Ajax-loader

Fiziker Róbert könyvei a rukkolán


Fiziker Róbert - Leleplezett ​történelem
Bécs, ​1913. A képei eladásából élő operarajongó hobbifestő, egy férfiszállás huszonnégy éves lakója a nagynémet egység megteremtéséről ábrándozva felszáll a Münchenbe tartó vonatra. A negyvenöt éves szárnysegéd, szabadidejében ugyancsak az ecset és a paletta rabja, arcképet fest uralkodójáról és megfogadja, hogy őt híven szolgálja és akár az életét is adja érte. A lelkes régiséggyűjtő trónörökös a Belvedere-kastélyban az ötvenedik születésnapjára készült emlékérmet nézegetve a soknemzetiségű Monarchia átalakításán és a nagyhatalmi háborús konfliktus elkerülésén fáradozik. Huszonöt évvel később a király nélküli Magyar Királyság kormányzójává lett szárnysegéd barátként köszöntötte a Bécsbe visszatért festőt, a Német Birodalom kancellárját. A Szarajevóban meggyilkolt trónörökös fiait, akiket a Heldenplatzon őrjöngő tömeg első sorába kényszerítettek, hamarosan Dachauba deportálták. Huszadik századi históriák a Habsburgokról, Hitlerről, Horthyról és másokról, harminckilenc tételben elbeszélve..

Fiziker Róbert - A ​legendás borostyánszoba
A ​borostyánszobát a porosz király ajándékozta az orosz cárnak az 1700-as években, s története rendkívül fordulatos. A Szentpétervár melletti Carszkoje Szeló-i Katalin-palota adott otthont a pazar borostyánkő borításnak. A II. világháború idején a németek úgymond hazavitték, majd a harcok során nyoma veszett. Húsz éven át tartó munkával újjávarázsolták a műkincset, amely újra látható, és szebb mint valaha.

Fiziker Róbert - Németh István - Ausztria ​a 20. században
Ausztria ​és Magyarország 1867–1918 között államszervezetileg is kapcsolatban állt egymással. Az első világháborút lezáró békeszerződések nyomán azonban útjaik és történelmi fejlődésük elvált egymástól. A 20. század első harmadában a két ország európai szintű gondolkodói részéről ugyan több kísérlet történt országaik közelítésére és a dunai térség államainak együttműködésére, de a nagyhatalmi politika és a nemzeti rivalizálás végül meghiúsított minden összefogást. 1945 után Magyarország szerencsétlenebb helyzetbe került, mert 1991-ig a szovjet megszállási-, illetve befolyási övezet része maradt. Ugyanakkor Ausztria négyhatalmi megszállása az 1955-ben aláírt államszerződéssel és katonai semlegességével kedvező irányba fordult. Mivel a szovjet megszálló csapatok is elhagyták az országot, így már annak teljes egésze – gazdaságilag és politikailag egyaránt – nyugati irányba fordulhatott. Mivel az osztrák példa egy év múlva Magyarországon is célként merült fel, Ausztria lelkiismeret-furdalást érzett az 1956. októberi magyar felkelés szovjet leverése miatt. Ezért rendkívül humánus menekültügyi politikát folytatott a „vasfüggönnyel” elzárt Magyarország lakosaival szemben. 1989 nyarán pedig már közösen vettek részt a „kerítés” felszámolásában, az NDK állampolgárainak nyugatra menekítésében és vele a német egyesítéshez vezető folyamat egyengetésében. A két ország végül az Európai Unióhoz való csatlakozással (1995, illetve 2004) foglalta el szerves európai pozícióját. Az „osztrák út” sikerét jelzi, hogy 2009-ben Ausztria egy főre jutó GDP-je 45 686 amerikai dollár volt, amellyel a 9. helyet foglalta el a világban. Magyarország ugyanekkor 12 914 amerikai dollár GDP-vel a 47. helyen állt. Magyar szerzők először vállalkoznak a szomszédos ország 20. századi történetének és a magyar–osztrák kapcsolatoknak objektív bemutatására.

Fiziker Róbert - Habsburg ​kontra Hitler
Legitimisták ​az anschluss ellen, az önálló Ausztriáért A két világháború közötti Ausztriában az anschluss kérdése folyamatosan napirenden volt. Miközben 1918. november 12-én az új osztrák köztársaság önmagát a "Német Birodalom alkotórészének" nyilvánította, néhány száz méterrel arrébb, az Operánál egy kis csoport a Habsburgok fekete-sárga zászlaját tűzte ki. A huszadik századi "nagynémet egység" megakadályozását a hivatásrendi rezsim mellett a következetesen náciellenes és az osztrák államiságot igenlő legitimisták emelték a misszió szintjére. Jelmondatuk így hangzott: "Aki meg akarja menteni Ausztriát, annak H-t H-val kell legyőznie." H-t, azaz Hitlert, H-val, azaz a Habsburgok restaurációjával - osztrák, esetleg osztrák és magyar területen. A királypárti propaganda és a Habsburg-mítosz állami szintű felelevenítése a kormány belpolitikai megerősödését és az ország külpolitikai elszigetelődését eredményezte. Bár a reálpolitikai megfontolások végül nem engedték érvényre jutni ezt a látens tradicionalizmust, a monarchisták tevékenységének is köszönhető, hogy a Németországtól történő elválás a háború végén magától értetődőnek számított. A könyv izgalmas olvasmány minden, a 20. századi európai történelem, a jog- és politikatörténet iránt érdeklődő olvasó számára.

Kollekciók