Ajax-loader

Hegedűs József könyvei a rukkolán


Hegedűs József - Anwar Mustafa - Az ​értékelemzés minőségszemléletű gyakorlata
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedűs József - Lemezkivágó, ​hajlító és húzó szerszámok készítése
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedűs József - Fémipari ​kéziszerszámok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hegedűs József - Az ​idegen nyelv
A ​Földön szinte (még mindig) megszámolhatatlan élő nyelv létezik és sok már kihalt. Az egész számára azonban általában két nyelv van: az anyanyelv és az idegen nyelv. Az idegen nyelvet „természetellenesnek”, összemérhetetlennek érezzük, holott a nyelveket titkos ösvények kötik össze. Van ugyanis az elménkben egy velünk született egyetemes (univerzális) nyelvi képesség, amely azonban születésünk után csakhamar - a szűkebb és tágabb társadalom hatására - szertelenül sokfélévé, sokszínűvé (multiverzálissá) válik, így tehát a generációk ezrein át örökölt nyelvi képesség „felszívódik” az egyetlen „igazi” nyelvbe, az anyanyelvbe. Ugyanakkor azonban ez a rejtett elmebeli képesség teszi mindenki számára lehetővé bármely idegen nyelv elsajátítását. Az elsajátítás lehet lassú (gyenge motiváció miatt), de lehet gyorsabb is erős, belsőből fakadó motiváció alapján - ebben rejlik a jó „nyelvérzék”. Tudnunk kell azonban, hogy a nyelvtanulás sikere még ma is az eltökéltség erejétől és a hosszú távú kitartástól függ.

Hegedűs József - Hiedelem ​és valóság
A ​szerző a XVI. századtól kezdve áttekinti a magyar nyelvrokonítási törekvések, találgatások mintegy félezer évét. Foglalkozik a nemzeti nyelvek uralomra jutásával, a "nyelvek harcával", rámutat arra, hogy hajdan milyen nehezen ismerték fel az európai nyelvek többségétől eltérő magyar nyelv meglepő szerkezeti sajátosságait. Kiemeli azt a tényt, hogy a török hódoltság századaiban hazánk végzetesen lemaradt az európai kulturális fejlődéstől, így nyelvünk hasonlítása külhonból indult el, és ez meghatározóan hatott a magyar nyelvhasonlítás folyamatára. A XVI. századtól kezdve a magyar nyelvet több mint kétszáz nyelvvel hasonlították össze (például perzsa, török, arab, héber, majd aXIX. századtól baszk, sumer, turáni, japán, kínai stb.), míg a XIX. század vége felé a finnugor rokonság elmélete vált uralkodóvá. A legnagyobb visszhangot a XIX-XX. században a sumer nyelvvel való rokonítás váltotta ki, mert tévesen a magyar nép ősrégi származását kínálta fel. Úgy tűnik, hogy mi magyarok (általában) nem elsősorban nyelvünk eredetét, hanem többnyire őshazát kerestünk. Jelenleg csak egyet tudhatunk, hogy valahonnan a ködbe vesző múltból egy mindennél értékesebb örökséget hoztunk magunkkal: a magyar nyelvet, melynek a messzi idők mélységében érlelt, csodálatosan egységessé ötvöződött szerkezetét külhoni megfigyelők is észrevételezték, megcsodálták.

Kollekciók