Mándy Stefánia könyvei a rukkolán

Mándy Stefánia - Játékzivatar
"Haj, ​nap, mint nap csak egy nóta - / és ez így megy már évek óta"! / Este: "Feküdj le!" - Reggel: "Kelj fel!" / Ébresztőóra hangja bong. Ám régi játék este-reggel, hogy bámulni kell a plafont." Aki ismeri Mándy Stefánia gyermekverseit, tudja, hogy a 'színjáték a mennyezeten' az esti ábrándozás mekkora szerepet tölt be a gyermeklírájában, gyermek közeli gondolkodásában.

Mándy Stefánia - Vajda ​Lajos
A ​képi gondolkodás területén Vajda Lajos forradalmian új dimenziókat nyitott a magyar képzőművészetben. Szellemi érlelődésének színhelyei: Szerbia, Szentendre, a budapesti Képzőművészeti Főiskola, Kassák Lajos ún. Munka-köre és 1930-34 között Párizs. Korai kubista szerkesztésű művei után Párizsban fotómontázsokat készít. 1935-36-ban Korniss Dezső festőművésszel együttműködve - Bartók és Kodály munkásságát példaként tekintve megszületik az ún. szentendrei program, melynek lényege a szintézisteremtés múlt és jelen kultúrája, keleti és nyugati gondolkodás között. A városban és környékén végzett motívumgyűjtő körútjaikon Vajda a montázs elvére épülő konstruktív szürrealista módszerrel a jelekké egyszerűsített hétköznapi és szakrális tárgyakat népi motívumokkal szerkeszti egységbe, mint az a Szentendrei házak feszülettel című képén látható. A szintézisteremtés lehetősége azonban a fasizmus és sztálinizmus árnyékában tovatűnik, és Vajda elindul magányos útján a lélek mélyrétegei felé. Útját humánus arcukat rémmé maszkírozó figurák, gyilkos fogakat eresztő növények, soha nem látott, borzongató tájak kísérték…

Mándy Stefánia - Ikrek ​könyve
"Jaj, ​de édesek!" "Jaj, de cukrosak!" "Melyik az egyik, melyik a másik?" "Melyik a fiú? melyik a lány?" - így röpködnek a kérdések, az elragadtatott sóhajok, ha az ember elé két egyforma suszterkötényes, szőke fejű, rövidre nyírt hajú gyerek áll: az IKREK. És mennyi mulatságos kaland történhetik meg két ilyen egyforma szöszke, pirospöttyös napozós gyerekkel! Mándy Stefánia vidám képeskönyvében az ikrek - Tóni meg Móni - eljutnak Ikerországba, ahol mindenből kettő van, fellépnek cirkuszban és több falu népe mulat rajtuk; és még sok minden történik velük, amíg megkomolyodnak és maguk mögött hagyják életük játékos korszakát. A tréfás történetek között tréfás verseket is találnak az olvasók, azok is mulatságos "ikerkalandokról" szólnak. A szórakoztató képeskönyvet Heinzelmann Emma jó humorú, színes és egyszínű illusztrációi díszítik.

Mándy Stefánia - Scintilla
- ​Mándy Stefánia életműve a csend labirintusában született. Művészetének érvényesítése ürügyén soha nem volt hajlandó olyan külső illeszkedésre, amely mondandóit pontatlan ideológiai szférába terelhette volna. Az Abszolutum költőjeként nem a közeli dolgokra, hanem távoliakra szegezi tekintetét, nem előre akar hatolni részleges élmények rögzítése közben, hanem találni egy pontot, amely minden tapasztalat középpontja lehet. A közép kifejezés verseinek egyik legfontosabb szava. Lírájában kívülről a világ tükröződik, belülről a felmagasodó ember. Verseinek alanya mintha öröktől fogva létezne, nincsen kezdete és vége, ásványi mélységekből szól és archaikus szóejtéssel. A versek mögött a szabadságát őrző ember végzi szerény és büszke szertartásait. Nem birtokba venni akarja a világot, hanem valamely függőleges szakralitásra figyelmeztetni. (Báthori Csaba)