Keresztes György könyvei a rukkolán

Keresztes György - Szociális ​munka
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Keresztes György - Társadalomismeret
A ​tankönyv elsősorban az iskolarendszerű képzésben, tanfolyami oktatásban résztvevő Ifjúságsegítő és Szociális segítő tanulók számára, a szakképesítés 024/2.0/1356-06 Társadalomismeret tananyagegységéhez íródott. A tankönyv alapvető célja, hogy a tananyag elsajátítása után a hallgatók megfelelő rálátással bírjanak a társadalomismeret alapjául szolgáló szociológiai ismeretekről, a társadalmi struktúrával kapcsolatos ismeretekről, továbbá a családról és annak társadalomban betöltött szerepéről. A tankönyv a későbbi munkájukhoz szükséges ismereteket alapozza meg és nyújtja a mai magyar társadalom legfontosabb jellemzőiről, a szervezetszociológiáról és a bürokráciáról, mint társadalmi jellemzőről. A könyv hasznos mindazoknak, akik ezeket a szakképesítéseket tanulják, de a téma iránt érdeklődőknek és azoknak a munkában álló, jelenleg is dolgozó szakembereknek is segítséget nyújthat a mindennapok kihívásával szemben, akik tudásuk felfrissítésére törekednek.

Keresztes György - Bevezetés ​a filozófiába
Mi ​a filozófia? A szó görög eredetű. Tükörfordítása az lenne, hogy a „bölcsesség szeretete". Ez azonban csak a szó magyarázata és nem a fogalom meghatározása. Megtudjuk belőle azt, hogyan értsük a szót, azt azonban nem, hogy maga a dolog micsoda. Megtehetjük azt, hogy megkérdezzük magukat a filozófusokat. Meglepetésben lesz részünk. Kis túlzással: annyiféle választ fogunk kapni, ahányan vannak. Akadnak, akik tudománynak tekintik. Abban azonban nincs egyetértés, hogy mi lenne a tárgya. Az egyik felfogás szerint a világról való egységes tudássá szintetizálná az egyes szaktudományok részeredményeit. Egy másik elképzelés azt vallja, hogy a filozófia tudományának tárgyai a szaktudományok: nyelvük, fogalmaik, módszereik, előfeltevéseik. A szaktudományok például törvényszerűségeket állapítanak meg a saját kutatási területükön, annak tisztázása pedig, hogy maga a törvényszerűség micsoda, a filozófia feladata. Egy harmadik nézet szerint a filozófia az emberi gondolkodás és megismerés tudománya. Ismét másik álláspont szerint a filozófia tárgya a dolgok legáltalánosabb tulajdonsága, a létezés. Vannak, akik történetileg elemzik, szerintük inkább valamiféle „előtudomány". Ők úgy gondolják, hogy a filozófia a mitologikus világkép riválisaként jelent meg a Kr. e. 6-5. századi hellén kultúrában, vele szemben a fogalmi tudás igényét képviselte, s hosszú ideig minden tudásterületet magában foglalt. Azután - a 16-17. századtól kezdődően fokozódó gyorsasággal - kiváltak belőle a tudás egyes részterületeit művelő szaktudományok. így a filozófia végül „kiürül", létalapját veszíti, muzeális emléktárggyá válik. Vannak azután olyan felfogások, amelyek szerint a filozófia nem tudomány, hanem az emberi szellem ugyanolyan sajátos, önálló terméke, mint a tudományok vagy a művészetek. Az egyik ilyen nézet szerint a filozófia egyfajta gondolkodási beállítottság: a tekintélyellenesség, a kételkedés örök szellemi attitűdje. Eszerint a filozófia lényege az, hogy soha semmit sem szabad bizonyosnak, kézenfekvőnek, magától értetődőnek elfogadni, mindig mindenben kételkedni kell. Egy 20. századi német filozófus, Karl Jaspers például úgy fogalmazott, hogy „...a filozófia lényege nem az igazság birtoklása, hanem az igazság keresése... úton-levést jelent. Kérdései lényegesebbek válaszainál, 5 minden kérdése további kérdést szül." Egy másik ilyen álláspont szerint pedig a filozófiában egy életérzés fejeződik ki. Ez lehet az ember otthontalanságának érzése a világban - különösen a romantikusok találták vonzónak ezt a gondolatot; vagy az emberi élet „határhelyzeteinek" - különösen a legvégső határhelyzetnek: a halálnak - a tudatosítása. Ha a filozófia ennyire próteuszi arcú, akkor hogyan lehetne megfogalmazni most, az elején azt, hogy miről szól ez a tankönyv? Mire a végére jutunk, tudni fogjuk, de ez nem segít az elinduláskor. Ezért fogjunk hozzá másképpen. Ez nem hagyományos értelemben vett tankönyv. A filozófiába a legjobb bevezetés a filozófusok műveinek az olvasása. E tekintetben a filozófia hasonlít a szépirodalomhoz. A tankönyv szükséges rossz, csak arra való, hogy megtanítson olvasni. Akkor éri el a célját, ha olvasó emberekké nevel. Segítséget kell adnia az alkotások olvasásához, s nem helyettesítenie azt. Ezért a könyv felerészben filozófusoktól válogatott szemelvényeket tartalmaz, lehetőleg könnyen olvashatóakat, elsősorban a klasszikus, a 18. század végével lezáruló európai filozófia területéről. Olyanokat, amelyek - a teljesség igénye nélkül - bemutatják ennek a filozófiának néhány fontosabb problémáját. A könyv másik fele a segítség az olvasáshoz: néhány szempont, egy-két fogalom magyarázata, néhány rövid életrajz. Befejezésül csak annyit: a filozófiai szövegek olvasására is igaz az, hogy a kérdezni tudás a legfontosabb. Akkor válnak értelmesekké, ha megtanulunk okos kérdéseket találni hozzájuk.