Ajax-loader

Kántor Lajos könyvei a rukkolán


Kántor Lajos - Vallani ​és vállalni
Az ​1919 októberében Vallani és vállalni cím alatt az Erdélyi Helikonban elindított ankét a történeti regényekről és a korabeli romániai magyar író hivatásról széleskörű és heves visszhangot váltott ki, a alkalmat adott a különböző világnézetű, esztétikai felfogású íróknak és publicistáknak az állásfoglalásra időszerű irodalompolitikai és társadalmi művészeti-esztétikai kérdésekben. A vallomás és vállalás bátorsága, a gyávaság elmarasztalása oly feltűnőnek bizonyult, hogy messze túlélte a folyóirat- és újságkereteket, sőt túlmutatott a korabeli irodalmon: a nagyon is konkrét kérdésfeltevés jelképes jelentést nyert, és mint a legjobb romániai magyar írók, a népnek elkötelezett értelmiségiek magatartása vonult be a művelődéstörténetünkbe, történelmünkbe

Kántor Lajos - Vallomásos ​Móricz Zsigmond
Ma ​is él a köztudatban egy olyan hit, amelyet minden esztéta-magyarázkodásnál pontosabban a fiatal Babits híres verse, A lírikus epilógja, annak is az első szakasza testesít meg számunkra: Csak én bírok versemnek hőse lenni, első és utolsó mindenik dalomban: a mindenséget vágyom versbe venni, de még magamnál tovább nem jutottam. Persze az irodalomtörténet már régen túljutott azon, hogy e keserű kifakadást, ön-panaszt a humanista Babits Mihály költői életművének egészére általánosítsa, vagy pedig, az általánosításban messzebb menve, a polgári fogantatású költészet lényegi jellemzőjeként fogadja el. ..." részlet a könyv bevezető gondolataiból

Kántor Lajos - Kötő József - Magyar ​színház Erdélyben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kántor Lajos - A ​hiány értelmezése
"Ha ​sorsom fordulna immár egy kissé - üznete József Attila Dsida Jenőnek Kolozsvárra 1930 júniusában -, igaz örömel néznék szét nálatok. Régi vágyam ez, ám istenem nem juttat hozzá. Azt hiszem, tifelétek nem is ösmernek eléggé, annyira, hogy egy pár hónapig, amíg körülnézhetnék egész Erdélyben, megélhetést is találjak. Igazán fáj a szívem, hogy Bécset és Pározst, bár újságot árulván, megjárhattam, de fajtám távolabbi rétjei felé út még nem adatik." Az új költő-barátnak szánt, fiatalos lelkesültségből származó sorok? Alkalmi udvariassági fordualtok csupán? Vagy magánytól megkínzott - József Attila mindmáig kellő figyelmere nem méltatott vallomását rejti e levélrészlet...Amelynek éppen ideje nyomába erednünk. ("Rejlelmek, ha zangenek...")

Kántor Lajos - Láng Gusztáv - Romániai ​magyar irodalom 1944-1970
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kántor Lajos - Valahol van egy város
Városkulcsot kínálunk e kötet olvasóinak, nem csak egyetlen várost nyitó kulcsot. Szerzőink a világ különböző pontjain élnek, nagyobbrészt (ma ismét vagy születésüktől fogva) a Kárpát-medencében, kis és nagy városokban (esetleg falun), meghatározó urbánus élményekkel, oly gazdagokkal (ha más jellegűekkel is), mint a Valahol van egy város költője, a Kolozsvárhoz közeli Torda szülöttje. A Kárpát-medence negyvenhárom írójának alkotásait tartalmazó antológia a Valahol van egy város című könyv.

Kántor Lajos - Fehér kakas, vörösbor
A szó tüze, a hang tüze, a szín tüze, a lélek és a szellem tüze - a halál és a vélt halhatatlanság tüze - még sok helynevet hív elő az emlékezetből, ilyeneket, mint Kisoroszi, Szentendre, Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Tihany, Balatonfüred, Újvidék, Marosvásárhely. Tűz, nem tűz, máig hallatszó hangok Stockholmból, Münchenből, Freibourgból és Hévízről meg az óceánokon túlról, New York közeléből, San Diegóból, Sanghajból, Pekingből. Nagyon távol Közép-Európától, a Mikes Kelemen és a Farkas utcától. Mégis itt visszhangoznak, történetekhez tapadva, közös történeteinktől elszakíthatatlanul. Kántor Lajos 1937-ben született Kolozsváron, 1959-től a Korunk szerkesztője, majd főszerkesztője, 2013 óta a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Fehér kakas, vörösbor című könyvét Tettamanti Béla rajzai díszítik.

Kántor Lajos - Kép, ​világkép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kántor Lajos - Szabálytalan ​félsziget
Az ​ÖRÖKSÉGÜNK könyvsorozat élő irodalmunk legjavát a szerzők kézjegyével hitelesítve őrzi meg az időnek. Idősebb íróink, összeálló, gazdag életművükből személyesen válogatják ki legkedvesebb, általuk legtöbbre értékelt, legsikerültebbnek tartott s - mint szellemi hagyatékként - az utókornak leginkább ajánlott írásaikat.

Kántor Lajos - Líra ​és novella
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kántor Lajos - Fellegek ​a város felett
Kolozsvár: ​"Csudálatos város, amelyik az ő furcsa, de öröklött és patinás érthetetlenségét, a maga speciális kolozsvári bélyegét menthetetlenül rányomja polgáraira is. Hatalmába keríti az embert, aki falai közé telepedik, és levegőjét szívja. Megbabonázza és magáévá teszi." Kós Károlynak ezek a sorai jellemzik a város 20. századi történelmét az irodalom tükrében megidéző Kántor Lajos viszonyát is Kolozsvárhoz, a megtartó és termékenyítő fészekhez.

Kántor Lajos - Itt ​valami más van...
A ​megsokasodott - és talán meg is unt - Erdély-értelmezések után egy olyan könyvet kap most kézhez az olvasó, amelyben a Kolozsvárt élő szerző forráskutatásra alapozva kísérli meg áttekinteni az erdélyi, illetve a Romániába került magyarság valóságra ébredésének stációit, az irodalom művelődéspolitikai-politikai vállalását, a fórumteremtő próbálkozásokat.

Kántor Lajos - Erdélyi ​sorskerék
Egy ​tragikus sorsú erdélyi költő, Szabédi László (1907-1959) életpályája elevenedik meg ebben a könyvben. Már Babits nagyra értékelte tehetségét. Szabédi jelentős költői, próza- és tanulmányírói életművet hagyott az utókorra, sajátosan ötvözve a népi és urbánus szemléletet. Ennek tükre az 1942 és 1944 közt Kolozsvárt szerkesztett kitűnő folyóirat, a Termés. Nem kevéssé tanulságos azonban a Szabédi által bejárt értelmiségi életút: az Unitárius Kollégium diákja, Strasbourgban teológiát és francia filológiát tanul, 1940 őszétől egy mezőségi román faluban tanítóskodik, a kolozsvári magyar színház dramaturgja lesz, a második világháborút követően a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem tanára. Megírja a Vezessen a párt című verset, 1959-ben pedig, az egyetem felszámolása után az öngyilkosságot választja. Kántor Lajos könyve eredeti, eddig nem közölt dokumentumok felhasználásával igyekszik megfejteni "a ráció romantikusának" nevezett rendkívüli íróember titkát.

Kántor Lajos - Láng Gusztáv - Száz ​év kaland
A ​két legendás irodalomtörténész neve elválaszthatatlan a Romániai magyar irodalom 1945-1970 c. kézikönyv nagy hatásától. Irodalomérzékelésünket és korszakfogalmainkat az elmúlt majd' ötven évben meghatározták. Új kétkezes gyűjteményük ezúttal szubjektív válogatási szempontok szerint készült. Az elmúlt száz év erdélyi irodalmi folyamatait, azok figyelemre méltó mozzanatait vizsgáló írások most nem a következetes rendszerezés igényével, hanem - továbbra is - az érték felmutatásának céljából születtek. Kritikus visszanézés és friss témák, záródó és nyíló korszakok, értekezés és költői levél: a 2017-ben elhunyt Kántor Lajos előtt is tisztelgő kötetet, nem meglepő módon, Dávid Gyula szerkesztette.

Kántor Lajos - F-elszámolás
Levélregény? ​Lányregény? Cetlik a 20. század végéről? És János jelenései, ugyanebből a korból? De miért jelenések könyve? Valamiféle elszámolás? Vagy inkább kiegészítve egy F-fel: F-elszámolás? Furcsa kérdések, furcsa válaszok. De talán nem is olyan furcsák. Aki olvasta Kármán Fanni hagyományait, annak derenghet valami az összefüggésekből. Persze nem kötelező levenni a polcról Fanni történetét, utóvégre ez a szerkezetében is rendhagyó mai könyv úgy emlékeztet a régi időkre, hogy a változóban a változatlant mondja.

Kántor Lajos - Kolozsvári ​néző
Hol ​van Kolozsvár helye a világban? Hogy kér helyet a nagyvilág Kolozsvár életében, a jelenben? Erről szól ez a könyv, hétről hétre követve az eseményeket (2009-ben), magyar és hangsúlyosan erdélyi (romániai) magyar nézőpontból, szembesülve folyamatosan különböző román álláspontokkal. Akarva-akaratlanul kortársi történelem ez a könyv, rávetítve múltunkra. Kik vagyunk és merre megyünk, hogyan látnak minket a szomszédok? Sikerül-e megőriznünk az arányérzéket? Média, irodalom, színház, film ugyancsak szóhoz jut a szerző elmélkedéseiben. A könyv első részében visszatekintés olvasható előző időszakokra, a függelékben pedig a kolozsvári Szabadság legelső, 1989.december 23-i számában közölt, programadó írás, illetve 1990 januári indítás található, egy (remélt) új korszak kezdetén. A kötetvégi névmutató és médiamutató segíti a könnyebb tájékozódást.

Kántor Lajos - Könyv, ​grafika könyvművészet Erdélyben
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kántor Lajos - A ​mennyei kapu
Kántor ​Lajos, a kolozsvári Korunk főszerkesztője különös kalandra hívja olvasóit. Esszéregényének szereplői az erdélyi és tágabban a magyar szellemi élet legjobbjai, akik nézeteiket, véleményüket szembesítik egymással és a mai valósággal. Az elképzelt és a megélt jelenetek olvasása során arról győződhet meg az olvasó, hogy a figyelmét a szellem embereinek szavára kell irányítania.

Kollekciók