Ajax-loader

Kozák Gyula könyvei a rukkolán


Rainer M. János - Kozák Gyula - Bak M. János - Az ​1956-os magyar forradalom
Az ​1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató intézete, amely a Történelmi Igazságtétel Bizottsága és a Magyar Tudományos Akadémia együttműködéséből 1990-ben jött létre, azt tekint fő feladatának, hogy feltárja és kiadványaival megismertesse történelmünk oly sokat gyalázott és magasztalt eseményének valóságos, torzításoktól s legendáktól mentes történetét. Az Intézet szerzői munkaközössége ezúttal arra vállalkozott, hogy a hiányzó történelmi tankönyvek és tanári segédkönyvek pótlására olyan kézikönyvet készítsen, amely tömören összefoglalja 1956 előzményeit, a forradalom lefolyását és utóéletét, valamint bevezetést nyújt az ezzel kapcsolatos történeti és memoárirodalomba.

Kozák Gyula - A hazugság mindennapi életünkben
„A hazugság mindennapi életünk szerves része. Megszoktuk, nélküle nem is létezhetünk. Hazugság nélkül megállna az élet. Nem működnének a hivatalok, ellehetetlenülnének az emberi kapcsolatok, megállna az ország. Megszűnnének a barátságok is, széthullanának a családok, elmagányosodnának az emberek” – írja bevezetőjében a történész-szociológus szerző. A témát tudományos alapossággal járja körül; „műfajonként” terítékre kerül a család, a politika, az üzleti élet, a reklám, a rémhír, a pletyka és a történelemhamisítás. Külön fejezet elemzi a hazugság fajtáit – füllentés, elhallgatás, túlzás, blöff és a többi –, valamint azt a kérdéskört, hogy ki, kinek, mikor, miért, miről és hogyan hazudik. A súlyos etikai dilemmákat szórakoztató stílusban elemzi a könyv.

Kozák Gyula - A ​szabadság kicsiny szigete
Miről ​szól a könyv? Négy ember, négy művész életküzdelméről a Horthy-korszakban, a holokauszt idején, a rövid 1945 utáni demokráciában, a Rákosi-korszakban, az ’56 utáni fokozatosan fellazuló világban. (A négy művész közül valójában hároméról, mert Vajda Lajos, aki ma már a művészettörténészek konszenzusa alapján a 20. század egyik legjelentősebb magyar festője, 1941-ben meghalt.) Vajda fizikai valóságában tehát nem része a főtörténetnek, azonban mindazok életét meghatározta, akik ennek a szellemi centrumnak a közelébe kerültek. Arra a kérdésre talán választ tudok majd adni, hogy mi eredményezte „A Rottenbiller” kitüntetett szerepét, itt csak annyit érdemes megjegyezni, hogy egyebek (például a lakásban élő művészek személyisége) mellett az együtt élő művészek koncentrációja is oka volt, hogy a kortárs művészek és teoretikusok oly nagy számban fordultak meg ott. A lakás a szellemi ellenállás helyszíne lett, a szabadság kicsiny szigete, anélkül azonban, hogy erre aspirált volna... A fordulat évében szétzúzott Európai Iskola alapítói és annak kemény magja, valamint a kulturális életből kiszorult vagy kiszorulóban lévő alkotó értelmiségiek, például Hamvas Béla és Kemény Kató, Ligeti György, Gedő Ilka, Kállai Ernő, Szentkuthy Miklós, Szabó Lajos, Tábor Béla és Mándy Stefánia, Rozsda Endre, Márkus Anna, Pilinszky János, akkor Márkus Anna férje, Mészöly Miklós és Polcz Alaine, Kurtág György és Kurtág Márta, valamint a hivatalos kánonnal szembeforduló fiatalok: Donáth Péter, Kovásznai György, Molnár Péter, Major János, Juhász Sándor, Kováts Albert, Végh László, Perneczky Géza és még sokan mások a Rottenbillert olyan helynek tekintették, ahol szabad levegőt szippanthatnak, s ahol gondolataikat nemcsak kifejthetik, hanem azokra fogékony hallgatóságot is találnak. A Rottenbillerben lehetőség volt egy folyamatos, évtizedekig tartó diskurzus kialakulására, amely olykor megszakadt, majd máskor, másutt folytatódott, megsokszorozódott, több szálra bomlott, külföldre települt, a szálak egyike Párizsba, a másika New Yorkba, a harmadik Düsseldorfba vezetett, s e folyamat, hitem szerint, máig tart.

Kozák Gyula - Kész ​a leltár
KÉSZ ​A LELTÁR. Vásárhelyi Miklós Vásárhelyi Miklós születésének 100. évfordulójára jelenik meg Kozák Gyula, az Oral History hazai doyenjének az 1956-os Intézet számára készített interjúja nyomán született kötete, amely Vásárhelyi Miklós, a Szabad Nép újságírója, lapszerkesztő, a Nagy Imre-perben 5 év börtönbüntetésre ítélt politikus, a Történelmi Igazságtételi Bizottság megalapítója, a Soros Alapítvány vezetője, parlamenti képviselő életútját követi nyomon gyermekkorától a közélettől való visszavonulásáig.

Szinetár Miklós - Kozák Gyula - Így ​kell ezt! ...Vagy másképp
"...De ​tartozom egy vallomással. Nem azért kerestem meg, s kezdtem hozzá ahhoz az életinterjúhoz, amelyből ez a könyv kerekedett. A "Szinetár-jelenség" azért izgatott, mert szociológusként a hatvanas évek társadalomtörténetét kutatom, s a korszak olyan alakítóját szerettem volna megszólaltatni, aki a kulisszák mögött történtekről is hiteles beszámolót tud adni. Az idősebb generáció megélte, a fiatalabbak pedig el sem tudják képzelni, hogy a hatvanas-hetvenes évek nyomasztó szürkesége, állandó szorongásai, szabott magatartásmintái milyen bénítóan hatottak mindazokra, akik csak egy kicsit is mások voltak, vagy mások szerettek volna lenni, mint a ... szocialista embertípus." (Kozák Gyula)

Kollekciók