Herczeg Ferenc könyvei a rukkolán

Herczeg Ferenc - Pro ​Libertate!
Herczeg ​Ferenc (1863-1954) a két világháború között a "hivatalos" Magyarország legrangosabbnak tekintett írója volt, aki az _Új Idők_ szerkesztőjeként fél évszázadon át nagy hatást gyakorolt a polgári közízlésre. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Történelmi regényei, így a _Pogányok, Az Élet kapuja, A fogyó hold_ vagy _A hét sváb_ ma is színes, szórakoztató olvasmányok, s ilyen értelemben jelentős műve a _Pro Libertate!_, II. Rákóczi Ferenc életregénye. Az író mozgalmas, romantikus képet fest a kuruckorról, nagyszabású történelmi tablójában megmutatja a szabadságharc főszereplőinek lélektani motívumait, s a bukásban oly nagy szerepet játszó politikai erők izgalmas és sokszor alattomos játékát. A nagy fejedelem nemes, vonzó, tiszta alakja számos írót ihletett meg, Herczeg regényében a kisgyermekkortól kezdve egészen Rodostóig kísérhetjük lélekben Rákóczit. Emlékezetesek maradnak a bécsi Burg, a Napkirály udvarának vagy a török Portának fényei és árnyai, s Herczeg lendületesen, mindig érdekfeszítően mozgatja regényének rengeteg szereplőjét. Ennek a könnyű kézzel írt életregénynek elolvasása mintegy átismételteti velünk a Rákóczi-szabadságharc történetét és legfőbb tanulságait, rendszerbe foglal egy felemelő és tragikus történelmi kort, s talán kedvet ébreszt mindenkiben, hogy más művek alapján is elmélyedjen e feledhetetlen kor magyar históriájában.

Herczeg Ferenc - Az ​aranyhegedű
Az ​aranyhegedű (1916) az első világháború idején játszódik, s egy sok arcú, sok jellemű fiatalasszony érzelmi ingatagságáról, szerelmi válságairól, házasságának és szerelmeinek kudarcairól szól. Katalin, a Nobel-díjas orvos-biológus odaadó, rajongó feleség egészen a világháború kitöréséig, amikor is hősies elszántsággal kórházi ápolónővérséget vállal. Ám itt megismerkedik egy másik férfival, s benne véli fölfedezni szerelmének tárgyát. Mit tesz a férj, mikor fölfedezi felesége hűtlenségét, miként találja meg egy új asszonyban a nyugalmat és a kiegyensúlyozott családi életet - miután ő maga is átélte a háború minden borzalmát és szenvedését? És miként válik magányossá, számkivetetté a hűtlen feleség? Erről szól a regény, amelyben a szerelmi történet hátteréül az első világháború harctereinek és hátországának képét erőteljes színekkel ecseteli a szerző.

Herczeg Ferenc - Szabolcs ​házassága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​honszerző
Aligha ​volt még egy idegen anyanyelvű ember, aki olyan jól megtanult volna magyarul, mint Herczeg Ferenc, aki mestere lett az elegánsan hűvös magyar elbeszélő stílusnak. Sikerét előkészítette, hogy botránnyal kezdődött. Párbajban megölt egy embert, ezért néhány hónapra államfogházba zárták (az államfogház tiszteletre méltó szabadságvesztés volt, amely nem járt becsületvesztéssel). Itt, a zárkában írta első regényét, beküldte egy pályázatra, és első díjat nyert. Mikszáth Kálmán, a legtekintélyesebb bíráló is neki ítéli a díjat. Herczeg Ferenc a magyar színpadok koronázatlan királya, majd csak a századforduló után kell megosztania ezt a rangot Molnár Ferenccel. Azután évtizedeken keresztül vetélkednek, és tanulnak egymástól. Herczeg inkább a dzsentri és a budai polgár írója, Molnár a pesti polgáré és a kispolgáré.

Herczeg Ferenc - Hűvösvölgy
Ezzel ​a könyvvel átnyújtom olvasóimnak Emlékezéseimnek harmadik kötetét. Az első A Várhegy volt, a második A gótikus ház, a harmadik legyen Hűvösvölgy. Azért adom neki ezt a címet, mert leginkább hűvösvölgyi otthonomban tanyáztam, miközben életem utolsó harminc esztendeje elvonult a fejem fölött, sietve és izgatottan, mint a megriadt vadlúdfalka. Az események melyekről könyvem beszámol az első világháborút elindító szerb hadüzenettel kezdődik és 1944 karácsonyán érnek véget. Azon a téli estén, amikor az első vöröskatona bezörgetett az ajtómon. Nem szándékozom a történetírók mesterségébe kontárkodni, nem írom meg az új vízözön krónikáját, csak kihalászom az áradatból a saját életem emlékeit. A történelmi eseményekről annyiban veszek tudomást, amennyiben közvetlenül tanújuk vagy statisztájuk voltam, vagy amennyiben olyan súllyal nehezedtek életemre, hogy mintegy személyes élménnyé sűrűsödtek. Attól tartok, könyvemben így is a kelleténél több lesz a politika.

Herczeg Ferenc - A ​Lánszky-Mótor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Arianna
Nem ​mondható különc asszonynak. Rosszat senki sem beszél róla, a gazdaságát meglehetős rendben tartja és szomszédaival jó viszonyban él. Nem nagyon töri magát utánuk, de nem is kerüli a velük való érintkezést. Igaz, hogy bizalmasabb barátságban senkivel sem él, de ez nem a jóakaratán, hanem inkább a természetén múlik. Azért hát többnyire otthon van. Alkonyatkor, mikor a kert már árnyékos, sokáig szokott föl s alá sétálni a lugas előtt. Nesztelen, csodálatosan bágyadt léptekkel jár föl s alá; ilyenkor nem lát s nem hall, mintha kábult volna a mozdulatai egyformaságától. Olyan, mint egy nemes ragadozó állat, amely a ketrec vasrácsa mögött koptatja és emészti magát. #0021#

Herczeg Ferenc - Huszonhat ​elbeszélés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​Fehér Páva
Két ​kereskedőcsalád fiataljai eleinte megtalálják egymás felé a lélek ösvényeit, de családi mentalitásuk és karriervágyuk ellentétes utakra vezeti őket. Az író a regényben (a beszédes elnevezésű Ábel-ek és Toll-ak) közötti különbséget a főhősnő lelkiállapotával jellemzi az író: "Tollék a sertésfejű emberek. Brutálisak, falánkok, öntudatlanok. Ábelék pedig tépelődők, finnyásak és erőtlenek. Óh, ezek a sertésfejűek mindent megesznek, és föl fogják falni az egész Ábel-házat." A huszonöt esztendős lány életében nagy jelentőségre tesz szert a környék leggazdagabb földbirtokosának látogatása. A reális történet ettől kezdve pergő jelenetekkel bonyolódik egy bizonytalan párválasztási kalandig, amely a lány fővárosba szökésével ér véget. A címadó hősnő alakja Budapesten tanulságosan alakul, az egyéni női szabadság hirdetője lesz, és hamarosan a nősors jobbítói között találja magát... A kötettel a Kráter Műhely Egyesület ARANYRÖG sorozata folytatja a szerzőtől már ugyanitt megjelentetett regények sorát (Északi fény, Az élet kapuja, Ádám, hol vagy?).

Herczeg Ferenc - A ​gótikus ház
Gótikus ​háznak nevezem könyvemet a Duna-parti országpalota után, amelynek kupolája azokban az években állandóan belevetette árnyékát a lelkembe vallja meg a szerző előszavában. Korának jeles írófejedelme és országgyűlési képviselője önéletrajzi kötetében az OsztrákMagyar Monarchia utolsó évtizedeiről nyújt sajátos látleletet. A századforduló legjelentősebb eseményeit és személyiségeit is felvillantó műben a Tisztelt Ház politikai kavalkádján túl betekintést nyerhetünk a színházi élet kulisszatitkaiba, a kulturális élet mozzanataiba és a vidék választási harcaiba is. Olvashatunk a verseci választókerületről, ahol a szerzőnek ravasz sváb parasztok, és a bármiért lelkesedő, de elsősorban püspökük szavára hallgató szerbek szavazataiért kellett megküzdeni, barangolhatunk a parlament padsorai között, ahol erélyes és tehetetlen miniszterelnökök küzdöttek az ellenzék, és annak leghatásosabb fegyvere, a hírhedt obstrukció ellen. A minden hájjal megkent politikusok mellett feltűnnek a kor színi direktorai, primadonnái, megelevenedik számos, manapság kevéssé ismert vagy elfeledett személy, a maga idejében nagy vihart kavart, ám ma már jelentéktelennek tűnő esemény. Az 1890-es évek elejétől az I. világháborúig ívelő fejezetek megidézik a boldog békeidők magyar társadalmát, azt a különleges miliőt, melynek alig száz esztendő múltán már nyomai sem lelhetők fel. Herczeg Ferenc saját szemszögéből tálalja az eseményeket, s ha nem is értette pontosan a körülötte kavargó jelenségeket, írása olvasmányos és hiteles, kortörténeti jelentőséggel bíró mű.

Herczeg Ferenc - A ​várhegy
Emlékezései-nek ​első része A Várhegy (1933) a gyermek és ifjúkorát, jogászi tanulmányainak és írói indulásának éveit beszéli el, kedélyesen, anekdotázva, humorral és öniróniával. A verseci sváb patikus fia a soknemzetiségű Bánság módosabb polgárságának világába születik bele, a kiegyezés utáni Magyarország ellentmondásos, de prosperáló korszakában. A német kultúrán nevelkedő gyerek fokozatosan válik magyarrá: Herczeg takargatás, öntömjénezés és minden önigazolási szándék nélkül adja elő ennek a folyamatnak lélektani és gyakorlati állomásait. S miközben életének eseményeiről – iskoláiról, bálokról, párbajokról – és fontos szereplőiről – családjáról, tanárairól, barátairól – elven, színes képet rajzol, egyúttal valóságos enciklopédiáját adja a korabeli kisvárosi sváb, majd kisvárosi magyar, végül a fővárosi polgári, úri középosztályi életmódnak, szokásvilágnak, erkölcsöknek.

Herczeg Ferenc - Északi ​fény
A ​30-as évek egyik kulcsregénye a Tanácsköztársaság idején játszódik. A kommunista forradalom az egész nemzet tragikus lesújtottságából származott és megmutatta mindazokat a betegségeket, amelyek a nemzet testét eléktelenítették, s amelyeknek hatását ma is érezzük. A mű középpontjában egy arisztokrata ifjú áll, kinek humánumával nem egyeztethető össze a forradalmi népbiztosok és bolsevik kokettek világa, kényszerű törvényszéki elnökként mégis életről és halálról kell döntenie… De van-e, marad-e lelki ereje a meneküléshez? „Megmutatja mintegy nagyítóüveg alatt az egész nép politikai, társadalmi, műveltségi, erkölcsi helyzetét, alakok, szituációk, tendenciák egész tömegét veti az író tollára: a tragikustól a bohózatosig az egész nagy skála lejátszására ad módot. Szatirikusnak, akár forradalmi, akár ellenforradalmi felfogású, példátlanul hálás anyag.” (Schöpflin Aladár, 1930)

Herczeg Ferenc - Az ​első fecske
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Bujdosó ​bábuk
Az ​idő már erősen. éjfélnek hajolt. A sötét gyermekszobában mély csend honolt, csak a kályhában pattogott még néhány haragos parázs, az öreg falióra meg fontoskodó hangon ütötte el a tizenkettőt. Tibor és Linka édesen szunnyadtak ketreces ágyaikban. Hogyisne! Egész délután lihegve gázoltak a friss hóban, lenn az udvaron, künn a kertben, no meg a kert alatti réten is, bár az apa szigorúan megtiltotta. Mikor az óra most elütötte az éjfélt (ráadásul még zümmögött is egyet), a hálószoba csendjében egyszerre titokzatos hangok emelkedtek. Apró léptek tipegése, mintha egerek futkároznának a padlón, halk hangok sípolása, melyek csodálatosan hasonlítottak emberi beszédhez. - Jaj, a karom, óh, a karom! - sipította egy vékony hang. S az ágy alól egy kétarasznyi Paprika Jancsi mászott elő, kit Tibor karácsony estéjén kapott. Piros csörgősapkát és kék bugyogót viselt. Tehetséges Paprika Jancsi volt: ha az ember megnyomta gyomrát, összezörrentett két réztányért, melyet két kezében tartott. - Jaj, a karom! - sopánkodott az apró legény. - Mi baj, János gazda? - kérdezte egy másik hang. Egy közel álló kosárból csinos kis huszár szökött elő, ki két nap óta szintén Tibor szolgálatában állott és aranysujtásos atillát viselt.

Herczeg Ferenc - Mutamur
Aligha ​volt még egy idegen anyanyelvű ember, aki olyan jól megtanult volna magyarul, mint Herczeg Ferenc, aki mestere lett az elegánsan hűvös magyar elbeszélő stílusnak. Sikerét előkészítette, hogy botránnyal kezdődött. Párbajban megölt egy embert, ezért néhány hónapra államfogházba zárták (az államfogház tiszteletre méltó szabadságvesztés volt, amely nem járt becsületvesztéssel). Itt, a zárkában írta első regényét, beküldte egy pályázatra, és első díjat nyert. Mikszáth Kálmán, a legtekintélyesebb bíráló is neki ítéli a díjat. Herczeg Ferenc a magyar színpadok koronázatlan királya, majd csak a századforduló után kell megosztania ezt a rangot Molnár Ferenccel. Azután évtizedeken keresztül vetélkednek, és tanulnak egymástól. Herczeg inkább a dzsentri és a budai polgár írója, Molnár a pesti polgáré és a kispolgáré.

Herczeg Ferenc - Két ​arckép
Ki ​volt a főbűnös abban a politikai játszmában, amely végül a nemzet tragédiájáig, Trianonig vezetett? Erre a kérdésre keres választ Herczeg Ferenc ebben a szenvedélyes hangvételű véd- és vádbeszédben. Válaszként a világhírű magyar író - akinek műveit a szocialista rendszer évtizedekig tiltott listára helyezte - a korszak kétségkívül két nagy hatású politikusának, Tisza Istvánnak és Károlyi Mihálynak szembeállító portréjával keres magyarázatot. A Kiadó a mű elolvasása után a T. Olvasóra bízza az ítélkezés jogát. Ehhez komoly segítséget nyújt a jeles történész, Salamon Konrád utószava.

Herczeg Ferenc - Fenn ​és lenn
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Arcképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Szerelmesek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Éva ​boszorkány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​Nap fia
Éles ​hangú trombiták nyerítenek bele az amfiteátrumba. Ezüsttorkú ménlovak. Jön a császár! Negyvenezer ember ész nélkül fölugrál helyéről, ami olyan zajjal jár, mintha beláthatatlan madárrajok kelnének szárnyra. A sokaság visszafojtott lélekzettel lesi a császár minden mozdulatát. Most az arany védőrácshoz lép, most leül... Merev, széles redőkbe omló bíborruha van rajta, a fején arany babérkoszorú... Arcát márványfehérre festette, két pofacsontját pirosra, vastag szemöldökét feketére. Konstantinápolyi divat!

Herczeg Ferenc - A ​hét sváb
1848 ​tavaszán nagy dolgok történtek Pozsonyban és Pest-Budán. Törvényes forradalom zajlott le, megszületett a magyar polgári nemzet. Lett szabadság, magyar törvény, lett magyar kormány. Vajon mi jutott el mindebből a magyar végekre, az ország déli szélére, ahol magyarok, németek, szerbek, románok éltek egymás mellett? Ki a magyar? - merült föl a kérdés, vagy pontosabban: ki hűséges a magyar hazához, amely polgári szabadságot adott mindenkinek, nyelvre és vallásra való tekintet nélkül? A lebilincselő történetet olvasva megismerkedünk a szabadságharc legendás hírű színhelyeivel. Herczeg Ferencnek a mesélőkedve kiapadhatatlan: Jókai Mór és Mikszáth Kálmán hagyományait folytatja.

Herczeg Ferenc - Herczeg ​Ferenc magyar történelmi drámái
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Két ​ember a bányában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​Gyurkovics család
Az ​elszegényedett bácskai földbirtokos családot tizenkét gyermekkel áldotta meg az ég. Gyurkovicsné, jó anya lévén elhatározza, hogy révbe juttatja valamennyi gyermekét. Ez - a századforduló nyelvére lefordítva - annyit jelent, hogy a fiúknak karriert, a lányoknak pedig "jó partit" kell csinálniok. Igen ám, de a lányoknak nincs hozományuk, és a családot nem támogatja egyetlen befolyásos rokon sem. Gyurkovicsnénak kevés hát az esélye a sikerre. A mama terve azonban mégis sikerül. Miért: Elsősorban azért, mert mind a tizenkét gyermekét életrevalónak nevelte. A Gyurkovics csemeték, mihelyt kinőttek az iskolapadból, egyszerre otthonosan mozognak a legnehezebb terepeken is: mind a táncparketten, mind a kártyacsatákban megállják a helyüket. Kifogástalanul tudnak naphosszat inni, mulatni, a cigánnyal húzatni. S jóllehet a lányok odahaza a nagymosástól kezdve minden házimunkát elvégeznek, télen, a pesti bálteremben, remekül adják a vidám dzsentrilányt, akinek a szórakozáson kívül egyében se jár az esze. Herczeg Ferenc aranyos derűvel és mély emberi humorral átszőtt regényciklus először jelenik meg egy kötetben.

Herczeg Ferenc - Tűz ​a pusztában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Az ​élet kapuja
A ​regény, melyet háromszor jelöltek Nobel-díjra! A történelmi regény nem véletlenül aratott sikert Európában, már Herczeg életében is tananyag volt mint stílusbravúr. Az írónak talán legjobb történelmi regénye, II.Gyula és X.Leó pápasága idején játszódik Rómában, ahol Bakócz Tamás esztergomi érsek próbálja teljesíteni küldetését a magyarságnak a töröktől való megmentését. Ezért akarja megszerezni a pápai trónt, s vele a hatalmat. Kísérlete gyászos kudarcba fullad, s a magára hagyott magyarság látomásával zárul a roppant olvasmányos, kitűnő tollal megírt regény.

Herczeg Ferenc - Sirokkó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Sirokkó ​/ Kék róka / A kivándorló
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Pogányok
Herczeg ​Ferenc Pogányok című történelmi regényéről, mely az István király halála utáni zavaros időkben, a Vata-féle felkelés idején játszódik, Kornis Gyula 1941-ben ilyen emelkedett hangon ír: "Nyugat és Kelet lelkének tragikus összeütközése, az ősmagyar lélek kereszténnyé átváltódásának történeti problémája aligha tehet még szert mélyebb és szebb lélektani keretre, mint Herczegnek ebben a művészi alkotásában. A Pogányok a magyar irodalom regénytájainak egyik legmagasabb hegycsúcsa."

Herczeg Ferenc - Andor ​és András
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Bertalan ​úr feltámadása
A ​Bertalan úr feltámadása közel hatvan év óta az első, Magyarországon megjelent válogatott Herczeg Ferenc-novelláskötet. 1943-ban - amikor Herczeg utolsó elbeszélés-gyűjteménye megjelent - Schöpflin Aladár az alábbi szavakkal zárta a nyolcvanéves írót köszöntő tanulmányát: "Pályájában s ennek eredményei között a novella legalábbis egyen-rangú szerepet játszik regényeivel és drámai műveivel. Ezt mint nagyon is öntudatos író maga is jól tudja. (...) El kell ismerni, legtökéletesebb, művészileg legtisztább ragyogású műveit ebben a nemben írta, ebben találkozott legbensőségesebben a művész a műformával, amely az ő legsajátosabb műformája. S novelláinak javarésze fogja bizonyára életben tartani élete művét."