Ajax-loader

Szőcs Géza könyvei a rukkolán


Covers_73
elérhető
0

Szőcs Géza - Limpopo
Mit ​keresnek a struccok Kelet-Európában egy struccfarm jól fűtött ketreceiben? És miért van az, hogy éjszakánként mintha egy más haza, egy másik lét, egy másik földrész szólítaná őket a szabadság ígéretével? Megtanulhat-e repülni egy strucc? És megszökhet-e, s vajon hová? A strucckisasszony naplójából, amelyet Szőcs Géza tesz közzé, minderre fény derül, mint ahogy azt is megtudhatjuk, hogy a struccok rendkívül érzékenyek a társadalmi elnyomásra és igazságtalanságokra, valamint a metafízikai kérdésekre, a humoruk pedig egyenesen fergeteges.

Balla D. Károly - Baranyi Ferenc - Czigány György - Faludy György - Gergely Ágnes - Görgey Gábor - Juhász Ferenc - Kalász Márton - Lator László - Lászlóffy Aladár - Mezey Katalin - Mozzi Giulio - Nagy Gáspár - Orbán Ottó - Riccardi Antonio - Székely Magda - Szőcs Géza - Takács Zsuzsa - Tari István - Tornai József - Tőzsér Árpád - Turczi István - La giornata della poesia - Antologia poetica
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szőcs Géza - Liberté ​1956
Az ​1956 őszén történt események mindmáig heves viták tárgyát képezik, melyek nemcsak az egykori ellenfeleket, de a bajtársakat is megosztják. 1956 október - novembere még mindig az emberi sorsok és jellemek keresztúthelyzetének, összecsapásának vagy összefonódásának változatokban gazdag kínálatát nyújtja. Ez a szöveg nem a magyar olvasónak készült. Egyáltalán: nem is olvasónak készült, inkább nézőknek. Olyanoknak, akik soha semmit nem hallottak 1956-ról, de talán még a magyarokról sem. A szerző egy lehetséges film forgatókönyvét írta meg, ezt olvashatjuk most könyv változatban. Kísérlet arra, hogy hozzátegyen a rólunk kialakított képhez - mert az 1956-os forradalom olyan esemény, amire méltán büszkék lehetünk.

Szőcs Géza - Passió
Szőcs ​Gézát költőként ismerjük, akinek kísérletező kedvére eredetisége és formaérzékenysége volt a mindenkori garancia. Kísérletezik a _Passió_ban is: a műfajjal és az olvasóval, pontosabban a nézővel. (Művét nem sokkal kötetünk megjelenése előtt nagy sikerrel mutatta be a Merlin Színház.) A _Passió_ Krisztus szenvedéstörténetét dolgozza föl egészen szokatlan módon. Írója súlyos mondandójú vendégszövegek sorát szövi be érzékeny tudással művének szövetébe. Az eredmény: miniatürizált emberiségtörténet, vallomás Krisztus jelenlétéről és hiányáról. Szőcs nagyszerű dramaturgiai ötlete, hogy bár maga a főhős, Jézus nincs ott a színpadon, mégis egyfolytában érezzük aktív jelenlétét. Vagyis azt, hogy tanításai egy egész civilizációt itattak át, ezért akkor is köztünk van, ha az ellenkezőjéről beszél az egész világ. Köztünk van, mert bennünk van, a mindennapjainkban, mindennapi áldozatvállalásainkban éppúgy, mint gyávaságainkban, árulásainkban. Hol frappáns, hol humoros, hol a hétköznapiságban is líraian tömör párbeszédekből építkezik a _Passió._ Olvasni éppolyan jó, mint színpadon látni. Nem hagy maga után ürességet.

Szőcs Géza - Tasso ​Marchini és Dsida Jenő
A ​Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő irodalomtörténeti esszében a két erdélyi művész életéről, sorsáról olvashatunk. Két tragikusan fiatalon elhunyt művészről, akik teljesen eltérő hátterekből érkeztek Erdélybe és váltak erdélyivé a szó transzszilvanista értelmében. Egy évben születtek, és bár nem ismerték egymást, mindketten referenciapontjai lennének a Kolozsvári Iskolának, ha lenne ilyen. Dsida Jenő és Tasso Marchini életútja mélyen beágyazódik Kolozsvár szellemtörténetébe. "Egy izgalmas történet krónikásának éreztem magam, miközben gyűjtöttem és írtam a könyvet. Még sok ilyet kívánnék magamnak. Találtam például néhány ismeretlen Dsida kéziratot is. Egyes ismert vagy ismerni vélt Dsida versek is új értelmezést nyertek és néhány életténynek és lírai motívumnak az összefüggésrendszerét talán sikerült új megvilágításba helyeznem." (Szőcs Géza) E könyv II. része egy kétkötetes kiadványnak, amelynek I. részét (Murádin Jenő: Tasso Marchini) a Dunánál Könyvkiadó jelentette meg 2007-ben. A két kötet kiegészíti egymást.

Szőcs Géza - Kilátótorony ​és környéke
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szőcs Géza - A ​vendégszerető avagy Szindbád Marienbadban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szőcs Géza - A ​szélnek eresztett bábu
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Szőcs Géza - A ​sirálybőr cipő
Az ​író és a bíró Waldemar Daa lányai Rulett után, mikor a lámpákat leoltják A postás Látlak nyírfáid közt Nekrológ A végtelenből kivont végtelen Hölgyválasz az erdőn stb

Szőcs Géza - Nyestbeszéd
Fölöttébb ​misztikus a két poéta eme egymásra találása, hisz merőben különböző világokból, korokból és kultúrkörökből származnak. Faludy György az örökbohém magyar Villon, az örökös fenegyerek, míg Szőcs Géza a leheletfinom érzelmek költője, a leglíraibb versek művelője. Az egyik szobrász, a másik ékszerész és ötvösművész, az egyik Michelangelója, a másik Benvenuto Cellinije kortárs költészetünknek. Kalandos életük az ezredvégen találkozott, és olyan barátság alakult ki belőle, melyet majdan az irodalomtörténet is emlegetni fog. Ebben a kötetben a költőfejedelem válogat ifjabb kollégája fájdalmasan szép verseiből, mégpedig oly mesteri különlegességgel, hogy Szőcs Géza Faludy-formálta arcán még az is meglepődik, aki jól ismeri a költészetét. Orbán János Dénes

Farkas Wellmann Endre - Szőcs Géza - Amikor ​fordul az ezred
Európa ​elindult felfedezni harmadik évezredbeli önmagát, s e hajón ott szolgált ez az Erdélyből érkezett poéta is, aki egyik főhőse, tanúja, résztvevője, olykor mozgatója, esetleg kabalafigurája volt annak a folyamatrendszernek, amely a kelet-európai népeknek elhozta a szabadságot, és Európának a rég óhajtott egységet. E dokumentumok jellemzőek a korra, a 20. század utolsó két évtizedére, és arra a költőre nézve, akinek az életéhez kötődnek. Szőcs Géza Erdélyben született, bölcsész, újságíró, az egyetlen romániai szamizdat kiadvány szerkesztője, aki Svájcba emigrál, majd Ceauşescu bukása után hazatér Kolozsvárra, ahol az RMDSZ főtitkára, később alelnöke lesz. A Duna TV-t felügyelő Hungária Televízió Közalapítvány elnökségi tagja, neves díjak kitüntetettje. 1993-tól könyv- és lapkiadással foglalkozik, számos, különböző műfajú kötet szerzője, írásait több nyelvre lefordították. "Írásai fontos dokumentumai az egységes európai politikai és szellemi terek létrejöttének."

Szőcs Géza - Históriák ​a küszöb alól
Mindhárom ​mű az európai műveltségben szimbólikusnak számító alakok, alakzatok és helyzetek súlyos átértelmezésére épül. Eme interpretáció teszi lehetségessé, hogy eljusson az action gratuite-ig az önnön színpadi (azaz irodalmi) halálát megtekintő Rómeó, miközben szemünk előtt fut végig a hasadás: nem Rómeó személyiségében, hanem hősünk irodalmi és valós énje között. Hasonló a helyzet a Jézus és Péter utolsó találkozásait groteszk megközelítésében átstilizáló filmnovellával is, melyben nem könnyű - és fölösleges is - eldöntenünk, hogy a Péter szeme előtt megjelenő látomás belső hallucináció-e, vagy Jézusnak egy külön, csak Péternek szóló egyszemélyes csodatétele, s hogy következésképp, a szabad akaratról szóló parabolával van-e dolgunk, avagy modern misztikus történettel. A kötet harmadik darabjában, a hangjátékban az átértelmezés nem filozófiai vagy lélektani, hanem politikai. Erkölcsi töltete ennélfogva konkrétabb és közvetlenebb, mint az absztrakciós szempontból magasabb szinten fogalmazott másik két szöveg esetében. Mindhárom írás azonban egyaránt a történelmi és szellemi hagyomány intenzív és újszerű megélésének és integrálásának élményanyagából született, adott fokú - de minden bizonnyal megtérülő-kifizetődő - erőfeszítést, ráfordítást követelve meg az olvasótól is.

Szőcs Géza - A ​kisbereki böszörmények
Röviden, ​egy Kisberek nevezetű helységben – amely az 1919-es magyar határ szélén úgy döntött, hogy az erősebbik szomszédhoz csatlakozik – Vérmarót, az államvezér látogatását várják, aki valamely afrikai ország császárának társaságában érkezik. 1989-ben járunk, mikor is – és ezt a lakosok jól tudják – a települést le fogják rombolni, az embereket pedig elköltöztetik. A túléléshez választott megoldás a következő: áttérni a mohamedán hitre és muzulmánokká, vagyis „böszörményekké” válni, és az afrikai császár segítségére támaszkodva, politikai menedékjogot kérni, sőt, mi több, bőrszínt is változtatni, és így teljesen feketékké lenni. Szőcs Géza darabjának témája provokatív és feszélyező. Opportunizmus és morális relativizmus vezérli egy emlékeit elfeledő közösség sorsát, mely ennek következtében kulturális és civilizációs értékeitől is megválni készül. Az író allegóriáját irgalmatlanul alkalmazni lehetne mind a románok, moldovaiak vagy ukránok, sőt még a szerbek és macedónok sorsára is, mind pedig más olyan népek és nemzetek történetére, amelyek átélték a diktatúra és civilizációs romlás hatásait, és megtanultak bármi áron és bármilyen eszközzel túlélni.

Kollekciók