Ajax-loader

Kemény Ferenc könyvei a rukkolán


Kemény Ferenc - Magyar pedagógiai lexikon
Az a rohamos fejlődés, amely az utolsó évtizedekben a közművelődés minden terén, a nevelés tudományában is mutatkozik, az ismereteknek olyan megnövekedésével járt, hogy a haladás, az eredmények szemmel tartása mind nehezebbé válik. Ehhez járul az a fokozottabb érdeklődés, amely a nevelés és oktatás ügye iránt napjainkban ismét megnyilatkozik. Mindez, úgy véljük, szükségessé és megokolttá tette egy pedagógiai lexikon kiadását, amelynek hivatása, hogy a szakembereknek és a művelt közönségnek megkönnyítse az eligazodást a művelődésnek e fontos területén. A magyar pedagógiai irodalom ugyan eddig sem volt híján idevágó régibb munkáknak (Molnár Aladár, Verédy, Kőrösi-Szabó), ámde ezek vagy különleges célokat szolgáltak, vagy csonkák maradtak, kivétel nélkül pedig elavultak, úgyhogy egy új, a tudomány mai színtájának megfelelő lexikon mind sürgősebbé vált. Ez a meggyőződés bírta rá e mű szerkesztőjét arra, hogy olyan munka kiadására vállalkozzék, amely a magyar értelmiségnek, elsősorban azoknak, akik a nevelés elméletével és gyakorlatával hivatásszerűen foglalkoznak, régóta érzett hiányt pótló, megbízható segítőeszközt igyekszik nyujtani.

Kemény Ferenc - Tengertől ​tengerig
Jó ​műfordító az, aki a renaissancekori humanista Julius Caesar Scaliger meghatározása szerint ex alieno ingenio poéta, ex suo tantum versificator. Vagyis aki csak másnak tehetségéből költő, magáéból csupán versfaragó. Kemény Ferencre teljesen ráillik e meghatározás. Ámde ma általában oly felfogás uralgó, hogy jó műfordító csakis az, aki eredeti költő is. Már pedig ez csak bizonyos fenntartással állja meg helyét. Sok kiváló költő teljesített jó műfordítást, de legtöbbjüknél megesik - egyeseknél ritkán, másoknál gyakran - hogy az idegen költemény magyar változatán saját eredeti költeményeik hangulata érezhető az eredetinek hangulata helyett. Hasonlítsa össze az olvasó például Georg Trakl Verklárter Herbst című versének e kötetben „Megdicsőült ősz" címmel lelhető fordítását ugyanennek Szabó Lőrinctől származó fordításával, és persze mindkettőt az eredetivel; ebből rögtön kiviláglik, hogy a magyar versfaragó változata jobban tükrözi az eredetinek hangulatát mint a tagadhatatlanul kiváló magyar költőé. Kemény Ferenc egyébként nem csupán idegen nyelvekről magyarra fordít verset, hanem magyarról idegenre, sőt idegenről idegenre is. Például angolról spanyolra és viszont, norvégról oroszra és viszont, s így tovább. Vagyis nem kevesebb mint 102 viszonylatot tesz ki versfordításainak összessége. De ez a Guinness Book of Records-ba nem vehető be, mert a szerkesztőség véleménye szerint ez „nagyon is sajátságos teljesítmény". Mert ugyebár nem oly egyszerű és világos, mint a leghosszabb prédikáció vagy leghosszabb szakáll. Végezetül még csak annyit, hogy költő és versfaragó viszonya olyan, mint zeneszerző és zongora- vagy hegedű-virtuózé.

Magyar Adorján - Forrai Sándor - Kemény Ferenc - A ​magyar nyelv / Magyar nyelvünk tökélyéről / A magyar nyelvről
A ​magyaron kívül bármely nyelven beszélni, írni, nyomtatni : igen nagy idő, munka és anyagveszteséggel jár. Több, mint száz évvel ezelőtt a szinte emberfölötti nyelvtehetséggel bíró Mezzofanti olasz nyelvész (főpap volt), aki 58 nyelven értett és beszélt, ezek között magyarul is tökéletesen tudott, egyszer így nyilatkozott : „A magyarok úgy látszik, még nem tudják, minő kincset bírnak nyelvükben.” (Zsirai Miklós: Nyelvünk alkata.) Vajon Mezzofantit e kijelentésre mi indíthatta? Ezt akarom az alábbiakban kifejteni.

Kollekciók