Ajax-loader

Herczeg Ferenc könyvei a rukkolán


Herczeg Ferenc - Pro ​Libertate!
Herczeg ​Ferenc (1863-1954) a két világháború között a "hivatalos" Magyarország legrangosabbnak tekintett írója volt, aki az _Új Idők_ szerkesztőjeként fél évszázadon át nagy hatást gyakorolt a polgári közízlésre. Meséi, erkölcsrajzai, drámái, társadalmi és történelmi regényei részben Jókai és Mikszáth nyomán haladnak, de a romantikus és anekdotikus előadásmód nála konzervatív világnézettel párosul. Történelmi regényei, így a _Pogányok, Az Élet kapuja, A fogyó hold_ vagy _A hét sváb_ ma is színes, szórakoztató olvasmányok, s ilyen értelemben jelentős műve a _Pro Libertate!_, II. Rákóczi Ferenc életregénye. Az író mozgalmas, romantikus képet fest a kuruckorról, nagyszabású történelmi tablójában megmutatja a szabadságharc főszereplőinek lélektani motívumait, s a bukásban oly nagy szerepet játszó politikai erők izgalmas és sokszor alattomos játékát. A nagy fejedelem nemes, vonzó, tiszta alakja számos írót ihletett meg, Herczeg regényében a kisgyermekkortól kezdve egészen Rodostóig kísérhetjük lélekben Rákóczit. Emlékezetesek maradnak a bécsi Burg, a Napkirály udvarának vagy a török Portának fényei és árnyai, s Herczeg lendületesen, mindig érdekfeszítően mozgatja regényének rengeteg szereplőjét. Ennek a könnyű kézzel írt életregénynek elolvasása mintegy átismételteti velünk a Rákóczi-szabadságharc történetét és legfőbb tanulságait, rendszerbe foglal egy felemelő és tragikus történelmi kort, s talán kedvet ébreszt mindenkiben, hogy más művek alapján is elmélyedjen e feledhetetlen kor magyar históriájában.

Herczeg Ferenc - Az ​aranyhegedű
Az ​aranyhegedű (1916) az első világháború idején játszódik, s egy sok arcú, sok jellemű fiatalasszony érzelmi ingatagságáról, szerelmi válságairól, házasságának és szerelmeinek kudarcairól szól. Katalin, a Nobel-díjas orvos-biológus odaadó, rajongó feleség egészen a világháború kitöréséig, amikor is hősies elszántsággal kórházi ápolónővérséget vállal. Ám itt megismerkedik egy másik férfival, s benne véli fölfedezni szerelmének tárgyát. Mit tesz a férj, mikor fölfedezi felesége hűtlenségét, miként találja meg egy új asszonyban a nyugalmat és a kiegyensúlyozott családi életet - miután ő maga is átélte a háború minden borzalmát és szenvedését? És miként válik magányossá, számkivetetté a hűtlen feleség? Erről szól a regény, amelyben a szerelmi történet hátteréül az első világháború harctereinek és hátországának képét erőteljes színekkel ecseteli a szerző.

Herczeg Ferenc - Ocskay ​brigadéros
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Tűz ​a pusztában
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Bizánc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Bujdosó ​bábuk
Az ​idő már erősen. éjfélnek hajolt. A sötét gyermekszobában mély csend honolt, csak a kályhában pattogott még néhány haragos parázs, az öreg falióra meg fontoskodó hangon ütötte el a tizenkettőt. Tibor és Linka édesen szunnyadtak ketreces ágyaikban. Hogyisne! Egész délután lihegve gázoltak a friss hóban, lenn az udvaron, künn a kertben, no meg a kert alatti réten is, bár az apa szigorúan megtiltotta. Mikor az óra most elütötte az éjfélt (ráadásul még zümmögött is egyet), a hálószoba csendjében egyszerre titokzatos hangok emelkedtek. Apró léptek tipegése, mintha egerek futkároznának a padlón, halk hangok sípolása, melyek csodálatosan hasonlítottak emberi beszédhez. - Jaj, a karom, óh, a karom! - sipította egy vékony hang. S az ágy alól egy kétarasznyi Paprika Jancsi mászott elő, kit Tibor karácsony estéjén kapott. Piros csörgősapkát és kék bugyogót viselt. Tehetséges Paprika Jancsi volt: ha az ember megnyomta gyomrát, összezörrentett két réztányért, melyet két kezében tartott. - Jaj, a karom! - sopánkodott az apró legény. - Mi baj, János gazda? - kérdezte egy másik hang. Egy közel álló kosárból csinos kis huszár szökött elő, ki két nap óta szintén Tibor szolgálatában állott és aranysujtásos atillát viselt.

Herczeg Ferenc - A ​várhegy
Emlékezései-nek ​első része A Várhegy (1933) a gyermek és ifjúkorát, jogászi tanulmányainak és írói indulásának éveit beszéli el, kedélyesen, anekdotázva, humorral és öniróniával. A verseci sváb patikus fia a soknemzetiségű Bánság módosabb polgárságának világába születik bele, a kiegyezés utáni Magyarország ellentmondásos, de prosperáló korszakában. A német kultúrán nevelkedő gyerek fokozatosan válik magyarrá: Herczeg takargatás, öntömjénezés és minden önigazolási szándék nélkül adja elő ennek a folyamatnak lélektani és gyakorlati állomásait. S miközben életének eseményeiről – iskoláiról, bálokról, párbajokról – és fontos szereplőiről – családjáról, tanárairól, barátairól – elven, színes képet rajzol, egyúttal valóságos enciklopédiáját adja a korabeli kisvárosi sváb, majd kisvárosi magyar, végül a fővárosi polgári, úri középosztályi életmódnak, szokásvilágnak, erkölcsöknek.

Herczeg Ferenc - Arianna
Nem ​mondható különc asszonynak. Rosszat senki sem beszél róla, a gazdaságát meglehetős rendben tartja és szomszédaival jó viszonyban él. Nem nagyon töri magát utánuk, de nem is kerüli a velük való érintkezést. Igaz, hogy bizalmasabb barátságban senkivel sem él, de ez nem a jóakaratán, hanem inkább a természetén múlik. Azért hát többnyire otthon van. Alkonyatkor, mikor a kert már árnyékos, sokáig szokott föl s alá sétálni a lugas előtt. Nesztelen, csodálatosan bágyadt léptekkel jár föl s alá; ilyenkor nem lát s nem hall, mintha kábult volna a mozdulatai egyformaságától. Olyan, mint egy nemes ragadozó állat, amely a ketrec vasrácsa mögött koptatja és emészti magát. #0021#

Herczeg Ferenc - Honthy ​háza
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Napnyugati ​mesék
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​Dolovai nábob leánya
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​fekete lovas
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Szabolcs ​házassága
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Harcok ​és harcosok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Arcképek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​gótikus ház
Gótikus ​háznak nevezem könyvemet a Duna-parti országpalota után, amelynek kupolája azokban az években állandóan belevetette árnyékát a lelkembe vallja meg a szerző előszavában. Korának jeles írófejedelme és országgyűlési képviselője önéletrajzi kötetében az OsztrákMagyar Monarchia utolsó évtizedeiről nyújt sajátos látleletet. A századforduló legjelentősebb eseményeit és személyiségeit is felvillantó műben a Tisztelt Ház politikai kavalkádján túl betekintést nyerhetünk a színházi élet kulisszatitkaiba, a kulturális élet mozzanataiba és a vidék választási harcaiba is. Olvashatunk a verseci választókerületről, ahol a szerzőnek ravasz sváb parasztok, és a bármiért lelkesedő, de elsősorban püspökük szavára hallgató szerbek szavazataiért kellett megküzdeni, barangolhatunk a parlament padsorai között, ahol erélyes és tehetetlen miniszterelnökök küzdöttek az ellenzék, és annak leghatásosabb fegyvere, a hírhedt obstrukció ellen. A minden hájjal megkent politikusok mellett feltűnnek a kor színi direktorai, primadonnái, megelevenedik számos, manapság kevéssé ismert vagy elfeledett személy, a maga idejében nagy vihart kavart, ám ma már jelentéktelennek tűnő esemény. Az 1890-es évek elejétől az I. világháborúig ívelő fejezetek megidézik a boldog békeidők magyar társadalmát, azt a különleges miliőt, melynek alig száz esztendő múltán már nyomai sem lelhetők fel. Herczeg Ferenc saját szemszögéből tálalja az eseményeket, s ha nem is értette pontosan a körülötte kavargó jelenségeket, írása olvasmányos és hiteles, kortörténeti jelentőséggel bíró mű.

Herczeg Ferenc - A ​Gyurkovics család
Az ​elszegényedett bácskai földbirtokos családot tizenkét gyermekkel áldotta meg az ég. Gyurkovicsné, jó anya lévén elhatározza, hogy révbe juttatja valamennyi gyermekét. Ez - a századforduló nyelvére lefordítva - annyit jelent, hogy a fiúknak karriert, a lányoknak pedig "jó partit" kell csinálniok. Igen ám, de a lányoknak nincs hozományuk, és a családot nem támogatja egyetlen befolyásos rokon sem. Gyurkovicsnénak kevés hát az esélye a sikerre. A mama terve azonban mégis sikerül. Miért: Elsősorban azért, mert mind a tizenkét gyermekét életrevalónak nevelte. A Gyurkovics csemeték, mihelyt kinőttek az iskolapadból, egyszerre otthonosan mozognak a legnehezebb terepeken is: mind a táncparketten, mind a kártyacsatákban megállják a helyüket. Kifogástalanul tudnak naphosszat inni, mulatni, a cigánnyal húzatni. S jóllehet a lányok odahaza a nagymosástól kezdve minden házimunkát elvégeznek, télen, a pesti bálteremben, remekül adják a vidám dzsentrilányt, akinek a szórakozáson kívül egyében se jár az esze. Herczeg Ferenc aranyos derűvel és mély emberi humorral átszőtt regényciklus először jelenik meg egy kötetben.

Herczeg Ferenc - A ​Lánszky-Mótor
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Pogányok ​- Válogatott művek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Szelek ​szárnyán
Részlet ​a műből: A riván álló naplopók közül, akik végignézték a Sirály bevonulását, hozzánk lépett egy Figaró-arcú kicsi ember és bemutatta magát mint Andrics Luigi, az arbei olaszpárt lelke, nagy magyarbarát és Kossuth Lajos emlékének különös tisztelője. Mikor megkérdeztem tőle, hol kaphatnánk jó vacsorát, Andrics azt mondta, hogy Arbeban tulajdonképpen nincs vendéglő, de ő nem is engedné meg, hogy másutt vacsoráljunk, mint nála. A vacsora, melyet Andrics felesége főzött, sok fogásból állott, de változatosnak nem volt nevezhető. Birkaleves, sült birka, főtt birka, rántott birka, végül birkazsírral készített makaróni. Már arról kezdtünk tanakodni, hogy miféle ajándékot adjunk házigazdánknak, ha netán nem fogadna el pénzt a vendégségért, mikor Andrics úr azzal vetett végett zavarunknak, hogy elhozta a számlát, melyen egy teríték ára 12, írva tizenkét forintban volt megállapítva. Mivel tavaly Görögországban jártam, hol a vendéglősök még sokkal nagyobb zsiványok, mint Andrics Luigi, ismertem már az eljárást, melyet ilyen esetben követni kell és egy forintot ajánlottam minden terítékért. Hosszú vita után, melynek folyamán a gazdánk, mint végső argumentumra, a falon függő Kossuth-képre, magyarbarátságának ékes bizonyítékára is utalt, végül megalkudtunk egy forint hatvan krajcárban. Ez a kis félreértés nem akadályozott meg minket abban, hogy vacsora után mint jóbarátok együtt el ne menjünk az olasz klubba, hol az arbei fiatal leányok mandolinkara rendezett éppen estélyt.

Herczeg Ferenc - Száz ​elbeszélés
A ​novellának, ennek a legkecsesebb, legfinomabb, legelmésebb irodalmi műfajnak utólérhetetlen mestere Herczeg Ferenc. Kötetekre való témát, mondanivalót s figurát sűrít egy-egy ilyen lélekzetnyi remekműbe. Példátlan ívelésű írói pályáján sohasem lett hűtlen a novellához, s mindannak, amit regényeiben, színdarabjaiban, vagy cikkeiben elmondott, nyomát találjuk elbeszéléseiben is. Összegyüjtött száz válogatott novellája így nemcsak páratlan irodalmi élmény az olvasó számára, hanem útjelzője ennek a fényes szárnyalású írói pályának s büszkesége a magyar irodalomnak és az európai irodalomnak.

Herczeg Ferenc - Magdaléna ​két élete / A fehér páva
Tíz ​esztendővel ezelőtt - ma 1909-ben élünk, ugyebár? - nem volt még vasútja Varjas városának. A kis város ugyan alig esik ötven-hatvan kilométernyire Budapesttől, az utak azonban mindenkor igen rosszak voltak és így Varjas a valóságban távolabb volt, mint Szeged vagy akár Kolozsvár. A varjasiak sohasem voltak kapaszkodók, országos emberek nem igen kerültek ki közülük, és így nem is volt sok keresnivalójuk odafönn. Városuk, ha kicsit fészek volt is, az ő szemükben a világ közepe volt és jól megélt maga emberségéből, akár egy középkori kis köztársaság, vagy a nagy óceán egy félreeső szigetországa. Központja volt az egész gazdag Topoly völgyének és tizenöt falu parasztsága járt be a vásárokra. Ezek mind a varjasi kereskedő urak adófizető jobbágyai voltak. Ha varjasi emberek Budapesten jártak, hazaérkezésük után nem győztek eleget sopánkodni a fővárosi lármán és az ottani drágaságon. A villanyosvasút éjfélig zakatol, egy tojás ára pedig három-négy krajcár.

Herczeg Ferenc - Simon ​Zsuzsa
Simon ​ezredes is, mint a legtöbb férfi, kétféle álláspontról ítélte meg a bukott nőt. Az egyik álláspont a családon kivül álló emberé, ki föltétlenül megbocsát minden bűnt, mely mellett a szerelem szól, mint enyhítő körülmény. (Ezt az elvet főleg alantas tiszt korában vallotta, mikor az egész olaszországi hadtest beszélt Simon főhadnagy szerelmi kalandjairól.) A második álláspont a családapáé, ki irgalmatlan szigorral ítél el a család tisztasága ellen elkövetett minden merényletet.

Herczeg Ferenc - Álomország
Egészen ​szubjektív felfogáson, életszemléleten alapul az Álomország (1912) c. szimbolikus regény. A férfinak és a nőnek az elsőbbségért folytatott elkeseredett küzdelmét festi benne Herczeg és oly mélyre száll a „modern" nő szövevényes lelkivilágába, amilyen mélyre még egyetlen írónknak sem sikerült. Hőse Ladányi Edit, aki azért hagyta el az urát, mert felháborítónak és kétségbeejtőnek találta az ötletet, hogy neki most már holta napjáig teljesülni fog minden gondolata" s a „kereső asszonyok közé" áll, „de senki sem tudja, hogy mit keres — mindig azt, ami nincs a keze ügyében: a hegyet, völgyet, a tisztaságot s mindezt nem egy férfi, hanem a férfi szimbolizálja, mert egy férfival hamar végez a fantáziája"'. Híre rossz, de ez csak szerencse számára, érvényesülésének a titka. „Ö a forgalom kellő közepén, a szerelem fórumán áll. Minden épkézláb ember reflektál rá, mindenki jogot formál hozzá... mert a társaság, a művészet, szóval az élet célja és végpontja nem az erény, hanem a bűn." Úgy hiszi, hogy ő „más, mint minden egyéb asszony, köze van a férfihoz" és szerinte „az asszonyi élet sava: egy férfi társaságában, akinek acélidegei és vasizmai vannak, bekalandozni a veszedelmes és ingerlő ismeretlenséget".

Herczeg Ferenc - Északi ​fény
A ​30-as évek egyik kulcsregénye a Tanácsköztársaság idején játszódik. A kommunista forradalom az egész nemzet tragikus lesújtottságából származott és megmutatta mindazokat a betegségeket, amelyek a nemzet testét eléktelenítették, s amelyeknek hatását ma is érezzük. A mű középpontjában egy arisztokrata ifjú áll, kinek humánumával nem egyeztethető össze a forradalmi népbiztosok és bolsevik kokettek világa, kényszerű törvényszéki elnökként mégis életről és halálról kell döntenie… De van-e, marad-e lelki ereje a meneküléshez? „Megmutatja mintegy nagyítóüveg alatt az egész nép politikai, társadalmi, műveltségi, erkölcsi helyzetét, alakok, szituációk, tendenciák egész tömegét veti az író tollára: a tragikustól a bohózatosig az egész nagy skála lejátszására ad módot. Szatirikusnak, akár forradalmi, akár ellenforradalmi felfogású, példátlanul hálás anyag.” (Schöpflin Aladár, 1930)

Herczeg Ferenc - A ​honszerző
Aligha ​volt még egy idegen anyanyelvű ember, aki olyan jól megtanult volna magyarul, mint Herczeg Ferenc, aki mestere lett az elegánsan hűvös magyar elbeszélő stílusnak. Sikerét előkészítette, hogy botránnyal kezdődött. Párbajban megölt egy embert, ezért néhány hónapra államfogházba zárták (az államfogház tiszteletre méltó szabadságvesztés volt, amely nem járt becsületvesztéssel). Itt, a zárkában írta első regényét, beküldte egy pályázatra, és első díjat nyert. Mikszáth Kálmán, a legtekintélyesebb bíráló is neki ítéli a díjat. Herczeg Ferenc a magyar színpadok koronázatlan királya, majd csak a századforduló után kell megosztania ezt a rangot Molnár Ferenccel. Azután évtizedeken keresztül vetélkednek, és tanulnak egymástól. Herczeg inkább a dzsentri és a budai polgár írója, Molnár a pesti polgáré és a kispolgáré.

Herczeg Ferenc - Emberek, ​urak és nagyurak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Két ​arckép
Ki ​volt a főbűnös abban a politikai játszmában, amely végül a nemzet tragédiájáig, Trianonig vezetett? Erre a kérdésre keres választ Herczeg Ferenc ebben a szenvedélyes hangvételű véd- és vádbeszédben. Válaszként a világhírű magyar író - akinek műveit a szocialista rendszer évtizedekig tiltott listára helyezte - a korszak kétségkívül két nagy hatású politikusának, Tisza Istvánnak és Károlyi Mihálynak szembeállító portréjával keres magyarázatot. A Kiadó a mű elolvasása után a T. Olvasóra bízza az ítélkezés jogát. Ehhez komoly segítséget nyújt a jeles történész, Salamon Konrád utószava.

Herczeg Ferenc - Bizánc ​/ Éva boszorkány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Lélekrablás ​/ A királyné futárja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - A ​híd / A fekete lovas / A költő és a halál
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Herczeg Ferenc - Bizánc ​/ Ocskay brigadéros
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók