Ajax-loader

Salamon Pál könyvei a rukkolán


Salamon Pál - Fellebbezés ​a siralomházból
A ​Sorel ház szerzője ezúttal új műfajban is jeleskedik: az emberiség sorsáról ír szubjektív, ugyanakkor komoly történelmi ismeretanyagot felvonultató könyvet. "Isten megtette a maga csodáját; ő akkor is van, ha nincs. Most rajtunk a sor, hogy megtegyük a magunkét. Azt, hogy visszalépünk a szakadék széléről, ahová a gyűlölet és annak legveszedelmesebbike az öngyűlölet taszított."

Salamon Pál - Ábrahám ​fiai
A ​Sorel ház szerzőjének legújabb könyve! Zakariás a bibliai korban elkövetett rossz jóra fordítását kutatja, miközben sorsajándékba égig érő szerelmet kap. És végül és végre Ábrahám két fia ott állt atyjuk színe előtt. Pontosabban megilletődve imbolyogtak a hatalmas öregemberrel szemben, akit szelleme nagysága ültében is környezete fölé magasított. Bár már sokszor találkoztak atyjukkal - és olykor felemelőnek alig mondható helyzetekben - e sorsdöntő találkozás első pillanataiban ébredtek tudatára, kinek a fiai is ők. Restelkedésükben egyszerre hajtották le a fejüket, amiatt, hogy ilyen világosan ezt csak most érzik át. Ezt a felismerésüket a jelenet megrendezése is segítette. Hiszen a fiúk és, viselkedéséből ítélve, az atya is érezte, hogy történelmi fontosságú jelenet következik. Pedig ritkán történik, hogy bármely jelenet résztvevői a történés idején tudatában legyenek az esemény fontosságának. Ezúttal azonban a három résztvevő számára nyilvánvaló volt, hogy a rendezést az a Láthatatlan vállalta magára, akit éppen Ábrahám fedezett és mutatott fel az emberek számára.

Salamon Pál - Sasok ​és denevérek
Sokszínűbb, ​változatosabb akkor sem lehetne a kötet, ha az író eleve azt tette volna föl magában, hogy a három kisregény mindegyikét olyan elütőre formálja, amennyire egyáltalán különbözhetnek egyazon író alkotásai. A vak kapitány, Nedelkovics Ferenc története - sűrű tragédia. Hogyan indul egy fiatalember neki a világnak? S hogyan morzsolja szét életét az, amit történelemnek nevezünk? A történelem nem nagy, általános mozgásában, hanem hétköznapi jelenségeiben mutatkozik meg Nedelkovics Ferenc számára. Élete szükségszerűsége, a véletlen is a tragédia irányába hat. Mert nem képes ellenállni. Tragédiába fúlt emberi sorsokról szól Az erdőn át című kisregény is. Másfajta tragédiákról. Míg a Vak kapitány stílusa a szűkszavúság, a kopogó ritmus, addig Az erdőn át stílusa a finom líra. Mintha az író evvel is jelezni akarná, hogy hősei bukását nem tartja szükségszerűnek, szinte követeli tőlük - s követeli az olvasóktól is - álljanak ellen az őket lenyűgöző erőknek. A Temetés után kamaszhőse, a történelmi tapasztalatoktól még érintetlen fiú jelképezi legjobban, mintegy összefoglalóan Salamon emberi-művész alapállását. Kovács Feri apjával együtt eltemeti mindazt, amit a világban rossznak tart, nem hajlandó többé elfogadni a beidegzett szokásokat, tartalmatlan emberi kapcsolatokat, elfogadottnak mondott erkölcsi normákat. Ellenállásának formái még nyersek, de az írás utolsó sorait olvasva egy emberi élet pozitív megoldásának lehetősége rajzolódik ki az olvasó előtt.

Salamon Pál - Az ​utazás
Salamon ​Pál, "A Sorel-ház" írója közismert filozofikus gondolkodásmódjáról és írásainak igaz életbölcsességéről. Regényei, mint minden jó művészet, szépek és élni segítenek. "Az utazás" különös szerelmi história, melynek bonyodalmain keresztül mély filozófiai gondolatmenet bontakozik ki. Apa és fia felkeresik a közelmúlt történelemformáló személyiségeit, négy "javíthatatlan", jobb sorsra érdemes fiatal bűnöző társaságában. A találkozások éles fénnyel világítanak rá a nagy szörnyetegek "isteni" küldetéstudatára, és zavarba ejtően újszerű olvasatát adják a világtörténelemnek. A furcsa társaság világ körüli útján szerelmek és barátságok szövődnek, s egy sosemvolt család is létrejön. A szerző az emberiség jelenlegi létállapotának drámai fölmutatásával végül meghökkentő következtetésre jut; Isten és ember alkotó kapcsolatát nem az ima, hanem a tettek nyelve teszi lehetővé. Hiszen a Teremtő valójában a tettek - az alkotás nyelvét ismeri.

Salamon Pál - Sorsolvasó
Sorel ​János (Harmadik Sorel), akit a hetvenes évek közepén emigrációba kényszerítettek, Bécsben különös kéziratlapokra bukkan nyomorúságos hotelszobájában. Úgy érzi, saját sorsát fogalmazza meg a titokzatos kézirattöredék. Felkutatja a szerzőt, a hazájából ugyancsak elűzött Lázár Györgyöt. Nem mindennapi barátság szövődik Sorel és a nálánál tizenöt évvel idősebb író között. Ám útjaik hamarosan szétválnak: Sorel az Egyesült Államokba indul, ahol forgatókönyvet ír Lázár regényéből, és megkísérli a lehetetlent, hogy Hollywoodban filmet készítsen belőle. Lázár György pedig - a kivételes tehetségű színésznővel, Hajnalcsillaggal - Izraelben próbál új otthonra lelni. "A legnagyobb művészi teljesítmény úgy ábrázolni a szomorú emberi állapotokat, hogy az mégse legyen kétségbeejtő - írja Salamon a könyvében. És igaza van. Mindenütt jelenlévő humora, iróniája és a csipetnyi gúny nem enged időt az olvasónak a mélabús merengésre a lét felfoghatatlanul értelmetlen értelmén." Frankfurter Allgemeine Zeitung

Salamon Pál - Növényvírusok, ​viroidok és szatellitek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Salamon Pál - A ​Sorel-ház
Boldogháza ​- Budapest - Buchenwald. Salamon Pál a Sorel család három generációjának regényes történetét meséli el. A Kárpátok varázslatos vidékére katolikusként született, de református hitre tért Sorel József svéd unokája a regény végén a családi legenda helyszínén, a Kinyiltakoztatás Tisztásán talál rá "az értelmetlen létezés értelmére". A rendkívül olvasmányos, az eleve elrendeltség misztikumát hordozó, emberi sorsokból építkező mű nem véletlenül lett világsiker. Az Izraelben és Magyarországon élő író az önmagával szembefordult emberiség aktuális kérdéseire az itt és most élő magyar olvasó számára is megtalálja a választ.

Salamon Pál - Zariffa
Harminc ​év körüli elegáns férfi áll nap mint nap Tripoli városában a Corso Vittorio csillogó parfümériája előtt. A kirakatüvegen át a még szinte gyerek kiszolgálólányt nézi. Napok telnek el, mire elszánja magát, és belép az üzletbe. Így kezdődik a múlt század közepe táján az a gyönyörű szerelmi legenda, melynek hősei Zariffa, a líbiai gettó egy nélkülözéssel küzdő zsidó családjának nyolcadik gyereke, és Simone, egy tekintélyes és gazdag család forradalmár hevületű örököse. Zariffa két férfit szeret. Egy arabot és egy zsidót. A bolondnak vélt Mabrukot, aki megmenti az életét, testvéreként imádja, Simonéba, a nála generációval idősebb, titokzatos férfiba halálosan szerelmes. Kettőjük kalandokkal és érzelmekkel teli útja során Zariffa sorsa lesz megmenteni Simone életét. Mégpedig olyan cselekedet árán, amely ellentmond egész addigi neveltetésének, s felülmúlja minden korábbi tapasztalatát és képzeletét. A romantikus meseszövésű, igaz történeten alapuló megindító elbeszélés mindazok elbűvölő olvasmánya lehet, akik pontosan tudják, lehet szerelem nélkül élni. Csak nem érdemes.

Salamon Pál - A ​menyegző
Salamon ​Pál új, önéletrajzi ihletésű regényének, a Menyegzőnek többrétegű cselekménye a XX. század nagy kataklizmáin vezeti át olvasóját. A történet egy tizenhárom éves zsidó fiúnak és egy tizennégy éves keresztény lánynak az ismert történelem legsötétebb napjaiban fellobbanó szerelméről szól. Az árván maradt fiút a lány családja rejtegeti, de az üldözők rátalálnak és elhurcolják. A kislány utánaszökik. Eszter és Gyuri együtt teszik meg a végzetes vonatutat a koncentrációs táborig, ahol elválasztják őket egymástól, de hat nap alatt kivirágzott szerelmük segít, hogy életben maradjanak. A táborban ismerkedik meg a fiú a Tanár úrral, akitől megtanulja, hogy a halál előszobájában is lehet egyenes derékkal járni. Ő hagyja a fiúra örökül a kérdést: miért a gyűlölet, a pusztítás az emberi cselekedetek legfőbb mozgatórugója? Salamon Pált az 1994-ben megjelent, nagysikerű A Sorel ház című regényéből már jól ismeri a magyar olvasó. Prózai korunkban rendkívüli képességgel elegyíti az iróniát a magas hőfokú líraisággal; a cselekmény gyors vágásokkal, lendületesen bontakozik ki keze alatt.

Salamon Pál - Globális ​bordély
Szüleim ​lakásának ajtaján csengetek. Anyám nyit ajtót. A szoba felé tartva megáll. "Tudod, hogy szeretem apádat?" Bólintok. "Akkor azt is tudd, hogy miután már nem a földön élek, a lelkem szereti őt." Sűrgösnek tarthatja, ha már az előszobában adja tudtomra élete feledhetetlen élményét. Később a konyha felé indul. Észreveszi, hogy apám rágyújtani készül. Odalép hozzá: "Ha szépen kérlek, megteszed, hogy nem gyújtasz rá?" Apám bólint. "Azt is megtennéd, hogy többé nem cigarettéázol?" Apám ismét bólint. "Ez biztos?" Apám esküre emeli a kezét.Anyám megcsókolja apám homlokát, miközben lefogja esküre emelt kezét. "Emlékszel, Kedves, mi egyszer esküdtünk. Akkor se szóval." Apám hosszan néz anyám után. Amikor ketten maradunk, megszólal: "Ha hisszük, ha nem, életünk fejedelme a szerelem." Kérdőn nézek rá. Érdekes mondásnak szánta, vagy valóban hiszi, amit mondott? Tekintetemből olvassa kérdésemet. "Bizony, a szerelem a fejedelem. Ha hisszük, ha nem, akkor is, mert amilyen a szerelmünk, olyan nemzedék születik. Ezt nem kell hinnünk, mert tudjuk." Ismét kérdőn nézek rá. Ültében közelebb hajol hozzám. "A császár elméjét megzavarta a kétség: ki ő valójában? Isten vagy ember? Bizonyára súlyos gondja közepette nem vette észre vagy nem törődött vele, hogy felesége éjszakánként barátnőivel közösülési versenyt rendez; ki képes reggelig többször...?" Szünet után teszi hozzá: "Afelett a Róma felett többé nem virradt fel a Nap."

Kollekciók