Ajax-loader

Friedrich Nietzsche könyvei a rukkolán


Friedrich Nietzsche - Bálványok ​alkonya
Nietzsche ​egyik utolsó munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta tanítását. A kötetet a fordító rövid tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - Im-ígyen ​szóla Zarathustra
Az ​Im-ígyen szóla Zarathustra (1883) a filozófiatörténészek szerint szerzője kevésbé kidolgozott, nem elsőrangú fontosságú művei közé tartozik. Nem így vélekednek róla az irodalmárok, akik a költő Nietzsche egyik legjobb művének tartják. A nem filozófus Nietzsche-olvasóknak pedig mindenkor a legnépszerűbb, legkedvesebb olvasmánya volt. Műfajilag a nagy világköltemények, emberiség-költemények közé tartozik, állandó utalással, finom, művészi rájátszással a Bibliára. Cselekménye, története úgyszólván nincs. A szerző - alakmása, alteregója, a perzsa vallásalapító, Zarathustra maszkjában - próféciáit mondja el benne, hol tömören megfogalmazott aforizmák, hol prózai ditirambusok, hol ritmizált prózájú himnuszok, hol példabeszédek formájában (szerepel benne szabadvers is, a műfaj világviszonylatban legkiemelkedőbb darabjai közül). E próféciák értelmét, irányultságát mindmáig vitatják. Sokan a legreakciósabb, prefasiszta elméletek megnyilvánulását vélik kiolvasni belőlük (Zarathustra az Übermenschet, a felsőbbrendű embert jövendöli, hirdeti meg bennük); mások a pozitivista értékválság, az ontológiaellenes, afilozofikus polgári "józan ész" ellen meghirdetett legnagyobb lázadás, az emberi integritás, nembeli szabadság irányába tett "felkelés" halhatatlan dokumentumának tekintik. A mai olvasóra nyilvánvalóan esztétikai értékével hathat elsősorban. Hatalmas, egyívű pátosza, tragikus lírája, önkínzó, öngyötrő vallomásossága, a legmélyebb dekadencia ellen emelt akaratetikája kétségkívül a nagy műalkotások levegőjét árasztja. A huszadik század szinte minden fontos irodalmi irányzata sokat köszönhet e műnek, amely nélkül sem az elioti nagy poémákat, sem Adyt nem lehet igazán megérteni. A mű irodalomtörténeti, filozófiai és esztétikai szempontból alapvető jelentőségű.

Friedrich Nietzsche - Emberi, nagyon is emberi
Könyv szabad szellemek számára. Nietzsche a francia moralisták szellemében és nyelvezetét meghonosítva a német nyelvben, aforizmákban bírálja kora és a nyugati civilizáció társadalmát, vallását, történelmét, ideológiáját - röviden: a kor és a hanyatló napnyugati kultúra minden területét.

Friedrich Nietzsche - Nietzsche-aforizmák
"A ​filozofus azt hiszi, hogy filozofiájának értéke az egészben, az építményben van: az utókor ellenben a kőben találja meg, a melylyel épített és a melylyel ettől fogva még gyakran és jobbat lehet építeni: tehát abban, hogy az az épület szétrombolható és még mindig van értéke mint építő-anyagnak."

Friedrich Nietzsche - Schopenhauer, ​az élet mestere
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Nietzsche - Önéletrajzi ​írások
Az ​Attraktor kiadó Nietzsche sorozatának legújabb darabja, amely a szerző önéletrajzi vonatkozású, főként fiatalkori írásait, naplóit, személyes feljegyzéseit tartalmazza. Megismerhetjük Nietzsche iskoláit, egyetemi éveit, korai szellemi kalandozásait, a filozófussá érés folyamatát. A kötetben szereplő írások először jelennek meg magyarul.

Friedrich Nietzsche - Versek ​/ Gedichte
Voltak ​és mindmáig is vannak lelkes hívei. Voltak és vannak, bár egyre kevesebben, akik indulatos ellenszenvvel, sőt gyűlölettel gondolnak Nietzsche filozófiájára. Lázadó hangvételű, ironikus, szépirodalmi stílusban íródott műveivel ugyanis minden érték átértékelésének szükségességét hangsúlyozva üzent hadat az elaggott európai civilizáció üressé és formálissá vált értékeinek.

Friedrich Nietzsche - Túl ​az erkölcs világán...
Nietzsche ​tudtommal most először jelenik meg magyarul. Mindenesetre meglepő, hogy eddig nem akadt nálunk fordítója, holott másfél évtized óta egész Európa filozófiai érdeklődése övezi alakját, s Magyarországon is immár nagy kör fordul feléje a megismerés vágyával. Hogy művei közül ép a "Jenseits von Gut und Böse"-t (e cím szóról-szóra való magyar fordítása nyelvi abszurdum volna) adjuk mintegy első ízelítőül, - Nietzsche magyar ismerőinek bizonnyal nem kell magyaráznom. A filozófus legérettebb korszakából való ez a munka (1886-ban jelent meg először), s talán a legmélyebb bepillantást engedi Nietzsche gondolatvilágába, bár kétségtelen, hogy egymagában nem pótolhatja Nietzsche többi főműveit. A fordításnak természetszerűen meg kellett elégednie a gondolatok lehetőleg világos visszaadásával, ami nem könnyű feladat, tekintve hogy Nietzsche gondolatait gyakorta szándékos homály fátyolozza be, és le kellett mondania Nietzsche stílusbeli allürjeinek átültetéséről. Ez allürök egy hatalmasan zengő költői nyelvet takarnak, amellyel versenyezni a fordítónak szinte képtelenség, pláne olyan nyelven, melynek filozófiai kifejező készsége az összes kultúrnyelvek közt legfejletlenebb. Ne is keresse senki ebben a fordításban a stilista Nietzschét, de törekedjék megelégedni a filozófussal, jóllehet Nietzsche egyéniségének talán legnagyobb varázsa az, amiről le kell mondania! A magyarnál filozófiai kifejezések dolgában hasonlíthatatlanul fejlettebb francia nyelven se sikerült Nietzsche sajátos, óriási nyelvbeli intuiciót követelő stílusát megközelíteni, s ez szolgáljon mentségül a magyar fordítónak azok előtt, akik a nietzschei gondolatokat magyarul is nietzschei köntösben szeretnék látni. A "Jenseits von Gut und Böse"-t itt nem adjuk teljes alakjában. Egy sereg aforizmának a kiadó megszabta terjedelem okából el kellett maradnia, ám anélkül, hogy Nietzsche gondolatait csak a legkisebb mértékben is megcsonkítottuk volna, amit bárki jó lélekkel vakmerő merényletnek minősíthetne. Főleg a negyedik rész rövidke mondásait rostáltuk meg erősen. Ennek megfelelően az aforizmák számozása változott, de zárjelben az eredeti sorrendet is föltüntettük. Bevezetésül a Nietzsche-irodalom egyik legkiválóbb képviselőjének, a francia Henri Lichtenbergernek azt az essay-jét választottuk, mely a francia Nietzsche-szemelvények Alcan-féle kiadásában 1899-ben jelent meg először. (Néhány jelentéktelen rövidítést és módosítást az a körülmény tett szükségessé, hogy Lichtenberger tanulmánya még Nietzsche halála előtt íródott.) Hogy előnyt adtunk egy idegen bevezetésnek, s nem a magunk gondolatait Nietzscheről vittük a magyar közönség elé, abban több a belátás, mint a szerénység. Nietzscheről annyi zavaros íródott össze, hogy a közönség joggal fogadna bizalmatlanul minden új Nietzsche-magyarázatot az első magyar fordítás előtt, ahol mindenekfölött Nietzsche egyéniségének hű tükrét keresi. Lichtenberger, a nancy-i egyetem volt professzora, ki most a párisi Sorbonne-on tanít, fényesen oldotta meg ezt a föladatot. Bevezetése mesteri rajza Nietzsche szellemi fejlődésének, s a német Nietzsche-irodalomban hiába keresnők méltó párját ekkora terjedelemben. Aki bővebb felvilágosítást keres a filozófus életéről és műveiről, annak a fordítás végén irodalmi útmutató áll rendelkezésére. Berlin, 1907 április havában. A fordító.

Friedrich Nietzsche - Bálványok ​alkonya / Nietzsche kontra Wagner
A ​filozófus szerző - ki a századforduló íróinak és művészeinek körében bálványként tisztelt személyiséggé vált - születésének 160. évfordulóját ünnepeljük 2004. október 15-én. Ebből az alkalomból - folytatva egy évtizede tartó hagyományunkat Nietzsche-művek kiadására - jelenik most meg a Friedrich Nietzsche összes műveinek III. kötetéből kiválasztott két egység: a Bálványok alkonya és a Nietzsche kontra Wagner. Mind a két írás megvilágítja a filozófus "vonzásait és választásait", vélekedéseit, gondolatait az örök bálványokról, a német szellemről, Wagnerről. A kötet összeállítója és fordítója Romhányi Török Gábor.

Friedrich Nietzsche - Művelődési ​intézményeink jövőjéről
Nietzsche ​bázeli egyetemi oktatóként tartott nyilvános előadásai, melyben már világosan látja a korunkra kiteljesedett problémákat az európai művelődés területén, s máig ható érvénnyel elemzi a műveltség kérdését. A kötetet Csejtei Dezső részletes tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - Virradat ​- Gondolatok az erkölcsi előítéletekről
Friedrich ​Nietzsche egészséges élete végén így emlékezik erre a művére: "E könyvvel kezdődik hadjáratom a morál ellen. (...) Ez a munka óvatosan fogalmazva vesz búcsút mindattól, amit eleddig morál néven tiszteltek, sőt imádtak, de ez még nem mond ellent annak, hogy egyetlen negatív szó sem fordul elő benne; ez az írás nem támad, nem gonoszkodik - inkább gömbölydeden, boldogan sütkérezik a napon, akár valami sziklák között napfürdőző tengeri állat. ... E könyv véletlen érintésére még ma is majdnem minden mondata megelevenedik bennem, aminek hatására ismét valami feledhetetlent merítek a mélyből: az egész felszín megremeg az emlékezés finom borzongásától."

Friedrich Nietzsche - Friedrich ​Nietzsche válogatott levelei
„Nagy ​emberek levelezése felér a személyes ismeretséggel” (Gyergyai A.) Magyarul Nietzsche levelei teljességgel ismeretlenek, sőt: számottevő életrajza sem áll rendelkezésünkre magyarul. E válogatás tehát némiképp az életrajz hiányát is pótolja. A fordítás a két világhírű olasz Nietzsche-kutató, Colli és Montinari (8 kötetes, 3000 oldalas kritikai kiadása, 1975–1984) egyetlen hitelt érdemlő kiadásából szemezget. „Válogatásom e szempontjai nyomán Nietzsche életútja és gondolkodásmódja követhető, személyisége és életműve tükröződik…” (R.T.G.)

Friedrich Nietzsche - Richard ​Wagnernek, Georg Brandesnek és Jacob Burckhardtnak írt összes levelei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Nietzsche - Hajnalpír
Nietzsche ​egyik főműve, melyben megkezdi támadását az újkor morálja ellen. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - A ​kereszténységről
"Mi ​az, ami ellen küzdünk a kereszténységben? Az, hogy meg akarja törni az erőseket, az, hogy le akarja lohasztani a bátorságukat, kihasználni rossz óráikat és fáradságukat, az, hogy nyugtalansággá és lelkiismereti gyötrelemmé akarja átváltoztatni büszke biztosságukat..." "Mi a boldogság? - Annak az érzése, hogy a hatalom növekszik, hogy egy ellenállás legyőzetik."

Friedrich Nietzsche - A ​morál genealógiája
Nietzsche ​egyik fő műve, melyben elemzi az általa „főellenségnek” tekintett újkori morált, annak kialakulását, s máig ható érvényű megállapításokkal szolgál a modern korról. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - Jón, ​rosszon túl
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Friedrich Nietzsche - A ​vándor és árnyéka
"Minden ​megtagadható élet megérdemli, hogy megtagadják" - _ilyen szigorú erkölcsiséggel tekint ránk Nietzsche, magyarul eddig nehezen hozzáférhető, ifjúkori írásaiból._ - " ... az a megmagyarázhatatlan tény, hogy éppen ma élünk, és bár végtelen időnk lett volna máskor is megszületni, nekünk mégis pontosan ez az arasznyi jelen jutott, ennek kell hát megmutatnunk, mi okból és mi végre jöttünk erre a világra éppen most. Tulajdonképpen életünkért felelősséggel tartozunk önmagunknak; következésképpen mi magunk akarjuk ezt az életet kormányozni, és nem engedjük meg, hogy életünk amolyan oktalan véletlenszerűség képét öltse. Az élettel valami kockázatot, veszélyt kell vállalnunk: éspedig azt, hogy elveszítjük, mind a legjobb, mind pedig a legrosszabb esetben. Akkor meg miért vagyunk ilyen szolgaiak, ennyire földhözragadtak, miért hallgatunk a szomszéd szavára?"

Friedrich Nietzsche - Jón ​és gonoszon túl
Nietzsche ​egyik újabb főműve, melyben kiteljesíti támadását az újkor morálja ellen, s máig ható érvénnyel elemzi a modern kort. A kötetet a fordító tanulmánya kíséri és jegyzetapparátus is segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - A ​történelem hasznáról és káráról
Nietzsche ​vehemensen támadja a XIX. század uralkodó világnézetté emelkedett historizmusát, melynek formáját elsősorban Hegel történetfilozófiája adta meg. A "világfolyamat" mint az élet értelme és saját korunk, mint e folyamat szükségszerű eredménye a szellem veszélyes eltévelyedése - vélekedik, mert a siker imádatát, a történelem anonim hatalmának csodálatát váltja ki, s így az egyén erényei semmivé törpülnek. Szemlélete minden pátosza ellenére is megőrzi elfogulatlanságát, a "történelem" hasznát feltétlenül igényli. Máig időszerűvé teszi írását a történetírás három alaptípusának - monumentális, antikvárius, kritikai - kidolgozása.

Friedrich Nietzsche - Adalék ​a morál genealógiájához (Vitairat)
Amikor ​a posztmodern egyik legnagyobb pápája, Deleuze Nietzsche könyvében demonstrálta, mit is kell értenünk a nagy narrativa ellehetetlenülésén, fő példaként és értelmezési anyagként Nietzsche Adalék a morál genealógiájához című művét elemezte. De alapvető helyet szánt e kis terjedelmű munkának az etika egyetemes történetében az ontológia huszadik századi megújítója, Nicolai Hartmann is, mondván: "csak azóta tudjuk, mit nem tudunk a morálról, amióta Nietzsche megírta ezt a traktátust". A mai olvasót, ha belelapoz a kis könyvbe, elsőül a tanácstalanság fogja el: igazi Nietzsche-i aforizmákat talál benne, ám ezek sokszor épp semmi kapcsolatban sem látszanak lenni a morál kérdéskörével, és ha igen, akkor is "részproblémákat" érintenek: pl. az aszkézisről, a zene "függetlenségéről", a száműzetés mibenlétéről, Wagnerről, Schopenhauerről stb. A kulcsot a műhöz az értelmezési kiidulást Nietzsche koncepciójához nehéz meglelni. Ott található az a harmadik értekezés elején, egy, az aforizmáról szóló részben. Itt adja meg Nietzsche azt az értelmezési keretet, amelyben "érvényessé" válik a mű, megvilágíthatóvá a morál Nietzsche-i koncepciója. Mert Nietzsche nem arról a morálról szól ebben a művében (sem), amely az erkölcstanokban, a katekizmusokban, a hagyományos morálfilozófiákban és etikákban található. Az ő morálja nem valamiféle "felépítmény" az ember antropológiai vagy ontológiai "rétegein", nem speciális területe az emberi létnek, nem külön filozófiai diszciplína, és semmiképp sem "önálló tudomány". A morál - Nietzsche értelmezésében - az ember itt- és ígyléte, ontológiai státusa. Ezt a státust vizsgálják, járják körül az Adalék aforizmái, végtelenül tömörre csiszolt, rendkívül egyszerünek látszó, de rendkívül összetett, bonyolult gnómái, megállapításai. Az Adalék épít az egyik legfőbb Nietzsche-műre, a Zarathustrára, ám túl is lép azon. Összefoglalása mindannak, amit Nietzsche az ember átmeneti helyzetéről, a nihilről és a nihilizmusról, a ressentiment-ról stb. mondott. Kiemelkedően jelentős mű, Nietzsche megközelítésének, megértésének legfőbb kulcsa.

Friedrich Nietzsche - Friedrich ​Nietzsche válogatott írásai
Nietzschét ​sokan tekintették szellemi elődjüknek. Életművével közel négyezer mű foglalkozott, gondolatait a legszélsőségesebben értelmezték, sokszor aktualizálták. Az itt közreadott válogatás arra törekszik, hogy a sokat vitatott életműből azt mutassa be a magyar olvasóközönségnek, ami számunkra ma érdekes és értékes lehet. Az érett, de szellemileg még egészséges Nietzsche írásait tesszük közzé, amelyek a bevezető tanulmánnyal együtt hozzásegítik az olvasót egy helytálló Nietzsche-kép kialakításához.

Friedrich Nietzsche - Friedrich ​Nietzsche levelei
Ebből ​a gyűjteményből, amely az emberdráma tanúságait fűzi sorba, nem maradhattak el Friedrich Nietzsche levelei. Hiszen merő dokumentum szinte minden sorsuk. Annál fájdalmasabb a kiszemelés munkája, amely lehetetlenül nehéz könyvviszonyaink Prokrustes ágyába kénytelen szorítani a nemes anyagot. Legalább azon igyekeztünk, hogy az egyéniség fejlődésének folytonossága és főként az utolsó tíz év küzdelmének páratlan, megrázó látványa lehetőleg teljes képpé alakuljon mégis.

Friedrich Nietzsche - A ​vidám tudomány
Zárótétel ​és nyitány: e könyv alkotja a nietzschei életmű tengelyét, egyaránt nyitott múlt és jövő felé: lezárja és összegzi a Voltaire jegyében álló kritikai, felvilágosító szakaszt és megnyitja a filozófus utolsó nagy alkotó korszakát, amelyet az Értékek átértékelése címszó fémjelez. Könyvünkben villanak föl először a nietzschei filozófia jellegzetes fogalmai, az örök visszatérés, a hatalom akarása. Mindezeken túl azonban a könyv központi gondolata: Isten halott. Nietzschének e tétele az újkori ateizmus történetének legradikálisabb megfogalmazása és egyben az Értékek átértékelésének előfeltétele: ha Isten, mint az igazság, egység és a lét alapja nem létezik többé, akkor a vallásos korszakot megalapozó és kísérő ontológia, logika, grammatika és teológia metafizikai ácsolata megrendül. A nietzschei felvilágosító szabad szellem olyan játszi könnyedséggel, a fölény és a függetlenség lebírhatatlanul csapogó vidámságával kap bele kritikailag számtalan ponton a régi, elidegenedett tudatformákba, ahogy a sziporkázó napfény táncol lidércesen, állandóan változó ritmusú alakzatokban a vakítóan csillámló tenger habjain.

Friedrich Nietzsche - A ​dionüszoszi világszemlélet
Az ​Attraktor kiadó Nietzsche-sorozatának legújabb kötete több rövid, de fontos tanulmányt tartalmaz a 19. század talán legélőbb, legfontosabb filozófusának életművéből. "A dionüszoszi világszemlélet" című írás Niezsche görög művészetről és világképről szóló elméletének egyik korai megfogalmazása, mely eredetileg egy hosszabb munka része lett volna, s melyet a szerző nem dolgozott ki végül. További tanulmányok szólnak "A zenéről és a szóról", "A nyelvek eredetéről", valamint profetikus szavakat olvashatunk a "Pillantás a népek jelenébe és jövőjébe" címen összeállított töredékekben. A kötetet a fordító jegyzetei és utószava teszik teljessé.

Friedrich Nietzsche - Emberi ​- túlságosan is emberi
A ​görög "aphorizein" ige jelentése: körülhatárolt, körülír, elkülönít. Az aforizma tehát elválik az általánostól, a szokványostól, és szinte arcul vágja a közhelyszerűséget. Mivel egyáltalán nem felel meg a várakozásoknak, intenzív erőfeszítést követel hallgatójától és olvasójától. A gondolkodó embernek valósággal meg kell fejtenie értelmét, fel kell fednie igazságtartalmát. Az "Emberi - túlságosan is emberi" témáinak csoportosítása megfelel az igazságkeresés aforisztikus formájának, ugyanakkor a tartalom tüzetesebb szemügyre vétele azt bizonyítja, hogy nem a filozófia egyfajta zárt rendszerével állunk szemben. Nietzsche itt inkább az uralkodó "igazságokat" és gondolkodásmódot, valamint a metafizika, etika, esztétika alapjait igyekszik megtámadni, azokat legalábbis kérdésessé téve. A mű alcíme: "Könyv szabad szellemeknek" . E cím arra céloz, hogy jó volna megszabadulni a régi "igazságoktól", az idealizmustól. Hiszen a szellem felszabadulása - amelynek döntő mozzanatai mindig valami erős kötődés föloldása - csak így következhet be.

Friedrich Nietzsche - Az ​Antikrisztus
Nietzsche ​egyik legnagyobb vihart kavaró és megjelenése óta folyamatosan elemzett, támadott és védelmezett munkája, melyben a filozófus nem sokkal elméje elborulása előtt összefoglalta a kereszténységhez való ambivalens viszonyulását. A kötetet a fordító részletes tanulmánya kíséri és bőséges jegyzetapparátus segíti az olvasót.

Friedrich Nietzsche - Platón ​és elődei
,,Manapság ​hiányzik az, ami féken tarthatna minden parciális erőt: így aztán minden ellenségesen viseltetik minden mással szemben, és kölcsönös megsemmisítő hadjáratot folytat egymás ellen minden nemes erő . Mindez megmutatható a filozófián: _rombol_, mivel nem tartja féken semmi. A filozófus _közveszélyes_ lénnyé lett. Megsemmisíti a boldogságot, az erényt,a kultúrát, végül pedig saját magát. - Pedig a féken tartó _erők szövetségének_ kellene lennie, _a kultúra orvosának_." ,,Platón és elődei": a jelen kötethez a szerzőtől, Friedrich Nietzschétől vettük a címet, a Platón életéről, műveiről szóló - és szélesebb értelemben a görög filozófia kezdeteivel foglalkozó - egyetemi előadásai bevezetőjéből. Mint az a tartalomjegyzékből kitűnhet, kötetünk Nietzsche számos könyvterve egyikének, a Platónról és a Platón előtti (preszókratikus) filozófusokról tervezett munkájának kész és félkész szövegeit, fragmantumait, egyetemi előadásszövegeit adja közre.

Friedrich Nietzsche - Also ​sprach Zarathustra
›Also ​sprach Zarathustra‹ ist eines der lebendigsten und umstrittensten Werke der modernen Philosophie. Mit seiner Unruhe und ›gottlosen‹ Leidenschaft wirkt es – über alle Dogmen und Religionen hinweg – gerade im 21. Jahrhundert aktueller denn je. Vor allem aber kann man von Nietzsche lernen, dass das Philosophieren keine rein akademische Angelegenheit ist, sondern ein großes Abenteuer, hinter dem sich unsere Sehnsucht nach einem intensiveren, lustvolleren Leben verbirgt.

Friedrich Nietzsche - A ​tragédia születése
1872-ben ​jelent meg először a fiatal klasszika filológus professzor, a későbbi "démoni" filozófus egyik legfontosabb, leghíresebb munkája, A Tragédia születése. Szigorúan véve ókortörténeti tárgyú szakmunka, a korában is, ma is kardinálisan fontos kérdés (hogyan született meg a görög tragédia?) megoldásának kísérlete, de már megjelenése idején látszott, hogy jóval több szakmunkánál (ilyenként egyébként a korszak és minden idők egyik legnagyobb klasszika filológusa, Wilamowitz-Moellendorf zúzta ízzé-porrá kritikájában). Tény, hogy történelmi-filológiai szempontból nézve A tragédia születése megalapozatlan hipotézisek halmazának tűnik, hogy szerzője meg sem kísérli benne alaptételeinek a szakma szabályai szerint való nyomós bizonyítását, hogy koncepcióként, "megoldási keretként" is messze eltér és szembenáll mind a múlt, mind a jelen század kutatási eredményeivel. Csakhogy egy másik síkon, pontosabban egyszerre több síkon is, alapvető felismeréseket tartalmaz. Mindenekelőtt vitairatként. Mert, jóllehet formáját tekintve semmiképp sem az, valójában az egész kis könyv monumentális vitairat, kétségbevonása a winckelmanni-goethei klasszikus görögség-felfogásnak és nagyerejű rámutatás egy mélyebb, összetettebb és - filozófiai szempontból legalábbis - reálisabb görögség-képre. Mert, és ez a legfeltűnőbb, legismertebb vonása a műnek, Nietzsche benne egy új görögség-képet posztulál, a fehér márványszobrok, a klasszikus idill mögött felmutat egy tragikus, a sötét erőkkel állandóan számoló, az apollónival szemben dionüszoszinak nevezett görögséget is, sőt e két "világ" egybepatakzásából eredezteti a görögség leginkább létmagyarázó műfaját, a tragédiát is. A filozófiai kritika viszont éppen ezt a dualizmust, egyáltalán az őstípusok elméletét, az irracionális-szellemtörténeti koncepciót támadja, lényegében a mű megszületése óta napjainkig. Ugyanakkor lehetetlen nem meggyőződni arról, hogy ami pozitívumot, új felismerést, gyökeresen eredetit a modern vallástörténet, mitológia-kutatás, archetípus-elmélet hozott, az lényegében Nictzschének erre a könyvére vezethető vissza. Bővelkedik persze a mű egyéb felismerésekben is, elsősorban esztétikaiakban, műfajelméletiekben.

Friedrich Nietzsche - Aphorisms ​on Love and Hate
'We ​must learn to love, learn to be kind, and this from our earliest youth ... Likewise, hatred must be learned and nurtured, if one wishes to become a proficient hater' This volume contains a selection of Nietzsche's brilliant and challenging aphorisms, examining the pleasures of revenge, the falsity of pity, and the incompatibility of marriage with the philosophical life. Introducing Little Black Classics: 80 books for Penguin's 80th birthday. Little Black Classics celebrate the huge range and diversity of Penguin Classics, with books from around the world and across many centuries. They take us from a balloon ride over Victorian London to a garden of blossom in Japan, from Tierra del Fuego to 16th-century California and the Russian steppe. Here are stories lyrical and savage; poems epic and intimate; essays satirical and inspirational; and ideas that have shaped the lives of millions. Friedrich Nietzsche (1844-1900) Nietzsche's works available in Penguin Classics are A Nietzsche Reader, Beyond Good and Evil, Ecce Homo, Human, All Too Human, On the Genealogy of Morals, The Birth of Tragedy, The Portable Nietzsche, Thus Spoke Zarathustra, Twilight of Idols and Anti-Christ.

Friedrich Nietzsche - Ecce ​homo
Friedrich ​Nietzsche (1844-1900) filozófus, költő, esszéista, klasszika filológus, a német kultúra óriása szakít a német - és egyáltalán - a filozófia hagyományaival. A modernség előfutáraként lázadó lángelméjével lerombol minden korábbi értéket, és Zarathustra költői látomásában egy új, eszményi embertípus eljövetelét hirdeti. Halála óta mindmáig világszerte talányt és kihívást jelent minden jelentős gondolkodónak, filozófusnak, teológusnak és művésznek egyaránt. Alakját s életművét mítosz lengi körül. Nevével éltek és visszaéltek politikai irányzatok és politikai demagógok. Vajon miként látja önmagát a "minden érték átértékelője"? Negyvennégy évesen megírja az Ecce homo című önéletrajzi esszét, életének és munkásságának páratlan értékű, végső számadását. Ebben a kis írásban elsősorban önmagát vizsgálja és értékeli: az embert és a gondolkodót, méltatja életművének minden fontos állomását és darabját, tükröt tart nem csupán önmaga, hanem az egész emberiség elé: ecce homo - íme, az ember, az emberré vált istenség, a Megfeszítettel dacoló Dionüszosz, aki kétségbeesve igyekszik felhívni a figyelmet a világot felforgató, romboló-újító tanítások jelentőségére és veszélyeire. Nietzsche a mű nyomdai korrektúrájának javítása közben, 1889. január első napjaiban súlyosan megbetegszik. Tíz esztendeig él még elborult elmével - kivárja annak a századnak az eljövetelét, amely majd az istenek közé emeli és porig alázza.

Kollekciók