Ajax-loader

Sárosi Bálint könyvei a rukkolán


Sárosi Bálint - Dudások, ​cigányzenészek
A ​Széchenyi- és Prima Primissima Díjas népzenekutató professzor 1995-ben és 2008-ban megjelent művének javított harmadik kiadása. E kézikönyv a népzenének arról a részéről szól, amelyről Kodály és Bartók generációjától nem kaptunk részletes összefoglalást. Olvasmányos közérthetőséggel, ugyanakkor tudományos igénnyel mutatja be a nép zenészeit és hagyományos zenéjét: a falu zenei életének alakulását a zenei önellátástól a cigányzenészek működésének általános elfogadásáig, a "primitív" motívumismétlő zenétől a verbunkos-zene máig ható örökségéig. A könyv a tudós számára egy téma hiteles összegzése; a népzene iránt érdeklődőknek tudósítás a zenészek és a zene életéről; a művelt olvasónak jó alkalom egy kultúránk organikus részét alkotó hagyomány megismerésére.

Sárosi Bálint - Bagpipers, ​Gypsy Musicians
Kik ​voltak a hangszeres magyar népzene tudói és előadói? Mivel foglalatoskodtak, amikor nem zenéltek? Hogyan tekintett rájuk a társadalom? Milyen összeállítású együttesekbe tömörültek azok a paraszt vagy cigány vagy zsidó zenészek, akik a közösség igényét kielégítették? Mi vlt a funkciója e zenének, mely, mint az alcím mondja, 'kísérője munkának, gyásznak, szórakozásnak'? Hogyan viszonyult a zenész közönségéhez, és hogyan bánt amaz ővelük? Mikor, s hogyan jelentek meg, és kaptak egyre nagyobb szerepet a cigány muzsikusok? Hogyan tanulták meg játszanivalójukat? Mi volt, amit másoktól lestek el, s hogyan képezték magukat egyesek rendszeres tanulás által? E kérdésekre rövid pályarajzokkal, történelmi pillanatfelvételekkel, olykor anekdotákkal válaszol a szerző, és amikor összegezi a tanulságot, úgy érezzük, e példák az olvasót is ugyanezekhez a konklúziókhoz vezették. ... A könyv a tudós számára egy téma hiteles összegzése; a népzene iránt érdeklődőknek tudósítás a zenészek és a zene életéről; a művelt olvasónak jó alkalom egy kultúránk organikus részét alkotó hagyomány megismerésére. (Részlet Dobszay László Hiteles összegzés című ismertetőjéből.) Who were the repositories and performers of Hungarian instrumental folk music? What were they doing when they did not play music? What was the opinion of society about them? What ensembles did the peasant or Gypsy or Jewish musicians form who satisfied the demand of the community? What was the function of this music which, as a chapter title says, is the 'attendant of work, grief and leisure'? What was the musician's attitude to his public, and how did the public treat him? When and how did Gypsy musicians appear and gain a growing role? How did they learn what they were supposed to play? What did they learn by watching others and how did some of them train themselves through regular learning? The author answers these questions with brief career sketches, historical snapshots, sometimes anecdotes and when he summarizes the material, we feel that the adduced examples have also led the Reader to the same conclusions. ... For the scholar the book is an authentic summary of a theme; for those interested in folk music, it is information about the life or musicians and music; for the cultured Reader it is a good source to get to know a tradition that constitutes an organic part of a culture. (Excerpt from László Dobszay's book review entitled Authentic summary)

Sárosi Bálint - A ​cigányzenekar múltja II.
A ​cigányzene és a cigányzenészek életében, ugyanúgy, ahogy az egész társadaloméban is, változások jelei a 19. század utolsó évtizedeitől az első világháborúig alig észlelhetők. A háború kezdetéig a cigányzenés szórakozást is a boldog békeidők szelleme lengi át. A cigányzenekarok történetét ismerjük meg Sárosi Bálint gyűjtésében; hogy éltek 1904-1944 között, hogyan szerepeltek a sajtóban, milyen hírünket vitték a világban? A kötethez a Név-, dal- és helymutatót Dörnyei Sándor készítette.

Sárosi Bálint - Bejárt ​utak
Sárosi ​Bálint 1925. január 1-én született Csíkrákoson, a hagyományait őrző Székelyföldön, szülei első gyermekeként. Nem ő volt a legkisebb királyfi, akinek minden lépését szerencse kíséri, és úgy jut el a dicsőség csúcsára. Nem, neki minden apró és nagyobb eredményért kivételesen sokat kellett dolgoznia. Saját tehetségén túl kellett ehhez szüleinek az ő gimnáziumi taníttatásával a paraszti lét korlátait áttörő áldozatvállalása. Kellett hozzá szerencse még így is, hiszen másként talán túl sem élhette volna a mindenkit legázoló történelem változatos erőpróbáit. Így élhetett szép és teljes életet, így juthatott az Eötvös-kollégiumba, így lehetett Kodály-tanítvány, nemzetközi hírű zenetudós, így érdemelhette ki (sőt: meg is kaphatta!) a legnagyobb szakmai és társadalmi elismeréseket: A Széchenyi-díjat és a Prima Primissima Díjat. Ez a könyv nemcsak szakmai életútjáról ad személyes hitelű képet, hanem egy korról és egy sorsról is. A kötet lapjain a Csíki-medence természetközeli gazdálkodásának hétköznapi színessége ugyanolyan elevenséggel jelenik meg, mint a legtekintélyesebb tudományos konferenciák esetlenkét fennkölt szürkesége, az igazi örömet kínáló hazai és messzi világok gyűjtőútjainak kalandjai. Mindeközben megismerhetjük azokat a nem kevés érzelemmel, olykor igazi szellemi indulatokkal telített vitákat, amelyeket Sárosi Bálint a Kodály útmutatása jegyében kialakított népzenefelfogása jegyében folytatott. A maga közvetlen természetességével, egyszerre szerény és a maga értékeit pontosan látó öntudattal megírt történet ez, névtelen és nagynevű hősökkel, példaképként avagy elrettentésül szolgáló emberekkel, humorral, szarkazmussal, és ha kell, öniróniával, elragadó elbeszélő kedéllyel - letehetetlenül.

Sárosi Bálint - Magyar ​népi hangszerek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sárosi Bálint - Nótáskönyv
E ​könyvben az olvasó bő válogatást talál abból a daltömegből, mely a jó fél évszázad előtti magyar társadalomnak még közös dalkészlete volt.

Sárosi Bálint - A ​hangszeres magyar népzenei hagyomány
Olvasmányos ​közérthetőséggel, de ugyanakkor tudományos igénnyel mutatja be a nép zenészeit és hagyományos zenéjét: a falu zenei életének alakulását a zenei önellátástól (a duda, a furulya a citera világától) a cigányzenészek működésének általános elfogadásáig – a „primitív” motívumismétlő zenétõl a verbunkoszene máig ható örökségéig. A könyv részletesen ismerteti a zenészek hosszú időn át tisztázatlan szerepét, keresztmetszetet ad a hagyományos hangszeren játszott dallamkincsről, végül a függelék kottáival is alátámasztva, az improvizáló hangszeres zenélés műhelytitkait tárja fel: megtudhatjuk, mit tesz a népzenész azért, hogy zenéje rendeltetésének megfeleljen, és hatásos legyen.

Sárosi Bálint - Hangszerek ​a magyar néphagyományban
A ​"népi hangszer" gyűjtőfogalom olyan eszközök - régiek és újabbak, házi készítésűek és gyáriak - jelölésére, amelyeket csupán a hagyomány kerete tart össze. Ezek a "néptől" származó eszközök részletesebb leírást kívánnak, mint a gyáriak. Igyekeztem tehát velük kapcsolatban összeszedni mindazt, ami nem csak zenészek, hanem nyelvészek, néprajzosok, sőt történészek számára is érdekes lehet. Egy-egy hangszert meghatározott szempontok és sorrend szerint tárgyalok: a hangszerrel kapcsolatos terminológia, szerkezete, zenei jellemzése, a rajta játszott jellemző repertoár, funkciója, múltja és elterjedése. E szempontok olyan részletek tárgyalására is lehetőséget kínálnak, amelyek e könyvben nem kaphattak helyet. Meggyőződésem és reményem szerint azonban lényeges dolog nem maradt ki a könyvből.Sárosa Bálint

Sárosi Bálint - Zenei ​anyanyelvünk
Vargyas ​Lajos könyve a két nagy előd, Bartók Béla és Kodály Zoltán azonos témájú összefoglaló munkáját követően (azokat szintetizálva és továbbfejlesztve) született meg. A szerző a legszélesebb népdalfogalom alapján kívánja bemutatni a magyar népzenét: "... minden beletartozik a magyar népdal fogalmába, amit a magyar nép variálva, tehát alkotó módon magáévá tett, vagy amit biztosan ő maga alkotott. Amit a közösség elfogadott sajátjának és továbbfejlesztett ..." A gyűjtemény és a példatár a magyar jelleg szempontjából fontos stílusokat, típusokat jelentőségüknek megfelelően képviseli, így domborítva ki a magyar népdal sajátos vonásait. (A csaknem ezer kotta közül több mint négyszáz CD lemezeken is meghallgatható). A nagyszabású, zenei néphagyományunkat összefoglaló munka minden bizonnyal jelentős hatással lesz a népzenetudomány további fejlődésére.

Kollekciók