Ajax-loader

Pokol Béla könyvei a rukkolán


Pokol Béla - A ​bírói hatalom
A ​kilencvenes években az egyik sikertémának számított a bírói hatalom expanziója a nyugati országok politológiai és jogelméleti irodalmában. Nálunk lényegében visszhang nélkül maradtak ezek az írások, pedig 1997 végén egy gyökeres változás történt ezen a téren Magyarországon. Az addig az igazságügyi miniszter és a tárca főtisztviselői által "gondozott" bírói szféra helyett egy európai összehasonlításban rendkívül önálló bírói hatalmi ág jött létre. Ez ugyan eddig csak a jogi-szervezeti önállósítást jelentette, az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsban összefutó önkormányzatot és vele a mindenkori kormányzattól való elszigetelést biztosítva. Ám megvizsgálva az erre az útra sok évvel előttünk lépett olasz, spanyol, portugál és más államok bírói hatalmának szerveződését, illetve az idő előrehaladtával egy önjáró dinamika kibomlását a bírói hatalom fejlődésében, Magyarország mindebből számos tanulságot levonhat. Az elmúlt éveltben - a nyugati szakirodalom írásai mellett - ez az itthoni változás is ösztönzött a bírói hatalom természetének mélyebb megértésére, és több tanulmányban jártam körbe az egyes aspektusokat. A bírói ítélkezés alkotmányjogiasítása volt az egyik első elemzésem témája ennek kapcsán 1999-ben, majd a bírói tárgyalóterembe áttevődött politikai küzdelmek jelenségeit vizsgáltam meg az Egyesült Államok tapasztalatait elemezve, és mivel erre a jelenségre magyar kifejezés még nem volt, perlési politizálás címen tárgyaltam (Polcol 2000, 2002). Ezek után a hatalommegosztás és a bírói hatalom összefüggéseit vizsgáltam, majd a bírói hatalom eltérő szerveződési lehetőségeinek részletesebb feltárására egy összehasonlító kutatást folytattam. A bírói döntési folyamatok tényleges menetét is igyekeztem megérteni - szakirodalmi munkákra támaszkodva -, és ennek érdekében egy empirikus döntéselemzést végeztem a Fővárosi Bíróságon a bíróság elnöke, Gatter László engedélyével, melyért itt is szeretnék köszönetet mondani. A kötetben található elemzések egy része kisebb tanulmányok formájában már megjelent a közelmúltban, míg más része e kötetben először lát napvilágot. Így egybefogva azonban teljesebb megértést tesznek lehetővé az elemzések, hisz mindegyikük csak egy-egy aspektust tudott bemutatni a bírói hatalom szerveződési sajátosságaiból.

Pokol Béla - Társadalomtudományi ​trilógia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pokol Béla - Jogbölcseleti ​vizsgálódások
Az ​elmúlt 40 évben egy jogpozitivista koncepció formálta a hazai jogászság gondolkodását, és öntudatlan módon még ma is ez jellemzi jórészt mind az elméleti jogtudósok, mind a gyakorlati jogászok beállítódását. Ennek leküzdésére csak a modern jogelmélet fontosabb irányzatainak rendszeres újraolvasása és feldolgozása révén tudunk lépéseket tenni. A bíróságok feletti politikai kontroll csökkenése, az ideológiához nem kötött, szabadabb jogtudományi kutatás kibontakozása és az alkotmánybíróság kialakulása Magyarországon a jog működésének differenciáltabb valóságát alakította ki már a 80-as évek végétől is, és a következő években a jog komplexitásának még csak további növekedése várható.

Pokol Béla - Jogi ​alaptan
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pokol Béla - Médiahatalom
Egyre ​inkább az a meggyőződésem, hogy a 80-as évek vitáiban öntudatlanul leszűkítettük a demokratikus berendezkedés mibenlétét a többpártrendszerre. Ha ezt elérjük és van sajtószabadság, komolyabb mértékben már nem jöhet létre a társadalom leigázása – gondoltuk. A sajtószabadságot pedig úgy értettük, mint a kormánytól és a politikai hatalomtól való függetlenséget, és fel sem merült, hogy ennél még rosszabb, ha egyetlen politikai erőként működő újságírócsoport tudja megszerezni az uralmat a sajtó és a többi média felett. Az elmúlt években már nyilvánvalóvá vált, hogy a centralizált magyar tömegmédiumok alig néhány száz kulcspozíciója át tudja venni a korábbi Pártközpont szerepét, különösen ha a pénz és a bankokat irányító pozíciók birtokosai is ugyanahhoz a politikai erőcsoporthoz tartoznak.

Pokol Béla - Morálelméleti ​vizsgálódások
A ​rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik új jelensége, hogy az értelmiségi-publicisztikai vitákban egyre elterjedtebb a morál kifejezés, melynek mibenléte nem igazán tisztázott. Az eltérő értelem homályban hagyása a nyilvánosságban politikai küzdelmet folytató morálelméleti gondolkodók részéről igen gyakran a morál nyilvános felhasználásának manipulatív jellegét takarja. A kötetben található morálelméleti elemzések a morálnak ezt a manipulatív felhasználását is meg szeretnék szüntetni.

Pokol Béla - Autentikus ​jogelmélet
A ​könyv címében szereplő "autentikus" jelző szerepeltetésével a szerző azt a törekvését szerette volna jelezni, hogy az elemzéseibe folyamatosan bevonta a jogtörténeti és jogági elméleti kérdéseket, illetve az ezekre vonatkozó szakirodalmat is. Ezzel a módszerrel szakítani akart azzal a jogelmélet-felfogással, mely a jogtörténet és a tételes jogtudományok kutatásától elszakadva mintegy a "jog tetején állva" figyeli meg csak a jogot, és így véli elemezhetőnek a jog fogalmát, a jogforrások, a jogdogmatika, jogértelmezés, a jogérvényesség stb. fogalmait. Ez az elvékonyított jogelmélet-felfogás a szovjet korszak évtizedei alatt alakult ki az 1940-es évek végére, és mivel ez már két jogászgeneráció élete alatt irányította a jog tudásának átadását, a nagy jogterületek, a magánjog és a büntetőjog elméletképzését is vészesen lerontotta. A szerző megítélése szerint a valamikori nagy magánjog-elméleti és büntetőjog-elméleti szintéziseket tartalmazó művek hiánya a mai hazai jogirodalomban az általános jogelmélet félévszázados leromlásából is fakadt, és e művével az ebből való kilábaláshoz is hozzá kívánt járulni.

Pokol Béla - Jogelmélet
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pokol Béla - Középkori ​és újkori jogtudomány
Az ​állampárti szocializmusban – átvéve a szovjet mintát – kialakult az egyes tételes jogtudományoktól teljesen elkülönített jogelmélet és ennek elvékonyított ismerettömege. A szerző ebben a kötetben négy irányban igyekezett tágításokat végrehajtani. A bevezető fejezetben a középkori és újkori európai jogfejlődés néhány alapvető vonulatát vázolta; a következő fejezetekben – és ez adta a kötet címét – az európai jogtudomány elmúlt ezeréves fejlődésének főbb fázisait elemezte; végül a két utolsó fejezetben a magánjogi dogmatika, illetve a büntetőjogi dogmatika főbb kategóriáinak fejlődését foglalta össze röviden. E két utóbbi nyitással célja az volt, hogy lehetővé váljon a jogelmélet és e két jogterület teoretikusai számára közös vitafórumok kialakítása, és ezzel a sok évtizede megszűnt jogfilozófia/büntetőjogtan, jogfilozófia/magánjogelmélet diskurzusai újjáteremtődjenek. Pokol Béla az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerez diplomát, és e kar Államjogi Tanszékén kezdett tanítani. Kutatásai súlypontjai a jogszociológiai, a politikai szociológiai és a szociológiaelméleti kérdések felé tolódtak el, így 1984-ben az újonnan alakuló Politológiai Csoporthoz megy át. MTA doktori disszertációját "A komplex társadalom" címmel védte meg, mely után 1991-ben egyetemi tanárrá nevezték ki. Magyar és német nyelven jelennek meg könyvei.

Pokol Béla - Politikaelmélet
A ​hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek első felében érdeklődésem középpontjában politológiai és alkotmányjogi kérdések álltak, s az ELTE jogi karának államjogi tanszékén, majd ugyanitt a politológiai csoportnál oktatói munkám is erre sarkallt. Ekkori osztrák s német tanulmányútjaimon is főként e kérdéskörhöz gyűjtöttem anyagokat, és itthon a politikai rendszer reformja körüli tevékenységem gyakorlati ösztönzőket adott e téma vizsgálatához. Bár érdeklődésem és kutatásaim lassanként egyre inkább szociológiaelméleti irányba tolódtak el, a politológiai elemzésekkel nem hagytam föl. A rendszerváltás után, 1991-től a Miskolci Egyetem politológiai tanszékének új vezetőjeként politológiai jellegű munkáimat rendszeres kötetbe állíthattam össze, illetve a hiányzó témákhoz új tanulmányokat írtam. A teljesebb tematika kedvéért végül Bihari Mihállyal, aki szintén egy hasonló kötetet tervezett, együtt adtuk ki tanulmányainkat a Nemzeti Tankönyvkiadónál "Politológia" címmel. Ezután a Cserépfalvi Kiadó felkért, hogy készítsek monográfiát az új magyar politikai rendszerről, és ez újabb kutatásokra ösztönzött olyan politológiai területeken, melyekkel korábban még nem foglalkoztam. "A magyar parlamentarizmus" megjelenése után az új részeket bedolgoztam az említett közös "Politológia" kötet új kiadásába is 1997-ben. Mivel ezután több évig elsősorban jogelméleti és -szociológiai elemzésekkel foglalkoztam, hosszabb ideig nem dolgoztam fel politológiai témákat, s csak mint a jog és a politika határterületét kezdtem kutatni az ezredforduló után a bírói hatalom kérdéseit. Az erről szóló kismonográfía, "A bírói hatalom" egy rövidebb összegzését most ebbe a kötetbe illesztettem be. Ezenkívül külön tanulmányt írtam az Európai Unió politikai rendszeréről, ami a könyv önálló, utolsó fejezete lett. A Bihari Mihállyal közös műhöz készített tanulmányaimat most több helyen javítottam, az általánosabb szociológiaelméleti téren bekövetkezett elmozdulásaimnak megfelelően - természetesen gyakorlati tapasztalatok is motiváltak -, és a funkcionalista rendszerelmélet mellé a neogramsciánus kiindulópontokat is felvettem, amit a "Társadalomtudományi trilógia" első kötetében részletesen elemeztem.

Pokol Béla - Jogelmélet ​és joggyakorlat
A ​kötet fejezetei folytatják a többrétegű jog koncepciójának kidolgozását, melyet az 1980-as évek végén kezdtem el. A Jogtudományi Közlönyben megjelent első megfogalmazások után 1991-ben a Gondolat könyvkiadó és a Professzorok Háza közös kiadásában jelent meg "A jog szerkezete" c. kötetem, melyben már több oldalról igyekeztem a komplex jogrendszerek belső rétegeit és ezek viszonyait leírni. (A kötet új kiadását a Rejtjel Kiadó vállalta 1998-ban.) Az 1994-es a Nemzeti Könyvkiadónál megjelent "Jogbölcseleti vizsgálódások" c. kötetem, majd ennek 1998-as második, bővített kiadása újabb oldalakról járta körül a jog rétegeinek kérdéseit. A mostani kötet munkálatai ezt a jogkoncepciót igyekeznek kiteljesíteni, beemelve ide a jogforrások, a jogértelmezés és a bírói precedensjog vizsgálatát. E kérdéseket elemezve jól megmutatkozik a többrétegű jog koncepciójában meglévő komplex megközelítés előnye, és az egyes kérdésekkel foglalkozó empirikusabb felmérésekből és tanulmányokból újra- és újra a jog belső pluralitása bukkan elő. Vagyis a jogelmélet e hagyományos kérdéseit elemezve nemhogy korrigálni kellett volna a többrétegű jog koncepcióját, hanem ezekből magukból is mindig a jog többrétegűsége bukkan elő. A kötet második fele az amerikai jog és jogelmélet fejlődésével foglalkozik, és itt az Európában domináló német jogi megközelítésekhez képest új hangsúlyokat találhatunk. A jog gazdasági elméletével röviden már foglalkoztak az előző kötet fejtegetései, most ennek folytatása olvasható, amely az irányzat fő alakjának, Richard Posnernek az elméletét veszi elemzés alá. A részletesebb elemzést az is indokolja, hogy időközben jog gazdasági elmélete a legbefolyásosabb amerikai jogi irányzattá vált - hódítva egy sor európai ország jogtudományi köreiben is - és belső kidolgozottsága is nagy mértékben növekedett. (a szerző)

Pokol Béla - Jogszociológiai ​vizsgálódások
"A ​jog a társadalom része, ezért a jog átfogó elmélete szükségszerűen tartalmaz szociológiai összefüggésekre vonatkozó elemzéseket. Ennek megfelelően "A jog elmélete" c. munkában több részt is olyan témáknak szenteltem, melyek hagyományosan jogszociológiai elemzésekben szerepelnek, különösen a jogi oktatással és a jogászság szerkezetével foglalkozó vizsgálódások tekinthetők ilyennek (lásd Pokol 2001:64-68; 72-85; 174-188). A jog teljesebb megértéséhez azonban több ilyen hagyományos jogszociológiai téma vizsgálata is szükséges. Ilyen témát jelent a jogi konfliktusmegoldáson túli alternatívák vizsgálata, a választottbíráskodás és a "mediáció" vagy magyarosabban a "közvetítés" intézménye, melyek kikapcsolják a bíróságokat a viták és konfliktusok megoldásából, sőt sok esetben a jogászokat is. A jog működését más oldalról világítja meg a joghoz jutás esélyeinek vizsgálata, melyet szűkebb normatív síkon maradva a törvény előtti egyenlőség követelménye fejez ki, de ez még a homályban hagyja azt, hogy ténylegesen milyen összetevők határozzák meg egy tárdsadalomban a joggal élés lehetőségét. E hagyományos jogszociológiai témák felvétele mellett a bírói döntési folyamat empirikus vizsgálatára is találhatók anyagok ebben a kötetben. Ezzel életszerűbbé válik a jogelméletek tanulmányozói számára is, hogy milyen döntési dilemmák merülnek fel az absztrakt jogi normák és a konkrét életbeli események összevetésénél a bírák számára. Így megalapozottabb értékelés alá vonhatók az eltérő jogelméleti irányzatok is, a szövegpozitivizmus, a jogdogmatikai pozitivizmus, a szabadjogi iskola vagy a jogi realizmus állításai. De ugyanígy a jogrendszer teljesebb megértését teszi lehetővé a perszociológia kérdéseinek tanulmányozása, a perek időtartama, a perstatisztika, az egyes jogágakban a fellebbezések arányai, illetve az ezen a téren megfigyelhető változások, és mindezek összehasonlító elemzése. A kötetben található jogszociológiai vizsgálódások tehát a jog átfogó elméletének kiegészítő részeit jelentik, és én is a már említett rendszeres jogelméleti kötetem elkészítése után, annak kiegészítő részeként kezdtem bele az itt található elemzések elvégzésébe." Részlet a szerző Előszavából

Pokol Béla - Globális ​uralmi rend
A ​könyv a globalizációnak nevezett jelenséget új oldalról mint nemzetállamok demokratikus rendszerét leváltó globális uralmi rendet fogalmazza meg. Az uralmi dimenzió ugyanis rendszerint kimarad a globalizáció tárgyalásából, és így csak egy hatékonyabb és racionálisabb termelési és piaci szerveződésként jelenik meg. Az 1970-es évek közepétől lezajló gazdasági folyamat (a neoliberális monetáris kapitalizmus térhódítása a keynesi kapitalizmussal szemben) során az addig országhatárok közé szorított, demokratikus kormányzatok által ellenőrzött banktőkés csoportok kiszabadultak a jogi korlátok alól és kikényszerítették a pénztőke szabad mozgását. A globális szinten összefonódott banktőkés csoportok közül a német és francia-belga csoportok háttérbe szorításával az amerikai-angol-holland banktőkések kerültek ki győztesen. Az utóbbi években ez a folyamat áttevődött a politika világába is: a szavazatszerzésért versengő pártok szerepét a banktőkések által közvetlenül működtetett alapítványi rendszer és ezek politikai agytrösztjei veszik át. Az 1989-es rendszerváltás idejére ezek a folyamatok már lényegében lejátszódtak, és ehhez, az akkori elemzők által előre nem látott új globális uralmi rendhez csatlakoztunk mi, magyarok is.

Pokol Béla - Globális ​uralmi rend 2.
A ​könyv folytatja az első kötet elemzéseit a globális uralmi rend összefüggéseiről, valamint a kapitalizmus két formája, a neoliberális piackapitalizmus és a jóléti államkapitalizmus jellemzőinek tézisszerű összefoglalását adja. Emellett bemutatja a világ energiaforrásai feletti angol, majd amerikai ellenőrzés létrejöttét és az eközbeni küzdelmeket, melyek az angol kereskedelmi és pénzügyi hatalom 1800-as évek végi állapotából elvezettek az elmúlt évtizedek amerikai dominanciájához. A szerző mély elemzésben tárja a az olvasók elé Európa amerikai ellenőrzésének mechanizmusait az 1940-es évek végétói és az azzal szembeni ellenállás, illetve az ellenállás vereségének történetét de Gaulle 1960-as évekbeli törekvéseitől kezdve Willy Brandt antiatlantista Európapolitikáján át egészen a francia-német tengely szembefordulásáig a Nyugat egyedüli világhatalmával, amely a 2003-as nemzetközijog-ellenes amerikai-angol iraki támadás kapcsán jött létre. A bevett, egységes nyugatképpel szemben a könyvből két versengő globális erőcsoport küzdelmei rajzolódnak ki, melyek a kapitalizmus két fő formájának küzdelmeként is megjelennek.

Pokol Béla - Szociológiaelmélet
Pokol ​Béla majdnem három évtizedes tudományos kutatói és oktatói munkásságát, illetve eddig megjelent mintegy 25 művét egy társadalomtudományi trilógiába dolgozta át, írta újra. A trilógia első kötetét a Szociológiaelmélet című monográfiába foglalta össze. Kimagasló jelentőségű esemény ez a társadalomtudomány hazai történetében.

Pokol Béla - A ​szociológiaelmélet új útjai
A ​modern szociológiaelméletek legújabb vonulataiban növekvő szkepszis észlelhető az állam társadalomszervező- és vezérlő képességével szemben. A rendszerelméleti megalapozottságú elméletekben felerősödik a szociális rendszerek zártságának kihangsúlyozása, és erről az alapról kérdőjelezik meg az állami beavatkozások hatékonyságát. Más elméletek a társadalom növekvő "elállamosításának" és "eljogiasításának" negatívumait emelik ki. A szerző az állami társadalomvezérléssel szembeni szkepszis elméleti alapjait igyekszik feltárni, majd a jóléti állam és a szociálpolitika alternatív stratégiáit elemzi, végül a jogrendszer problémáit, a társadalom eljogiasításának következményeit tárgyalja, s ennek egyik lehetséges korrekciójaként tér ki a "reflexív jog" koncepciójára.

Pokol Béla - A ​jog szerkezete
Pokol ​Béla immár sokadik munkájában foglalkozik Parsons és Luhmann alapján és módszereivel kialakított egyetemes társadalomelméletének specifikálásával. Ezúttal a nagy társadalomelmélet jogi alrendszerének szentelt monográfiát, abból a metodológiai szempontból is jelentős felismerésének intencióit követve, hogy szociológiaelméleti fogalmakat csak úgy lehet igazán bemutatni, ha a vizsgálódó legalább egy-két szűkebb társadalmi szférát a szaktudós részletességével vizsgál meg. A jog szerkezetének bemutatása tehát nem öncél Pokol Béla könyvében, hanem mintegy kísérleti igazolása a társadalmi szféra egészéről és alrendszereiről kialakított teóriájának. Jóllehet a szerző elsősorban a „nagy elmélet” igazolására törekszik, munkája nem tendenciózus vizsgálódások gyűjteménye. Az elméleti apparátus ugyan erősen elkötelezett, ám szakmailag akkor is egzakt igyekszik maradni, amikor kétségkívül társadalomelméleti implikációk jogi alátámasztására kerül sor. Éppen ezért a mű más elméleti megközelítésből is értelmezhető és felhasználható. Mindenekelőtt azért, mert Pokol hangsúlyosan utal a jogi szféra pluralitására, a modern jogrendszerek sokfelé mutató tendenciáira, a belőlük következő reflexiók sokféleségére. Ehhez képest a monográfia igen pontos és árnyalt képét nyújtja a jog elméleteinek és decizionista értelmezéseinek, valamint jogrendszerek ún. binaritásának. A hangsúly azonban - és csak részint az elméleti keretek következtében - a jog mint professzionális intézményrendszer elemzésére esik, és ebben a vonatkozásban kerül sor a jogdogmatika és a jogi hermeneutika tárgyalására is. A monográfia talán legérdekesebb és legújszerűbb fejezetei azonban az írott jog és a jogtudományi kontroll kérdéskörével foglalkoznak, kontinentális jog és „common law” összefüggéseivel és ellentéteivel, valamint ezen összefüggések alkotmányjogi és jogfilozófiai folyományaival. A rendkívül éles elméjű, nagyon jelentős teoretikus hozamú kötet szinte kizárólag szakemberek olvasmánya.

Pokol Béla - Európa ​végnapjai
A ​népességfogyás egész Európa gondja, s míg a keleti uniós országokban ezt a cigánykérdés súlyosbítja addig a gazdagabb nyugati államokban a befogadott muszlim lakosság rohamosan növekvő létszáma és integrációs problémái teszik a kérdést elsőrendű problémává. A nyugati nagyvárosokban már ma is százezres és milliós muszlim közösségek élnek párhuzamos társadalmakban - a többségi társadalmak kultúrájával, szokásaival és elvárásaival a legellenségesebb módon szemben állva -, akik magas születési rátájuk következtében a 2050-es évekre a legtöbb városban már többséget alkotnak majd az elöregedő és zsugorodó létszámú európai gyökerű lakossághoz képest. Ezek a problémák a mindennapokban már több éve érezhetőek voltak a széles tömegek számár, azonban a domináns média és a véleményformáló szellemi körök - éppúgy, ahogy itthon a cigánykérdést illetóen - megtiltották őszinte megvitatásukat, és rasszizmussal vádolták meg azokat, akik fel merték vetni őket. Az elfeledett, növekvő problémák azonban robbanásszerűen kitörtek az ezredforduló környékén.

Csepeli György - Papp Zsolt - Pokol Béla - Modern ​polgári társadalomelméletek
Tudományos ​tudatunkban és a szakoktatásban is elsősorban Max Weber, Émile Durkheim és általában a szociológia "alapító atyái" kerülnek terítékre, ha a polgári szociológia általános elméleteiről esik szó. Kevésbé ismert, hogy az empirikus szakszociológiák hosszú uralma után az elmúlt évtizedekben a szociológia történetében is egyfajta fordulat következett be. Fokozatosan teret nyertek azok a próbálkozások, amelyek általános társadalomelméleti megfontolások alapján a meglévő tényanyag szintézisét célozták meg. Ezek közül mutatnak be néhányat kötetünk tanulmányai. Azokkal az elméleti szintézisekkel - Alfred Schütz tudásszociológiai-fenomenológiai indíttatású elméletével, valamint Talcott Parsons és Niklas Luhmann funkcionalizmusával és szociológiai rendszerelméletével - foglalkoznak a kötet szerzői, amelyeknek felismerései, igényessége a hazai kutatásokra és a szociológiai megismerés alapjait feszegető próbálkozásokra is megtermékenyítően hathatnak.

Bihari Mihály - Pokol Béla - Politológia
Monografikus ​munkák a politikatudomány területén csak nagyon kis számban jelentek meg az elmúlt években, évtizedekben Magyarországon. Rendszeres összefoglaló jellegű kifejtésre pedig még nem vállalkozott magyar szerző ezen a tudományterületen. E könyv szerzőpárosa, Bihari Mihály és pokol Béla e hiány pótlására vállalkozott, amikor az állam és a tágabb politikai szféra minden fontosabb intézményét feldolgozni igyekezett ebben a szintézis igényével íródott munkában. Általános tudományelméleti és eszmetörténeti fejtegetések után részletes fejezetekben foglalkoznak a politikai értékekkel, a pluralizmus fogalmi körével, a versengő pártokon nyugvó politikai rendszer sajátos logikájával, a politikai ideológiákkal, a politikai legitimáció összetevőivel, majd az egyes politikai intézményeket mint pártokat, az érdekképviseleti szerveket, a politikai mozgalmakat, a politika és a tömegkommunikáció összefüggéseit elemzik, és végül a parlamentarizmus állami intézményeit - az államfő, a kormány, az alkotmánybíróság intézményei stb. - tárgyalják részletes összehasonlító anyagot felhasználva. A kötet két zárófejezete a politológia és a jogelmélet határkérdéseire is kitér az alapjogok alkotmánybíráskodási gyakorlatát és a jogpolitika belső szerkezetét vizsgálva. A külön-külön országosan ismert és elismert szerzőpáros e közös munkában éppúgy fordul a politológia, a szociológia és az átfogóbb társadalomtudományi témakörökkel foglalkozó szakemberek, mint a politológiával az egyetemi tanulmányaik folyamán találkozó diákok felé is. E munkával első ízben vehet kézbe az Olvasó magyar szerzők által írt, átfogó jellegű és rendszeres politológia tankönyvet.

Pokol Béla - Karácsony András - Paradigmák ​erőterében
A ​kötet a két neves egyetemi oktató, jogfilozófus összefoglaló tanulmányát tartalmazza a társadalomfejlődést meghatározó társadalompolitikai elméletek csoportosításáról - mennyiben "tervezhető" a társadalmi fejlődés, illetve mennyire meghatározott, az emberi cselekvésektől független törvények által irányított.

Kollekciók