Ajax-loader

Dalos László könyvei a rukkolán


Dalos László - Simándy ​József - Bánk bán elmondja
Szüksége ​van-e egyáltalán ennek a könyvnek figyelem-felhívó, kedvcsináló "fülszövegre"? Van-e zenebarát, operarajongó az egykori Simándyba szerelmes kislányoktól a megcsontosodott szakmabeliig, aki ne ismerné, ne szeretné Simándy József hangját, művészetét? Ő volt valóban a háború utáni évtizedek első számú operai kedvence, dalszínházunk kétségkívül legnépszerűbb művésze. Akármelyik szerepét énekelte, mindig a legmagasabb rendű operai művészet szem- és fültanúi lehettünk. Simándyt olyan művészek nevelték Simándyvá, mint Klemperer és Ferencsik, Oláh és Nádasdy: a háború utáni Operaház stílust meghatározó karmesterei és rendezői, Az ő munkájuk nyomán, de legalább ennyire a művész vele született zsenialitása és szorgalma, mindig a művészetet szolgáló egyénisége révén jött létre az ideális Bánk bán, Otello, Manrico, Radames, Stolzingi Walther, Florestan és Don José. És most, ebben a könyvben Bánk bán elmondja... Elmeséli életútját az autószerelő műhelytől a világhírig, az első Don Josétól a búcsúest Otellójáig. Elmondja - amennyire szavakkal el lehet mondani -, hogyan lett énekesből művész, hogyan látja az éneklés művészetét. Mindent elmond, amit Simándy Józsefről tudni kell. A szöveggondozó "krónikás": Dalos László

Dalos László - A ​vén budai hársfák
Dalos ​László színházi hírlapíró 1924. november 19-én Pesterzsébeten született. Magyar-olasz szakon végzett a Budapesti Egyetem Bölcsészkarán. A Magyar Rádió irodalmi osztályának 10 évig, a Film Színház, Muzsika hetilapnak 33 évig, indulásától megszűnéséig volt munkatársa. Aranytollas, Táncsics Mihály-díjas, Nádasdy Kálmán-díjas. Több ezer színházi-irodalmi-zenei tárgyú cikk, több száz dalszöveg, tíz operafordítás szerzője. Konsztantyin Pausztovszkij számos művének fordítója; öt könyve jelent meg. Ez a kis kötet legkedvesebb verseinek és dalszövegeinek válogatása.

Dalos László - Nemecsek ​a Lánchídon
A ​neves publicista - ahogy önmagát: több dalmű szövegének társszerzőjét, orosz és olasz epikusok és drámaírók életművének kutatóját, műfordítót nevezi: "az utolsó hírlapíró" -, azokat az esszéit, kisprózáit gyűjtötte össze, melyekben (személyes vagy olvasmányélmények alapján) - a 20. század nagy magyar íróit, illetve kisebb, egyéni fényű csillagait idézi meg. Az 1924-es születésű Dalos László érettségiző korától dolgozott szerkesztőségekben. Élvezetesen, színesen megírt emlékezései és kistörténetei Kosztolányi Dezső tárcanovelláit, Hunyadi Sándor újságcikkeit, Illés Endre krétarajzait részben mintának tekintve sajátos láncolattá, kortörténetté rendeződnek.

Dalos László - Pausztovszkij ​világa
Konsztantyin ​Pausztovszkij a huszadik századi orosz széppróza egyik legeredetibb tehetségű mestere. Írói alkata a maga teljességét tekintve rendhagyó jelenség: életművében sajátosan ötvöződnek a romantika szemléleti és stílusjegyei, az orosz realizmus lélekábrázoló képessége és kifinomult détail érzékenysége, a természet megjelenítésének legjobb orosz (turgenyevi, bunyini, prisvini) hagyományai, s mindezt eszmei és esztétikai egységbe fogja az író mély humanizmusa, szocialista nép- és hazaszeretete. E bonyolultságában is harmonikus művészegyéniség és a csaknem fél évszázados életpálya megrajzolására vállalkozott Dalos László: kismonográfiája úgyszólván kézen fogva vezeti az olvasót az író világában.

Dalos László - Sóspereccel ​kezdődött
Ó ​az a Film Színház Muzsika! - sóhajt föl az olvasó némi nosztalgiával, ha eszébe jut a hajdan oly népszerű képes hetilap, amely 1957 májusától 1990 októberéig minden szombaton megjelent. Ez a könyv igyekszik fölidézni annak a három és fél évtizednek néhány percét. És, persze önmagáról is vall a szerző, Dalos László, aki az első számtól az utolsóig a lap munkatársa volt. Az is kiderül, miért kezdődött ez az egész - két sósperccel...

Kollekciók