Ajax-loader

Karl Jaspers könyvei a rukkolán


Karl Jaspers - Die massgebenden Menschen
Jaspers traf eine ungewöhnliche Auswahl für den Beginn seiner großen Philosophiegeschichte: Sokrates, Buddha, Konfuzius und Jesus - zwei haben nie eine Zeile geschrieben, von den anderen beiden ist kein Satz sicher belegt. Ihr Rang in der Menschheitsgeschichte aber war für Jaspers einzigartig.

Karl Jaspers - Way ​to Wisdom
One ​of the founders of existentialism, the eminent philosopher Karl Jaspers, here presents for the general reader an introduction to philosophy. In doing so, he also offers a lucid summary of his own philosophical thought. In Jaspers' view, the source of philosophy is to be found in wonder, in doubt, in a sense of forsakenness, and the philosophical quest is a process of continual change and self-discovery. In a new foreword to this edition, Richard Owsley provides a brief overview of Jaspers' life and achievement.

Karl Jaspers - Van ​Gogh
Élet ​és mű, betegség és alkotás összefüggéseit vizsgálja a nagy német gondolkodó esszéjében, mely először 1922-ben jelent meg. Van Gogh leveleiből bőségesen idézve, kivált az összeroppanás időszakát, a feső utolsó éveit mutatja be. A lélektani meditáció, a szkizofrénia és művészi alkotómunka viszonyának taglalása módot ad Jaspersnek általánosabb kérdések boncolására is, valamint arra, hogy Van Gogh esetét párhuzamba állítsa más, hasonló betegségben szenvedő művészek - Hölderlin, Strindberg - pályájával. "Egyfelől vannak kerek, világegyetemmé záruló művek - írja Karl Jaspers -, amelyek nem késztetnek arra, hogy az alkotó egzisztenciájára vagy más műveire kérdezzünk rá, olyan művek, amelyeknek üdvözült szépségét csaknem időtlenül élvezhetjük, másfelől viszont az európai művészet történetében mindig is voltak olyan alkotások, amelyek valamely egzisztencia kifejeződéseinek, részleges megoldásoknak, útközben tett lépéseknek tetszenek(...). Van Gogh esetében az utóbbi lehetőség szélsőséges módon valósul meg. Az ő művei önmagukban véve nagyon is elmaradnának az utóbbi fél évezred nagy művészi alkotásaitól, egyedülálló magaslatot ér el viszont egész egzisztenciája, amelyet pedig a műalkotások nélkül sohasem érthetnénk meg, és amely főként bennük szólal meg.

Karl Jaspers - Filozófiai ​önéletrajz
Karl ​Jaspers (1883-1969) a német egzisztencialista filozófia egyik fő képviselője. Önéletrajzában az orvoslástól a filozófiához vezető útjának motivációit, indítékait tárja fel, szigorúan arra korlátozva beszámolóját, amit írásai szempontjából jelentősnek tartott, és csak azokról szól részletesebben, akik gondolkodásukkal közvetlenül hatottak munkájára. Műveinek két legfőbb törekvését a határhelyzetek megélésében és az emberek közötti kommunikációban jelölve meg, így összegez: A világ nem magától halad megváltozhatatlan útján, amelyet a természeti törvényekhez hasonló törvények határoznak meg, nem olyan sorsfolyamat ez, amelyet bármiféle gondolkodással megközelíthetnénk, amit eleve meghatároztak, vagy amibe idegen döntések segítségével be lehetne avatkozni hanem ami megvalósul, az minden egyes embertől függ, olyan módon, hogy azt ő összességében nem tudja kiszámítani.

Karl Jaspers - A ​filozófiai gondolkodás alapgyakorlatai
"Az ​előadások folyamán mindenkor az empirikus és a logikus határmezsgyéjénél fogjuk föltenni kérdéseinket. Kezdetben elég sok feleletet hallunk. De minden választ újabb kérdés követ, mígnem elérkezünk az utolsóhoz, amelyre (konkrét) felelet nem létezik. Korántsem higgyék azonban, hogy ez valamiféle üres, tartalmatlan kérdés lenne: a rákövetkező csöndet ugyanis nem a néma semmi tölti ki. A töprengő ember csöndje ez, amelyben kihívás, értelem és szeretet szólal meg" - olyan tiszta nyelven, amely mindenki számára érthetővé teszi ennek a gondolati útnak a lépéseit: már ha ezeket a lépéseket követni akarja.

Karl Jaspers - Hannah Arendt - A ​bűnösség kérdése - Szervezett bűnösség és egyetemes felelősség
Részletek ​a könyvből Karl Jaspers 1945-ben térhetett vissza professzorként arra a heidelbergi egyetemre, ahonnan a nemzetiszocialista rezsim 1937-ben eltávolította. Visszatérése után a bűnösség kérdésének szentelte első egyetemi kurzusát; az 1946 januárjában és februárjában megtartott előadásokat még ugyanebben az évben könyv formában is megjelentette. A német filozófusok közül Jaspers volt az, aki elsőként nézett szembe a bűnösség kérdésével, azzal, hogy a németség mennyiben tekinthető felelősnek mindazért, ami 1933 és 1945 között kezdetben csak Németországban, aztán – a világháború kitörése után – szerte Európában történt. Jaspers merész számvetésére egyaránt jellemző a mélységes felháborodás, a totalitárius uralom szenvedélyes elítélése, valamint a felelősségteljes, a jövőbe is tekintő gondolkodás precizitása, higgadtsága. A filozófus négyféle fajtáját különíti el a bűnösségnek: ezek a büntetőjogi, politikai, morális és metafizikai bűnösség. Meglátása szerint az egyes ember politikai felelősséggel tartozik azon bűnökért, melyeket saját állama követ el, de ez nem azonos a szokásos értelemben vett „kollektív bűnösséggel”. A bűnösség megvallása mellett nagy figyelmet szentel Jaspers a németség szellemi újjászületése, a megújhodás lehetőségének. A kötetben helyet kapott Hannah Arendt hasonló témájú tanulmánya is, ennek szemléletmódja azonban – a kollektív bűn vonatkozásában – több ponton különbözik Jaspersétől. E kötet a második világháború befejeződésének 70. évfordulója alkalmából jelenik meg.

Karl Jaspers - A ​transzcendencia rejtjelei
A ​modern nyugati filozófia jeles képviselőjének könyve a transzcendenciáról tartott előadásainak gyűjteménye. Kérdésfelvetései gyakorlatiasak, a ma emberéhez szólnak. Nyelvezete gördülékeny, a laikus olvasónak is könnyen érthető. Nem filozófiai szakzsargonnal telített, hanem kifejezetten népszerű formában megírt mű. A filozófia népszerűsítésének egyik jelentős remeke.

Karl Jaspers - Bevezetés ​a filozófiába
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Karl Jaspers - A ​filozófiai hit
A ​nagy német vallásos egzisztencialista filozófus 1947 júliusában Bázelben egy hat részből álló előadássorozatot tartott A filozófiai hit címmel. Miként a fordítók a kötet utószavában hangsúlyozzák, Jaspers a vallás negatív oldalait kritikusan érintő gondolatmenetében 'nem a vallási jelenség mint olyan ellen lépett fel, hanem inkább annak érdekében fogalmazta meg kritikai észrevételeit'. Igazi célja a vallás valódi értékeinek felmutatása volt. Kiindulásként a kanti 'magánvaló dologhoz' tér vissza. A gondolkodás, eszközeit tekintve, alapvetően tárgyiasít. Ám csupán a gondolkodás áll az ember rendelkezésére, hogy kilépve a tárgyiasítás dimenzióiból, az életünk során egymással érintkező, egymás után felbukkanó horizontokat átfogó, de nem önálló horizontként értelmezhető Átfogót 'transzcendálja' - azaz kivonja a gondolkodás tárgyiasítása alól. A filozófiai hit lényeges eleme tehát a szabadság. Az egzisztencia az ember nyitottsága. 'Az ember mint egzisztencia a maga szabadságában mint a transzcendencia által adományozottat tapasztalja meg önmagát' - hangzik egyik előadásában. A filozófiai hit lényegét egy szellemes hasonlattal világítja meg. Galileit és Giordano Brunót az inkvizíció egyaránt rá akarta venni, hogy vonják vissza tanaikat. Az, hogy Galilei ezt - látszatra - megtette, Bruno viszont nem, arra mutat, hogy mindketten 'az általuk képviselt igazság értelmének' megfelelően cselekedtek. 'Az az igazság, amelyből élek, csak azáltal igazság, hogy azonosulok vele Az az igazság viszont, melynek helyességét be tudom bizonyítani, fennáll nélkülem is ' Giordano Bruno tehát filozófusként is halt mártírhalált. A lényeg a tárgyi és a transzcendáló igazság különbségében rejlik. A fordítók kisebb tanulmánynak beillő utószavával és jegyzeteivel ellátott mű a filozófiában jártas olvasók érdeklődésére számíthat.

Karl Jaspers - Mi ​az ember? – Filozófiai gondolkodás mindenkinek
Karl ​Jasperst a 20. századi egzisztencializmus egyik fő képviselőjének tartják. Ő volt az a német gondolkodó, aki sokak számára minden más német gondolkodónál érthetőbbé tette a filozófiát. Ez a – Hans Saner által szerkesztett és kommentált – kötet válogatás Jaspers filozófiájának legfontosabb területein feltett kérdéseiből és az azokra adott válaszaiból. Megoldást keres az emberi lét központi kérdéseire. Fő témái: az ember egzisztenciális szabadsága; a kommunikáció határai; tolerancia a hitéletben, valamint a szabadság és a demokrácia elterjedése. Hogyan képes a filozófia a célját elérni, miközben ott állnak mögötte korunk veszélyei: a totalitarizmus, az atombomba, a fundamentalizmus, a nihilizmus és a tudomány babonái. Jaspers nézete szerint ez csak akkor lehetséges, ha az értelem az igazság és a szabadság egyetemes útján halad. Ez a feladata a jövendő világfilozófiának, s ehhez mindenki által érthető gondolat és nyelvezet szükséges.

Kollekciók