Ajax-loader

Járainé Komlódi Magda könyvei a rukkolán


Járainé Komlódi Magda - Fűszernövények
A ​korokkal és népekkel változik a konyhai fűszerek divatja is. Fűszerez már az őserdei gyűjtögető ember, sokszor éppen azzal a gyökérrel, gumóval, levéllel vagy virággal, amivel gyógyít is. Mert a mértékkel használt fűszerek javítják étvágyunkat, serkentik az emésztést, aromás illatokkal, ízekkel gazdagítják ételeinket. Az ókori, de főleg a középkori lakomák fűszerei a Távol-Keletről érkeztek Európába. Gyömbér, sáfrány, bors, szerecsendió szerepelt például Mátyás király udvarának sokféle fűszere között. Hihetetlenl drágák voltak az Indiából hosszú hajóúton szállított fűszerek: mire egy-egy előkelő úr asztalára érkeztek, olykor annyiba kerülte, mint egy egész uradalom. Alaposan "megtrágyázták fűszerszámmal", sóval az ételeket nemcsak a sokféle nehéz szagú és ízű vadhús miatt, hanem a gazdagság fitogtatása végett is.

Járainé Komlódi Magda - Legendás ​növények
Értékek ​és ritkaságok Nagy múltú növények Legendákból, mítoszokból is ismertek Jó ha tudjuk.

Járainé Komlódi Magda - Pollenháború
Ez ​a könyv a súlyos szénanáthát, sőt asztmát okozó parlagfű,elterjedtebb, de megtévesztő nevén vadkender ellen íródott.Ez a gyomnövény ugyanis mint egy legyűrhetetlen hadsereg rohanta meg országunkat,s pár év alatt elfoglalta szinte minden megművelt földjét, terjedt át a Dél-Dunántúlról a Tiszántúlra. Hogy közben körbejártuk a virágporszemet, hogy egy gyönyörű színes képeskönyvet adunk a virágokról-azért történt,mert a botanikus szerző virágporkutató a budapesti egyetemen, a kötet munkatársaival együtt a virágok szerelmese.

Járainé Komlódi Magda - Kultúrnövények ​3.
A ​sokhasznú növények főleg trópusi, szubtrópusi fajainak újabb tarka csokrát gyűjtöttük össze olvasóinknak, folytatva ezzel a sorozatban a Kultúrnövények 1-2. és a Fűszernövények című köteteinket.

Járainé Komlódi Magda - Pannon ​Enciklopédia - Magyarország növényvilága
A ​Pannon Enciklopédia-sorozat harmadik kötetét tartja `kezében` az olvasó. Úgy véljük, hogy a szép sikert aratott A magyarság kézikönyve és A magyarság története után, a Magyarság növényvilága is elnyeri olvasóink tetszését. A maga nemében páratlan ez a szép kötet: könyvkiadásunkban még soha nem jelent meg olyan munka, mely hasonlóan sokoldalú, modern megközelítésben, a teljesség igényével mutatta volna be hazánk növényvilágát. A sorozat jelen kötete hagyományainkhoz híven - ezúttal is kiváló szakemberek közreműködésével, több száz ritka fotóval, rajzzal, térképpel, illusztrációval mutatja be tárgyát. A könyvet készítő szakembergárda tudása a garancia arra, hogy a Magyarország növényvilága nemcsak az érdeklődő laikusoknak, gimnazistáknak, egyetemistáknak bizonyul hasznosnak, de esetenként a kutató szakember is találhat benne olyan információkat, melyekkel másutt még nem találkozhatott.

Járainé Komlódi Magda - Növényi ​csodák
Tartalom: Boszorkányság, ​varázslat, alkímia A szerelem és termékenység virágai Művészetek ihletői Lidércfények, éjszakai "pillangók" Amit rosszul tudunk Ősi illatosítók, szépítőszerek Szent növények, vallási szimbólumok.

Horánszky Andrásné - Járainé Komlódi Magda - Növényrendszertani ​praktikum
Évszázadunkban ​bőséges kínálat alakult ki növénytani gyakorlati könyvekből, úgynevezett praktikumokból, de növényrendszertani témára specializálódott művel annál kevésbé találkozhatunk. A könyv a növényrendszertan elméleti oktatásához szorosan csatlakozó gyakorlatokhoz hivatott segítséget nyújtani, melyet a felsőoktatásban tanulók részére ajánlunk.

Járainé Komlódi Magda - Kultúrnövények ​2.
Földünkön ​240000 virágos növényfaj él, s ebből kb. 1800 a termesztett. Régészeti leletek tanúsítják, hogy kultúrnövényeink eredete az emberiség sok évezredes történetének hajnaláig nyúlik vissza. Kisázsiai ásatásokból a növénytermesztés több mint 9000 éves emlékeit (magvakat, őrlőköveket, mozsarat) tárták fel, bizonyítván, hogy Mezopotámia a gabonakultúra bölcsője volt. A Tigris és az Eufrátesz folyók termékeny síkságán búza-, árpamezők, borsóföldek és pisztácialigetek zöldelltek. Ősi sumér agyagtáblák írásai tanúsítják, hogy Babilónia népe már 7000 évvel ezelőtt malátakenyeret evett, és árpasört ivott. 5000 éves egyiptomi királysírokból gabona-, zöldség- és salátanövények magvai, gyümölcsök és fűszerek maradványai, kender és len rostjai, olajos magvai kerültek elő. A múmiákat burkoló lenvásznak finomsága fejlett rostkészítés- és szövéstechnikáról, a sírkamrák falán megörökített jelenetek a virágzó gabonatermesztésről tanúskodnak. A legősibb egyiptomi képírásjel a három gabonaszem. Több ezer éves lepénydarab bizonyítja nálunk is, hogy már az Aggteleki-barlangban élt kőkorszaki ember finom csemegéje a gomborka olajos magvaival megszórt lepény volt. Az ember először gyűjtögette táplálékát. A mérsékelt övön a téli élelemről is gondoskodnia kellett, s kezdetben az állatok meglesett raktárait fosztotta ki. Később maga is raktározott, de a nehezen gyűjthető élelmet még sokáig az állatoktól szerezte. Az észak-amerikai dakota indiánok például rendszeresen kukoricára cserélték az egerek földimogyoró-raktárait. Így könnyen ínyencfalatokhoz jutottak, s az állatok sem pusztultak el. A gyűjtött magok a tanyahelyen elszóródtak, kikeltek, teremtek. Talán e véletlen siker késztette az embert arra, hogy a fáradságos, bizonytalan gyűjtögetés helyett a földbe vájja kőszerszámait, s most már tudatosan vesse el, válogassa ki s nemesítse a növények magvait.

Járainé Komlódi Magda - Kukoricaisten ​gyermekei
"Régóta ​vágytam Mexikóba. Mindig érdekelt sokoldalúsága, a hihetetlen nagy ellentétek és a soha nem látott egzotikumok. Milyen lehet az az ország, ahol havasok magasságában, trópusi dzsungelek sűrűjében, napégette kaktusz-sivatagokban és óceánba nyúló iszapos mangrovékban járhatok, érdekelt az a táj, ahonnan a klasszikus örökléstani kísérletek révén világhírűvé vált virág, a csodatölcsér származott. Vonzott, hogy itt van a Föld legnagyobb belső területű piramisa, egyik legöregebb fája, a mezo-amerikai indián kultúránk legtöbb halott emléke és élő hagyománya. Kíváncsi voltam arra a népre, amelynek ősei először kosárlabdáztak, először ízlelték a csokoládét, először illatosítottak vaníliával és először hódoltak a dohányzás és a rágógumizás szenvedélyének. Érdekelt az az ország, ahol Földünk harmadik legfontosabb gabonája, a kukorica született, ahonnan annyi szép virágunk és fontos hasznonövényünk származott, s ahonnan a radírgumi és a kaktusz világhódító útjára indult. Szerettem volna megismerni annak a népnek az utódait, akiknek természetismerete, növényszeretete, virágkultúrája ősibb és gazdagabb volt az európainál, s akiknek földje még ma is kincseket őriz: az ősi kultúrák még fel nem tárt becses értékeit és modern világunk fekete aranyát, az olajat. Érdekelt, hogyan élnek ma azok az emberek, akiknek ősei ezrével áldozták fel isteneiknek embertársaikat, akik képesek voltak isteneik kedvéért önként is kútba, tűzbe ugrani, s akik oly tüzes hévvel s annyiszor harcoltak később szabadságukért, függetlenségükért. Botanikus vagyok. Szeretem a természetet, és érdekelnek az ember kulturális alkotásai. Könyvem nem útikalauz és nem természettudományi leírás. Csak azt mondom el benne, amit Mexikóban átéltem és amit érdeklődésemnek megfelelően láttam. "