Ajax-loader

Pünkösti Árpád könyvei a rukkolán


Pünkösti Árpád - Kék ​egér
Csak ​egy egértársa volt elhagyott anyámnak. A kis kópé dolgozatjavítás közben jelent meg az albérleti asztalon. Anyám megkínálta egy morzsányi uzsonnával, de a társbérlő elszaladt, ám reggelre eltűnt az egérfalat. Hosszas csábítással olyannyira kezes lett, hogy amikor anyám asztalhoz ült, jelentkezett a járandóságáért. Végül ott falatozott az asztalon. Anyám halála előtt ellágyulva említette: – Csillogott a kis cipőgombszeme! Nekem is kék egy egér. Kéne. Bár van egy ezüst galléros, fekete; ő fut az íróasztalomon mások sorsa, élete – az életem? – morzsáiért, ám „ereiben” áram folyik. Más lenne egy érző lénnyel. Az évek során összeegerészett halandóim mindegyike lehetőségekkel élni képes, lehetőségeket teremteni tudó ember. Túlélők. Talpra állók. Adj hozzá jó adag ambíciót, meg tehetséget, bármifélét. Inkább örökölnéd? Akkor sem másolhatod. Mind egyedi. Csupán a legyőzhetetlenség azonos. Hát ilyesmik sorakoznak bévül: a felhős, ám szivárványos életek meg fekete-fehér képek.

Pünkösti Árpád - Pofa ​be!
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pünkösti Árpád - A ​kereszt gombja
Az ​irgalmas rend római generálisa osztrák gyámságba adta a kihalóban lévő magyar rendet. 1951-ben államosított kórházuk maradjon csak az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) kezelésében vagy nyolcvan évre, aztán majd meglátják. Ám a mi atyánk belépett a rend három aggastyánja mellé, mert ha a törvény engedi, ő bizony visszaszerzi azt a kórházat! És ilyen-olyan hivatalnokok, bal- és jobboldali kormányfők és a Kánaán eljövetelével leginkább elkábított orvosi kar segítségével sikerült kettévágni a jobbára az irgalmas kórházra épült és jól működő ORFI-t. Két szegényt csináltak. Történetünkben jól egymásra talált a politika, az egyház és az egészségügy (az orvosi kar). Mindhárom szereplő önmagában is magyarosan egyedi; hárman együtt csodákra képesek. Minimum két kor-házra. Pünkösti Árpád

Pünkösti Árpád - Rákosi ​bukása, száműzetése és halála
1953 ​nyarán, Sztálin halála után a Kremlben közölték a moszkvai óhajokat buzgón túlteljesítő Rákosi Mátyással és társaival, hogy majdnem minden rossz, amit addig tettek. Alapvető változásokra van szükség a gazdaságban, sőt a törvénytelenségeknek is gátat kell vetni. A kormány élére Nagy Imrét állították, megnyíltak a börtönök. Rákosi úgy szeretett volna változtatni, hogy minden maradjon a régiben. Mert ráébredt, hogy egyetlen mentsvára a hatalom. Ha elveszti, leleplezik. A szovjetek megbátorodtak attól, hogy mögöttük ott a halott Sztálin, akire mindent rákenhetnek. Rákosi vagy Gerő mögött azonban csak Rajkék meszesgödre volt. Az anekdota szerint Rákosi megszeppent, és elment a jósnőhöz. - Rákosi Mátyás vagyok - mutatkozott be. - Jézusom! Csak nem a jövőjére kíváncsi? Erről az ő 1953 utáni jövőjéről szól Pünkösti Árpád Rákosi-trilógiájának befejező kötete. Ha a tények kifacsarása művészet, Rákosi a politika Picassója. Cinikus volt. Miközben hidegvérrel csukatott le tízezreket, s végeztetett ki százakat, viccelődött, hogy az ellenség hullája jó szagú. Számos példája ismert fantasztikus memóriájának. az adatzsonglőr épp moszkvai beszámolója során mégis elvét két alapadatot: a letartóztatottak és a katonák számát. Kiderült, minél korlátlanabbá vált uralma, annál felületesebb lett, igénytelenebb önmagával szemben. Öregedett a hatalma, mely 1956 júliusában úgy ért véget, hogy hajnalban jakut feleségével és három kis bőrönddel felkapaszkodott a "tyihod"-nak (lajhárnak) becézett repülőre, és visszatért Oroszországba - életfogytig tartó száműzetésbe. 1956 forradalma jobbára az ő "műve" volt, ám apaságát nem volt hajlandó elismerni, bármilyen remek lett is a gyerek. Élete végéig feltámadást akart. A saját feltámadását. Száműzetésben halt meg 1971-ben Gorkijban. Az őt "hazaváró Magyarországra" már csak az urnája érkezett meg.

Pünkösti Árpád - Egyperces ​Fischerek
"Ki ​a fene ismeri Fischer Pistát? - kérdi a könyvkiadó vezetője. Megtanulva fischerül, tudom, hogy élete és dokumentumfilmes munkássága betakarja Erdélyt, Romániát, a Szovjetuniót utódállamostól, továbbá Németországot - ezeket a nekünk fontosabb helyeket. Ráadásul Magyarországhoz féltucatnyi film is köti, élt itt kilenc évet Anglia - India, Amerika, a dél-tengeri szigetvilág csak ráadás. Ahogy a szerencse is. Áldassék a sors, hogy összehozott vele - 2009 őszén. (...)" (Részlet a könyvből)

Pünkösti Árpád - Kiválasztottak
Pünkösti ​Árpád ténygazdag könyve a téeszelnökökről szól, az 1948–1988 között eltelt idő "kiválasztottjairól", akik egyszer alulról, máskor felülről kapták a megbízatást. Csupán egy megkülönböztetett társadalmi csoport bemutatására vállalkozna a könyv? Szó sincs róla. A bérezési eljárás megújításáért, a munkaegységrendszer megszüntetéséért, az önálló gépvásárlás jogáért, a melléküzemágakban megvalósuló "kiegészítő tevékenységért" folytatott küzdelmek messze túlmutatnak önmagukon.

Pünkösti Árpád - Szeplőtelen ​fogantatás
A ​szerző a rendszerváltás egyetemi ifjúsági előtörténetében 1969-ig, a Rajk szakkollégium alakulásáig nyúl vissza. Terítékre kerül az 1981-es Befőt, az Illés-koncert, a Neoprimitív együttes. Feltűnik Alcsút, Felcsút, egy lelkes úttörő, majd KISZ-titkár és konok katona...Orbán Viktor és társai történetét az 1989-es Nagy Imre újratemetésig kíséri végig a kötet, százötven kor- és sorstársuk, ellenfelük, mesterük visszaemlékezésével. Nemcsak a róluk szóló besúgói jelentéseket ismerhetjük meg - például a kísérletet Orbán Viktor beszervezésére -, hanem az egész politikai bizottság, közöttük Kádár János (de az akkor KISZ-vezető Gyurcsány Ferenc) véleményét is erről az "ellenzéki, ellenséges" gárdáról.

Pünkösti Árpád - Rákosi, ​Sztálin legjobb tanítványa
Uralkodása ​idején Rákosi Mátyás nemcsak a "magyar nép bölcs vezére", hanem Sztálin legjobb, legodaadóbb magyar tanítványa is volt. Stréber. Ezt az egyetlen szavas jellemzést hajdani tanára, a költő Babits Mihály írta róla,aki 1906-ban latinra tanította. Pedig RM törtetése, mindenáron való érvényesülni akarása évek múltán derült ki igazán: hatalmának tombolásakor vált súlyosbító körülménnyé, amikor nemhogy az országot, a saját villáját is börtönné változtatta. A köztársaság elnökét, majd a politikai rendőrség hírhedt vezetőjét, Péter Gábort is ott fogatta le, sőt fél éjszakán át "atombiztos óvóhelyén" őríztette. Magyarországon soha nem büntettek, állítottak bíróság elé és tartottak börtönben, internálótáborban annyi embert, mint a Rákosi-kor csúcséveiben: 1949 és 1953 között. Nem csupán a disznóvágás volt bűn, hanem a munkahelyváltás, de a viccelődés is. Egy-egy vicc "tarifája" hat vagy húsz hónap börtönbüntetés is lehetett, attól függően, hogy egy "megtévesztett" munkás vagy egy "osztályidegen" - értelmiségi vagy a két segédjét kizsákmányoló szabómester- adta-e elő. Rosenfeld József bácsaki terménykereskedő tehetséges negyedik gyermeke lehetett volna hat nyelven beszélő sikeres külkereskedő vagy katonatiszt, netán bankár, de akár a munkásmozgalom mártírja is. Mindezek helyett Rákosi Mátyás többek között mártírgyártó lett, egy sikertelen modernizációs kísérlet vezére. Fogoly maga is. Egy gyermekkora idején még igen vonzó, de a torzulások ellen védtelen eszmerendszer foglya a huszadik században.

Pünkösti Árpád - Vörös ​vándorlámpás
A ​publicisztika könnyen elavul, ez az ára annak hogy szorosan kapcsolódik az emberek napi izgalmaihoz, hevesebb érdeklődést vált ki, mint más műfajú írás szokott. Különösen az utóbbi időben végbement közéleti változások következében fakulhatott meg egy-egy riport valóság feltáró merészsége, egy-egy kérdésfelvetés célzatossága. Pünkösti Árpád riportgyűjteménye nem fakult meg. Részben azért nem, mert mindig egy-egy emberre tapadt rá a figyelme, annak sorsát, helyzetét, megnyilvánulásait írta le, s a megjelenített életanyag nemcsak valami aktuális társadalmi vagy politikai vélemény szemléltetését szolgálta, hanem önálló atmoszférája támadt, s némelyik akár novellaként is olvasható. S minthogy pontos híradások ezek a riportok sokakat érintő jelenségekről, folyamatokról, a kor dokumentumai lettek. Hatásukhoz hozzátartozik, hogy ha megváltozott is mára a nyilvános vélekedés a Pünkösti által gyakran feltárt káros előjogokról, előítéletekről, még nem változott meg eléggé ez a társadalmi gyakorlat, mely kitermelte őket. A kötet első ciklusában a legszemélyesebb gondok, tragédiák, vagy egyszerűen csak groteszk helyzetek érzékeny, egyszersmind tárgyilagos krónikása Pünkösti Árpád, akinek van szeme a szülő nélkül felserdült gyermekekre, az otthoni környezetében is bestiális katonatisztre, vagy például az itt felnőtt, majd visszahonosodott görögök furcsa "magyarságára" s van szeme az öngyilkosok búcsúleveleire. A második ciklus a társadalom és az egyén, a hatalom és az egyén összeütközését kíséri figyelemmel. A címadó riportregény pedig (fiktív helyszínnel, nevekkel) a középszintű vezetők egymás közötti, személyeskedő csatározásairól ad képet.

Pünkösti Árpád - Ím, ​béjöttünk nagy örömmel
1950. ​január negyedikén a Mikola néven újonnan szervezett dél-alföldi tanyaközpontban ismeretlen tettesek megölik a helyi pártszervezet titkárát. Az ügy országos jelentőségűvé válik, amikor kiderül, a gyilkosságot egy kulákbanda felbujtására egy magát jugoszláv állampolgárnak mondó tettes követte el. A rossz minőségű homokföldeken gazdálkodó falu lakóit sokáig elkíséri a bélyeg: gyilkos falu, kulákfalu. A felszabadulás előtti évek szegényparaszti sorsát, a földosztás utáni, majd az ötvenes éveket, azután a kollektivizálás, a konszolidáció idejét, végül pedig napjainkat bemutató dokumentumregény hőse egyszerű parasztasszonyból lesz tanácselnök, pártkongresszusi küldött, majd országgyűlési képviselő. Elbeszélésének emberi és történelmi hitelét mindvégig megőrzött egyszerűsége, őszintesége és visszafojthatatlan igazságvágya adja meg.

Pünkösti Árpád - Rákosi ​a hatalomért
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pünkösti Árpád - A ​kor szerelme
Pünkösti ​Árpád rendszerváltozás utáni - a Népszabadság és a Mozgó Világ lapjain megjelent - publicisztikáiból válogatta a kötet anyagát. A szerző vérbeli újságíróként, jó "szimattal" választja meg az olvasókat megkapó riporttémáit, a figurákat, a neves vagy csak érdekes alakokat, akikről kedvvel rajzol portrét. ; Írásainak van egy szűkebb és egy bővebb jelentése: - mint színes mozaikkockákon - "korunk szelleme" csillan meg, ugyanakkor a felrajzolt sorsok, életutak nyomvonalai vissza is vezetnek a közelmúltba, a diktatorikus vagy lazultabb szellemű magyar szocializmus évtizedeibe. Az öt tematikus fejezetbe rendezett kötet élén érdekes, különös alakok arcképeit hozza a könyv - köztük leljük Balczó Andrásét, a "küldetéses" emberré lett sportolóét, azután egy miniszteri tanácsosságtól az uszodai kabinosságig tartó életút képét, még 1990-ből a különc életvitelű költő, Simonyi Imre portrévázlatát. A papi ; hivatást érintik, lelkészek életútjait villantják fel az Ökumenia cím alá csoportosított riportázsok. Ezt követő írásaiban az egészségügy problémái körül "köröz" a szerző, hol a tüzetes tényfeltárás, hol a személyes élmények alapján született cikkekben - orvosok, ápolónők arcélét nyújtva, statisztikai táblázatokkal igazolva és kiegészítve mondandóját. Az egykori szocializmussal, a Rákosi-korszak áldozataival, pereivel, vezetőivel függ össze egy következő riportegyüttes - élén az agónia előtt álló Aczél György és az egykori ellenzéki író, Konrád György bizarr találkozásának megjelenítésével. A záró ciklusban érdekes, a politikai változásokkal összeszövődő szerelmi kapcsolatokról vallatja az újságíró riportalanyait. ; Megértés és beleérző képesség, némi irónia, illetve a vagy-vagyok, a merev politikai ítélkezések, kirekesztések kerülése jellemzi a szerző mentalitását, publicisztikusi alapállását. - Újságolvasóknak, a mai társadalmi, politikai jelenségek iránt érdeklődőknek lesz érdemes ajánlani.

Pünkösti Árpád - Rákosi ​a csúcson
Az ​Ünnepi Könyvhét kiadványa ; A kötet előzménye, az életrajzi monográfia első része 1948-ig, a kommunista hatalomátvételig tárgyalta Rákosi Mátyás - gazdag forrásanyag alapján feldolgozott - életrajzát. Pünkösti, aki sok-sok nyomtatott korabeli és későbbi forrást vizsgált át, és jórészt teljesen ismeretlen levéltári anyagokat dolgozott fel, itt az MDP vezetőjét, a róla elnevezett korszak csúcsemberét mutatja be, az 1948-1953 közötti években. Ez a Rákosi-biográfia szükségszerűen a sztálinista diktatúra vezetőinek szociográfiáját is adja. Pünkösti jól ír, és a tárgyalt öt év eseményeit arányosan (bizonyos esetekben a zsúfoltsággal is küzdve) adja elő. Külön főrészt szentel a Rajk-pernek. Egy ötrészes fejezet megpróbálja - korabeli tanúk, emlékezők segítségével - megeleveníteni a magánembert, Rákosi személyes valóját, egyre torzulóbb karakterét. Megismerjük Fenyicskát, Rákosi feleségét, a "kerámikust" is, a pártfőtitkár szabadság-hegyi villájának színtereit. ; A könyv biztosan kelendő lesz: sokan érdeklődnek és joggal a kommunisták magyarországi történetében oly jelentős szerepet játszó diktátor iránt. Fontos része a könyvnek a háromrészes Függelék, különösen annak első része (Olvasmányok, források) és a harmadik (Névmutató), hiszen ez az első, teljesnek tekinthető Rákosi-biográfia nagyon sok más személyhez is vezet: a kor sok vezető politikusa szerepel benne, akár a hatalom részeseként, akár tanúként, akár áldozatként. A kötet, akárcsak előzménye, valószínű keresett lesz: egy több évtizede lappangó sötét legendárium nyeri el általa a maga reális, értelmezhető dimenzióit.

Pünkösti Árpád - Vasalt ​ruha mángorolva / Meghúzom magam
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Pünkösti Árpád - A ​Horn
Messziről ​indult. A becsvágya tette alkalmassá arra, hogy nagy ívű pályát fusson be. Akik felnőttként élték meg a rendszerváltást, ismerik Horn Gyula nevét. Tudják, hogy Magyarország külügyminisztere, majd miniszterelnöke volt. Tudják, hogy fontos szerepet játszott abban, hogy 1989 szeptemberében a magyar kormány kiengedte Nyugat-Németországba a Magyarországra menekült keletnémetek tízezreit. Személyiségét és fiatalkori tetteit ellentmondásosan ítéli meg az a közvélemény, amely csak a hírmorzsákat rakja össze. Akik közelebbről ismerik, állítják: politikusnak született. Elszánt volt, szívós, tájékozott, csavaros észjárású, ütésálló, jó csapatépítő, és mert nemet mondani. Nagy sakkjátékos volt a szó valódi és átvitt értelmében. A józan meggondolásokra alapozva makacsul és következetesen hozta meg a döntéseit, de hogy közben volt-e magánélete, csak sejteni lehetett. Emberi vívódásairól, családjáról, feleségéről, lányáról, fiáról, unokájáról, akivel szívesen sakkozott, még ennyit sem. Ez a könyv többet és mást mutat meg arról az emberről, politikusról, aki kitörölhetetlenül beírta magát a magyar történelembe. A könyv különlegessége, hogy egyes részein elhelyezett QR-kódok használatával az olvasó az okostelefonján tizenegy, egykori film- és híradófelvétel részletét nézheti meg.

Pünkösti Árpád - A ​kihegyezett ember
Ennek ​a kötetnek az írásai 1966 is 1979 között készültek, s egy korszak, az utóbbi másfél évtized tablóját rajzolják fel a régi és új, a beidegződések és a változó valóság, nemritkán a presztízsféltés és a valódi közérdek harcának ábrázolásán keresztül. Pünkösti jobbító szándékú, elkötelezett, indulatos ember, ugyanakkor igényes, körültekintő publicista: írásaiban lehetőség szerint egy-egy esemény minden részesét megszólaltatja, akár évek múlva is visszatér a helyszínre, s bár állásfoglalása egyértelmű, a következtetések levonását javarészt az olvasóra bízza. Témái nem feltétlenül "nagy ügyek" - talán ezért is oly ismerősek -, de mindig alkalmasak arra, hogy önmagukon túlmutatva társadalmi életünk lényegi kérdéseire világítsanak rá, még akkor is, ha ehhez kényes dolgokat is érinteniük kell.

Pünkösti Árpád - Az ​alsó fiók
Van ​a bőrkötéses családi fényképalbumban egy közös kép apámról. Laci bácsiról és rólam. A helyszín feltehetően a Felvidék - talán az egyik kirándulásunk a Pozsállóra -, a háttérben hegyek. Apám hátizsákkal a hátán fél térdre ereszkedett a fűben, én a másik térdének támaszkodva nézek a gépbe - anyámra? -, és a szintén hátizsákos, de álló Laci bácsi és apám kezet fognak. Baráti fotó. De a történtek ismeretében úgy is olvasható a kép, hogy a térdeplő most ajánlja fel asszonya után a gyermeket is a másik férfinak. Apám fejtartása, Laci bácsi ragyogó mosolya, a szertartásos kézfogás, mind, mind ezt sugallja. A történet folytatásáról nem is beszélve.

Kollekciók