Ajax-loader

Herczeg Ferenc könyvei a rukkolán


Herczeg Ferenc - Az ​első fecske és egyéb elbeszélések
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​fehér páva / Magdaléna két élete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Történelmi ​regények
Hercegh ​Ferenc négy olvasmányos, magyar tárgyú történelmi regényét kapja kézhez egy kötetben az olvasó. Herczeg Ferenc /1863-1954/ az Új Idők szerkesztőjeként /1894-1944/ is nagy hatást gyakorolt a magyar irodalomra, a két világháború közötti hivatalos Magyarország "írófejedelme" volt. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Az 1902-ben megjelent Pogányok a Vata-féle pogánylázadás idején játszódik, hőse Alpár, Thonuzóba besenyő vezér papnak állott fia, aki két világ határán próbálja megtalálni önmagát. Az Élet kapuja II. Gyula és X. Leó pápaságának Rómájában mutatja meg, hogyan próbál a magyar jobbágyivadék, Bakócz Tamás hatalmat szerezni, hogy a Magyarországra törő török veszélyt elháríthassa. A fogyó hold című történelmi kisregény már a török hódítás következményeit adja elő, egy végvári vitéz kalandos történetével példázva egy nemzet életben maradásának lehetőségeit. A hét sváb /1916/ Herczegnek talán legsikerültebb történelmi regénye, amelyben szülővárosa, Versec svábságának állít maradandó emléket: hét derék verseci legény vére hullatásával is tanúságot tesz 1848 magyar eszményei mellett. Herczeg Ferenc művei sok kiadást értek meg. A mai olvasó kellő távlatból értékelheti mindazt, ami Herczeg műveiben igazán jelentős, és minden bizonnyal újból felismerheti a történelmi regények szórakoztató és tanulságos jellegét.

Herczeg Ferenc - Északi ​fény
A ​30-as évek egyik kulcsregénye a Tanácsköztársaság idején játszódik. A kommunista forradalom az egész nemzet tragikus lesújtottságából származott és megmutatta mindazokat a betegségeket, amelyek a nemzet testét eléktelenítették, s amelyeknek hatását ma is érezzük. A mű középpontjában egy arisztokrata ifjú áll, kinek humánumával nem egyeztethető össze a forradalmi népbiztosok és bolsevik kokettek világa, kényszerű törvényszéki elnökként mégis életről és halálról kell döntenie… De van-e, marad-e lelki ereje a meneküléshez? „Megmutatja mintegy nagyítóüveg alatt az egész nép politikai, társadalmi, műveltségi, erkölcsi helyzetét, alakok, szituációk, tendenciák egész tömegét veti az író tollára: a tragikustól a bohózatosig az egész nagy skála lejátszására ad módot. Szatirikusnak, akár forradalmi, akár ellenforradalmi felfogású, példátlanul hálás anyag.” (Schöpflin Aladár, 1930)

Herczeg Ferenc - Herczeg ​Ferenc emlékezései
_Emlékezései_nek ​első része, _A Várhegy_ (1933) gyermek és ifjúkorát, jogászi tanulmányainak és írói indulásának éveit beszéli el, kedélyesen, anekdotázva, humorral és öniróniával. A verseci sváb patikus fia a soknemzetiségű Bánság módosabb polgárságának világába születik bele, a kiegyezés utáni Magyarország ellentmondásos, de prosperáló korszakában. A német kultúrán nevelkedő gyerek fokozatosan válik magyarrá: Herczeg takargatás, öntömjénezés és minden önigazolási szándék nélkül adja elő ennek a folyamatnak lélektani és gyakorlati állomásait. S miközben életének eseményeiről - iskoláiról, bálokról, párbajokról - és fontos szereplőiről - családjáról, tanárairól, barátairól - eleven, színes képet rajzol, egyúttal valóságos enciklopédiáját adja a korabeli kisvárosi sváb, majd kisvárosi magyar, végül a fővárosi polgári, úri középosztályi életmódnak, szokásvilágnak, erkölcsöknek. Emlékezései második része, 1890 és 1914 közötti pályafutását beszéli el. _A gótikus ház_ (1939) - a cím utalás a Parlamentre - már inkább a közéleti Herczeg Ferencnek, a hírlapíró-, szerkesztő-, színházi embernek, a kormánypárti képviselőnek, Tisza István rendíthetetlen hívének életéből mutat - nagyobb elhallgatásokkal, mozaikosabb formában - részleteket. Mivel az író itt többet politizál, nyilvánvalóbban kiütközik gondolkodásának éles konzervatizmusa. Műve azonban önmagát minősíti: annyira nyíltan vállalja a "keresztény, a magyar úri középosztály" valamennyi téveszméjét, hibáját és elfogultságát, hogy forrásértékű munka a szélesebb olvasóközönség számára egy olyan korszakról, olyan elmerült rétegről és olyan szemléletmódról, melyről a mai nemzedékeknek egyre kevesebb információ áll rendelkezésükre.

Herczeg Ferenc - Pro ​Libertate!
Herczeg ​Ferenc (1863-1954) a két világháború között a "hivatalos" Magyarország legrangosabbnak tekintett írója volt, aki az _Új Idők_ szerkesztőjeként fél évszázadon át nagy hatást gyakorolt a polgári közízlésre. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Történelmi regényei, így a _Pogányok, Az Élet kapuja, A fogyó hold_ vagy _A hét sváb_ ma is színes, szórakoztató olvasmányok, s ilyen értelemben jelentős műve a _Pro Libertate!_, II. Rákóczi Ferenc életregénye. Az író mozgalmas, romantikus képet fest a kuruckorról, nagyszabású történelmi tablójában megmutatja a szabadságharc főszereplőinek lélektani motívumait, s a bukásban oly nagy szerepet játszó politikai erők izgalmas és sokszor alattomos játékát. A nagy fejedelem nemes, vonzó, tiszta alakja számos írót ihletett meg, Herczeg regényében a kisgyermekkortól kezdve egészen Rodostóig kísérhetjük lélekben Rákóczit. Emlékezetesek maradnak a bécsi Burg, a Napkirály udvarának vagy a török Portának fényei és árnyai, s Herczeg lendületesen, mindig érdekfeszítően mozgatja regényének rengeteg szereplőjét. Ennek a könnyű kézzel írt életregénynek elolvasása mintegy átismételteti velünk a Rákóczi-szabadságharc történetét és legfőbb tanulságait, rendszerbe foglal egy felemelő és tragikus történelmi kort, s talán kedvet ébreszt mindenkiben, hogy más művek alapján is elmélyedjen e feledhetetlen kor magyar históriájában.

Herczeg Ferenc - Az ​aranyhegedű
Az ​aranyhegedű (1916) az első világháború idején játszódik, s egy sok arcú, sok jellemű fiatalasszony érzelmi ingatagságáról, szerelmi válságairól, házasságának és szerelmeinek kudarcairól szól. Katalin, a Nobel-díjas orvos-biológus odaadó, rajongó feleség egészen a világháború kitöréséig, amikor is hősies elszántsággal kórházi ápolónővérséget vállal. Ám itt megismerkedik egy másik férfival, s benne véli fölfedezni szerelmének tárgyát. Mit tesz a férj, mikor fölfedezi felesége hűtlenségét, miként találja meg egy új asszonyban a nyugalmat és a kiegyensúlyozott családi életet - miután ő maga is átélte a háború minden borzalmát és szenvedését? És miként válik magányossá, számkivetetté a hűtlen feleség? Erről szól a regény, amelyben a szerelmi történet hátteréül az első világháború harctereinek és hátországának képét erőteljes színekkel ecseteli a szerző.

Herczeg Ferenc - Bujdosó ​bábuk
Az ​idő már erősen. éjfélnek hajolt. A sötét gyermekszobában mély csend honolt, csak a kályhában pattogott még néhány haragos parázs, az öreg falióra meg fontoskodó hangon ütötte el a tizenkettőt. Tibor és Linka édesen szunnyadtak ketreces ágyaikban. Hogyisne! Egész délután lihegve gázoltak a friss hóban, lenn az udvaron, künn a kertben, no meg a kert alatti réten is, bár az apa szigorúan megtiltotta. Mikor az óra most elütötte az éjfélt (ráadásul még zümmögött is egyet), a hálószoba csendjében egyszerre titokzatos hangok emelkedtek. Apró léptek tipegése, mintha egerek futkároznának a padlón, halk hangok sípolása, melyek csodálatosan hasonlítottak emberi beszédhez. - Jaj, a karom, óh, a karom! - sipította egy vékony hang. S az ágy alól egy kétarasznyi Paprika Jancsi mászott elő, kit Tibor karácsony estéjén kapott. Piros csörgősapkát és kék bugyogót viselt. Tehetséges Paprika Jancsi volt: ha az ember megnyomta gyomrát, összezörrentett két réztányért, melyet két kezében tartott. - Jaj, a karom! - sopánkodott az apró legény. - Mi baj, János gazda? - kérdezte egy másik hang. Egy közel álló kosárból csinos kis huszár szökött elő, ki két nap óta szintén Tibor szolgálatában állott és aranysujtásos atillát viselt.

Herczeg Ferenc - Árva ​László király
Részlet ​a könyvből: Előjáték A színpadi függöny, miután a nézőtér teljesen elsötétedett, néhány méternyire szétnyílik. A résben széles és alacsony török kerevet látható, amely közvetlenül a súgó előtt áll. A kerevet fölött keleti szőnyegekből csinált sátor, amely a színpadi függöny nyílásának alakjához alkalmazkodik. A kereveten selyempárnák, fölötte, a sátor tetejében, hengeralakú, török hajólámpa, amely sárga fényt vet a kerevetre. Kívül kürtösök a hajnali riadót fújják.

Herczeg Ferenc - Szendrey ​Júlia / Kilenc egyfelvonásos
Herczeg ​Ferenc válogatott munkáinak emlékkiadása 13.

Herczeg Ferenc - Hűvösvölgy
Ezzel ​a könyvvel átnyújtom olvasóimnak Emlékezéseimnek harmadik kötetét. Az első A Várhegy volt, a második A gótikus ház, a harmadik legyen Hűvösvölgy. Azért adom neki ezt a címet, mert leginkább hűvösvölgyi otthonomban tanyáztam, miközben életem utolsó harminc esztendeje elvonult a fejem fölött, sietve és izgatottan, mint a megriadt vadlúdfalka. Az események melyekről könyvem beszámol az első világháborút elindító szerb hadüzenettel kezdődik és 1944 karácsonyán érnek véget. Azon a téli estén, amikor az első vöröskatona bezörgetett az ajtómon. Nem szándékozom a történetírók mesterségébe kontárkodni, nem írom meg az új vízözön krónikáját, csak kihalászom az áradatból a saját életem emlékeit. A történelmi eseményekről annyiban veszek tudomást, amennyiben közvetlenül tanújuk vagy statisztájuk voltam, vagy amennyiben olyan súllyal nehezedtek életemre, hogy mintegy személyes élménnyé sűrűsödtek. Attól tartok, könyvemben így is a kelleténél több lesz a politika.

Herczeg Ferenc - Álomország
Egészen ​szubjektív felfogáson, életszemléleten alapul az Álomország (1912) c. szimbolikus regény. A férfinak és a nőnek az elsőbbségért folytatott elkeseredett küzdelmét festi benne Herczeg és oly mélyre száll a „modern" nő szövevényes lelkivilágába, amilyen mélyre még egyetlen írónknak sem sikerült. Hőse Ladányi Edit, aki azért hagyta el az urát, mert felháborítónak és kétségbeejtőnek találta az ötletet, hogy neki most már holta napjáig teljesülni fog minden gondolata" s a „kereső asszonyok közé" áll, „de senki sem tudja, hogy mit keres — mindig azt, ami nincs a keze ügyében: a hegyet, völgyet, a tisztaságot s mindezt nem egy férfi, hanem a férfi szimbolizálja, mert egy férfival hamar végez a fantáziája"'. Híre rossz, de ez csak szerencse számára, érvényesülésének a titka. „Ö a forgalom kellő közepén, a szerelem fórumán áll. Minden épkézláb ember reflektál rá, mindenki jogot formál hozzá... mert a társaság, a művészet, szóval az élet célja és végpontja nem az erény, hanem a bűn." Úgy hiszi, hogy ő „más, mint minden egyéb asszony, köze van a férfihoz" és szerinte „az asszonyi élet sava: egy férfi társaságában, akinek acélidegei és vasizmai vannak, bekalandozni a veszedelmes és ingerlő ismeretlenséget".

Herczeg Ferenc - Napváros
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Magdaléna ​két élete / A fehér páva
Tíz ​esztendővel ezelőtt - ma 1909-ben élünk, ugyebár? - nem volt még vasútja Varjas városának. A kis város ugyan alig esik ötven-hatvan kilométernyire Budapesttől, az utak azonban mindenkor igen rosszak voltak és így Varjas a valóságban távolabb volt, mint Szeged vagy akár Kolozsvár. A varjasiak sohasem voltak kapaszkodók, országos emberek nem igen kerültek ki közülük, és így nem is volt sok keresnivalójuk odafönn. Városuk, ha kicsit fészek volt is, az ő szemükben a világ közepe volt és jól megélt maga emberségéből, akár egy középkori kis köztársaság, vagy a nagy óceán egy félreeső szigetországa. Központja volt az egész gazdag Topoly völgyének és tizenöt falu parasztsága járt be a vásárokra. Ezek mind a varjasi kereskedő urak adófizető jobbágyai voltak. Ha varjasi emberek Budapesten jártak, hazaérkezésük után nem győztek eleget sopánkodni a fővárosi lármán és az ottani drágaságon. A villanyosvasút éjfélig zakatol, egy tojás ára pedig három-négy krajcár.

Herczeg Ferenc - Pogányok ​- Válogatott művek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Száz ​elbeszélés
A ​novellának, ennek a legkecsesebb, legfinomabb, legelmésebb irodalmi műfajnak utólérhetetlen mestere Herczeg Ferenc. Kötetekre való témát, mondanivalót s figurát sűrít egy-egy ilyen lélekzetnyi remekműbe. Példátlan ívelésű írói pályáján sohasem lett hűtlen a novellához, s mindannak, amit regényeiben, színdarabjaiban, vagy cikkeiben elmondott, nyomát találjuk elbeszéléseiben is. Összegyüjtött száz válogatott novellája így nemcsak páratlan irodalmi élmény az olvasó számára, hanem útjelzője ennek a fényes szárnyalású írói pályának s büszkesége a magyar irodalomnak és az európai irodalomnak.

Herczeg Ferenc - Tűz ​a pusztában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​dolovai nábob leánya / A három testőr
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Az ​arany hegedű
Az ​aranyhegedű (1916) az első világháború idején játszódik, s egy sok arcú, sok jellemű fiatalasszony érzelmi ingatagságáról, szerelmi válságairól, házasságának és szerelmeinek kudarcairól szól. Katalin, a Nobel-díjas orvos-biológus odaadó, rajongó feleség egészen a világháború kitöréséig, amikor is hősies elszántsággal kórházi ápolónővérséget vállal. Ám itt megismerkedik egy másik férfival, s benne véli fölfedezni szerelmének tárgyát. Mit tesz a férj, mikor fölfedezi felesége hűtlenségét, miként találja meg egy új asszonyban a nyugalmat és a kiegyensúlyozott családi életet - miután ő maga is átélte a háború minden borzalmát és szenvedését? És miként válik magányossá, számkivetetté a hűtlen feleség? Erről szól a regény, amelyben a szerelmi történet hátteréül az első világháború harctereinek és hátországának képét erőteljes színekkel ecseteli a szerző.

Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg ​Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."

Herczeg Ferenc - Ocskay ​brigadéros
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Surányi Miklós - Mesék ​/ Életrajz
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​honszerző
Aligha ​volt még egy idegen anyanyelvű ember, aki olyan jól megtanult volna magyarul, mint Herczeg Ferenc, aki mestere lett az elegánsan hűvös magyar elbeszélő stílusnak. Sikerét előkészítette, hogy botránnyal kezdődött. Párbajban megölt egy embert, ezért néhány hónapra államfogházba zárták (az államfogház tiszteletre méltó szabadságvesztés volt, amely nem járt becsületvesztéssel). Itt, a zárkában írta első regényét, beküldte egy pályázatra, és első díjat nyert. Mikszáth Kálmán, a legtekintélyesebb bíráló is neki ítéli a díjat. Herczeg Ferenc a magyar színpadok koronázatlan királya, majd csak a századforduló után kell megosztania ezt a rangot Molnár Ferenccel. Azután évtizedeken keresztül vetélkednek, és tanulnak egymástól. Herczeg inkább a dzsentri és a budai polgár írója, Molnár a pesti polgáré és a kispolgáré.

Herczeg Ferenc - A ​Gyurkovics család
Az ​elszegényedett bácskai földbirtokos családot tizenkét gyermekkel áldotta meg az ég. Gyurkovicsné, jó anya lévén elhatározza, hogy révbe juttatja valamennyi gyermekét. Ez - a századforduló nyelvére lefordítva - annyit jelent, hogy a fiúknak karriert, a lányoknak pedig "jó partit" kell csinálniok. Igen ám, de a lányoknak nincs hozományuk, és a családot nem támogatja egyetlen befolyásos rokon sem. Gyurkovicsnénak kevés hát az esélye a sikerre. A mama terve azonban mégis sikerül. Miért: Elsősorban azért, mert mind a tizenkét gyermekét életrevalónak nevelte. A Gyurkovics csemeték, mihelyt kinőttek az iskolapadból, egyszerre otthonosan mozognak a legnehezebb terepeken is: mind a táncparketten, mind a kártyacsatákban megállják a helyüket. Kifogástalanul tudnak naphosszat inni, mulatni, a cigánnyal húzatni. S jóllehet a lányok odahaza a nagymosástól kezdve minden házimunkát elvégeznek, télen, a pesti bálteremben, remekül adják a vidám dzsentrilányt, akinek a szórakozáson kívül egyében se jár az esze. Herczeg Ferenc aranyos derűvel és mély emberi humorral átszőtt regényciklus először jelenik meg egy kötetben.

Herczeg Ferenc - A ​fogyó Hold
A ​fogyó Hold című történelmi regény a török hódítás következményeit adja elő, egy végvári vitéz kalandos történetével példázva agy nemzet életben maradásának lehetőségeit.

Herczeg Ferenc - A ​gótikus ház
Gótikus ​háznak nevezem könyvemet a Duna-parti országpalota után, amelynek kupolája azokban az években állandóan belevetette árnyékát a lelkembe vallja meg a szerző előszavában. Korának jeles írófejedelme és országgyűlési képviselője önéletrajzi kötetében az OsztrákMagyar Monarchia utolsó évtizedeiről nyújt sajátos látleletet. A századforduló legjelentősebb eseményeit és személyiségeit is felvillantó műben a Tisztelt Ház politikai kavalkádján túl betekintést nyerhetünk a színházi élet kulisszatitkaiba, a kulturális élet mozzanataiba és a vidék választási harcaiba is. Olvashatunk a verseci választókerületről, ahol a szerzőnek ravasz sváb parasztok, és a bármiért lelkesedő, de elsősorban püspökük szavára hallgató szerbek szavazataiért kellett megküzdeni, barangolhatunk a parlament padsorai között, ahol erélyes és tehetetlen miniszterelnökök küzdöttek az ellenzék, és annak leghatásosabb fegyvere, a hírhedt obstrukció ellen. A minden hájjal megkent politikusok mellett feltűnnek a kor színi direktorai, primadonnái, megelevenedik számos, manapság kevéssé ismert vagy elfeledett személy, a maga idejében nagy vihart kavart, ám ma már jelentéktelennek tűnő esemény. Az 1890-es évek elejétől az I. világháborúig ívelő fejezetek megidézik a boldog békeidők magyar társadalmát, azt a különleges miliőt, melynek alig száz esztendő múltán már nyomai sem lelhetők fel. Herczeg Ferenc saját szemszögéből tálalja az eseményeket, s ha nem is értette pontosan a körülötte kavargó jelenségeket, írása olvasmányos és hiteles, kortörténeti jelentőséggel bíró mű.

Herczeg Ferenc - Szerelmesek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Árva ​László király / Éva boszorkány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Mutamur ​és egyéb elbeszélések
Aligha ​volt még egy idegen anyanyelvű ember, aki olyan jól megtanult volna magyarul, mint Herczeg Ferenc, aki mestere lett az elegánsan hűvös magyar elbeszélő stílusnak. Sikerét előkészítette, hogy botránnyal kezdődött. Párbajban megölt egy embert, ezért néhány hónapra államfogházba zárták (az államfogház tiszteletre méltó szabadságvesztés volt, amely nem járt becsületvesztéssel). Itt, a zárkában írta első regényét, beküldte egy pályázatra, és első díjat nyert. Mikszáth Kálmán, a legtekintélyesebb bíráló is neki ítéli a díjat. Herczeg Ferenc a magyar színpadok koronázatlan királya, majd csak a századforduló után kell megosztania ezt a rangot Molnár Ferenccel. Azután évtizedeken keresztül vetélkednek, és tanulnak egymástól. Herczeg inkább a dzsentri és a budai polgár írója, Molnár a pesti polgáré és a kispolgáré.

Herczeg Ferenc - Huszti ​Huszt / Férfiszív / Az aranyhegedű
Herczeg ​Ferenc három szórakoztató, olvasmányos regényét tartalmazza ez a kötet. Herczeg Ferenc (1863-1954) az Új idők szerkesztőjeként (1894-1944) is nagy hatást gyakorolt a magyar irodalomra, a két világháború közötti hivatalos Magyarország \"írófejedelme\" volt. Meséi, erkölcsrajzai, drámai és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. A Huszti Huszt (1906) vérbeli kalandregény, egy mindenre elszánt szélhámos fiatalember csalássorozatának izgalmas, fordulatos krónikája. Amerikában indul a történet, ahol a magyar ifjú egy magyar származású milliomos titkárjaként annak emlékiratait jegyzi le - Magyaroszágon élő családjának ellene folytatott üzelmeiről. A milliomos végkarata szerint a titkár Magyarországra indul a kézirattal, hogy ott kiadja. Ám hősünk másként dönt: a milliomos fiának adja ki magát, így aztán bekerül a magyar \"felső tízezerbe\" változatos társaságokban sokféle ügyeskedéssel bódítja és csapja be az embereket, mindaddig, amíg \"lebukik\" s csak az utolsó pillanatban sikerül megmenekülnie, álruhában Görögországon keresztül vissza Amerikába. A Férfiszív (1908) című regényében egy szélhámosnő mozgatja a cselekményt, s azzal tart uralma alatt - egészen a házasságig - egy férfit, hogy hasonlít annak elveszett szerelmére. A fordulatos, szórakoztató és érzelemgazdag történet a férfilélek rejtelmeibe vezeti be az olvasót. A harmadik regény Az aranyhegedű (1916) az első világháború idején játszódik, s egy sok arcú, sok jellemű fiatalasszony érzelmi ingatagságáról, szerelmi válságairól, házasságának és szerelmeinek kudarcairól szól. Katalin, a Nobel-díjas orvos-biológus odaadó, rajongó feleség egészen a világháború kitöréséig, amikor is hősies elszántsággal kórházi ápolónővérséget vállal. Ám itt megismerkedik egy másik férfival, s benne véli fölfedezni szerelmének tárgyát. Mit tesz a férj, mikor fölfedezi felesége hűtlenségét, miként találja meg egy új asszonyban a nyugalmat és a kiegyensúlyozott családi életet - miután ő maga is átélte a háború minden borzalmát és szenvedését? És miként válik magányossá, számkivetetté a hűtlen feleség? Erről szól a regény, amelyben a szerelmi történet hátteréül az első világháború harctereinek és hátországának képét erőteljes színekkel ecseteli a szerző.

Herczeg Ferenc - Harcok ​és harcosok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Két ​ember a bányában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók