Ajax-loader

Marton Mária könyvei a rukkolán


Marton Mária - Tájképre ​nincs idő
Szocialista ​lányregény? Nocsak... De mielőtt még bárki legyintene vagy megmosolyogná, érdemes belelapoznia a könyvbe, majd végigolvasnia Marton Mária új regényét. A Tájképre nincs idő ugyanis nem akarja áltatni olvasóját: szó sincs benne a szocializmus védelmezéséről, mint ahogy távol áll szándékától e korszak utólagos, dühös leleplezése is. Sőt, jótékonyan nélkülözi a visszatekintő elbeszélések feledékenységét és édes-keserű fűszerét, a nosztalgiát. Akkor hát mit akar ez a regény? - kérdezhetnénk joggal. Talán nem többet, de nem is kevesebbet: úgy nézzen vissza egy korra - amit jobb híján szocializmusank nevezünk -, hogy éltek, szenvedtek és szerettek itt emberek, akik... Nos, hogyan is? Ez derül ki a regényből, fájdalmasan és szomorúan, derűvel, és ha tetszik, a lányregények érzelmi sorsfordulataival, amelyek viszont soha nem jutnak el az érzelgősségig. Ettől megóv a regény elbeszélőjének önmegértő tárgyilagossága és részvéte. "Szemedben éles fény legyen a részvét..."- talán e híres verssor lehetne a regény mottója: hangsúly az "éles fény"-en.

Marton Mária - Ki ​hitte volna?
Okosabbak ​a gyerekek, mint a felnőttek. Nincsenek előítéleteik, kimondják, amit gondolnak, amit éreznek. Mernek sírni, önfeledten nevetni, haragszanak, majd kibékülnek, és kérdeznek, és kérdeznek. Ők a legnagyobb világhódítók. Csiszolatlan gyémántok! Tenyerünkben a gyémánt, le ne ejtsük! Szeressük a gyerekeket! Ezek a mesék értük, nekik születtek. Olvasva szórakozhatnak, közben ámulhatnak, sőt, még csiszolódhatnak is. A gyermek a csoda! Ezt nem szabad elfelejteni. Lányok és fiúk, jó szórakozást, élvezzétek az erdők állatainak kalandozásait, ők ti vagytok, ti pedig ők!

Marton Mária - Istentelen ​század
Az ​Istentelen század című regény, joggal állíthatom, a kor nagy társadalmi regénye. Számos dokumentumokra épülő írás, forgatókönyv jelent meg az elmúlt negyven-ötven évről, de igazi szépirodalmi mű nemigen. Mi Marton erénye? Mint a többi írásaiban is, képes úgy analizálni, hogy az olvasó magára ismer, miközben fekete humora sosem hagyja el. Ismeri az embereket, képes őket leleplezni, hőseit nem hagyja megbújni a látszatmegoldások sikamlós talaján. A regényben szereplő két nagymama sorsa magában hordozza az elmúlt diktatúra összes bűnét, hazugságát. Félelmetes erővel bíró hősök. Az olvasó örökre megjegyzi őket. Klasszikus görög drámák hangulatát idézik a könyv idős emberei. Marton ebben a műben három generációt ír meg. A nagyszülők még a század elején élték ifjúságukat, a középgeneráció a fényes szelek gyermekei, az ötvenes években születnek a gyerekek. Micsoda összekötések! Micsoda történelem! Kiált az ember, s alig akarja hinni, valaki ma képes ezt az átkos kort-korokat úgy megírni, hogy nem azt érzi az olvasó, hogy dokumentál a szerző. Marton hiteles, és mégiscsak szépprózaíró. Fegyelmezett szerkezetű műve megengedi, hogy hősei végigröpüljék e különös korokat. S vele röpül az olvasó is. A könyv végén az embernek olyan érzése támad, mintha egyedül maradna. Fogja a kötetet, forgatja a kezében, s arra gondol, kár, hogy vége. Marton hőseit szeretni lehet, még a negatív figuráiért is izgulhatunk. Nem didaktikus, nem büntet, nem dokumentál, hanem, filozofikus, szellemes és elmélyült. Az Istentelen század olyan társadalmi regény, melyet nem lehet letenni: világszínvonalú. Lázár Ervin

Marton Mária - Kettős ​vallomás
Marton ​Mária 1953-ban született, Budapesten. Az Eötvös Gimnáziumban érettségizett, majd a Magyar Újságírók Országos Szövetségének újságíró iskoláját végezte el. Írói világa a dráma, a próza és a költészet. Két drámáját mutatták be, a Bádogszívet az RS9 Színház vitte színre Lábán Katalin rendezésében, Igó Éva főszereplésével. A Bohóc-szvit című drámáját Kováts Adél adta elő a Magyar Írószövetség Felolvasószínpadán. Jelentős társadalmi regényeinek – Istentelen század; Tájképre nincs idő – történetei a múlt századtól napjainkig játszódnak. Marton fekete humora, éles jellemábrázolása kitűnik drámáiból és regényeiből egyaránt. Interjúkötetei korunk jeles embereiről szólnak, az egyik az író édesapjáról, Marton Frigyes rendezőről, a másik három kötet a képzőművészet és az irodalom kiválóságairól, Lázár Ervin íróról, Varga Imre szobrászművészről és Csukás István író-költőről. A Kettős vallomás két ciklusra bontott verseskötet. Marton Mária verseiben sem tagadja meg önmagát, mint eddigi prózájában is, a nagy kérdések és válaszok izgatják. E kötet lírai vallomás a szerelemről, a barátságról, a családról, a hitről, az igazságról és a hazugságról, öniróniával, fanyar humorral.

Marton Mária - Hierarcha ​- Varga Imre szobrászművész életéről
„Varga ​Imre szobraival előbb beszélgettem, mint vele, az alkotójával: Károlyi Mihály, Radnóti-emlékmű, Czóbel, Jákob és az angyal, Múló idő, Az esernyős nők... A szobrok megszólítottak és meséltek történelmet, irodalmat, filozófiát és költészetet. Egyikük sem szépelgett és mégis gyönyörködtetett - ez a gyönyörűség az értelmemnek szólt. Varga lírája megértővé, humánussá teszi önnön éleslátását. Élete regénybe illő, szobrai, festményei jövő századok büszkeségei. E kötet igyekezet őt megismertetni és érteni. Olyan könyvet akartam róla írni, mint, amilyen szobrokat ő csinál: többjelentésűt, filozofikust, igazat.” Marton Mária

Marton Mária - Az ​öröm ujjhegyén Csukás Istvánnal
"Csodagyereknek ​indult, későn érő költő lett." (Réz Pál) "Csukás belül született azokon a falakon, amiket mások bevehetetlen erődként rohamoznak ifjúkorukban." (Vargha Balázs) "Egyszóval Csukás bevonult az irodalomba, feje felett glóriával, amit Kodály tűzött oda..." (Pomogáts Béla) "Ezért fordultam Weöres Sándorékhoz szövegekért, mint akik már több gyűjteményben megmutatták, hogy tudnak a gyerekek nyelvén, selypítés nélkül... A fiatalok közül Csukás István hajlamos ilyenekre." (Kodály Zoltán) "S máris azt forgatom a fejemben, hogy könnyíthetném meg tehetséged útját, mivel lehetnék segítségedre abban, amit el akarsz érni... Örülök, hogy ilyen életkorral, ilyen múlttal ennyire vitted." (Illyés Gyula)

Marton Mária - Mese ​Lázár Ervinről
"Gyereklelkű ​író volt, a felnőttek világát is gyerekszemmel nézte. Nincs ennél szebb és érzékenyebb nézőpont. Ezért szól minden írása egyszerre a gyerekeknek és a felnőtteknek." (Csukás István) "Kedély és mesélőkedv - ezek a sokat emlegetett tulajdonságok elfedték Lázár Ervin másik két, jelentős írói erényét: a nyelvi pontosságát és a mély, vesékbe látó emberismeretét." (Mészáros Sándor) "Olyan világban élünk, amelyben már nemigen hisz senki senkinek. De van egy író, Lázár Ervin, akinek hiszünk. Mert ő a hihetetlenről ír. Arról, hogy van örömteli meglepetés és szép szomorúság, van a világban még titok és jóság. Arról ír, hogy mégiscsak jó, fájdalmas és nagyszerű dolog embernek lenni." (Hankiss Elemér)

Kollekciók