Viski Károly könyvei a rukkolán

Viski Károly - Tiszafüredi ​cserépedények
Tiszafüred ​alföldi jellegű nagyközség az Alföld északi peremén, a Tisza bal partján, Heves megyében. A tiszafüredi edények közül a legjellegzetesebbek az italtartó s egyúttal ivóedények: miskák, orrosok, butykosok, kulacsok, amelyek nagyobbrészt megrendelésre készültek s ezért sokszor rajta van tulajdonosuk neve is. A tiszafüredi fazekasság, mint általában az alföldi, néprajzi, népművészeti tekintetben azért különösen figyelemre méltó, mert történeti fejlődése nem volt azonos a Felföld vagy Erdély fazekasságának fejlődésével.

Viski Károly - Székely ​szőnyegek
„A ​keleti székelység, csángóság házában gyakran találkozunk egy gyapjúból szőtt, színes, alakjára nézve a kisebb keleti szőnyegekre emlékeztető pokrócfélével, melyet hazájában a közönséges egyszínű, legfennebb pár színes csíkkal díszített pokrócféléktől való megkülönböztetésül festékes-nek neveznek: a néprajzi kutatók s általában a textiliákkal foglalkozó szakemberek azonban székely szőnyeg néven emlegetnek.” „Az itt következő tizenhat szőnyeg a Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának tulajdona; összesen mintegy harminc ép darab van birtokában, valamennyi a keleti székelység területéről.”

Berze Nagy János - György Lajos - Horger Antal - Solymossy Sándor - Szendrey Zsigmond - Tolnai Vilmos - Viski Károly - Zlinszky Aladár - A ​magyarság szellemi néprajza 3.
A ​magyarság néprajzának harmadik kötete. A szellemi néprajz első fele. Népköltészet - Stílus és nyelv. 59 képpel és 9 térképpel.

Cholnoky Jenő - Erdélyi László - Viski Károly - Tihany
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kodály Zoltán - Györffy István - Viski Károly - Bátky Zsigmond - Czakó Elemér - Gőnyey Sándor - A ​magyarság néprajza I-IV.
A ​magyar néprajz nemzeti önismeretünket szolgáló tudománynak számít. Többi rokontársa - a magyar történet, az irodalomtörténet, a nyelvészet - már jobbára felkutatta és egységbe foglalta anyagát. Néprajzunk is tömérdek tudnivalót, tudományos megfigyelést gyüjtött össze, de ezen a téren az áttekintést adó összefoglalásnak még csak most érkezett el az ideje. A Királyi Magyar Egyetemi Nyomda a Hóman-Szekfű Magyar történet után testvérkiadványként jelenteti meg négy kötetben a Magyarság néprajzát. Ez az első törekvés arra, hogy a magyar néprajzi kutatás és gyüjtés eredménye megfelelő rendszerezésben kerüljön a közönség elé. A mű szerzői főkép a tudományos ismertetés feladatát vállalják s csak ott adnak szitnézist és magyarázatot, ahol már megfelelő előmunkálatok vannak. A tudósok felfogása természetesen nem egy kérdésben merőben más eredményt tüntet fel, mint ami népi jelenségekről eddig köztudatban forgott. A nagyközönség előtt népünk többnyire ünnepi díszben jelent meg, úgy, ahogyan költőink és művészeink fölékesítették. A tudomány ehelyett feltár olyan eddigelé kevéssé ismert mélységeket és értékeket, melyek - Herman Ottó szerint is - "tele vannak munkával, verejtékkel, áldozattal és szenvedéssel, de éppen azért a nemzet életét jelentik."