabjait mind nagyobb sikerrel játszották, regényei bestsellerek lettek. A háború dúlt, az írófejedelem felesége beállt önkéntes ápolónőnek és rövidesen Manninger professzor jobb keze lett, majd rövid habozás után otthagyta férjét és férjhez ment Manningerhez..."

Herczeg Ferenc - Huszonhat ​elbeszélés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Huszti ​Huszt / Férfiszív / Az aranyhegedű
Herczeg ​Ferenc három szórakoztató, olvasmányos regényét tartalmazza ez a kötet. Herczeg Ferenc (1863-1954) az Új idők szerkesztőjeként (1894-1944) is nagy hatást gyakorolt a magyar irodalomra, a két világháború közötti hivatalos Magyarország \"írófejedelme\" volt. Meséi, erkölcsrajzai, drámai és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. A Huszti Huszt (1906) vérbeli kalandregény, egy mindenre elszánt szélhámos fiatalember csalássorozatának izgalmas, fordulatos krónikája. Amerikában indul a történet, ahol a magyar ifjú egy magyar származású milliomos titkárjaként annak emlékiratait jegyzi le - Magyaroszágon élő családjának ellene folytatott üzelmeiről. A milliomos végkarata szerint a titkár Magyarországra indul a kézirattal, hogy ott kiadja. Ám hősünk másként dönt: a milliomos fiának adja ki magát, így aztán bekerül a magyar \"felső tízezerbe\" változatos társaságokban sokféle ügyeskedéssel bódítja és csapja be az embereket, mindaddig, amíg \"lebukik\" s csak az utolsó pillanatban sikerül megmenekülnie, álruhában Görögországon keresztül vissza Amerikába. A Férfiszív (1908) című regényében egy szélhámosnő mozgatja a cselekményt, s azzal tart uralma alatt - egészen a házasságig - egy férfit, hogy hasonlít annak elveszett szerelmére. A fordulatos, szórakoztató és érzelemgazdag történet a férfilélek rejtelmeibe vezeti be az olvasót. A harmadik regény Az aranyhegedű (1916) az első világháború idején játszódik, s egy sok arcú, sok jellemű fiatalasszony érzelmi ingatagságáról, szerelmi válságairól, házasságának és szerelmeinek kudarcairól szól. Katalin, a Nobel-díjas orvos-biológus odaadó, rajongó feleség egészen a világháború kitöréséig, amikor is hősies elszántsággal kórházi ápolónővérséget vállal. Ám itt megismerkedik egy másik férfival, s benne véli fölfedezni szerelmének tárgyát. Mit tesz a férj, mikor fölfedezi felesége hűtlenségét, miként találja meg egy új asszonyban a nyugalmat és a kiegyensúlyozott családi életet - miután ő maga is átélte a háború minden borzalmát és szenvedését? És miként válik magányossá, számkivetetté a hűtlen feleség? Erről szól a regény, amelyben a szerelmi történet hátteréül az első világháború harctereinek és hátországának képét erőteljes színekkel ecseteli a szerző.

Herczeg Ferenc - Bizánc ​/ Ocskay brigadéros
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Napváros
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​Nap fia
Éles ​hangú trombiták nyerítenek bele az amfiteátrumba. Ezüsttorkú ménlovak. Jön a császár! Negyvenezer ember ész nélkül fölugrál helyéről, ami olyan zajjal jár, mintha beláthatatlan madárrajok kelnének szárnyra. A sokaság visszafojtott lélekzettel lesi a császár minden mozdulatát. Most az arany védőrácshoz lép, most leül... Merev, széles redőkbe omló bíborruha van rajta, a fején arany babérkoszorú... Arcát márványfehérre festette, két pofacsontját pirosra, vastag szemöldökét feketére. Konstantinápolyi divat!

Herczeg Ferenc - Hűvösvölgy
Ezzel ​a könyvvel átnyújtom olvasóimnak Emlékezéseimnek harmadik kötetét. Az első A Várhegy volt, a második A gótikus ház, a harmadik legyen Hűvösvölgy. Azért adom neki ezt a címet, mert leginkább hűvösvölgyi otthonomban tanyáztam, miközben életem utolsó harminc esztendeje elvonult a fejem fölött, sietve és izgatottan, mint a megriadt vadlúdfalka. Az események melyekről könyvem beszámol az első világháborút elindító szerb hadüzenettel kezdődik és 1944 karácsonyán érnek véget. Azon a téli estén, amikor az első vöröskatona bezörgetett az ajtómon. Nem szándékozom a történetírók mesterségébe kontárkodni, nem írom meg az új vízözön krónikáját, csak kihalászom az áradatból a saját életem emlékeit. A történelmi eseményekről annyiban veszek tudomást, amennyiben közvetlenül tanújuk vagy statisztájuk voltam, vagy amennyiben olyan súllyal nehezedtek életemre, hogy mintegy személyes élménnyé sűrűsödtek. Attól tartok, könyvemben így is a kelleténél több lesz a politika.

Herczeg Ferenc - Bujdosó ​bábuk
Az ​idő már erősen. éjfélnek hajolt. A sötét gyermekszobában mély csend honolt, csak a kályhában pattogott még néhány haragos parázs, az öreg falióra meg fontoskodó hangon ütötte el a tizenkettőt. Tibor és Linka édesen szunnyadtak ketreces ágyaikban. Hogyisne! Egész délután lihegve gázoltak a friss hóban, lenn az udvaron, künn a kertben, no meg a kert alatti réten is, bár az apa szigorúan megtiltotta. Mikor az óra most elütötte az éjfélt (ráadásul még zümmögött is egyet), a hálószoba csendjében egyszerre titokzatos hangok emelkedtek. Apró léptek tipegése, mintha egerek futkároznának a padlón, halk hangok sípolása, melyek csodálatosan hasonlítottak emberi beszédhez. - Jaj, a karom, óh, a karom! - sipította egy vékony hang. S az ágy alól egy kétarasznyi Paprika Jancsi mászott elő, kit Tibor karácsony estéjén kapott. Piros csörgősapkát és kék bugyogót viselt. Tehetséges Paprika Jancsi volt: ha az ember megnyomta gyomrát, összezörrentett két réztányért, melyet két kezében tartott. - Jaj, a karom! - sopánkodott az apró legény. - Mi baj, János gazda? - kérdezte egy másik hang. Egy közel álló kosárból csinos kis huszár szökött elő, ki két nap óta szintén Tibor szolgálatában állott és aranysujtásos atillát viselt.

Herczeg Ferenc - Pogányok ​- Válogatott művek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Szabolcs ​házassága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​Gyurkovics család
Az ​elszegényedett bácskai földbirtokos családot tizenkét gyermekkel áldotta meg az ég. Gyurkovicsné, jó anya lévén elhatározza, hogy révbe juttatja valamennyi gyermekét. Ez - a századforduló nyelvére lefordítva - annyit jelent, hogy a fiúknak karriert, a lányoknak pedig "jó partit" kell csinálniok. Igen ám, de a lányoknak nincs hozományuk, és a családot nem támogatja egyetlen befolyásos rokon sem. Gyurkovicsnénak kevés hát az esélye a sikerre. A mama terve azonban mégis sikerül. Miért: Elsősorban azért, mert mind a tizenkét gyermekét életrevalónak nevelte. A Gyurkovics csemeték, mihelyt kinőttek az iskolapadból, egyszerre otthonosan mozognak a legnehezebb terepeken is: mind a táncparketten, mind a kártyacsatákban megállják a helyüket. Kifogástalanul tudnak naphosszat inni, mulatni, a cigánnyal húzatni. S jóllehet a lányok odahaza a nagymosástól kezdve minden házimunkát elvégeznek, télen, a pesti bálteremben, remekül adják a vidám dzsentrilányt, akinek a szórakozáson kívül egyében se jár az esze. Herczeg Ferenc aranyos derűvel és mély emberi humorral átszőtt regényciklus először jelenik meg egy kötetben.

Herczeg Ferenc - Surányi Miklós - Mesék ​/ Életrajz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​Gyurkovics-fiúk / Gyurka és Sándor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​Dolovai nábob leánya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​hét sváb
1848 ​tavaszán nagy dolgok történtek Pozsonyban és Pest-Budán. Törvényes forradalom zajlott le, megszületett a magyar polgári nemzet. Lett szabadság, magyar törvény, lett magyar kormány. Vajon mi jutott el mindebből a magyar végekre, az ország déli szélére, ahol magyarok, németek, szerbek, románok éltek egymás mellett? Ki a magyar? - merült föl a kérdés, vagy pontosabban: ki hűséges a magyar hazához, amely polgári szabadságot adott mindenkinek, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül? A lebilincselő történetet olvasva megismerkedünk a szabadságharc legendás hírű színhelyeivel. Herczeg Ferencnek a mesélőkedve kiapadhatatlan: Jókai Mór és Mikszáth Kálmán hagyományait folytatja.

Herczeg Ferenc - Tűz ​a pusztában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók