Ajax-loader

Birtalan Ferenc könyvei a rukkolán


Birtalan Ferenc - 70 ​vers ellenfényben
"Amikor ​annak idején elújságoltam az oviban, hogy ,,Apa lakatos és költő", az óvó nénik kedvesen viccelődtek, de nem igazán tudtak mit kezdeni vele. Mentségükre szolgáljon: mások se nagyon. A legnehezebb dolga e két nyilvánvalóan össze nem illeszthető valóság összeillesztésével persze magának Apának volt. Évtizedekig élt kettős állampolgárként: egyik hazája a vers, másik az, ahol ,,nem kap (...) ünnepi csendet a szó". 1945-ös születésűként papírforma szerint békében nőtt fel, és ezt - sokakhoz hasonlóan - meg is szenvedte. ,,Mert nekünk nem volt egy vacak háborúnk, hogy esténként mesélhessük a gyereknek" - panaszolta, csaknem egy fél élettel ezelőtt. Hát mesélt másról, arról, amiről tudott: igazságról, tisztességről, a ,,jó tett helyébe jót várj"-ról. Amikor pedig úgy négyévesen megkérdeztem tőle meccsnézés közben, kinek drukkol, azt mondta: ,,A gyengébbnek, mert annak nagyobb szüksége van rá." Talán ő maga is unta már, annyiszor hangoztatta véleményét a költészetről: ,,Aki abba tudja hagyni az írást, hagyja is abba." Ő maga is megpróbálta abbahagyni, többször is. Nem sikerült. Én örülök neki. " Birtalan Balázs

Birtalan Ferenc - ... ​aztán lett az úttest
Nagy ​élvezettel olvastam a költő új gyermekvers-kötetét. Ez a világlevonat három forrásból ered: megőrzött, természetes gyermeki világlátásból - hiszen már nyolc évesen egy dalt zsongatott. Aztán az óvodás Zselyke a meglepőt, a különöset hétköznapi egyszerűséggel kifejezett gondolatainak, kérdéseinek "kölcsönzéséből". Meg abból a nagyra becsülendő szándékból, amely a magyar gyermeklíra legjobb hagyományainak megőrzését és egy korszerű, saját versvilág megteremtését tűzte ki célul. Minden verse mesterien kidolgozott, hiteles, úgy, hogy furcsa, egyben kifejező képeket, szavakat is teremtett: emitt Csiperkőc úr bodzagol, amott hangyamelósok szorgoskodnak. A szépséget és a játékosságot élvezve sétálgatni lehet a Birtalan Ferenc-i versvilágban, amelyhez ihletetten illeszkednek Farsang Zsóka színes rajzai. A könyvet őszinte örömmel ajánlom minél több olvasónak. Csokonai Attila

Birtalan Ferenc - Talpig ​fegyverszünetben
Időutazásra ​hív Birtalan Ferenc negyedik verskötete. A Talpig fegyverszünetben költeményeinek java része a nyolcvanas években keletkezett, de a legkésőbbi is tíz évvel ezelőtti. Ám nem válogatás-könyvvel van dolgunk, darabjainak túlnyomó többsége nem szerepelt a szerző korábbi köteteiben, bár lapban, folyóiratban megjelent a maga idejében. Mondhatni, ez egy „jegelt” anyag, s függetlenül attól, hogy miért csak most adatik ki, frissen kerül elő. Megelevenednek azok az évek, s a dramaturgiáról gondoskodik a történelem. Birtalan Ferenc lírája érzékeny a társadalmi környezetre, az egyéni nézőpont mellett, vagy éppen abban, a közösségi is megjelenik. Különbségtételei pontosak, éleslátása megkapó, szikár versbeszéde etikájának poétikailag hiteles megszólaltatója. Fanyar költeményei révén nyomon követhető, hogyan változott az évek hangulata, hogyan sűrűsödtek össze remények és félelmek 1989-ben. (Nyilas Attila)

Birtalan Ferenc - Halottak ​napja, élők napja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Birtalan Ferenc - Bodza ​éjszínű kavics
Bodzaillattal ​közeleg a nyár némák a Halál ereklyéi mit üzennek bűvészkedés a szavakkal bodza fekete kő verskísérletek a nemlét ellen virág és kavics

Birtalan Ferenc - Rigótörténet, ​feleségének
"Veled ​érkezett, veled ment a szerelem. Összeraktam szétporlott ágakból a réget. Hiány lettél. Fölolvaslak. Rigótörténetet Neked, Bogár."

Birtalan Ferenc - Összevesztem ​a tulipánnal
Az ​Összevesztem a tulipánnal című kötet első felében az évszakok rendje szerint sorjáznak a fülbemászó zenéjű versek, míg a második részben azok a darabok kaptak helyet, amelyekben gyermeki látással szemléli a költő a világot. A kötet elsősorban a hét-tizenkét éves gyerekek között számíthat elismerésre, de biztosan remélhetjük,hogy a fiatalabb és idősebb korosztály is kedvét leli majd a könyv néhány darabjában. A verseket Horváth Magdolna míves rajzai illusztrálják.

Birtalan Ferenc - Csak ​kékre lépj
Birtalan ​Ferenc nagyon személyes költészetet művel, annyira, hogy olvasója egy idő után gyűjtögetni kezdi a törmelékeket, összeállítani az életrajzát, s minderre talál is adatot bőségesen, de közben ráeszmél, ezeket a bensőséges apróságokat mindennek ellenére nem érdemes kijegyeznie s kiteregetnie a végén, mert sokkal többről van szó. Hogy ne mondjam: a költészetről, minden életrajzi, köznapi, ünnepi mozzanat a verset szolgálja; minden rész az egészbe simul, abba az egészbe, amelyet együttvéve költészetnek hívunk. Mert ami összegződik, fölemelkedés. (Győri László)

Birtalan Ferenc - Játszik ​éjszakát
Álomtöredékek, ​gyerekkori emlékek, a meghágott forradalom, a kínai üzletben vett nadrág vagy a csomborillat az érzékletesség miatt is megtapadnak a versek. Külön-külön szerethetők, mondogathatók, de milyen jó egyvégtében olvasni az egész füzért, ezt a megint csak epikai sodrású kötetet! A leghétköznapibb mozzanatok, a kocsonyafőzéstől a villanykörte-cseréig, ellenpontozzák, önironikusan s egyben drámaian visszanyesik a vadul kitörni kész indulatokat végül is minden varázsvilággá fényesül.

Birtalan Ferenc - Versek ​regénye
mert ​úgy akarom költő legyek kőbánya nyugati csücskén figyelem apró gyöngyszemek gyúlnak az ég fekete tükrén – idézi vissza sok évtized távlatából nyolcéves kori önmagát Birtalan Ferenc, aki 1945-ben, legkisebb fiúként született egy pesti házmesterlakásban, s – népmesei szerepével azonosulva – onnan indult neki a világnak, hogy bizonyítsa, elsősorban önmagának: igenis lehetséges „örömben, gyászban emberül” élni a XX. század második felében, Magyarországon. Kormos ablakú, zajos műhelyeken, át vezető, halottakkal szegélyezett útját a szó, a vers világítja be. Reményt lát bennük, „szinte az egyetlen lehetséges utat, amely abból az összekuszálódott, romlásnak indult világból kivezethetett”. És a versek valóban kivezetni látszanak a romlásból: 1985-ben a negyvenedik évében járó „fiatal költőnek” megjelenik első verseskönyve, s ezt kilenc további kötet követi – nem számítva a verseit tartalmazó antológiák és irodalomtankönyvek sokaságát, amelyek mind azt tanúsítják: Birtalan Ferenc nem maradt adósa gyermekkori önmagának. Vajon tényleg nem? A Versek regényében erre keresi a választ. A megtett útról mesél, hol anekdotázva, hol megrendítően, de minden szavában hitelesen, kíméletlen őszinteséggel. Önéletrajz volna hát ez a könyv? Kordokumentum? Lírai hangvételű prózabetétekkel meg-megszakított versválogatás? Ha műfajba akarjuk sorolni, nem adja magát könnyen. Ám ha átadjuk magunkat az olvasás élményének, a sorok ellenállhatatlanul ragadnak magukkal egy olyan mesevilágba, ahol bár „a koldusok koldusok, a békák békák maradnak”, a „jótett helyébe jó” hatalma minden kétséget kizáróan beigazolódik. Birtalan Ferenc számadása túlmutat saját versein. Magának a költészetnek állít diadalívet. - - - - - Mindig mereven visszautasítottam, hogy verseimhez magyarázatot fűzzek, s ma is vallom, a verset nem érteni: érezni, szeretni kell. Szabadon idézve Fülig Jimmyt: nem lehet minden vers mellé forgalmi rendőrt állítani. Bizonygattam ezt sokaknak évtizedeken keresztül. Most itt ez a könyv, amit arra kárhoztattam, hogy magyarázkodjam benne, kapaszkodókat, jelzőcölöpöket szúrjak verseim köré, segítségül az idetévedőnek. De azért nem ennyire egyértelmű a helyzet. Egyre inkább fel kellet ismernem: nekem még nagyobb szükségem van a tisztázásra, hogy megértsem, lássam az összefüggéseket, magam is higgyem: nem a véletlenek sodortak-vittek; az életemnek célja, iránya kellett legyen. Ezek a lapok nem a szépítészet reklámhelyei. Múltam nyomait vizsgálva nekiindultam, s abban reménykedem, igazolni fogják, miért lettem az, aki vagyok. Hívő bigott, talán eretnek – mindenképp egy balek csak. Születek éppen vagy temetnek, Isten, ki elsőként tagad: Teremtő vagyok, én teremtek. Te élsz, hát igazold magad. (Alanyi költő)

Birtalan Ferenc - Tarisznyában ​a tenger
"Az ​az igazság, hogy az egynapos gyerekek nem valami szívderítőek. Még a nagyon szépek sem. Ezt persze csak halkan mondom, nehogy a feleségem (aki Balázs édesanyja) meghallja, mert az Édesanyáknak az egynapos gyerekük is nagyon szép. A legszebb. A legokosabb. A leg-leg..." Birtalan Ferenc rövid, humoros történeteiben fiának kiskorát meséli el. A kerettörténetbe ágyazott epizódokból megismerjük a beszélni tanuló kisgyerek sokszor mulatságos, félreértést okozó, sajátos nyelvét, de elsősorban azt a nagyon meleg, érzékeny családi világot, amelyben ez a kisgyerek fölnő, ahol emberséget, egymásra figyelést tanul. Az olvasni tanuló gyerekek mindig szívesen kísérik figyelemmel kortársaik hiteles történetét.

Birtalan Ferenc - Trubadúrének
Tizenharmadik ​könyv. A vacsoraasztalánál is tizenhárman ültek. Kérdés, hogy mi van ezután. Birtalan Ferenc bebizonyítja, napjaink költészetének utolsó vacsorája után is van újrakezdés, aranykorát élő költészet. Energia, fiatalos lendület van az „öregségbe deportált költő” verseiben, ami legyőz kort, betegségeket, a lehetőségek beszűkültségét. Szembeszáll a jól ismert sztereotípiával: az ember hatvan éven túl már nem érezhet szerelmet, lángolást, vágyat. Ez a soha meg nem nyugvás és örökös izzás könyve.A férfi teremti meg magának a szeretett nőt, építi fel a múzsát, ő varázsol pillangót a lárvából az alkotás és birtoklás gyönyörével. A teremtés után sokféle szerelmi rezdülés, sokféle hozzáállás, alá-fölérendeltségi – vagy éppen egyenrangú viszony képét formálja meg, megannyi kétséggel, kérdésfelvetéssel, hol óvatosan, árva gyermekként közelítve a szerelemhez, kedveséhez, hol durvábban, szándékosan megfeledkezve önmagáról.A jelen szemléletét átszövi az esetlegesség, a lehet–nem lehet láz, múlt és jövő relativitásai, a feltételes mód. Az álom- és az évszakversek tovább növelik a kötet mágikus varázsát, mítoszt építve a szerelemnek. (Nagy Dorka)

Kollekciók