Tóth Béla könyvei a rukkolán

Tóth Béla - A ​boldogasszony dervise
Tóth ​Béla emléke még sokkal frissebben él valamennyiünk emlékezetében, mintsem hogy írói kiválóságait külön kellene kiemelni. Elég annyit megjegyeznünk, hogy ezzel a teljesen kifogyott kötettel legnagyobb írói sikereinek egyikét aratta. Mint elbeszélő és nyelvművész egyaránt a legjobbat nyújtja benne. Hol az elbeszélés bájával, hol a jellemzés finomságával, hol ragyogó humorával hol pedig megindító érzelmességével ragadja el olvasóját. Stílusa átlátszó egyszerűsége mellett is csupa ragyogás. Rendkívüli nyelvművészete a közvetlenség mögé rejtőzik. Emellett cselekményeit is érdekfeszítővé bogozza, ahogy nemcsak elbeszéléseinek módja, hanem történeteinek tartalma is leköti figyelmünket. Ama ritka könyvek közé tartozik, melyre a közönség - vár és mely - nem mint - rendesen - ezek megjelenése után akarja közönségét megszerezni.

Tóth Béla - Csodás ​esetek, különös emberek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Béla - Gyaluvonások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Zinner Tibor - Kahler Frigyes - Koczka Éva - Pálvögyi Ferenc - Tóth Béla - Megfogyva és megtörve
Kevéssé ismert a közvélemény előtt, hogy milyen támadások sújtották a magyar jogászságot évtizedeken át. 2003 novemberében dr Bárándy Péter igazságügy-miniszter sajtótájékoztatón jelentette be, hogy bizottságot állított fel a magyar jogászságot ért törvénysértések feltárására és orvoslásának előkészítésére. A Magyar Hivatalos Közlönykiadó gondozásában megjelent könyvben e tényfeltáró munka eredményét ismerhetik meg a téma iránt érdeklődők.

Tóth Béla - Esküvők ​tudástára
Milyen ​az Esküvők tudástára - Útmutató a tökéletes esküvőhöz című kötet? Végre egy könyv, amely tökéletesen bemutatja, hogyan kell megszervezni egy esküvőt! Végre egy könyv, amely kielégíti a menyasszonyok kívánságait, és még a vőlegényeknek sem unalmas olvasmány! Végre egy könyv, amely összeszedi a Nagy Nap buktatóit! Tóth Béla sok év tapasztalatát könnyed, humoros nyelvezettel, átlátható felépítéssel tálalja, amely garantáltan minden Párnak segítségére lesz abban, hogy olyan esküvője legyen, amilyet megálmodott.

Tóth Béla - Szálló ​ígék lexikona
Mint ​a kötet címe is mutatja, Tóth Béla, a neves művelődéstörténész, író, újságíró arra vállalkozott, hogy összegyűjtse a híres szállóigéket, a híres emberekhez kötődő mondásokat. "A szállóigék eredetével és történetével foglalkozva - írja a szerző -, nemegyszer kellett régi közhiedelmeket lerontanom." Hatalmas munkával kutatta ki a szállóigék hiteles forrását, sokukról bebizonyítva, hogy sose mondta az az illető, akihez kötődik... Igazi kultúrtörténeti csemegét tart kezében az olvasó.

Tóth Béla - Álarcban
„...elbeszélései... ​sodródó, utat kereső, utat vesztő emberekről szólnak, akik a nagy áramlások sodrában küszködnek az életért, a pusza életben maradásért, s akik hibáikért, megtévedéseikért csőstül kapják a bűnhődést, a vezeklés lelki-erkölcsi kínlódásait. Csupa rendhagyó életsors: az egyik ötvenhat után Brazíliáig sodródik, a másik a francia idegenlégió poklát kapja »kalandként«, a harmadik tizennyolc évig rostokol búvóhelyén, félve a büntetéstől... s mind így a többiek is, mígnem... megkapják az igazolást vagy az emberséges felmentést.”

Babos Imre - Szodfridt István - Tóth Béla - Horváthné Proszt Sára - Járó Zoltán - Király László - Erdészeti ​termőhelyfeltárás és térképezés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Béla - Anyám ​fiai
Nehéz ​kenyér annak ajánlani magam, aki kezében tartja könyvem. Suhancér koromban gyönge battonyai vásárokon az iparosné asszonyságok kiálltak sártaik elé vevőt pásztorítani. - Jó ember, szeresse meg ezt a csizmát! Sok megszólított mezítlábas zavartan szabadkozott. - Szeretném én, ha lönne hozzá töhetségöm! Biztos százszor is porba hullott a kínálásba fektetett erő. Hanem az énekes madár talán ajánlgatja magát? Hangja kiszolgál a legsűrűbb bercelesből, s aki akarja, tudja, ki kihöz beszél. Még azt is, az értő, hogy mit mond a szarvas. Ahol embereim lelkölnek, magamat szerény pennapercegtetőnek számítom. Aki örül, hogy hite szerint hősei gazdag életét hamisságok nélkül tárhatja olvasói elé. Tóth Béla

Pálfi Sándor - Tóth Béla - Szegedi ​hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Béla - Gül ​baba
A ​török nép kultúrájának és gondolatvilágának kiváló ismerője, Tóth Béla író és művelődéstörténész, a századforduló korának elismert publicistája volt. A címadó történet a rózsák szentjének, a budai Rózsadombon pihenő Gül Babának állít emléket. Gül Baba szent volt, költő volt és szerette a rózsákat. A rózsáskert csodás termése, varázslatos vonzóerővel hat Pest és Buda városának ifjúságára; akárhogy tiltja is, fejvesztés terhe mellett, Mehemed Szokoli basa. Történt egy éjszakán, hogy egy török ifjú magyarnak, egy magyar legény pedig töröknek öltözve behatolt a rózsakertbe... A magyar legényt megfogják, vallatják, a török legény, ki nem akarja, hogy ártatlan szenvedjen helyette, magára vállalja a virágtolvajlást. Ezt azonban a magyar ifjú sem hagyhatja szó nélkül... A kötet fordulatokban bővelkedő történetei a török mesék világára emlékeztetnek.

Tóth Béla - Mi, ​janicsárok
A ​cím, igazság szerint, idézőjelbe kívánkozik. Akik ezzel a névvel jellemezték a Tóth Béla regényében olyan élethűen és izgalmasan ábrázolt fiatalokat - talán gúnyolódni akartak rajtuk. De ez a makacs, kemény koponyájú fiatalság még vállalja is ezt a nevet: a legyőzhetetlenség a mindig elöl harcolás, a tán faragatlan, de erős, egyenes határozott szándékú életstílus elismerő jelzőjének fogja fel. Azokról a fiatalokról szól ez a regény, akiket a fölszabadulás a legsötétebb anyagi nyomorból váltott meg, lehetőséget adva, hogy az iskolapadokban és az egyetemi előadótermek soraiban megkaphassák, amit ősidők óta hiába éreztek jussuknak: a műveltséget. A lehetőség azonban éppen ezért ennek az "első nemzedéknek" a lelkiismeretében egyet jelentett a kötelességgel. A milliószor hallott és a mi szótárunkban bizony szükségképpen megkopott elemi igazság, hogy a tudás - fegyver, ennek a közvetlenül a felszabadulás után sorompóba lépő fiatalságnak az idegeiben állandóan jelenlevő, minden könyv elolvasásánál és minden hasznos vita dialógusában érzékletesen előtörő, újra és újra megélt nagy társadalmi élmény. Mikor pedig az egyetem sima padjai után az élet nagyon széttagolt, nem mindig áttekinthető, új meg új veszélyes meglepetéseket tartogató küzdőterére lépnek, néha meggondolatlanul, néha tévedve is, de maradnak, akik voltak: hűségesek, visszavonulást nem ismerők a politikában, a hétköznapok szürkeségében és a szerelem fényében is.

Tóth Béla - Anekdoták
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Béla - Atomkihívás
Tóth ​Béla 1930-ban született a Szabolcs megyei Újfehértón. 1950-ben érettségizett a budapesti Toldy Gimnáziumban. 1955-ben vegyészmérnöki diplomát szerzett a moszkvai Mendelejev Egyetemen. Ezután meghívták a Központi Fizikai Kutató Intézetbe, ahol - harmadmagával - megalapította a Reaktorkémiai Osztályt (a későbbi atommag-kémiai kutatások bázisát). Itt, 1956 márciusában - Magyar-országon elsőként - megvalósította az atommaghasadást. 1961-ben a „világviszonylatban is kiemelkedő minőségű radioaktív izotópok előállításáért" Akadémiai Díjat kapott. 1966-ban - szintén a Mendelejev Egyetemen - megvédte tudományos disszertációját a maghasadás és az ultramikrokoncentrációjú anyagok termodinamikája terén, majd ugyanezen a területen végzett munkásságáért 1968-ban elnyerte a „Műszaki Doktor"-i címet (a Budapesti Műszaki Egyetemen). 1978-ban és 1980-ban Los Alamosban (USA) - posztgraduális képzésben - újabb diplomákat szerzett a hasadóanyagok vizsgálata terén. A tudományos kutatómunka mellett folyamatosan oktatott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen és a Budapesti Műszaki Egyetemen, ahol az 1960-as évek közepén - a mai napig is népszerű - új tárgyat vezetett be „Nukleáris kémiai technológia" címmel, majd az 1980-as évek végén ismét új főtárgyat kezdett oktatni „Nukleáris környezetvédelem" címmel. 1978-ban meghívták a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséghez, ahol - mint az ENSZ hivatalos hasadóanyag-ellenőre - közel hat éven keresztül ellenőrizte az „Atomsorompóegyezmény" betartását (2 évig az USA és Kanada, közel 4 évig pedig az akkori közös piaci országok ellenőreként). Az 1980-as évek második felében - 5 éven keresztül - a paksi atomerőmű tudományos tanácsadójaként is működött. Itt - több jelentős tanulmánya mellett - egyik értelmi szerzője, majd a megvalósítás szervezője volt az 1990-es évek elején a (NAÜ anyagi támogatásával) létrehozott Nemzetközi Központnak az atomerőművek karbantartására. Jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja. A kiváló tudós műve sok évtizedes egyetemi előadásainak és részben saját tapasztalatainak egy különleges összefoglalása a szélesebb olvasóközönség számára az atomenergiáról, erről a sokak számára ma is félelmetesnek tartott erőforrásról.

Tóth Béla - Szeged ​vidámítása I-II.
Bajhalmokkal, ​árvizekkel, döghalállal, tűzvészekkel, hadjárásokkal teli majd két évezrede során ez a város volt Partiscum. Attila fapalotáját hurcoló áldott szent föld, száz nyelven beszélő népáradat hídja, országútja, csatatere, főesperessége, e réven igazlátók hiteles helye. Volt királyi kulcsos város, volt tatárdúlta néptelen puszta. Volt sókincstári központ. A hódoltság idején defterdári központ. A török után Végszeged városa. De úthálózata okán a mindenkori kereskedelem empóriuma. Ő volt az Alföld fővárosa, magyarok Velencéje, a boszorkányüldözés legsötétebbje. Történelme során neve sokféle alakváltozatban íródott: Sceged, Scegued, Scegved, Segad, Seged, Segedin,Segedium,Seghed,Sigid,Szüged,Szöged. Ám minden riadalmas bajok ellenére olykor panaszló nóta glóriázta: Szöged város jó helyön van, Mert a Tisza közepin van, Körüljárja azt a vize, Rászállott a búsgerlice A szóban forgó város, mióta iderajzolódott a Tisza partjára, női szokás szerint szerette magát a víz tükrében nézegetni. Viselte történelmi korok jelzőit, de a cicomát sem vetette meg, amelyeket leggyakrabban hízelgői, holmi "firkászok" aggattak rá. Noha ezek nélkül sem nélkülöztek némi valóságmagot. Ilyenkor Szeged iránt lírai vonzalom vonta délibábos fényekbe a várost. Palotás város (A Hunyadiak idején is) Szabad királyi város Királyi kulcsos város A Tisza fővárosa Az Alföld metropolisa Az Alföld Velencéje Az Alföld Athénje Az aranykalásszal ékesített Alföld A Nap városa Civitas Solis A napfény városa (Mivel évi 2000 órán át süt a nap.) Kisgöttinga ( A magasfokon művelt matematikai tudományok révén.) Katolikus Szeged Köznapi jelzői: Sókincstári központ Mezőváros, Defterdári központ Nagyszeged városa (A hódoltság 144 éve alatt.) Nagymezőszeged városa Mezőszeged városa Végszeged városa (1686 után) Ma: Iskola város Korház város Katona város (volt) Egyetemi város Fesztivál város Fürdő város Palotás város (A rekonstrukció után is.) Paprika város Püspöki székhely Vásár város De bűnös város, hol azért, hol épp az ellenkezőért. Mátyás Fekete seregeinek garázdálkodás miatt Dózsa György miatt Az 1544es béke fölrugása miatt A hajdúk 1522es sikertelen várvisszavételi kisérlete miatt A hódoltság alatti eltörökösödés miatt A boszorkánymáglyázás maii A török utáni hadisarc megtagadása miatt Rózsa György működése miatt Kossuth Lajos imádása miatt A Károlyi forradalomban való aktív buzgalom miatt A prolidikiben való aktív szereplés miatt Mindazonáltal a facér Asztalos- legények Egyesületének különtermében, amelynek az ajtója fölött ez a Széchenyitől eredeztettet mondat állt, akár munkakönyvünkben: „Isten áldja a tisztes ipart” még ha dalra fakadtunk elzengedeztük dicsekvő hála énekünket: Szeged város olyan község, Benne élni gyönyörűség, Benne élni, benne lakni, Benne szeretőt tartani.

Tóth Béla - Iratos ​dombon
„A ​véletlenek játéka egy ember léte, hogy megszületik a világra. De azután már bugyrában az ősöktől örökölt tulajdonságok sokasága. Az már törvényszerű. Azt a bugyrot nem lehet letenni. Cipelni kell. Meghatározza az ember sorsát, jól és rosszul. Ha fölismeri a terhét hordó ember, hogy mi minden létezik hozományában, s élni tud vele, úgy boldogulhat. Ha rossz tulajdonságait is fölismeri, fékezi, kormányozza, azzal is előrébb megy. Ha nem ismeri föl önmagát - csak vergődik ösztönei örvényében. Annak a bajuszát más pödri, nem ő maga. Boldog? Szólnak ilyet a Bibliában is, hogy boldogok a lelki szegények... Valahogy nem tudom irigyelni a sorsukat. Eszemben soha meg nem fordult, hogy mióta ismerem a 282 házas, 1100 lelkes falut. Meg vagyok győződve, hogy születésem előttről...” (Részlet a könyvből)

Edgar Allan Poe - Tóth Béla - Az ​aranybogár / A fazékember
Részlet: ​"Jó néhány éve már, hogy Mr. William Legrand meghitt, benső barátom lett. Régi hugenotta család sarja volt, hajdan gazdag, de a sorozatos balszerencse nagyon megcsappantotta vagyonát. Hogy elkerülje rossz sorsának következményeit, a zaklatásokat, otthagyta New Orleanst, ősei városát, és a Sullivan-szigeten, Charleston közelében, Dél-Kaliforniában vert tanyát. Különös hely ez a sziget. Körülbelül három mérföld hosszú, és földje csupa föveny. Szélessége sehol sem több negyed mérföldnél. A szárazföldtől alig észrevehető, mocsaras, náddal, sással lepett vízsáv választja el, nagyszerű búvóhely a vízityúkoknak. Növényzete, amint az várható is, gyér vagy legalábbis satnya.Magasabb fa nincs is rajta. Nyugati csúcsa közelében, ott ahol a Moultrie-erőd áll. annál a néhány nyomorúságos faházikónál, melyet nyár idején a Charleston porából és mocsárlázából menekülők nyaralóhelyül szoktak kibérelni, kócos pálmaliget található. Különben az egész szigetet, ennek a nyugati csúcsnak és a tengerparti föveny kemény, fehér sávjának kivételével, az az édes illatú mirtusz borítja be sűrűn, amelyet Anglia kertészei oly nagyra becsülnek. A bozót itt gyakran tizenöt-húsz láb magasra is megnő, áthatolhatatlan szövedékbe fonódik, és a levegőt illattal telíti."

Tóth Béla - Szájrul ​szájra
E ​gyönge kísérlet célja: összegyűjteni és kritikai módszerrel eredetük szerint kutatni a magyarság szálló igéit. Mi a szálló ige? Valamely középfaj a közmondás és az idézet között. Félig közmondás, mert mindnyájan élünk vele; de mégsem az, mert ismerjük szerzőjét vagy legalább az alkalmat, mely szülte; és legtöbbször nincsen közmondásszerű célzata sem. Félig idézet, mert tudjuk eredetét; de mégsem az, mert, mikor emlegetjük, eszünkbe sem jut hivatkozni valakire; és igen gyakran megváltozott eredeti alakja is. A szálló ige olykor csak egy-két szó, melyben egész történet van; máskor mindennél jobban fejez ki egy-egy állapotot; és mindig az a törekvés adja ajkunkra, hogy azt mondjuk, ami épp kell, ami abban a pillanatban a legerősebb és legigazabb.

Tóth Béla - Magyarország ​felett / Over Hungary
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Béla - Teremtő ​Joó Istvánék emlékező könyve
A ​történelmi esszébe oltott családregény a történeti szakirodalom fölhasználásával, a hitelesség igényével rajzolja meg a költött főhősnek és családjának sorsát a XV-XVII. században, a Hunyadiaktól a török alóli fölszabadulásig terjedő bő két évszázadban, Szegeden. Az ácsdinasztia jelképezi a magyarság megmaradását, hiszen fordulhat bárhogy az ország sorsa - ők építkeznek. A különös műfajú könyvet bibliográfia, 53 korabeli kép és szómagyarázat gazdagítja.

Tóth Béla - Híres ​emberek híres mondásai
"Mi ​a szállóige? Valamely középfaj a közmondás és az idézet között. Félig közmondás, mert mindnyájan élünk vele; de mégsem az, mert ismerjük szerzőjét vagy legalább az alkalmat, mely szülte; és legtöbbször nincsen közmondásszerű célzata sem. Félig idézet, mert tudjuk eredetét; de mégsem az, mert mikor emlegetjük, eszünkbe sem jut hivatkozni valakire; és igen gyakran megváltozott eredeti alakja is. A szállóige olykor csak egy-két szó, melyben egész történet van; máskor mindennél jobban fejez ki egy-egy állapotot;és mindig az a törekvés adja ajkunkra, hogy azt mondjuk, ami épp kell, ami abban a pillanatban a legerősebb és legigazabb."

Tóth Béla - J. Ibbetson - Tóth Ágnes - Tanítás ​és tanulás angolul / Teaching and Learning in English
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Béla - Ady ​és Debrecen, 1896-1899
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Béla - A ​hetvenöt éves Tóth Béla vándortarisznyájának belbecséből
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Béla - Magyarország: ​110 légifelvétel
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hapák József - Tóth Béla - Ahol ​a csillagok ragyognak...
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Tóth Béla - Móra ​Ferenc betűösvényein
„Móra ​Ferenc betűösvényein baktatva szeretnénk a róla való összes ismereteinknek olyan foglalatát adni, amely magában hordja az irodalomtörténet, a forrásgyűjtemények, a levelezések legfrissebb értékeit, e műfajok mivoltának kisajátítása nélkül, de a napilaptemetőkből is felbúvárolja írónk alakjának legfontosabb elemeit, vele élt kortársak hiteles visszaemlékezéseit. Tollunk mozgatására okunk száz és egy különösen. Sokan, kik írónk egykori munkahelyén dolgozunk, érezzük keze melegét a katalógusokon, a könyvek garmadáin, a múzeumi tárgyak ezrein s e termek minden zugaiban szelleme meghatározó jelenlétét. Életének példázata talán kirajzolt utakat mutat a kiteljesedni szándékozó ember eszményeihez.” (Részlet az ajánlásból)

Tóth Béla - Magyar ​ritkaságok
Az ​1899-ben kiadott mű reprint kiadása. Tóth Béla író, újságíró, művelődéstörténész "magyar kuriózumokat" (mai szóval élve: hungarikumokat) és azok történetét, ill. híres történelmi személyiségek legendáit (pl. Gül Babáét) ismerteti. Külön fejezetet szentel pl. a paprikának, a jellegzetes magyar fűszernövénynek, melyet szerinte hazai irodalmunkban először Szenczi Molnár Albert említ 1604-es szótárában "törökbors" néven... Olyan érdekességekkel, hihetetlen történetekkel ismerkedhet meg szórakoztató és tanulságos módon e műből az olvasó, melyeket fél füllel talán hallott már, de magyarázatukat, részleteiket nem ismerte...

Tóth Béla - Mendemondák
A ​szállóige és a mendemonda egy atya két gyermeke, írja a neves szerző, kinek számos könyve nemzedékek kedvelt olvasmánya volt és maradt. Tóth Béla a köztudatban és a napi társalgásban is gyakran használt történelmi pletykákat gyűjtötte össze. Eredetüket, keletkezésüket nem tudjuk vagy nem tudjuk pontosan, de frappáns voltuk miatt sokszor élünk velük. Sok érdekes históriai pletykára ad feleletet a könyv: Igaz-e, hogy Diogenész hordóban lakott? Volt-e Kossuth fején a szent korona? Miként próbálták kiszedni a puskapor feltalálójából találmánya titkát? Feléledt-e Haynau a boncasztalon? Nemcsak nemzetenként (magyar, orosz, német, olasz, spanyol stb.), hanem témánként is keresgélhetünk benne rövid, szórakoztató és történelmi ismereteinket bővítő olvasnivalót.

Tóth Béla - In ​prigione
Az ​olasz függetlenségnek a 19. század elején a szegedi várba zárt harcosait 1849. október 5-én Kossuth Lajos szabadította ki. Históriájuk sokak fantáziáját megmozgatta. A szegedi író a történeti hitel talaján költött történettel örökítette meg a Tisza partjára száműzött karbonárik különös sorsát. A regénnyé formált történelemben a szerelemnek is jut szerep, s ezzel a cselekmény még érdekesebbé vált. A főhős, Carlo Poério, történelmi személyiség, a nápolyi köztársaság oktatási minisztere. A regény a foglyok szabadulásának örömmámorával végződik. A Függelék a vár leírását, a börtön berendezését, napirendjét történeti forrásokból közli.

Tóth Béla - A ​mi urunk Jézus Krisztus gyermekségéről írott könyv
"Ezt ​a könyvet nyomtatta a Pallas társaság betűivel és sajtóján Pusztai Ferenc Budapesten [...]" A címképen Dürer metszete. Csinos, szép könyvecske. Fűzött

Tóth Béla - A ​dervis kilenc egere
A ​szerző a századvég egyik legnépszerűbb írója, újságírója volt. Egyike a legnagyobb magyar Mesélőknek, a Jókai hagyományok továbbfejlesztője. A török kultúrának nagy barátja és ismerője volt, aki közreműködött abban, hogy 35 corvinát a szultán visszaadott. Elbeszélései közül a legvonzóbbak török novellái, amelyekben nemcsak a fordulatos meseszövés ragad el, de a meleg líra, a gazdag tárgyi ismeret is.