Ajax-loader

Hernádi Gyula könyvei a rukkolán


Hernádi Gyula - Hátamon ​fekve szaladgálok
Szkafander. ​Volt egyszer egy tudós, aki a föld középpontját kutatta. Készített egy szerkezetet, amely le tudott jutni egészen a föld magjáig. Csináltak neki egy olyan hőálló szkafandert is, amelynek nem ártott a sok ezer fokos, folyékony tűz. Leereszkedett a füstölgő kőzetek között a mélybe. Legnagyobb csodálkozására ember formájú élőlényeket talált a tüzes tengerben. Tűz volt a testük, csodálatosan szépek voltak. Meglátott ott, a tenger mélyén egy gyönyörű, lángoló lányt. Beleszeretett. A lány is állandóan ott úszkált körülötte, ő is beleszeretett a tudósba. Imádták egymást, de nem nyúlhattak egymáshoz, hisz a tudós azonnal hamuvá égett volna, ha kilép a szkafanderéből. Eljött az idő, amikor a tudósnak vissza kellett jönnie a föld felszínére. Jelbeszédük segítségével elmondta a lánynak a szomorú hírt. A lány nem nyugodott bele a válásba, ő is készíttetett magának nagyon gyorsan egy szkafandert. Ez másféle volt, mint szerelmese védőburka, ez a fagy ellen védett. Amikor a tudós feljött a föld felszínére, vele jött a lány is. De hiába jött, a tragikus akadály nem szűnt meg. Ahogy a tudós odalent, úgy nem vethette le szkafanderét a lány idefönt, hisz rögtön megfagyott volna. Nézték egymást, imádták egymást, reménytelenül. Aztán egy szép napon a tudós nem bírta tovább. Széttörte a lány szkafanderét, és megölelte a gyönyörű, tüzes testet. Abban a pillanatban marék hamu lett belőle a lány tenyerében, a lány pedig kőszoborrá fagyott. Ott áll ma is a szobor Angliában, a tenger partján. A hamu nem mozdul el a szobor tenyeréről. Akkor se, ha fúj a szél.

Hernádi Gyula - Elindulnak ​a karácsonyi mezők
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_29560
elérhető
2

Hernádi Gyula - Fantomas
Fantomas, ​a rém a sötét, pokoli erők hordozója. Újabb és újabb testbe rejtőzve éled föl, így gyakorlatikag elpusztíthatatlan, szuperbűnöző. A regény központi alakja az író, aki lelki eredetű fejfájását gyógyítandó, betéved egy pszchiáterhez. A tudósról az íróval együtt gyanítjuk, sőt tudjuk: ő Nicolas Remy, a véres kezű és fanatikus XVI. századi boszorkánybíró napjainkbeli reinkarnációja ...

Hernádi Gyula - Kiáltás ​és kiáltás
Különösen ​ritka az olyan szerelem, melyben feloldódik a múlt, halványodik a jelen, csak a jövő fényesedik a délibábos szándék, az éltető remény sugarától. De nincs beteljesedés. A szerelem tragédiába torkollik. A pillanat nem kedvez a harmóniának, a durva erőszak gyilkolja az ábrándot, elporlasztja a reményt.

Hernádi Gyula - Deszkakolostor
Több ​mint negyedszázada már, hogy 1959-ben megjelent Hernádi Gyula első könyveként a Deszkakolostor. Ez a novelláskötet rendkívüli figyelmet keltett: elismerést és vitát, biztatást és elmarasztalást egyaránt kapott az akkor még fiatal író. Ideje újra felfedeznünk ezt az értékes gyűjteményt. Emlékezetünkbe idézni pl. a címadó írás Menykóját, a munkássá érett cigányfiút, aki megrendítő harcot vív önmagával, hogy el ne hódítsa más asszonyát. Vagy a Hideg van című novella hősét, aki a halál árnyékában azt keresi, mit őrzött meg leginkább emlékezete a múló időből. S jó lesz majd a könyvet újraolvasva fölidézni a púpos csodagyerek, az utolsó szerepében elbukó színész vagy a lovaiért meghalt kocsis történetét. Valamennyi írás az emberi lélek sokszínű, finom és hiteles bemutatása.

Hernádi Gyula - A ​halál halála
Az ​emberiség az idők kezdete óta kutatja a hosszú - és persze örök élet titkát. A mágusok bűvigéket, az alkimisták elixíreket vetettek be fegyverként legkönyörtelenebb ellenségünk, a halál ellen - sokáig sikertelenül. Most a XX. század utolsó évtizedében elérkezett az új, minden eddiginél hatékonyabb eszközök ideje: a jövőbelátásé és az elemi matematikáé...

Hernádi Gyula - Az ​elnökasszony
"Kopogtatnak ​Mrs. David hálószobájának ajtaján. A testőrök kinyitják a páncélozott ajtót. Raphael kér bebocsátást. Az Elnökasszony örömmel, mosolyogva fogadja főtanácsadóját. Leülteti. Raphael hangja aggodalmas: - Ma éjjel merényletet kísérelnek meg ellenem. - Kik? - Nem tudom pontosan, asszonyom, csak annyit, hogy ma éjjel. Arra kérem, engedje meg, hogy itt maradhassak a szobájában, és hogy igénybe vehessem a testőreit. Megengedi? - Természetesen. Raphael a testőrök parancsnokához fordult: - Mr. Philipp, arra kérem, valamelyikük játssza el a szerepemet ma éjjel. Merényletet fognak megkísérelni ellenem. - Honnét tudja, Mr. Raphael? - kérdezi az őrnagy. - A horoszkópomból. - Én magam fogom eljátszani az ön szerepét. - Köszönöm, őrnagy. Philipp elköszön, kimegy a szobából. Mrs. David megfogja Raphael karját. - Félek."

Hernádi Gyula - Jézus ​Krisztus horoszkópja
Hernádi ​Gyula tudatosan és találékonyan használjaki a modern próza lehetőségeit, váltogatja és keveri össze a különböző műnemeket, műfajokat, s vetíti egymásra az idő síkjait, egybefonva a tudomány felfedezéseit a művészi intuíció látomásaival, a történelem tanulságait a tudomány - ma még nemegyszer fantasztikusnak ható - elképzeléseivel. Az új és a régi, a haladás és a maradiság erői csapnak össze elbeszéléseiben, s ha néhol, pillanatnyilag, az utóbbiak kerekednek is felül, a történelem az elbukó hősök igazságát bizonyítja. A modern humánum alaptörvényeit próbálja megfogalmazni az író ezekben a látszólag szeszélyes ötletekre épülő, izgalmas, sőt nemegyszer remekül szórakoztató írásokban. A kötetet A tolmács című színdarab zárja: sűrű atmoszférájú, nagyerejű drámai alkotás, mely már színpadon is kiemelkedő sikert aratott.

Hernádi Gyula - Hasfelmetsző ​Jack - Borotvált tabló
A ​népszerű író két politikai-történelmi paraboláját az Életmű-sorozatban olvashatjuk ismét. Hasfelmetsző Jack London egész lakosságát rettegésben tartó bűntettei mögött látszólag egy szadista gyilkos, valójában egy bonyolult politikai cselszövény középpontjában maga Viktória királynő áll, akinek módszeresen kiépített titkos szervezete terrorcselekményekkel, merényletekkel akarja befolyásolni és formálni a nemzetközi (és a bel-) politikát. A különböző manipulációkkal késleltetett nyomozást a nagyszerű Sherlock Holmes vezeti, a nehézségek ellenére végül is sikerrel. A törénet szükségképpen a politika mai boszorkánykonyhájára utaló asszociációkat idéz föl az olvasóban: a hegemóniája elvesztésébe beletörődni nem képes nagyhatalom félelmes mesterkedéseit, a nemzetközi terrorizmus tevékenységét és hátterét leleplezve. A Borotvált tabló valóságos "modellje" az 1920-ban a fehérterrorista különítményesek által kitervelt és végrehajtott Somogyi-Bacsó-féle politikai gyilkosság. Természetesen ezúttal is nagyrészt kitalált történetről, az írói képzelet szüleményéről van szó, amely azonban a tényszerű valóságnál is igazabb és izgalmasabb képet ad a politikai bűncselekmények természetéről, az államilag szervezett és támogatott terrorizmus mibenlétéről, a koncepciós perek távolabbi és közelebbi múltjáról. Hernádi ismert írói erényei ebben a két kisregényében maradéktalanul felsorakoznak: a krimi fogásait is felhasználó pergő cselekmény, kifogyhatatlan ötletesség, szellemesség és intellektualitás, meglepő, frappírozó fordulatok, feszes szerkezet, filmszerűség, lebilincselő stílus - az irodalmi hatáskeltés sorozatlövései, megannyi színes rakétája.

Grunwalsky Ferenc - Hernádi Gyula - Vörös ​rekviem
Hernádi ​Gyula kisregénye, a Grunwalsky Ferenccel közösen írt filmforgatókönyv, a Sallai Imre és Fürst Sándor statáriális tárgyalásával és jogtalan elítélésével kapcsolatos korabeli pártdokumentumok, a filmrendező eddigi pályáját áttekintő, alkotói törekvéseit megvilágító magnóbeszélgetés - ezt tartalmazza a Vörös rekviem című nagy sikerű filmalkotás születésének fontosabb állomásait végigkísérő értékes és izgalmas kötet. Történelem, szépirodalom és filmművészet megelevenítő hármas tükrében lép elénk a kommunista mártír-hős, Sallai Imre alakja: a bátor, igazságszerető, "romantikusnak" tartott kisfiú, a törhetetlen jellemű, fegyelmezett forradalmár, a halált is felemelt fővel vállaló igaz ember. Az író és a rendező "az általánost keresték az egyesben, a mát - a tegnapban", mértéket, példát, eszmei tanulságot. Hiteles történelmi atmoszférát teremtve feltárták a hős életének legrejtettebb lelki mozgatórugóit, a Horthy-fasizmus elnyomó hatalmi gépezetének első mechanizmusát és az embertelen rendszer megdöntésére s egy új, emberibb világ létrehozására törekvő kommunisták harcának értelmét és nagyszerűségét.

Hernádi Gyula - A ​péntek lépcsőin / Folyosók
Hernádi ​Gyula két nevezetes kisregényét foglalja magába ez a kötet. A péntek lépcsőin-t első megjelenésekor (1959) a sematikus beidegzettségű kritika idegenkedve, sőt itt-ott heves elutasítással fogadta. Már csüggedtségből, idegességből, szorongásból kevert légköre, hangulata is ellenérzést keltett. S még inkább az a mondanivalója, hogy egy élet belső rendje, ha azt csak a megszokás és kötelességérzés külső kapcsai, nyomása tartják egybe, ezek lazulásakor kártyavárként omlik össze. A kisregény alapvető kérdésfeltevése a szabadságra vonatkozott. Annak van-e igaza, aki szerint az ember "elhiheti, hogy szabad, ha nagyon akarja", vagy annak, aki, ellenkezőleg azt vallja, "az ember akarhatja, hogy szabad legyen". A mű végső kicsengése pedig az volt, hogy szabadság és felelősség elválaszthatatlan fogalmak: szabad csak az lehet, aki mások iránt is felelősséget érez, igazi felelősségvállalásra viszont csak a belsőleg szabad ember képes. A néhány évvel később megjelent Folyosók című kisregény a 60-as évek pezsgésének indult szellemi légkörében az egyéni és társadalmi létezés döntő kérdéseire keresi a választ. Összeegyeztethető-e - és hogyan - közösségi cselekvés és egyéni lelkiismeret, kialakítható-e olyan magatartásmodell, amelynek megvalósításával az ember egyszerre lehet szabad és elkötelezett? A kisregény hőse Sziszifuszt választja jelképül, a modern Sziszifuszt, "aki hisz abban, hogy a kő, ha tízezerszer legurul is, egyszer mégis fent marad".

Hernádi Gyula - Lélekvándorlás
Ian ​Stevenson szerint minden ötödik nyugat-európai hisz a lélekvándorlásban, a reinkarnációban. Ha az összes, vallásban és ideológiában hívő ember hitét megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, a halállal kapcsolatban lényegében háromféle válasz létezik. 1. Az emberiség egyharmada nem hisz a halál után létben, életben, Úgy gondolja, az egyéni élet a születéssel kezdődik, a halállal végződik, se előtte, se utána nincsen semmi. Ez a felfogás nagyjából takarja a materializmus fogalmát. 2. Az emberiség második harmada nem hisz a születés előtti életben, ugyanakkor hisz a halál utáni életben, abban mennybéli vagy pokolbéli létet tételez, mely lét, állapot a földi élet erényei, bűnei nyomán, jutalmazásként, vagy büntetésként következik be. 3. Az emberiség harmadik harmada hisz mind a születés előtti, mind a halál utáni életben, hisz a lélekvándorlásban, illetve reinkarnációban. A reinkarnáció szó szerint "ismét húsba hatolást" jelent, re=ismét, in=bele, carno=hús. A reinkarnációba vetett hit abból indul ki, hogy az ember halálakor valódi élete nem alszik ki, csupán a testet veti le a lélek, illetőleg a szellem. A földi életre a túlvilági "közteslét" következik. Ez a "közteslét" bármely tetszőleges ideig tarthat, de olyan eset is lehetséges, amelyben a reinkarnáció azonnal a halál után bekövetkezik. A "közteslét" befejeztével, amely ismétlem, tarthat földi mércével mérve akár évekig, évszázadokig is, a régi személyiség, lélek, szellem új testbe költözik. Az új létforma lehet emberi, állati, növényi vagy akár anyagi (kristály stb.) is, attól függően, előző létformájában hogyan élt a "személy", hnogyan teljesítette létformájának követelményeit. Az evilági és túlvilági élet úgy váltja egymást, mint nappal az éjt mindaddig, míg a lélek el nem éri a tökéletességet, a Nirvánát. A Nirvána óind szó, kioltódást, kialvást jelent. A buddhizmusban eredetileg a személyes tudat kialvását, az "Én" végét, mindenféle földi vágy, sóvárgás, tévelygés befejeztét jelentette. Ebből lett aztán a későbbiek során a szamszara kialvása. Mi a szamszara? Szintén óind szó, jelentése vándorlás.

Hernádi Gyula - A ​nagy fogamzásgátló
Megírtam ​barátom, Jancsó Miklós életét. Azóta mindenki azt kérdezi tőlem, 514 nő sok, vagy kevés egy férfi életében? Ez a kérdés felesleges. Az igazán fontos kérdés, veszélyeztethető-e az emberiség, az emberi nem léte, túlélése ellenőrizhetetlen kísérletekkel? Mert ugyan szétválasztható a szexuális életben a gyönyörszerző és fajfenntartó funkció, de azt tudni kell, hogy a természetbe történő rakdikális beavatkozások mindig magukban hordják a katasztrófa lehetőségét. Ezt az igazságot Jancsó Miklós is, én is nagyon jól tudjuk.

Hernádi Gyula - Isten ​a konyhában vérzik
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hernádi Gyula - Hasfelmetsző ​Jack
"Watson ​doktor, Sherlock Holmes elválaszthatatlan barátja és társa, a detektív Baker Street-i lakásának szalonjában, a kandalló mellett ül, szinte elsüllyedt a hatalmas barna karosszékben. Arca helyén feketén világított az egyenletes szomorúság, komor volt, mint aki legalább három családot gyászol egyszerre. Sherlock Holmes fel-alá sétált előtte a vastag, sötétkék szőnyegen. - Szégyellem magam. Igenis, szégyellem magam. Annak idején azt ígértem a hercegnek, két hét alatt megtaláljuk. Négy év telt el azóta - mondta ingerülten. - Nincs ok a szégyenre, Holmes. - Miért ne lenne rá ok, kedves Watson? - kérdezte a detektív gúnyosan. - Mert ez az évezred legbonyolultabb ügye, és Hasfelmetsző Jack az évezred legrafináltabb bűnözője."

Hernádi Gyula - Vörös ​rekviem
Hernádi ​avantgardista írói technikája miatt, modellregényei, tézisdrámái, szürrealizmusból, scifiből, nouveau romanból merített eszközei miatt még mindig úgy él a köztudatban, mint valamifajta modern individualizmus képviselője, s az irodalmi közvélemény alig-alig veszi tudomásul, hogy mai prózánkban senki sem kutatja izgatottabban és eltökéltebben az egyén reális cselekvési lehetőségeit a legkülönbözőbb társadalmi mechanizmusokban. Az 1966-ban írt Folyosók-tól az 1972-73-ban bemutatott Falansztar-ig, Antikrisztus-ig egész sora született a progresszív tettet és helytállást igenlő könyveknek, filmnovelláknak, drámáknak, amelyek közé logikusan illeszkedik a Vörös rekviem is, rekviem egy kommunista forradalmárért. A regény Sallai Imre halálos ítéletének szövegével és indoklásával indul, és a kivégzés lefolyásának tárgyszerű leírásával végződik. E két élesen megvilágított dokumentum fogja közre azt a gondolat- és emlékképsort, amelynek fontosabb motívumait a biográfiai hitelesség jellemzi ugyan, de valójában az írónak, e mártír sors lázas médiumának közvetítésével jött létre. A siralomházban, a halál előtti órákban töredékes emlékek bukkannak fel, néha egész beszélgetések, néha csak homályos, csupán atmoszferikusan érzékelhető foltok az örvénylő tudatban. Ezekkel a felfokozott élet-pillanatokkal állítja szembe Hernádi a rideg gépiességgel lefolytatott "törvényes" politikai gyilkosság abszurditását. Rekviem a regény, s a rekviemben már bennünk, gyászolókban van jelen az, akiért a mise szól, a mi érzelmeinkben feloldva, és a szertartás egybefogja, megnemesíti, felemeli gyászunkat, tudatosítja veszteségünket, meghosszabbítja az első, legkínzóbb pillanatot, a megdöbbenést.

Hernádi Gyula - Frankenstein
Megismerni ​a jövőt, megfejteni az emberi sors, a születés és a halál titkát, szert tenni arra a bizonyos végső ismeretre, tudomá­nyos lehetőségek híján akár az asztrológia eszközeivel, az amulett-, a talizmán- vagy a drágakőjóslat felhasználásával is, bármi áron is - nincs ennél ősibb emberi kívánság. Kontra Sándor azonban hisz a tudomány­ban, zseniális ötlete révén ő racionális mód­szerekkel jut el a titkok kapujáig. Mesébe illő, 300 millió dolláros örökségén felvásá­rolja a világ összes keselyűjét, letelepíti őket az Alföldön, majd a keselyűfarm mel­lett laboratóriumot építtet: kutatói derítsék ki, mi az a rejtélyes tulajdonság, amelynek birtokában ez a kizárólag dögökkel és te­temekkel táplálkozó madár szinte téved­hetetlen biztonsággal megérzi, ki mikor hal meg. A gondosan őrzött telepen öt világrész legjobb tudósai látnak munkához, dolgoz­nak éjt nappá téve, míg fel nem fedezik ennek a tulajdonságnak a hordozóját egy hormonban, ötvenezer keselyű agyából gyűlik össze azután az a néhány csepp fel­mérhetetlen értékű váladék, amely egy öt­letes szerkezetbe foglalva, mindenki leg­nagyobb megdöbbenésére, 1984. június elsejének tizennegyedik órájában nem ke­vesebbet jelöl meg, mint a világ végét. Termonukleáris összecsapás, természeti katasztrófa következik be, vagy egy új, ed­dig ismeretlen vírus leküzdhetetlen táma­dása indul meg ezen a napon? Kontra Sándor ellentmondások feszült­ségében él, holmi modern Faustként rejt­vénynek tekinti a világot, amelyet minden­képpen meg akar fejteni, létének ez egyet­len értelme és feladata. Űgy érzi, bekerí­tette a sors, a szabadító tudás utáni vágy űzi, célját elérendő, az ismeretszerzés leg­különfélébb eszközeihez folyamodik: ol­vas, tanul, utazik, kísérletezik. Városszo­ciológus, de verset, prózát, drámát és filmet is ír, szerelmet szerelemre halmoz, legjobb barátait is sokkírozza, hogy reakcióikat le­mérhesse, míg egy megvilágosító erejű álomban fel nem rémlik előtte az indiai vesztőhely, ahol a kivégzéshez elővezetett gyilkos fölött, a megfellebbezhetetlen tudás fölényével, méltóságteljes köröket leírva jelennek meg a dögkeselyűk. Hernádi Gyula új regénye kettős élmény­nyel szolgál az olvasónak. A rövid vágások­ban kibontakozó cselekmény vérbeli sci-fi, a műfaj minden bizonnyal legidőszerűbb és leginkább gondolkodásra késztető lehe­tőségeit valósítva meg. A sok helyt krimi­izgalmakat sem nélkülöző események mö­gött azonban egy konfliktusokban bővel­kedő, jellegzetesen mai értelmiségi karak­ter és magatartás is felrajzolódik. Az író kivételes láttató erővel és nagy intellektuá­lis érzékenységgel alkotja meg hőse jellem­képét, s követi Kontra Sándort az útján, egészen az utolsó pillanatig, amikor a frankensteini végzet rajta is beteljesedik.

Hernádi Gyula - Az ​erőd
Az ​Erőd című kisregény a totalitárius rendszerek létrejöttének pszichikai előfeltételeit és összetevőit tárja fel. Témája: a jóléttől megcsömörlött, unatkozó milliomosok egy erre a célra megvásárolt és a legkorszerűbb haditechnikával felszerelt második világháborús erődrendszerben véres hadijátékot rendeznek. Önként, szórakozásból ölnek, kegyetlenkednek, s vetik alá magukat a legbrutálisabb erőszaknak.

Hernádi Gyula - Sirokkó ​/ Az erőd / Vörös rekviem
Az ​annak idején nagy vitát kavart Sirokkó a 30-as években, a Horthy-Magyarországon játszódik: egy illegális horvát nacionalista terrorszervezet (a hírhedt Usztasa) jankapusztai kiképzőtáborában. A mű alapkérdése: milyen következményei vannak az egyénre nézve, ha emberségét, individuális erkölcsi érzését feltétel nélkül, vakon alárendeli egy reakciós erőszakszervezet kíméletlen követelményeinek. A válasz negatív, de az író már sejteti (ténylegesen majd a Vörös rekviemben igazolja) hogy "egyén" és "szervezet" viszonya pozitív következményű, az emberséget kiteljesítő is lehet: ezt mindig a cél, a vállalt szolgált eszmei-emberi tartalma dönti el. Az erőd című kisregény a fasizmus létrejövésének pszichikai előfeltételeit, összetevőit tárja fel. Témája: a jóléttől megcsömörlött, unatkozó milliomosok egy erre a célra megvásárolt és a legkorszerűbb haditechnikával felszerelt második világháborús erődrendszerben véres "hadijátékot" rendeznek: önként, szórakozásból ölnek, kegyetlenkednek, s vetik alá magukat a legbrutálisabb erőszaknak. A Vörös rekviem mártírhalált halt kommunista hősét - Sallai Imrét - egész élete arra tanította, hogy személyes létezésének igazi értelmét, önmaga egyéni-emberi teljességét csak a vele egy célért küzdők szövetségében nyerheti el.

Hernádi Gyula - A ​boldogság templomai
Hernádi ​az őt foglalkoztató, rá jellemző témának, a szövegalakítás modern és hagyományos módszereinek megannyi fajtáját felvonultatja ebben az írói eredményeit mintegy összefoglaló új művében. Cselekményes és intellektuális kalandok - politikai, tudományos és filozófiai utalások, eszmefuttatások -, realista elbeszélés és lírai hangulatú szürrealista képsorok keverednek kavarognak benne. A függelékben még betanulását, próbáit, a történetben iktatott - s Pécsett nagy sikerrel bemutatott - Arisztotelész-drámáját is olvashatjuk. "Esszenciális realizmusa" gyakran átmenet nélkül vált át fantasztikus, abszurd tartalmú, sőt a groteszk-borzongató horrortörténetre - de képzeletének legelrugaszkodottabb játékain, leggátlástalanabb képzettársításain is áttetszik - az olvasó számára olykor sejtelmes logikájú - sajátos racionalizmusa.

Hernádi Gyula - Borotvált ​tabló
"Tschallner ​hunyorogva áll a szoba közepén. A férfi megfogja a karját, végigvezeti a falak előtt. Megállnak a tömeggyűlés képe előtt. A férfi a falra mutat. - Keresse meg magát rajta! - mondja nyersen. - Kérem, én nem lehetek rajta. - válaszolja Tschallner. - Miért ne lehetne? - Akkor én hadifogoly voltam Montenegróban. - Montenegróban? - kérdi a férfi. - Igen, Teplievóban, a negyvenhármas gyalogezreddel kerültem a fogságba. - Akkor ismeri Boltzhard századost? - Nem hallottam. - Hogy is hívják Teplievóban a tábor mellett azt a nagy tavat? - Kicsierka. - Teplievóban nincs tó. - Van, kérem, fürödni szoktunk benne. - Na, jöjjön közelebb, nézze meg jól ezt a képet. Melyik maga rajta? Tschallner odalép a kép elé. Elkezdi számolni a fejeket. Felnyomja az arcát az azonosulás vigyázó, puha szándékával. Rámutat egy nagyon apró, szürke pontra. - Talán ez, kérem... - mondja halkan."

Hernádi Gyula - Logikai ​kapuk
Műfajában, ​tárgyában, hangjában változatos, sokszínű kötet Hernádi Gyula új munkája. Az elbeszélések egy része metaforisztikus helyzetekkel, történetekkel, stílussal igyekszik kifejezni korunk nagy emberi és történelmi konfliktusait, akárcsak Hernádi utolsó novellás kötetének, a Száraz barokk-nak írásai. Más részük szellemes, tudományos-fantasztikus ötletekből kiindulva, merész logikai szerkezettel fontos lélektani, társadalmi, történetfilozófiai kérdésekre keres választ. Ami közös ezekben az írásokban: az irracionalizmus, a konzervativizmus, a háború, a fasizmus minden formájának elítélése, a forradalmi gondolat igenlése. Szellemében szervesen kapcsolódik a novellákhoz a Falanszter című dráma, amelyet Pécsett és Budapesten is nagy sikerrel játszottak. Ez a színmű az utópista szocialisták egy hajdani kísérletének ürügyén örök és egyszersmind korszerű emberi törekvések erővonalait vázolja fel.

Hernádi Gyula - A ​boldogság boldogsága
Néhány ​keresetlen - és bizonyára indulatokat keltő - szóban így summázhatjuk a neves szerző új elméletét, melynek irodalni és bölcseleti bizonyítékát tartja kezében az olvasó. Hogyan viszonyul a boldogság a szerencséhez? Milyen szerepet játszik kialakulásában a sors? Hernádi Gyula a valamennyiünket foglalkoztató kérdések egész sorára ad választ - sajátos módszerével kúrálja az ész és a szív sebeit.

Hernádi Gyula - Jancsó ​Miklós szeretői
"Kedves ​Miklós! Megbeszéltem veled, hogy könyvet írok rólad, amelynek a címe : Jancsó Miklós szeretői lesz. Beleegyeztél. Abba is, hogy nem mutatom meg neked a kéziratot, csak majd a kinyomtatott kész könyvet olvasod el... Remélem tudod, hogy ez a könyv bestseller lesz... Hatalmas ismeretanyag áll rendelkezésemre rólad, igyekeztem úgy válogatni, hogy a legérdekesebb esetek maradjanak meg." (A szerző)

Hernádi Gyula - Fivérem ​a holnap
5 ​drámát, ötféle intellektuális izgalommal töltött színpadi játékot nyújt át ebben a vonzó kötetében Hernádi Gyula.

Img_0082
elérhető
1

Hernádi Gyula - Drakula
Elképzelhető, ​hogy Hernádi Gyula szokvány szerelmi háromszög történetet írjon? Ez a látszat, de nem tart sokáig. A cselekmény napjainkban, egy kis üdülőfaluban, a Mátrában. idillikusan indul. Apa és fia együtt érkeznek szépen berendezett kőházukba, pihenni, nyaralni jönnek. Még ki sem csomagolták a bőröndöket, mikor is fiatal nő toppan a szobába. ismerős ápolónö, Pestről érkezett, közli velük, hogy az apa idős apja, a beteg, a nyugdíjas sebészprofesszor, aki mellett ápolónőként dolgozik, megszökött budai villájából. Az apa visszamegy az ápolónővel Pestre, hogy megkeressék a szökevényt. A fiú egyedül marad. A szomszédos nyaralóban gyönyörű 25 év körüli fiatalasszony nyaral. átlátszó ürüggyel átjön a fiúhoz. Egymásba szeretnek. A fiú imádja az asszonyt, az asszony viszonozza a szenvedélyes szerelmet. Megérkezik a férj. megfenyegeti feleségét., de az asszony nem hajlandó vele menni. A férj örjöngve távozik. A szerelmesek boldogan ölelik egymást. Eddig a szokvány háromszög történet. A továbbiakban egyik pillanatról a másikra elszabadul a pokol. Az idillből pokol lesz...

Hernádi Gyula - Királyi ​vadászat
Vajon ​az igazi IV. Károly tért vissza sikertelen restaurációs kísérlete után Madeira szigetére? El lehet-e játszani a Párizsi Kommünt színpadon? Miért ellenzi Aquinói Tamás az Arisztotelészről szóló dráma bemutatást? Mi a teendő, ha egy áldozatnak két gyilkosa van? - ilyen és hasonló borzongatóan izgalmas kérdéseket tucatjával vethetnénk fel Hernádi Gyula drámáit olvasva, és nem biztos, hogy valamennyire megnyugtató választ kapnánk. Az író mesterien ért ahhoz, hogy a végsőkig csigázza érdeklődésünket, meghökkentő ötleteivel elkápráztasson, és úgy tárja elénk a valós történelmi eseményekből és fikciókból ötvözött történetei, mintha azok ténylegesen átélhetők volnának. Így válik a képtelen is hihetővé, a groteszk elfogadhatóvá. Természetesen csak akkor él bizarranak tűnő írói eszközökkel, ha mondandója úgy kívánja. Vannak azonban olyan témák, amelyek a filozofikus megközlítést igénylik, a kötetben erre is találunk példát. Cselekményes és intellektuális kalandok - színpadon: akár így is jellemezhetnénk a sajátos hangütésű színmüveket, amelyek csak ízelítőt nyújtanak a gazdag drámaírói munkásságból.

Hernádi Gyula - Jancsó Miklós - Vitam ​et sanguinem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hernádi Gyula - Vinkó József - Jóslások ​könyve
"Némelyek ​úgy vélik majd, hogy az okkultizmus az irracionális, a valóságtól menekülő gondolkodás szimptómája. S hogy válságos korunkban akár még zavaró is lehet. Mi nem így gondoljuk. Szerintünk a gondolkodó ember képzelőereje mindig is megelőzte konkrét tudományos ismereteit. Először a mitológia, később az okkult tudományok és a művészetek, az alkímia, a kabala, a mágia, az asztrológia, a különböző jóslási technikák segítségével próbálta meg legyőzni saját félelmét és az (ellenséges) külső világot. A kíváncsiságnak és a fantáziának ezekből a gyönyörű teljesítményeiből születtek később a konkrét tudományok. Asztrológia nélkül nem lenne csillagászat, alkímia nélkül nem lenne fizika, kémia. Mágia és I Ging nélkül nem lenne genetika. Kabala és asszír-babilóniai formalizmus nélkül nem lenne logika, sem komputernyelv. Számmisztika nélkül szegényesebb volna a matematika, keleti gyógymódok nélkül az orvostudomány. Az okkult tudományok és művészetek, a jóslások jelentik a mai civilizáció, a tudományos-technikai forradalom szerelmekkel, csalódásokkal, félelmekkel és örömökkel teli kamaszkorát. Az ember pedig nem teljes ember, ha megtagadja kamaszkori emlékeit."

Szebeni András - Hernádi Gyula - Sopron
"Civitas ​fidelissima" - Sopron a leghűségesebb magyar város. Hűségkapuja mindenki számára nyitva áll. A szabadság kapuja egy olyan gyémántrács, amelynek fogságából nem akarnak szabadulni. Jelzi az összetartozást, az egymásrautaltságot, a szépséget. Sopron nagyon régi város. Sok ezer éve élnek emberek ezen a tájon. A város maga a történelem, a belváros valóságos szabadtéri múzeum. A régmúlt idők évszázados titkokat őriznek. Szebeni András átemel a közös titokba, rámutat a mozdulatra, a mozdulatlanra, az örök forrásra, a történelemre, és időtlen csodává varázsolja a modern valóságot.

Hernádi Gyula - Sirokkó
1934. ​október 9-én délután Marseille-ben agyonlőtték a Franciaországba látogató Sándor jugoszláv királyt, s az autóban mellette ülő Barthou francia külügyminisztert. Sándor királyt, mint a merénylő karján talált embléma bizonyította, a bulgáriai macedón terrorszrvezet tagja lőtte le, de minthogy a nemzetközi rendőrség jól ismerte e szervezet szövetségét az Usztasá-val (Horvát Felkelő Forradalmi Szervezet), magától kínálkozott a feltevés, hogy a gyilkosságban az utóbbi keze is benne volt. Ezt a következtetést a merénylet előkészítésének rendőri vizsgálata is igazolta. A szálak - többek között - a magyarországi Jankapusztára vezettek, ahol Usztasa kiképzőtábor működött. A regény nem követi adatszerűen a történelem menetét: a társadalmi paranoia - a fasizmus - mikromodelljét igyekszik megszerkeszteni. Hernádi stílusa egységbe fogja régi műveinek elemeit, a leíró részek asszociatív kapcsolatokat teremtő, szürrealisztikusan merész képeit és az aszketikus, célba fogalmazott párbeszédeket.

Bertha Bulcsu - Csukás István - Gyurkovics Tibor - Hernádi Gyula - Szakonyi Károly - Végh Antal - Burgenlandi ​magyarok közt
Nincs ​már vasfüggöny. A bucsui határátkelőn jön-megy a forgalom éjjel és nappal. Vajha egyszer még könnyebb lenne a közlekedés az országok között! A végképp felszakadó határok mindent megoldanának; mindegy lenne, ki hol él, magyar-e vagy osztrák, ha a Lajtán innen és túl egyformán jó lenne az élet. Akkor aztán nem sorvadna sem a magyar nyelv, sem a magyar kultúra a különböző kényszerűségek miatt.

Kollekciók