Ajax-loader

Arthur Schopenhauer könyvei a rukkolán


Arthur Schopenhauer - Szerelem, ​élet, halál
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arthur Schopenhauer - Az ​alap tételéről
Semmi ​sincsen alap nélkül. Az „elégséges alap” Leibniztől származó, erőteljes filozófiai tétele szerint semmi sincs a világon, aminek ne lett volna elegendő alapja ahhoz, hogy a világon legyen. A filozófia Kanttal kezdődő ismeretelméleti fordulata e tétel megítélésében is döntő változást hozott. Kant még csak a „meghatározó alap” elvével akarta felváltani az elégséges alap teóriáját, Schopenhauer viszont nem kevesebbre vállalkozott, mint a filozófiai hagyomány teljes újragondolására. A jelen kötet első írása, az alapról szóló tanulmány az alap tételét a preszókratikusokig visszanyúlva elemzi. Schopenhauer az elégséges alap ún. „négyszeres gyökerét” (a keletkezés, a megismerés, a létezés és az akarat összefüggésében tételezett alapot) vizsgálva a kritikai transzcendentalizmus egyik legátfogóbb kifejtését nyújtja. Ehhez a kritikai kifejtéshez illeszkedik Schopenhauer két nagyobb szabású, szintén a jelen kötetben szereplő Kant-értelmezése is, amely – az alapról szóló tanulmányával együtt olvasva – már a fenomenológiai és posztmodern gondolkodás jó néhány alapbelátásához készíti elő az utat.

Arthur Schopenhauer - Az ​olvasásról és a könyvekről és egyéb válogatott fejezetek a Parerga und Paralipomena-ból
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arthur Schopenhauer - Schopenhauer ​Kantról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arthur Schopenhauer - Életbölcselet
A ​nagy német filozófussal rosszul bánik a hazai könyvkiadás. Művei sokáig egyáltalán nem jelentek meg, mostanság pedig csak régi fordításokban. (E kiadás is 1906-ból származik.) Schopenhauer itt arról szól, miként tehető kellemessé az élet, noha a boldogság állapota soha nem érhető el. Az ember egyéniségéről, a jellenről, az értelem kiműveléséről beszél, majd arról, hogy milyen szerepe van annak a véleménynek, amelyet mások alkotnak rólunk. - A könyvet olyan filozófiai érdeklődésű olvasóknak ajánlom figyelmébe, akik a századelő nyelvezetével is megbirkóznak.

Arthur Schopenhauer - A ​halálról / A faj élete / A tulajdonságok öröklése / A nemi szerelem metafizikája / Az élethez való akarat igenléséről / Az élet semmiségéről és gyötrelméről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arthur Schopenhauer - Parerga ​és paralipomena I-IV.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arthur Schopenhauer - A ​halálról
"A ​halálról Schopenhauer Kant rendszeréből indul ki; elfogadja ennek elméletét a térről, időről s részben az értelemről. Tér s idő tehát Schopenhauer szerint is nem a dolognak, hanem fölfogásunknak formái; a világot térben s időben látjuk, nem mert valóban térben s időben van, hanem mert felfogásunk formái folytán mindent térben s időben fogunk föl..."

Arthur Schopenhauer - Szerelem, ​élet, halál / Életbölcsesség
"Az ​életbölcsesség fogalmát itt a szóban magában rejlő értelemben használom. Értem pedig rajta az élet lehető kellemessé és boldoggá formálásának a művészetét, a boldog életre való útmutatást"- írja Arthur Schopenhauer, német filozófus kötete bevezetőjében. A helyes életvitel, a világban való boldogulás, a szép és a jó mibenlétének kérdéskörei szinte minden hasonló gondolatgyűjteménynek tárgyát képezik. E műben az olvasó mindezt megtalálja, és valamivel többet is. Jelen kötet talán a többi közül is kitűnik azzal, hogy Schopenhauer, a pesszimizmus filozófusának nevezett gondolkodó, egyszerre ragadja meg a tapasztalati világ lényegét, és egyúttal mély bölcseletet is próbál átadni olvasójának.

Arthur Schopenhauer - A ​halálról / A faj élete / A tulajdonságok öröklése
A ​Franklin-társulat 1918-as kiadásának reprint kiadása.

Arthur Schopenhauer - A ​szenvedélyes szerelemről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arthur Schopenhauer - Tanulmányok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arthur Schopenhauer - Die ​Kunst alt zu werden
Schopenhauers ​Die Kunst, alt zu werden reiht sich ein in eine lange Tradition philosophischen Nachdenkens über das Alter. In den hier versammelten Aphorismen und Miniaturen begegnet uns Schopenhauer nicht als der notorische Misanthrop und Pessimist. Ihm gelingt vielmehr eine Hommage an das Altern und die Vergänglichkeit, die zugleich sein Testament und eine Anleitung zum Glücklichsein ist. Am Ende entläßt uns Schopenhauer mit der tröstlichen Gewißheit, daß das Alter zumindest jene Gelassenheit und Geistesruhe gewährt, die Glück überhaupt erst ermöglicht.

Arthur Schopenhauer - A ​szerelem metafizikája
A ​szerelem metafizikája - Schopenhauernek ez a világhírű tanulmánya - 1844-ben jelent meg először, főművének, a "Die Welt als Wille und Vorstellung"- nak, kiegészítő kötetében, amelynek 44. fejezete. A tanulmánynak, amely a kötetből kiszakítva is önálló egész, német címe ez: Metaphysik der Geschlechtsliebe. Nyilvánvaló, hogy Schopenhauer azért választotta a címben a "Geschlechtsliebe" szót, mert jelezni akarta már a címben is, hogy értekezése tárgya nem a szeretet, hanem a szerelem. (A német Liebe szó ugyanis nemcsak szerelmet, hanem szeretetet is jelent.) Bizonyság erre az is, hogy magában a szövegben már váltakozva használja a Geschlechtsliebe és a Liebe szót, minthogy a címmel elejét vette a félreértésnek...

Arthur Schopenhauer - Pesszimista ​írások
A ​kötet először 1924-25-ben jelent meg Schopenhauer _Kisebb filozófiai írások_ című négykötetes válogatásában. A jelen munka ennek az edíciónak a hasonmás kiadása. A _Pesszimista írások_ Schopenhauer filozófiájának az alappilléreit foglalja magába. Az élettel szembe a halált és a szenvedést, az ember egyetemes fájdalmának kifejeződését állítja. A halállal szembeni valamennyi akarat hiábavalóságát, tehetetlenségét bizonyítja, hiszen "az élet folytonos meghalás, a halálnak már születésünkkor áldozatul esünk." A határozatlan időre szóló életet igenlő ember valamennyi ellentmondása benne foglaltatik a kis gyűjteményben. Kár, hogy nem áll rendelkezésre frissebb fordítás a filozófia iránt érdeklődők számára.

Arthur Schopenhauer - A ​nemi szerelem metafizikája / Az élethez való akarat igenléséről / Az élet semmiségéről és gyötrelméről
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arthur Schopenhauer - Életbölcsesség
"Az ​életbölcsesség fogalmát itt a szóban magában rejlő értelemben használom. Értem pedig rajta az élet lehető kellemessé és boldoggá formálásának a művészetét, a boldog életre való útmutatást"- írja Arthur Schopenhauer, német filozófus kötete bevezetőjében. A helyes életvitel, a világban való boldogulás, a szép és a jó mibenlétének kérdéskörei szinte minden hasonló gondolatgyűjteménynek tárgyát képezik. E műben az olvasó mindezt megtalálja, és valamivel többet is. Jelen kötet talán a többi közül is kitűnik azzal, hogy Schopenhauer, a pesszimizmus filozófusának nevezett gondolkodó, egyszerre ragadja meg a tapasztalati világ lényegét, és egyúttal mély bölcseletet is próbál átadni olvasójának.

Arthur Schopenhauer - A ​zene esztétikája
Schopenhauer ​minden világi jelenségben, az akarat nyilvánulásait látja, így a művészetekben is. Az építő művész az akarat legalsóbbrendű nyilvánulásait az építő anyag nehézségeivel, merevségével és keménységével tünteti fel. A kerti művészet, a növények szabad fejlődésének utánzása, a növényekben lakozó akarat korlátlan nyilvánulása és a legszebb akkor, ha teljesen mentes az emberi beavatkozás látszatától. A szobrászat és festésztet az ember és az állat, a tájképfestés azonkívül a növényvilág és a szervetlen természet akartnyilvánulásait mutatja természetes mivoltukban. Az embereket ábrázoló szoborműveknél a szépség, kellem és báj a fődolog, az arczképeknél a jellem is kifejeződik. A történelmi festmények az emberiség ideájának kifejezését ábrázolják az akarat által véghezvitt cselekmények segítségével; ide sorozza Schopenhauer a vallásos tárgyú művészeteket is. Az írásművek, amennyiben az esztétika körébe tartoznak, szintén az akarat objektivációjának kifejezése: az író azzal a villágossággal és élénkséggel iparkodik az olvasó, illetőleg a hallgató lelkületét és fantáziáját megindítani, mellyel ő az illető tárgyat vagy eszmét felfogta. És végül a zene az akarat, a világ megismétlése. A művész, a szerző csak közeg. Nála az akarat a rendesnél nagyobb felismerő tehetséget produkált. »A hasznos művészetek anyja az értelem, emezeké a lángész, amely már magában véve is a feleslegnek egy fajtája.

Arthur Schopenhauer - Az ​akarat szabadságáról
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arthur Schopenhauer - Önálló ​gondolkodás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Arthur Schopenhauer - A ​nemi szerelem metafizikája
Schopenhauer ​célja meggyőzni az olvasót arról, hogy az a téma, ami az irodalom valamennyi műfajában nemhogy jelen van, de az egyik legkedveltebb mind a szerzők, mind az olvasók körében, érdemes a filozófiai vizsgálatra. Schopenhauer munkáját a többi között a Franklin társulat adta ki magyarul 1918-ban, Budapesten. A szerző maga is megjegyzi művében, hogy tanulmányának témájáról nem sok filozófiai értekezés született előtte, e kevés közül a jelentősek Platón, Rousseau, Kant, Platner és Spinoza tollából valók, ám Schopenhauer megítélése az említett gondolkodók szerelemről írt alkotásairól nem túl hízelgőek. A nemi szerelem metafizikája a többi mű között van annyira jelentős, hogy tekintetbe vegyük a nemek különbségének filozófiai vizsgálatakor.

Arthur Schopenhauer - A ​világ mint akarat és képzet
Arthur ​Schopenhauer (1788-1860) főműve A világ mint akarat és képzet a gondolkodástörténet ritka, nagy filozófiai rendszert építő alkotásai közé tartozik, mely struktúráját és nyelvezetét tekintve is eltér a hagyományos, illetve az ún. német idealista és kriticista filozófiai művektől. A kognitív megismeréstől, illetve az emberi beavatkozástól függetlenül működő és ható gonosz és kiszámíthatatlan akarat teremti és tartja a világot szenvedésekkel teli, örökös körforgásban. Közvetett objektivációi közül elsősorban az ember az, aki megpróbál szabadulni hatalmától. Ennek két módozata lehetséges: az esztétikai út, vagyis a művészetek, illetve az etikai út, ahol is az aszkézis vezethet el az akarattól független szabadsághoz. A mű voltaképpen két részből áll: az első négy könyvből, melyet most vehet kézbe az olvasó. valamint a később megjelenő második kötetből, amely az első rész mintegy másfél évtizeddel később megírt variánsa, és amelyben az öreg mester paragrafusról paragrafusra újraértelmezi az első - alapvető - filozófiai építményt. A négy könyv szisztematikusan, mindazonáltal izgalmas olvasmányként dolgozza fel a megismerés, az ontológia, az esztétika és az etika területeit.

Arthur Schopenhauer - Az ​ideálisról és reálisról szóló tan
Schopenhauerrel ​igencsak rosszul bánik a hazai könyvkiadás. Évtizedekig csak hivatkozásként volt jelen, majd hosszú szünet után régi fordításban adták közre. Most ugyanez történt két kis könyvecskéjével is (l. még a Pesszimista írások címűt). Miután a kiadó se bevezetőt, se jegyzeteket nem csatolt a hasonmás kiadáshoz, csak hosszas búvárkodás után deríthető ki, hogy mikori edíció lenyomatát olvashatjuk. 1924-25-ben négy kötetben közreadták Budapesten Schopenhauer válogatott munkáit Kisebb filozófiai írások címmel. Ennek a négykötetes változatnak a reprintje ez a kötet. Az első mű középpontjában - akárcsak Schopenhauer tanításainak centrumában - az akarat fogalma áll. A világ lényege az örök, vakon mindent érvényesítő akarat, életerő. A világ a képzelethez, a látszathoz hasonlatos, nem más, mint az objektivitás. A Töredékekben is ez a gondolat munkál, miközben végigpásztázza a filozófia történetét.

Kollekciók