Ajax-loader

Friedrich Nietzsche könyvei a rukkolán


Friedrich Nietzsche - Bálványok ​alkonya
Nietzsche ​egyik utolsó munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta tanítását. A kötetet a fordító rövid tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - Im-ígyen ​szóla Zarathustra
Az ​Im-ígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik. Nem így vélekednek róla az irodalmárok, akik a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják. A nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. Műfajilag a nagy világköltemények, emberiség-költemények közé tartozik, állandó utalással, finom, művészi rájátszással a Bibliára. Cselekménye, története úgyszólván nincs. A szerző - alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában - próféciáit mondja el benne, hol tömören megfogalmazott aforizmák, hol prózai ditirambusok, hol ritmizált prózájú himnuszok, hol példabeszédek formájában (szerepel benne szabadvers is, a műfaj világviszonylatban legkiemelkedőbb darabjai közül). E próféciák értelmét, irányultságát mindmáig vitatják. Sokan a legreakciósabb, prefasiszta elméletek megnyilvánulását vélik kiolvasni belőlük (Zarathustra az Übermenschet, a felsőbbrendű embert jövendöli, hirdeti meg bennük); mások a pozitivista értékválság, az ontológiaellenes, afilozofikus polgári "józan ész" ellen meghirdetett legnagyobb lázadás, az emberi integritás, nembeli szabadság irányába tett "felkelés" halhatatlan dokumentumának tekintik. A mai olvasóra nyilvánvalóan esztétikai értékével hathat elsősorban. Hatalmas, egyívű pátosza, tragikus lírája, önkínzó, öngyötrő vallomásossága, a legmélyebb dekadencia ellen emelt akaratetikája kétségkívül a nagy műalkotások levegőjét árasztja. A huszadik század szinte minden fontos irodalmi irányzata sokat köszönhet e műnek, amely nélkül sem az elioti nagy poémákat, sem Adyt nem lehet igazán megérteni. A mű irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai szempontból alapvető jelentőségű.

Friedrich Nietzsche - Emberi, nagyon is emberi
Könyv szabad szellemek számára. Nietzsche a francia moralisták szellemében és nyelvezetét meghonosítva a német nyelvben, aforizmákban bírálja kora és a nyugati civilizáció társadalmát, vallását, történelmét, ideológiáját - röviden: a kor és a hanyatló napnyugati kultúra minden területét.

Friedrich Nietzsche - Ecce ​homo (angol)
In ​late 1888, only weeks before his final collapse into madness, Nietzsche (1844-1900) set out to compose his autobiography, and Ecce Homo remains one of the most intriguing yet bizarre examples of the genre ever written. In this extraordinary work Nietzsche traces his life, work and development as a philosopher, examines the heroes he has identified with, struggled against and then overcome - Schopenhauer, Wagner, Socrates, Christ - and predicts the cataclysmic impact of his 'forthcoming revelation of all values'. Both self-celebrating and self-mocking, penetrating and strange, Ecce Homo gives the final, definitive expression to Nietzsche's main beliefs and is in every way his last testament.

Friedrich Nietzsche - Vegyes ​nézetek és mondások
Nietzsche ​egyik kevésbé ismert önálló munkája, melyben elemzi az általa kedvelt témákat: újkori morált, annak kialakulását, a művészetről és a tudományról alkotott nézeteit, valamint az ideológia és a politika kérdéseit. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - A ​morál genealógiája
Nietzsche ​egyik fő műve, melyben elemzi az általa „főellenségnek” tekintett újkori morált, annak kialakulását, s máig ható érvényű megállapításokkal szolgál a modern korról. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - The ​Twilight of the Idols / The Anti-Christ
In ​1888, the last sane year of his life Nietsche produced these two brief but devastating books. Twilight of the Idols, 'a grand declaration of war' on all the prevalent ideas of his time, offers a lightning tour of his whole philosophy. It also prepares the way for The Anti-Christ, a final assault on institutional Christianity. Yet although Nietzsche makes a compelling case for the 'Dionysian' artist and celebrates magnificently two of his great heroes, Goethe and Cesare Borgia, he also gives a moving, almost ecstatic portrait of his only worthy opponent: Christ. Both works show Nietsche lashing out at self-deception, astounded at how often morality is based on vengefulness and resentment. Both combine utterly unfair attacks on individuals with amazingly acute surveys of the whole contemporary cultural scene. Both reveal a profound understanding of human mean-spiritedness which still cannot destroy the underlying optimism of Nietzsche, the supreme affirmer among the great philosophers.

Friedrich Nietzsche - Igazságról ​és hazugságról nem-morális értelemben
Nietzsche ​rövidebb, de annál fontosabb írásai: a címadó mű, amely az „igazság” és a „hazugság” filozófiai fogalmát értelmezi újra, az Öt előszó öt meg nem írt könyvhöz c. tanulmánysorozat, valamint A görög nő c. töredéke. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - Jón, ​rosszon túl
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Nietzsche - Richard ​Wagnernek, Georg Brandesnek és Jacob Burckhardtnak írt összes levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Nietzsche - Nietzsche-aforizmák
"A ​filozofus azt hiszi, hogy filozofiájának értéke az egészben, az építményben van: az utókor ellenben a kőben találja meg, a melylyel épített és a melylyel ettől fogva még gyakran és jobbat lehet építeni: tehát abban, hogy az az épület szétrombolható és még mindig van értéke mint építő-anyagnak."

Friedrich Nietzsche - Emberi, ​nagyon is emberi I-II.
"Az ​Emberi, nagyon is emberi egy válság emlékműve. Szabad szellemeknek ajánlja magát: majd minden mondata diadalról tanúskodik - megszabadultam általa a természetemben rejlő, de tőle idegen, hozzá nem tartozótól. Idegen tőlem az idealizmus: ahogy a cím mondja: 'ahol ti eszményi dolgokat láttok, ott én emberit, ó, csupán nagyon is emberit látok'... Kizárólag a következő értelemben használom itt a 'szabad szellem' kifejezést: az önmagát újra birtokba vevő, szabaddá lett szellem. A hangnem, a hangszín teljesen új; a könyv okosnak, hűvösnek, helyenként keménynek és gúnyosnak hathat. Úgy tűnik föl, bizonyos előkelő ízlésű szellemiség igyekszik felszínen tartani magát a mélyben örvénylő szenvedéllyel szemben. Ebben az összefüggésben érthető, hogy a könyv 1878-as kiadása végeredményben Voltaire halálának századik évfordulója ürügyén jelent meg. Mert Voltaire, ellentétben az utána következőkkel, mindenekelőtt a szellem grandseigneure: akárcsak én." Így vall Nietzsche az Ecce homo című önéletrajzában arról a művéről, amely új fordulatot jelentett alkotói korszakában, amikor is, a francia moralisták szellemében és nyelvezetét meghonosítva a német nyelvben, aforizmákban bírálja kora és a nyugati civilizáció társadalmát, vallását, történelmét, ideológiáját - röviden: a kor és a hanyatló napnyugati kultúra minden területét.

Friedrich Nietzsche - Ecce ​homo
Friedrich ​Nietzsche (1844-1900) filozófus, költő, esszéista, klasszika filológus, a német kultúra óriása szakít a német - és egyáltalán - a filozófia hagyományaival. A modernség előfutáraként lázadó lángelméjével lerombol minden korábbi értéket, és Zarathustra költői látomásában egy új, eszményi embertípus eljövetelét hirdeti. Halála óta mindmáig világszerte talányt és kihívást jelent minden jelentős gondolkodónak, filozófusnak, teológusnak és művésznek egyaránt. Alakját s életművét mítosz lengi körül. Nevével éltek és visszaéltek politikai irányzatok és politikai demagógok. Vajon miként látja önmagát a "minden érték átértékelője"? Negyvennégy évesen megírja az Ecce homo című önéletrajzi esszét, életének és munkásságának páratlan értékű, végső számadását. Ebben a kis írásban elsősorban önmagát vizsgálja és értékeli: az embert és a gondolkodót, méltatja életművének minden fontos állomását és darabját, tükröt tart nem csupán önmaga, hanem az egész emberiség elé: ecce homo - íme, az ember, az emberré vált istenség, a Megfeszítettel dacoló Dionüszosz, aki kétségbeesve igyekszik felhívni a figyelmet a világot felforgató, romboló-újító tanítások jelentőségére és veszélyeire. Nietzsche a mű nyomdai korrektúrájának javítása közben, 1889. január első napjaiban súlyosan megbetegszik. Tíz esztendeig él még elborult elmével - kivárja annak a századnak az eljövetelét, amely majd az istenek közé emeli és porig alázza.

Friedrich Nietzsche - A ​dionüszoszi világszemlélet
Az ​Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának legújabb kötete több rövid, de fontos tanulmányt tartalmaz a 19. század talán legélőbb, legfontosabb filozófusának életművéből. "A dionüszoszi világszemlélet" című írás Niezsche görög művészetről és világképről szóló elméletének egyik korai megfogalmazása, mely eredetileg egy hosszabb munka része lett volna, s melyet a szerző nem dolgozott ki végül. További tanulmányok szólnak "A zenéről és a szóról", "A nyelvek eredetéről", valamint profetikus szavakat olvashatunk a "Pillantás a népek jelenébe és jövőjébe" címen összeállított töredékekben. A kötetet a fordító jegyzetei és utószava teszik teljessé.

Friedrich Nietzsche - A ​történelem hasznáról és káráról
Nietzsche ​vehemensen támadja a XIX. század uralkodó világnézetté emelkedett historizmusát, melynek formáját elsősorban Hegel történetfilozófiája adta meg. A "világfolyamat" mint az élet értelme és saját korunk, mint e folyamat szükségszerű eredménye a szellem veszélyes eltévelyedése - vélekedik, mert a siker imádatát, a történelem anonim hatalmának csodálatát váltja ki, s így az egyén erényei semmivé törpülnek. Szemlélete minden pátosza ellenére is megőrzi elfogulatlanságát, a "történelem" hasznát feltétlenül igényli. Máig időszerűvé teszi írását a történetírás három alaptípusának - monumentális, antikvárius, kritikai - kidolgozása.

Friedrich Nietzsche - Friedrich ​Nietzsche versei
Arról, ​hogy a Nietzsche-kérdés a filozófiatörténet, a gondolkodástörténet egyik sokat kutatott, forgatott, vizsgált kérdése ma, tud a magyar olvasó is, s az Európa Könyvkiadó s fordítói jóvoltából a németül nem olvasó is sorra kézbe veheti munkáit. Ezzel a bő válogatással most nemcsak az iránta való, de a líratörténet iránti adósságát is törleszti a hazai fordításirodalom és könyvterjesztés könyvterjesztés is. Nélküle a századvég s a századelő nagy irodalmi fordulásának ismerete csonka is, érthetetlen is volna. De alapjában érthetetlen volna a mai európai líra is.

Friedrich Nietzsche - A ​morál genealógiájához
... ​valamikor, egy olyan korban, amely erőteljesebb, mint e korhadt, önmagában kételkedő jelenkor, mégiscsak el kell jönnie a nagy Szeretet és Megvetés megváltó emberének, a teremtő szellemnek, akit kényszerítő ereje minden mellékútról és túlvilágról újból és újból visszaűz, akinek magányát a nép félreérti, mintha a valóságtól való menekvés volna -: pedig az csak a szellem elmerülése, eltemetkezése, elmélyedése a valóságba, melyből, ha majd egyszer napfényre jön, e valóságos megváltását hozza magával: a valóság megváltását attól az átoktól, amivel az eddigi uralkodó eszmény sújtotta. A jövő emez emberének, aki éppen úgy megvált majd az eddigi eszménytől, mint attól, aminek belőle kellett kinőnie, a nagy Undortól, a Semmire irányuló akarattól, a nihilizmustól, a Dél és a nagy Döntés harangütésének, aki szabaddá teszi majd az akaratot, aki a Földnek visszaadja célját, az embernek pedig reményét, ennek az Antikrisztusnak és Antinihilistának, Isten és a Semmi eme legyőzőjének - egyszer majd el kell jönnie...

Friedrich Nietzsche - Wagnerről ​és Schopenhauerről
Egy ​fiatalkori - 1874-ben, Schopenhauerről - és egy késői - 1888-ban Wagnerről írott - tanulmányt tartalmaz ez a könyv, mintegy keretbe foglalja Nietzsche-életművet. Életében mindketten, a zeneszerző és a gondolkodó is jelentős szerepet töltött be, és nagy hatást gyakorolt rá, s bár hozzájuk való viszonya az idők során változott, de mindvégig meghatározó maradt. A Wagner esete és a Schopenhauer mint nevelő vitákkal és töprengésekkel teli tisztelgés a két "szellemi nevelőapja" előtt.

Friedrich Nietzsche - Hajnalpír
Nietzsche ​egyik főműve, melyben megkezdi támadását az újkor morálja ellen. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - Önéletrajzi ​írások
Az ​Attraktor kiadó Nietzsche sorozatának legújabb darabja, amely a szerző önéletrajzi vonatkozású, főként fiatalkori írásait, naplóit, személyes feljegyzéseit tartalmazza. Megismerhetjük Nietzsche iskoláit, egyetemi éveit, korai szellemi kalandozásait, a filozófussá érés folyamatát. A kötetben szereplő írások először jelennek meg magyarul.

Friedrich Nietzsche - Művelődési ​intézményeink jövőjéről
Nietzsche ​bázeli egyetemi oktatóként tartott nyilvános előadásai, melyben már világosan látja a korunkra kiteljesedett problémákat az európai művelődés területén, s máig ható érvénnyel elemzi a műveltség kérdését. A kötetet Csejtei Dezső részletes tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - Friedrich ​Nietzsche válogatott írásai
Nietzschét ​sokan tekintették szellemi elődjüknek. Életművével közel négyezer mű foglalkozott, gondolatait a legszélsőségesebben értelmezték, sokszor aktualizálták. Az itt közreadott válogatás arra törekszik, hogy a sokat vitatott életműből azt mutassa be a magyar olvasóközönségnek, ami számunkra ma érdekes és értékes lehet. Az érett, de szellemileg még egészséges Nietzsche írásait tesszük közzé, amelyek a bevezető tanulmánnyal együtt hozzásegítik az olvasót egy helytálló Nietzsche-kép kialakításához.

Friedrich Nietzsche - A ​nihilizmusról és az emberfeletti emberről
Az ​Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának legújabb kötete. A szerző kéziratos hagyatékában rengeteg fontos szöveg maradt meg, melyeket már nem volt ideje kötetbe rendezni. Ezekből válogattuk ki a legfontosabbakat, mégpedig tematikus csoportosításban. A második kötet a nihilizmussal és az emberfeletti emberrel kapcsolatos töredékeket tartalmazza, melyek nem kerültek bele a Nietzsche életében publikált művébe. A jövő európai emberének összképe: ugyanolyan, mint a legintelligensebb rabszolga-állaté, nagyon dolgos, alapjában véve nagyon szerény, végtelenül kíváncsi, sokoldalú, elkényeztetett, gyenge akaratú... Azt ismertetem, ami eljövőben van: a nihilizmus beköszöntét. Ismertetni tudom, mivel olyasvalami történik itt, ami szükségszerű ennek jelei ott vannak mindenütt, csak a szemek hiányoznak még e jelek meglátásához. Nem dicsérem és nem is kifogásolom itt, hogy eljövőben van: úgy hiszem, ami van, az a legnagyobb válságok egyike, az ember legmélyebb magábaszállásának pillanata: hogy az ember kiheveri-e ezt, úrrá lesz-e ezen a válságon, az az erejének a kérdése: ez igenis lehetséges... A modern ember kísérletképpen hol ebben, hol abban az értékben hisz, majd elveszti a hitét benne: az idejétmúlt értékek köre és azoké, amelyekben már nem hisz, egyre teljesebb lesz; egyre inkább erősödik benne az értékek ürességének és szegényességének érzése; ez a mozgás feltartóztathatatlan bár nagystílű módon megkísérli a lelassítását. Amit elmesélek, az a következő két évszázad története....

Friedrich Nietzsche - Ifjúkori ​görög tárgyú írások
A ​kötet az alábbi írásokat tartalmazza:- Homérosz és a klasszika-filológia- A filozófia a görögök tragikus korszakában- A homéroszi versengés- Gondolatok és vázlatok a Mi, filológusok című korszerűtlen elmélkedéshezI. Első gondolatokII. Tervezet és gondolatok a könyvhöz1. Tervezet2. Az antikvitás kivételezettsége3. A filológusok4. Gondolatok a görögökről5. A jövő filológusa

Friedrich Nietzsche - A ​kereszténységről
"Mi ​az, ami ellen küzdünk a kereszténységben? Az, hogy meg akarja törni az erőseket, az, hogy le akarja lohasztani a bátorságukat, kihasználni rossz óráikat és fáradságukat, az, hogy nyugtalansággá és lelkiismereti gyötrelemmé akarja átváltoztatni büszke biztosságukat..." "Mi a boldogság? - Annak az érzése, hogy a hatalom növekszik, hogy egy ellenállás legyőzetik."

Friedrich Nietzsche - Schopenhauer, ​az élet mestere
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Nietzsche - Bálványok ​alkonya / Nietzsche kontra Wagner
A ​filozófus szerző - ki a századforduló íróinak és művészeinek körében bálványként tisztelt személyiséggé vált - születésének 160. évfordulóját ünnepeljük 2004. október 15-én. Ebből az alkalomból - folytatva egy évtizede tartó hagyományunkat Nietzsche-művek kiadására - jelenik most meg a Friedrich Nietzsche összes műveinek III. kötetéből kiválasztott két egység: a Bálványok alkonya és a Nietzsche kontra Wagner. Mind a két írás megvilágítja a filozófus "vonzásait és választásait", vélekedéseit, gondolatait az örök bálványokról, a német szellemről, Wagnerről. A kötet összeállítója és fordítója Romhányi Török Gábor.

Friedrich Nietzsche - Adalék ​a morál genealógiájához (Vitairat)
Amikor ​a posztmodern egyik legnagyobb pápája, Deleuze Nietzsche könyvében demonstrálta, mit is kell értenünk a nagy narrativa ellehetetlenülésén, fő példaként és értelmezési anyagként Nietzsche Adalék a morál genealógiájához című művét elemezte. De alapvető helyet szánt e kis terjedelmű munkának az etika egyetemes történetében az ontológia huszadik századi megújítója, Nicolai Hartmann is, mondván: "csak azóta tudjuk, mit nem tudunk a morálról, amióta Nietzsche megírta ezt a traktátust". A mai olvasót, ha belelapoz a kis könyvbe, elsőül a tanácstalanság fogja el: igazi Nietzsche-i aforizmákat talál benne, ám ezek sokszor épp semmi kapcsolatban sem látszanak lenni a morál kérdéskörével, és ha igen, akkor is "részproblémákat" érintenek: pl. az aszkézisről, a zene "függetlenségéről", a száműzetés mibenlétéről, Wagnerről, Schopenhauerről stb. A kulcsot a műhöz az értelmezési kiidulást Nietzsche koncepciójához nehéz meglelni. Ott található az a harmadik értekezés elején, egy, az aforizmáról szóló részben. Itt adja meg Nietzsche azt az értelmezési keretet, amelyben "érvényessé" válik a mű, megvilágíthatóvá a morál Nietzsche-i koncepciója. Mert Nietzsche nem arról a morálról szól ebben a művében (sem), amely az erkölcstanokban, a katekizmusokban, a hagyományos morálfilozófiákban és etikákban található. Az ő morálja nem valamiféle "felépítmény" az ember antropológiai vagy ontológiai "rétegein", nem speciális területe az emberi létnek, nem külön filozófiai diszciplína, és semmiképp sem "önálló tudomány". A morál - Nietzsche értelmezésében - az ember itt- és ígyléte, ontológiai státusa. Ezt a státust vizsgálják, járják körül az Adalék aforizmái, végtelenül tömörre csiszolt, rendkívül egyszerünek látszó, de rendkívül összetett, bonyolult gnómái, megállapításai. Az Adalék épít az egyik legfőbb Nietzsche-műre, a Zarathustrára, ám túl is lép azon. Összefoglalása mindannak, amit Nietzsche az ember átmeneti helyzetéről, a nihilről és a nihilizmusról, a ressentiment-ról stb. mondott. Kiemelkedően jelentős mű, Nietzsche megközelítésének, megértésének legfőbb kulcsa.

Friedrich Nietzsche - Túl ​jón és rosszon
„Azokra ​a dinamitkészletekre, melyeket a Gotthard-vasút építése során használtak, fekete, az életveszélyre figyelmeztető jelzőzászlókat tűztek. – Kizárólag ebben az értelemben beszélünk a filozófus Nietzsche új könyvéről mint veszedelmes könyvről. Ezzel a megjelöléssel a feddés nyomát sem kívánjuk tanúsítani a szerzővel és művével szemben, ahogyan ama fekete zászló sem volt a robbanóanyag feddése. Még kevésbé jut eszünkbe, veszedelmes könyvére való utalásunkkal kiszolgáltatni a magányos gondolkodót a szószéki hollóknak és oltárt varjaknak. A szellemi robbanóanyag, akárcsak a materiális, szolgálhat nagyon is hasznos alkotásokat; nem szükségszerű, hogy bűnös célokra éljenek vissza vele. Csupán jól teszik, ha ott, ahol ilyen anyagot tárolnak, világosan megmondják: „Itt dinamit van!” (…) Nietzsche az első, aki tud egy új kiutat, ám egy olyan félelmeset, hogy alaposan megrémülünk, mikor magányos, eleddig járatlan ösvényén látjuk járni őt!…” (J. V. Widmann, 1886)

Friedrich Nietzsche - Jón ​és gonoszon túl
Nietzsche ​egyik újabb főműve, melyben kiteljesíti támadását az újkor morálja ellen, s máig ható érvénnyel elemzi a modern kort. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - Versek ​/ Gedichte
Voltak ​és mindmáig is vannak lelkes hívei. Voltak és vannak, bár egyre kevesebben, akik indulatos ellenszenvvel, sőt gyűlölettel gondolnak Nietzsche filozófiájára. Lázadó hangvételű, ironikus, szépirodalmi stílusban íródott műveivel ugyanis minden érték átértékelésének szükségességét hangsúlyozva üzent hadat az elaggott európai civilizáció üressé és formálissá vált értékeinek.

Friedrich Nietzsche - Az ​Antikrisztus
Nietzsche ​egyik legnagyobb vihart kavaró és megjelenése óta folyamatosan elemzett, támadott és védelmezett munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta a kereszténységhez való ambivalens viszonyulását. A kötetet a fordító részletes tanulmánya kíséri és bőséges jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Kollekciók