Ajax-loader

Csorba Csaba könyvei a rukkolán


Bíró Ferencné - Csorba Csaba - Az ​ókori görögök és rómaiak élete
Azt, ​hogy mi volt a görög istenek eledele, tudjuk. De mit termelt és mit evett a görög paraszt? Mivel foglalatoskodott a római? A görög és a római katonák hősi harcairól olvashatunk, de hogyan gyógyították őket? Milyen ünnepeket ültek, hogyan neveltek és sportoltak? Milyen lakásban laktak és hogyan tisztálkodtak? Könyvünk választ ad ezekre a kérdésekre, de olvasható benne hippokratészi eskü teljes szövege is, vagy az, mi történt a termopülai szorosban. Évezredekkel ezelőtt történt dolgok válnak benne maivá, hogy segítsék a holnapot. Rékassy Csaba kitűnő rajzai híven megmutatják e korok hol barázdás, hol vidám arcát.

Csorba Csaba - Árpád ​népe
A ​történet az őshazától a Kárpát-medencéig, a nomád társadalomszervezettől Szent István keresztény-európai államáig ível. A szerző hasznosította a honfoglalás 1100 évfordulója alkalmából felgyorsult kutatások eredményeit, szenvedélyesen vitatkozik a makacsul tovább élő, hamis mítoszokkal, s főként régész szakmájából eredően minden eddiginél érzékletesebb képet rajzol a régi magyarok életéről. "Olyan közérthető stílusban írt munka ez, amelyet bárki elolvashat és megérthet, akit érdekel népünk kialakulása és korai története." (Bóna István akadémikus)

Csorba Csaba - Felvidéki ​várak históriája
A ​Kárpát-medence legszebb hegyi várai a Felvidéken emelkednek. Középkori történetüket mégsem írta meg eddig magyar nyelven senki. Csorba Csaba, maga is felvidéki ember (régész-történész), négy évtizede kutatja e várak históriáját. Nemcsak mintegy kétszáz vár, várkastély és más középkori erődítmény törénete ismerhető meg a könyvből, hanem a Felvidék 1526 előtti több mint fél évezredének politikai és hadtörténete is, amelyet eddig magyar nyelven szintén nem írt meg senki. A lapokról megismerhetők a Felvidék nagy történelmi múltú családjai, s elénk tárul az a sok szenvedés, amit az itt élő különböző nemzetiségű embereknek okoztak a véres és kegyetlen háborúskodások. A szerző tervezi a folytatást is: A Felvidék várai 1526-1711 közötti történetének megírását.

Csorba Csaba - László János - Falusi ​templomok
A ​régi (középkori eredetű) falusi templomok világába kalauzolja ez a kötet a Tisztelt Olvasókat. A középkori Magyarország lakosságának többsége (10 emberből 9!) falun élt, még Mátyás király uralkodásának időszakában is, azaz mintegy félezer esztendővel ezelőtt. Az arány a 18. század végéig sem sokat változott. Ám ne feledjük az előbbiekhez azt sem hozzátenni, hogy a középkori faluhálózat sokkalta sűrűbb volt, mint a 18-20. századi. Csakhogy a falvak többségének népességszáma a mai aprófalvak szintjét sem érte el. 50-100 ember közössége alkotott egy-egy falut. A kicsiny házak lazán, eleinte még utcákat sem alkotva csoportosultak. Ha a közelben kedvezőbb lakóhely kínálkozott, a közeli földek terméshozama erőteljesen kezdett csökkenni, akkor bizony gyakorta megesett, hogy odébb költöztek, új helyen építették föl szerény otthonaikat. - előszó

Csorba Csaba - A ​magyarok vezérei
A ​Nürnbergben, 1664-ben megjelent Nádasdy Mausoleum (Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum regni apostoliéi regum et primorum militantis Ungariae ducum)...... A kezdetektől 1657-ig 59 hun és magyar kapitány, kormányzó és király képe és életrajza, korabeli metszetekkel.

Csorba Csaba - Erdélyi ​várak
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csorba Csaba - László János - Kolostorok ​Magyarországon
László ​János és Jászai Balázs földi és légi fotóival, Csorba Csaba rövid kolostor-történeteivel jelent meg egy hazánk legjelentősebb rendházait bemutató kötet. Időben Pannonhalmától Majkig, azaz a 10.-től a 18. századig, térben pedig Soprontól Sátoraljaújhelyig terjed a könyvben tárgyalt 23 klastrom. Mint az előszóból megtudjuk, mai kolostor szavunk nyelvújítási kifejezés 1784-ből. A hazai bencés főapátságot, Pannonia szent hegyén, még Géza fejedelem alapította, több mint ezer évvel ezelőtt. Kiváltságokkal már fia, I. István látta el 1002-ben. Ugyanő alapította Pécsvárad és Bakonybél bencés monostorait is. Utódai sem maradtak el tőle: I. Endre 1055-ben a Balaton mellett, Tihanyban. A későbbi Szent László pedig 1091-ben Somogyváron hozott létre apátságot. Bemutatja a könyv a kevésbé közismert Kaposszentjakabot, az egyik legrégebbi magánkezdeményezést, Győr nembeli Ottó nádor 1061-es alapítását. A további monasztikus rendek kolostorai közül szerepel a könyvben a monumentális türjei premontrei rendház is, a hasonló nevű nemzetség monostora. Egyik legszebb Szent László-freskónk csodálható meg benne. A ciszterciek kolostorai közül például a középkori bélapátfalvit láthatjuk a kötetben. Az ország egyik legjelentősebb középkori épületegyüttese volt a IV. Béla által alapított margitszigeti domonkosrendi apácakolostor. Képei között láthatunk egy felvételt a sziget helyreállított premontrei kolostor-templomáról is (erről a szövegben nem esik szó). Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend a pálosok voltak. Hét kolostorukat is bemutatja a kötet Pécs-Jakabhegytől, a IV. László király által alapított Pilisszentléleken át, az alapítója, Kinizsi Pál sírhelyének is helyt adó Nagyvázsonyig. A ferencesek városi kolostorai általában a középkortól napjainkig fennmaradtak Soprontól, Jászberényen át Szegedig. A világ zajától elvonult kamalduli remeték majki barokk épületegyüttese a bemutatott kolostorok legfiatalabbika. Persze az Árpád-kori klastromok némelyikét is komolyan átépítették, mint azt a világörökség részeként nyilvántartott Pannonhalma esetében láthatjuk. Az esztétikus megjelenésű, csodálatos képanyaggal illusztrált áttekintés részletes és színes képet nyújt a hazai kolostorok múltjáról. Jó szívvel ajánlható a történelem és a műemlékek iránt érdeklődők figyelmébe.

Csorba Csaba - „Árpád ​jöve magyar néppel”
Európa ​közepén, a Kárpátok karéján belül az utóbbi három évezredben népek egész sora talált otthonra. Kelták és rómaiak, a germán népek és a szkíták örökében megjelenő hunok, majd avarok... Birodalmak épültek s omlottak össze, míg Keleten megjelent egy törzsszövetség, amelyet csaknem másfél ezer évvel ezelőtt "magyar"-nak kezdtek nevezni. Ők a mi őseink, akik több hullámban egyre nyugatabbra húzódva elérték a Kárpát-medencét, s itt új, végleges otthonra leltek. A 10. században bekalandozták szinte egész Európát - anélkül, hogy hódítani akartak volna. Honszerző Árpád örökében megtalálták helyüket a 10. század végén Európa keresztény nemzeti között. Hogyan történhetett, hogy egy keleti nép kivételesen megmaradt s máig létező állammá szerveződött - ezt mutatja be a sorozat nyitó kötete. Érdekes történetek, a tárgyi emlékeket bemutató színes fotók s életképek segítségével ismerhetjük meg, hogyan éltek eleink s a Kárpát-medencében megtelepedett más népek. A neves grafikusok által megrajzolt képekről "személyes ismerősünkké" válnak a szkíta, germán, római, hun, avar meg a magyar harcosok, asszonyok és gyerekek, a táj, a hajlékok, az állatok, a mesterségek. Részei leszünk az egykor volt életnek, amelynek során Árpád népéből Szent István népévé lett a magyarság.

Csorba Csaba - Regélő ​váraink
A ​kötet szerzője kisgyermekkora óta a várak szerelmese. Csaknem négy évtized barangolásainak eredmény ez a könyv. A történelmi Magyarország legnevezetesebb várainak legendái, a valóságos történelmi múlt elevenedik meg a lapokon. A felvidéki Pozsony, Árva, Murány, Krasznahorka, a kárpátaljai Munkács és Huszt, az erdélyi Hunyad, Bálványos, Déva, az alföldi Arad, Gyula, Várad, Ónod, északabbra Nógrád, Eger, Diósgyőr és Sárospatak, a Dunántúlon Visegrád, Veszprém, Sümeg, Fraknó, Kőszeg, Szigetvár és Csáktornya, az ország hajdani két "kapu"-vára, Dévény és Nándorfehérvár, összesen több mint félszáz vár sorsa tárul elénk, szövegben és múlt századi metszeteken. Egy évezred szól hozzánk, a történelmünk...

Csorba Csaba - Regényes ​váraink
Vársorozatunk ​befejező kötetét kapja kézbe a tisztelt olvasó. A sorozat négy kötetében 400 vár históriájával ismerkedhettünk meg. E negyedik kötetben csaknem másfél száz különféle erődítmény történetével, legendájával találkozhatunk. Vannak közöttük büszke hegyi várak, mocsarak közt megbúvó kicsiny erősségek, erődített kolostorok stb. Többségük kevéssé ismert, legföljebb a nevük maradt fenn valamilyen esemény kapcsán. Ki tudja, fellelhető-e még például Ozalj vára, ahol a költő Zrínyi Miklós és Zrínyi Ilona született? Régi metszetek, alaprajzok, rekonstrukciós rajzok segítik a várak történetének megismerését. A további részletek iránt érdeklődők a kötetben bőséges irodalomjegyzéket találnak.

Csorba Csaba - A ​tatárjárás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csorba Csaba - Várak ​a hegyalján
Legújabb ​vártörténeti kiadványunk három vár - Tokaj, Szerencs, Ónod - hadtörténetét tárja az olvasó elé. A három erősség közül a legrégibb Tokaj, már az Árpád-korban ismert a neve. Ónod története Zsigmond király uralkodásának idején kezdődik. Szerencs bencés apátság a XVI. század közepén erősíti meg és alakítja várrá Németi Ferenc. A könyvben a sok ostromot megért várak és a gyors portyákon száguldó vitézek története a Hegyalja politikai, gazdasági múltjába illesztve jelenik meg. Ez a táj sokszor volt súlyos csaták színhelye: Muhinál szenvedtek vereséget IV. Béla hadai, 1285-ben Regéc alatt vert szét egy újra támadó tatár csapatot Simon fia György; Bocskai, Bethlen, Thököly, Rákóczi csapatai küzdenek itt a császáriak ellen. A Hegyalját szinte állandóan pusztítja a török, de elsősorban a Habsburg-hatalommal vívott küzdelmek színtere ez a vidék. A harcokban kulcsszerepet játszik a három vár, melyek körül a XVII. század első felében hajdútelepülések gyűrűje alakul ki. A hajdúkatonák és a Hegyalja népe a fő támasza az ország szabadságáért küzdő Rákócziaknak. A könyv szerzője - aki maga is a Hegyalja szülötte - a sok harcot megért romoknak, s a dicső elődöknek állít e művében emléket. Nemcsak a múltba kalauzolja el az olvasót, hanem képet ad a várak jelenéről, ami látnivalóiról is. A szerző felvételeivel, vázlataival illusztrált, érdekesen megírt munkát a hadtörténeti események iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk.

Csorba Csaba - Esztergom ​hadi krónikája
Géza ​fejedelem a X. század végén, a mai esztergom várhegy fennsíkján, sánccal és árokkal körülvett épületeket emeltetett. István alatt a déli sziklanyelven felépült az új királyi központ, mely semmiben sem maradt el a környező országok "fővárosai" mögött. Ekkor vált Esztergom az egyházi igazgatás székhelyévé is. Itt alapították az első pénzverő helyet, erre vezetett az ország legfontosabb hadiútja. Kálmán törvénykönyve szerint ide kellett gyjteni az ország minden adóját. A későbbiekben is egyre épült, szépült, erősödött Esztergom, s amikor elkövetkeztek a nehéz évek: az erősség vitézei helytálltak. A tatárjárás idején a polgári település ugyan elesett, de a várat az ellenség nem tudta bevenni. A későbbi évszázadok viharaiban is sokszor láttak ellenséget az öreg falak. A mohácsi csatavesztés után Esztergom várát a két király csapatai felváltva ostromolják. 1543 júliusában megjelennek Szulejmán szultán csapatai a vár körül. Hamarosan sátrak tarka tömege lepi el a környező lankákat. Megkezdődik a vár lövetése..., augusztusban törik meg a védők ellenállása. Megjelenik a török félhold Esztergom tornyain. Az 1594-es sikertelen visszafoglalási kísérletnél kapott halálossá váló sebet Balassi Bálint. A következő év nyarán Mansfeld csapatai - a török felmentési kísérlet elhárítása után - beveszik a várat. Az új kapitány, a magyar csapatok vezetője: Pálffy Miklós, a hosszú háború legjelentősebb magyar hadvezére lett,. Kémei bejárták a hódoltságot, egyesek egészen Nándorfehérvárig jutottak. 1605-ben imét a töröké a vár, 1683-ban végleg lekerül a lófarkas lobogó a vár fokáról. Lotharingiai Károly és Sebieski János előtt Ibrahim pasa kleteszi a fegyvert,. A város későbbi évszázadok küzdelmeiben is jelentős szerepet játszik. 1848-49-ben, 1919-ben, 1945-ben ismét dörögnek a fegyverek a sok ostromot látott vén Esztergom körül.

Csorba Csaba - Árpád ​örökében
Törzsekből ​egységes nemzet, gyepükkel határolt szállásterületből ország... keresztény birodalom született Árpád örökében egy olyan nemzeti dinasztia uralma alatt, amelynek nagyszerűségét a kor azzal ismerte el, hogy férfi és nőtagjai egész sorát avatta szentté, s nemcsak Magyarhonban, hanem német, lengyel, cseh, spanyol, olasz, görög földön is máig élő a tiszteletük. A Kelet és Nyugat népeit befogadó ország mindvégig megőrizte függetlenségét, véres háborúk sorából került ki győztesen, a tatár vész pusztításait nemcsak túlélte, hanem még erősebb is lett, mint annak előtte. Sajátos műveltség született Európa szívében, amelynek emlékei ugyan megtizedelődtek, de így is csodálatra késztetnek bennünket. Uralkodók és főúri nemzetségek, parasztok és polgárok, magyarok és nemzetiségek élete elevenedik meg e könyv lapjain, nemcsak egykorú ábrázolások és tárgyak fotóin, hanem életképeken is. Kitűnő grafikusok segítenek abban, hogy elképzeljük, milyen volt a királyi udvar, Visegrád vára, a falu, a kolostor, hogyan harcoltak IV. Béla lovagjai a Sajónál a tatárokkal, milyenek voltak legpompásabb városaink. Megelevenedik előttünk az egyszer volt magyar középkor ragyogása.

Csorba Csaba - Pécs
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csorba Csaba - Marosi Endre - Firon András - Vártúrák ​kalauza
Ez ​a könyv gyönyörű tájakra vezet el, érdekes történelmi, építészeti, művészettörténeti emlékekkel ismertet meg. Több napos vagy hetes túráinkon bejárhatjuk Csehszlovákia és Románia legszebb vidékeit, s eljutunk a csodálatosan épen maradt csehországi kastélyokhoz, a romjaikban is lenyűgöző szlovákiai és erdélyi várakhoz, az erődített moldvai kolostorokhoz. Könyvünk Csehszlovákiában és Romániában túrázó természetbarátok nélkülözhetetlen segítőtársa.

Csorba Csaba - Legendás ​váraink
A ​Regélő váraink című könyv példátlan sikere után, újabb kilencvenhárom vár története. Megismerhetjük valós históriájukat, de a hozzájuk fűződő regéket, legendákat, anekdotikus történeteket és mai állapotukat is.

Csorba Csaba - Esztergom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csorba Csaba - Vég-Gyula ​várának históriája
A ​szerző az egyik legjobb ismerője a magyarországi várak történetének. Kiterjedt kutatásai nyomán már több ilyen tárgyú könyve jelent meg. Ebben a munkájában Gyula várának históriáját, ezzel szoros összefüggésben a Körös-Maros-vidék török elleni harcait tekinti át. Feldolgozásának jelentőségét növeli, hogy míg a dunántúli felső-magyarországi várakról, a körülöttük folyó harcokról történelemírásunkban, tudományos és népszerű kiadványokban sok szó esett, a Körös-Maros-vidék múltjáról kevesebbet olvashattunk. A könyv ismeretterjesztő jellegű, ebből következőleg kerüli a minden részletre kiterjedő elemzést, elsősorban a mozgalmas csataképeket rajzolva a vár történetének legfontosabb hadtörténeti eseményeit ismerteti meg az olvasóval. A kötetet - a vártörténeti sorozat eddigi hagyományainak megfelelően - korabeli metszetek, vázlatok, sa vár részleteit bemutató felvételek illusztrálják.

Csorba Csaba - Estók János - Salamon Konrád - Magyarország ​képes története
A ​könyv 248 oldalán csaknem 700 képpel és térképpel ad színes összefoglalást történelmünkről és művelődésünkről, néppé alakulás évezredeitől napjainkig. A neves történész szerzők a legújabb kutatások eredményeit is ötvözve hiteles képet rajzolnak arról a népről, amely a Kárpát-medencében gyökeret verve, államot alapítva nemcsak átvette Európától,amit átvenni érdemes volt, hanem sajátos magyar szellemiségével gazdagította is a közös európai kultúrkincset.

Bíró Ferencné - Csorba Csaba - Élet ​a középkori Európában és Magyarországon
Ha ​a középkor szót halljuk, esetleg eszünkbe jut a jobbágy és a nemes elnevezés, az Árpád-házi királyok neve, de talán csak az a jelző, hogy "sötét". Az Évezredek hétköznapjai című sorozat új kötete elmeséli a középkor emberének örömét-bánatát, "lencsevégre kapja" a falu és a város életének eseményeit, társuk lesz nemesurak és jobbágyak asztalánál, királyok koronázási szertartásainál, elkísér kolostorba, céhlegények mulatozásaihoz, vadászatra, lovagi tornára. Megtudhatjuk belőle, mit és hogyan evett Mátyás király, mennyi zsoldot kapott a középkor katonája, és azt is, hogyan gyógyítottak Párizsban. Ha pedig megláttuk, hogyan született, élt, házasodott, temetkezett az ember, kiderül, hogy nem is olyan "sötét" ez a kor. Rékassy Csaba művészi grafikája segít pontosítani a részleteket, elénk varázsolni a kor arcát.

Csorba Csaba - Rejtélyes ​váraink
Történelmünk ​különös szelete a várak története. Legtöbbje már csak a róluk szóló történetben, mondában, legendában létezik. Sőt olyan is van, amelynek a nevét is elmosta az idő, nem is tudjuk, hogy a hegy tetején árválkodó kődarab vár volt egykoron. Csorba Csaba folytatta vártörténeti kutakodásait. Ennek eredményeként újabb várak vétettek lajstromba, kerültek elő levéltárak mélyéről a rájuk vonatkozó adatok. A Berettyó menti Adorjántól a ma Horvátországban található Zrinig sorra járjuk a történelmi Magyarország területét, ízlelgetünk rég elfeledett neveket. De hogy mindezek léteztek egykor, bizonyítják az illusztrációk: alaprajzok és metszetek. A sorozat eddigi köteteihez hasonlóan most is bő forrásjegyzék és utószó teszi jól használhatóvá a könyvet

Kollekciók