Ajax-loader

Fodor Sándor könyvei a rukkolán


Fodor Sándor - Fodor Sándor - Önarckép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Sándor - Fodor Sándor - Önarckép
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Sándor - Mit gondol az öreg pisztráng?
A kötet felöleli a szerző valamennyi alkotói korszakát. Vannak benne az ötvenes évek elején írt novellák, és olyanok is, amelyek a múlt évben keletkeztek. A való világ köznapi történései, az emberi lélek rezdülései szólalnak meg ezekben az írásokban.FODOR SÁNDOR 1927-ben született Csíksomlyón, egyetemet Kolozsváron végzett. Több regény és elbeszéléskötet szerzője. Gyermekek számára írt, számos kiadást megért Csipike-regényeit sok nyelvre lefordították, színpadra alkalmazták. Fodor Sándort 2001-ben az Erdélyi Magyar Írói Liga elnökévé választották.

Fodor Sándor - A ​megálmodott ház
Fodor ​Sándor életmű-sorozatának első kötetét tartja kezében a tisztelt Olvasó. A megálmodott ház novellákat tartalmaz, melyeket az 1983-ban megjelent Tűzoltózenekarból és az 1991-es Az első hóból válogatott a szerző.

Fodor Sándor - Mosóteknőben ​a világ körül
"Kedves ​Barátaim, A mi szépséges tábori életünk az iskolaudvaron kezdődött. Felsorakoztunk hátizsákjainkkal és vártuk az autóbuszt, amely kiviszen bennünket a hegyek lábaihoz. Addig is hasznosan töltöttük az időt. Gondosan áttanulmányoztuk a természetjáró tizenkét pontját. Az első pont olyan nagyon szépen szól, hogy kívülről is megtanultam, mert így szól: "Szeresd a természetet, és áhítattal lépj ösvényeire"... Fülöpke beszámolója a tábori élet szépségeiről

Fodor Sándor - Kortársuk ​voltam - kortársaim voltak
"...olyan ​írókról, életművekről, esetleg művekről szeretném leverni a feledés porát, akikrtől, amelyekről semmit, vagy semmi jót sem hallunk manapság, akiket méltatlanul szánt feledésre a politikai türelmetlenség által diktált közöny...Nem vélemény akarok formálni róluk az olvasóban, csak felhívom a figyelmet arra, amit érdemes még fellapoznia a műből." (Fodor Sándor)

Fodor Sándor - Ki ​ez a… majdnem?
Anekdotagyűjtemény, ​amelyben az író a személyes élményeit meséli el, életének, családjának mosolyognivaló helyzeteit. Az írások betekintést engednek az erdélyi irodalmi élet kulisszatitkaiba is, a szerzővel együtt nevethetünk az erdélyi kortárs irodalom nagyjaival megesett humoros történeteken.

Fodor Sándor - Fújja ​a szél, fújja
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Sándor - Hol ​volt - hol nem volt
Történetek ​kezdő nagyapa koromból A nagynevű író azon meséi melyeket kedvenc unokájának, Krisztinának mesélgetett. (Mesevonat sorozat)

Fodor Sándor - Egy ​nap - egy élet
"Sokféleképpen ​megírhattam volna az életemet - ha más eseményeket, személyeket idéztem volna is, mást, lényegesen mást nem mondhattam volna, mint így, hiszen a koordináták adottak: szülőföldem, ahonnan elindultam, a város, az ország, amelyben élek... a nép, amelyhez tartozom, a barátaim, munkahelyem, családom - amelyből nem tudom, nem is akarom leírni a Kis Szökevényt... Talán az ő biztatására írtam meg ezt a könyvecskét, hogy ne maradjon a Sötétre mindaz, amit csak így, elsőszemélyes vallomásban mondhatok el magamról."

Fodor Sándor - Tíz ​üveg borvíz
Miként ​az Egy nap - egy élet: emlékezés és korrajz, vallomás és fikció ez a könyv - módszerbeni folytatása, "kronológiai" előzménye amannak. Hiteles térképe egy élet egymásra vetülő lelki és földrajzi tájainak, visszavonhatatlan vállalása a mába torkolló hagyományoknak és a tegnapokban gyökerező jelennek, tanúságtétel a gyermek- és ifjúkori emlékek egy életet besugárzó ereje mellett.

Fodor Sándor - Mária ​lábától a sündisznóállásig
'„Könyvemben ​mindent elmondtam az életemről, magamról, a környezetemről, lehetőleg gyűlölet nélkül. Most már – azt hiszem – túl vagyok a „sündisznóálláson”. Készülök oda, ahonnan elindultam: Mária lábához. Ha visszafogad.” Fodor Sándor legújabb könyve egyfajta számvetés: írói, emberi mérlege annak az időszaknak, amely a Mária lábánál megbúvó Csíksomlyótól vezetett a második világháborús lövészárkok sündisznóállásáig. A minden körülmények között megőrzött és átélt humánum áthatja e könyv lapjait is, és akárcsak a fodori életmű többi kötetét: ezt is felejthetetlenné, szívünkhöz közelállóvá teszi.'

Fodor Sándor - Csipike, ​a boldog óriás
A ​tartalomból: Csipike, a gonosz Törpe, Csipike és Kukucsi, Csipike, a boldog Óriás, Csipike és Tipetupa, Csipike és a gonosz Ostoba

Fodor Sándor - Képeslapok ​az Óperencián innen és túlról
Fodor ​Sándor azok közé a "világjárók" közé tartozik, akik céllal szeretnek utazni, mégpedig azért, mivel - mint e könyv bevezetőjében valllja - "ha igaz, hogy idegen országok megismerése, idegen népek életének, szokásainak a tanulmányozása valójában saját hazánk, népünk jobb megismerését szolgálja - hiszen mindent ezekhez, a magunkéhoz hasonlítunk -, úgy az is igaz, hogy minden újabb élmény, megismerés végső soron önismeretünket mélyíti". Képeslapjai több ilyen, céllal megtett utazásáról számolnak be, olyan utakról, amelyekre különböző időszakokban került sor, s az írót Moszkvába, Leningrádba, szovjet Üzbégisztánba, Angliába és az Egyesült Államokba vezették el. Ott szerzett élményeit osztja meg e könyvben velünk, a mi önismeretünket is mélyítgetve, hiszen utazás közben gondolatai mindegyre hazaszállnak, függetlenül attól, hogy éppen Szamarkand, London, New York vagy Miami utcáit járja.

Fodor Sándor - A ​csíksomlyói Ferences-könyvtár kincseiről
Részlet ​a könyvből: A csíksomlyói ferences kolostor könyvtárát tudományos és szakkörökben számon tartották, tudva, hogy számos régi kéziratos könyvet, ősnyomtatványt és más régi nyomtatványokat őrzött. A ferencesek nagy gonddal vigyáztak könyvtárukra, óvták meg évszázadokon át a romlástól. Csupán tájékoztatásul mondjuk el, hogy az Erdélyi Tudósító 1941. évi 4. számában dr. Baráth Béla kanonok 124 (százhuszonnégy), ebben a könyvtárban lévő ősnyomtatványt sorol fel. A csíkszeredai múzeum kiválóan képzett és ügyszeretetből jelesre vizsgázott könyvész-muzeológusa, Muckenhaupt Erzsébet megtalálta Constantin Könyvtár kézirattárában. A román professzor a Berlinben megjelenő ősnyomtatvány-katalógus (Gesammtkataog der Wiegendrucke) számára készítette lajstromát a Csíksomlyón fellelhető ősnyomtatványokról, valószínűleg dr. Baráth Bélával párhuzamosan. Karadja professzor felsorolásában 114 (száztizennégy) ősnyomtatvány-cím szerepel.

Fodor Sándor - A ​felnőttek idegesek
"Útközben ​arra gondoltam, hogy a gyermekkor tényleg nagyon szép kell hogy legyen, hisz minden felnőtt ezt mondja. Különösen az iskolai ünnepélyek alkalmával. Én azt hiszem, felnőttnek lenni nem lehet rossz. Ha rossz lenne, akkor bizonyára nem lennének felnőttek, vagy elbújnának valahová, hogy ne szenvedjenek a szemünk láttára. És ekkor furcsa dolog jutott eszembe, nem tudom, mitől. Arra gondoltam, mi lesz, ha majd egyszer - esetlegesen - én is író bácsi leszek, és le kell hogy írjam az én gyermekkoromat regényesen." Szerencsére Fülöpke - Fodor Sándor kisregényének hőse - nem várta meg, míg őt is felnőtté neveli az idő, hanem menten nekiült, és megírrta "boldog gyermekkorát". Fülöpke önéletírása és önvallomása ez a kötet, amely mélységes humánumával, szépséges nyelvezetével és szemléletének frisseségével minden bizonnyal csak növeli közkedvelt írónk eddig is tekintélyes olvasótáborát.

Fodor Sándor - Csipike ​és Kukucsi
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Sándor - Megőrizlek
Sírkövén ​csak ennyi áll: Eszti 1952-1970. Ami ezen túl van, az életet faggató iró dolga: felelni a nagykönyv kertelést nem tűrő kérdésére s azon túl a másikra: ki a tizennyolc éves, viruló szépségű és kedélyű kislány halálának oka? S a feleletet kereső író elindul abban a kisvárosban, amelyben Eszti él, örül az élet apró szépségének, s amelyben akadnak emberek, akik az ő örömét irigységből, rosszindulatból vagy egyszerűen csak pletykaéhes unalomból rosszra magyarázzák. De a kislány tragédiája nemcsak az ártatlanul halálba kergetett s a halálban is ártatlan ember tragédiája, hanem azé az emberé is, aki környezete álszemérmes előítéleteivel - a "felnőttek világával" - szembekerülve, nem képes e szembesítés terhét elviselni, s a megoldatlanként tornyosuló akadályok elől ugyanazzal a naiv "játékossággal" lép át a halálba, mint amely élete sok más egyéb cselekedetében is jellemezte. Igen, vannak dolgok, amelyekkel nem szabad játszani. Vannak pillanatok, amikor egy-egy cselekedet minősítését nemcsak önmagában, hanem a társadalmi látszataival, következményeivel együtt is vállalni kell. A nagykönyv kertelést nem tűrő kérdésére íme a felelős írói válasz.

Fodor Sándor - Napoleon ​(életkép)
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Sándor - Iszlám
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fodor Sándor - Csipike
Mekkorák ​vagyunk valójában? És mekkorának látjuk magunkat környezetünk tükrében? És jóságunk vajon mennyire kényszer, amely önértékelésünk kisszerűségéből fakad? Már gyerekként szembesülünk, ha meseszinten is, ezekkel a problémákkal és a játék, amely képes feloldani minden harcos ellentétet, Csipikében sem vall kudarcot. Lenyűgöző álomvilág, s bár gyerekekhez íródott, valahol a majdani felnőtthöz is szól játékosságával, tanulságaival, értékeivel. A kissé cinikus író a végén a mesét felolvasó apukákra, anyukákra kacsint és így búcsúzik: « mindenki sírt, nagyon szép volt. » Tartalom: Csipike, a gonosz törpe, Csipike és Kukucsi, Csipike, a boldog óriás, Csipike és Tipetupa, Csipike és a Gonosz Ostoba.

Fodor Sándor - A ​tizenegyedik üveg
Az ​életműsorozat harmadik kötete igazi katartikus élményt kínál az Olvasónak: kisregény és novellák vallanak az író vívódásairól, önzetlenül teszi érzelmei részesévé azt, aki értően fordul felé.

Fodor Sándor - Ki ​ez a...?
Ritkán ​adódik, hogy régebbi írásaimat - kiváltképpen azokat, amelyek könyveimből kimaradtak - újraolvasom. Nemrég véletlenül a kezembe került egyik - hosszú évekkel ezelőtt írt, talán éppen a legelső anekdotámnak a kézirata, az "Én is voltam kedvenc író"-é. Tetszett. Arra gondoltam, ehhez hasonló, de talán még csattanósabb történetem is akadna bőven és - nem utolsó sorban Király László unszolására, aki az UTUNK 6-os oldala számára kért anekdotát - hozzáfogtam hogy számbavegyem és lejegyezzem azokat a történeteket amelyekkel nemegyszer szórakoztattam vendégeimet-barátaimat. Megírtam hát - egy részüket átadtam Királynak és valamennyit csoportosítgatni kezdtem, téma, majd pedig kronológia szerint, de végül ezt a fajta csoportosítást (a megírás időpontja szerintit) elvetettem. Úgy láttam, tréfásnak szánt történeteim mögött valójában az én - tréfásnak éppen nem mondható - életem egy-egy mozzanata van, az egész kötet hátterében pedig ott boldogtalankodom én magam, fiatalon vagy őszülő fejjel. Rájöttem, hogy ez a gyűjtemény szerves része vallomásszerű önéletírásaimnak, amelyeket már több mint tíz éve írni és közölni kezdtem. Nem kívánom, hogy az Olvasó is így lássa. Beérem azzal, ha történeteimet olvasva el-elmosolyodik. Ha netán az egész könyvet végigmosolyogná, akkor talán már barátomként teszi azt le. FODOR SÁNDOR

Fodor Sándor - Mit ​gondol az öreg pisztráng?
A ​kötet felöleli a szerző valamennyi alkotói korszakát. Vannak benne az ötvenes évek elején írt novellák, és olyanok is, amelyek a múlt évben keletkeztek. A való világ köznapi történései, az emberi lélek rezdülései szólalnak meg ezekben az írásokban.FODOR SÁNDOR 1927-ben született Csíksomlyón, egyetemet Kolozsváron végzett. Több regény és elbeszéléskötet szerzője. Gyermekek számára írt, számos kiadást megért Csipike-regényeit sok nyelvre lefordították, színpadra alkalmazták. Fodor Sándort 2001-ben az Erdélyi Magyar Írói Liga elnökévé választották.

Fodor Sándor - Bimbi ​tábornok
"Bambu ​kíváncsiságát felkeltette a vékony csövű, idétlenül faragott botra emlékeztető valami, amit minden katona, sőt a tisztek egy része is viselt. - Mi ez? - kérdezte Taxnertől a Szato mellén csüngő rohamkarabélyra mutatva. Taxner, aki felhajtott két-három pohárral a jégkockás whiskyből, kedélyesen mosolyogva elkérte a kapitány fegyverét. Felnézett az égre: éppen egy vadlúd szállt feléjük, nem is túl magasan. Vállához kapta a fegyvert, célzott, és ráengedett a madárra egy kurta sorozatot. A madár megbillent egy kissé: szárnyából libegve szállt alá egy toll, de folytatta röptét. Bambu szempillantás alatt elkapta az egyik közelében bámészkodó pulykavadász fúvócsövét, magasba tartva szájához emelte, beléfuvintott- és a lúd leesett. A katonák ámultan hördültek fel. - Hát nem egyszerűbb ezzel? - mosolygott Bambu Taxner admirálisra."

Fodor Sándor - Büdösgödör
Nagyot ​csodálkoznak majd azok, akik esetleg e kis könyvecske elolvasása után kerülnek valamiképpen a kis székelyföldi mofetta közelébe, esetleg naponta be is járnak a "büdösgödörbe" - és nyomát lelik majd a "szakállas barát" legendájának, senkinek eszébe se jut, hogy valamiféle igazságtevőként emlegesse a gödröt. "Kitalált dolog", "hazugság az egész" - legyintenek, vagy legyinthetnek a helybeliek. Sajnos, nagyon ritkán van tárgyilagos, megbízható képünk a dolgokról, az emberekről. Ilyeneknek vagy olyanoknak látjuk őket, aszerint, hogy nekünk miképpen felel meg jobban. A szomszédasszony mosolya aszerint "pimasz", "kibírhatatlan", "kotnyeleskedő", "irigy", "kárörvendő" vagy "jaj, olyan kedves" - hogy milyen hangulatunkban látjuk. A hangulatunk diktálja az időjárás jelzőit is, ami szerint lehet az idő "szomorú", vagy csak egyszerűen "borús", "pocsék" - és "ígérhet egy kicsi áldott esőt" is. Én így láttam a Gödröt. Ahogy leírtam. És hogy a meglátásomat valamihez rögzítsem is: emberéletekkel próbáltam összekötni. Élettel és halállal - mert ezek hangulatunktól, beállítottságunktól, világnézetünktől függetlenül, biztosan léteznek. És mert így van, ezen a ponton nem hiszem, hogy bárki is hamisítással vádolhatna.

Fodor Sándor - Hány ​nyelven szól az ördög?
EGY ​KIS MAGYARÁZKODÁS Amikor 1991 tavaszán, kiváló pályatársam és barátom, Bajor Andor korai elhunyta után megváltam a Keresztény Szó szerkesztőségétől, Gálfalvi Zsolt kérésére rendszeresen kezdtem írni A Hétnek. A mulatságos mindjárt induláskor az volt, hogy előre kikötöttem: csak amolyan lírai jegyzetekre számíthatnak tőlem, politizálni nem szeretek - nem is tudok. Aztán Koloncaink rovatcím alatt kezdtem írni, mégpedig sűrűn politizálva: a diktatúra - örökségeiként" megőrzött beidegződéseinket, vonásainkat-szokásainkat pécéztem ki. Huszonhat ilyen írás után azonban úgy éreztem, kimerültem: rovatcímet változtatva - Üzenetek az úszó jégtábláról" jeligével folytattam a közírást A Hétben. Kiderült, hogy - bár eleinte tiltakoztam ellene - szinte csak közéleti témákba fogok. Megmámorosodtam a sajtószabadságtól, annak lehetőségétől, hogy nyugodtan elmondhatom a véleményemet, nincs már cenzúra, ami útját állhatná bármilyen mondanivalóm közlésének. Más lapokban is közölni kezdtem, a csíkszeredai Hargita Népében lett rovatom, majd rendszeresen írtam - írok - a kolozsvári Szabadságnak, és hetente megszólalok a bukaresti rádió magyar adásában is. Egy könyvecském már meg is jelent 1997 decemberében a Hargita Népében, Levelek hazulrólhaza címen, egy esztendő folyamán közölt írásaimból a Pallas Akadémiánál, amelyeket az egyházi vonatkozású cikkeimmel, rövid tanulmányaimmal egészítettem ki. A kötet címén ne tessék csodálkozni. Közel 70 éves koromban tudtam meg, hogy tulajdonképpen az ördög nyelvén beszélek/írok,amikor magyarul teszem. Így is jó. Ha a Fennvaló ezt a nyelvet ajándékozta nekem, hálás vagyok érte - és ragaszkodom hozzá.

Fodor Sándor - Nehézvíz
Kétperces ​interjú Fodor Sándorral Eddigi írásai és főleg a _Büdösgödör_ után olvasóit bizonyára meglepi a _Nehézvíz_, ez a humoros-szatírikus kisregény. Mi ez a pálfordulás kedves Fodor úr? - Pálfordulás? Csak látszatra. Hiszen eddigi novelláimban, kisregényeimben, mint annyian mások, én is többé-kevésbé magamat, valamelyik „jobbik én”-emet igyekeztem megírni. Mert az embernek több „jobbik én”-je is van. Ilyen értelemben a _Nehézvíz_ egyenes folytatása ennek a tradíciónak. Én ugyanis nemcsak az okos, tisztességes, gyötrődő-tépelődő embereket szeretem. A harcos ostobákat is irigyen bámulom. Talán azért, mert az utóbbi tulajdonságból bennem is jó adag lenne, sajnos azonban hiányzik a lélek egyensúlyát biztosító magabiztos agresszivitás. És mert hősömet, Korobal szerkesztő urat egyéb, bennem is jócskán tenyésző tulajdonság mellett harcos magabiztossággal is felruháztam, szeretném hinni, hogy talán sikerült megrajzolni benne idealizált „én”-emet. - Önmagával gúnyolódik? - Csakis. Így legalább nem kell attól tartanom, hogy aki esetleg találva érzi magát, az feljelent, névtelen levelekkel bombáz, megfenyeget, vagy ami még rosszabb – kioktat. - Ezek szerint nem tart attól, hogy valaki önmagára ismerhet a Korobal szerkeztő úr alakjában? - Olyan okos embert még nem láttam, aki egy ostoba fajankóban magára ismert volna...

Fodor Sándor - A ​vén bajuszos
Ifjúsági ​regény, amely ötletes, olvasmányos módon köti le a fiatal nemzedék figyelmét. A kalandos történetszövésből természetesen nem hiányzik az a tanítóigyekezet, amely visszafogottan ugyan, de jelen volt a Csipike-történetekben is.

Fodor Sándor - Tűzoltózenekar
Fodor ​Sándor novellistaként mutatkozott be ezelőtt jó három évtizeddel, s bár időközben több regényt is olvashattunk tőle, a rövidprózához azóta sem lett hűtlen. "Következetes, kitartó munkával, látványos fordulatok nélkül jutott el önálló hangjához, a szülőföld szellemét őrző, intellektuális elbeszélésekhez" - írja róla egy irodalomtörténeti kézikönyv, ám ez az értékelés természetszerűleg hiányos, hisz nem vonatkozik szerzőnk utóbbi években írott novelláira, melyek most jelennek meg először kötetben, s Fodor Sándor írói világának folytonos tágulását, művészi eszköztárának a szatíra és pamflet elemeivel való gazdagodását példázzák.

Fodor Sándor - A ​merénylő
E ​könyvből a romániai magyar író elbeszéléseinek, novelláinak színe-javát ismerheti meg a hazai olvasó. Fodor Sándor sokoldalú író; kötetében a balladai hangvételű írásoktól a paraboláig, az életképektől a szatíráig mindent megtalálhatunk. Elbeszélései - melyek erősen kötődnek az erdélyi tájhoz, az ott élő emberekhez - mindenekelőtt szerzőjük lélekábrázoló képességét, mély humanizmusát dicsérik, s közülük a legjobbak, mint például A merénylő, de még inkább A feltámadás elmarad című példázat az egyetemes magyar prózát is gazdagítják.

Fodor Sándor - Az ​első hó
Amióta ​eszemet tudom nem volt cím-problémám. Az írások-könyvek szinte maguk sugallták – én csak lejegyeztem. Jól sikerültek-e vagy sutáknak bizonyultak – nem én vagyok hivatott eldönteni. Valamikor kizárólagosan – utóbb “főként” mint novellistát tarottak számon. Legjobb(nak vélt) novelláimat a Tűzoltózenekar című kötetemben gyűjtöttem össze – 1983-ban jelent meg. Azt hittem akkor, hogy immáron újabb kötetre való novellát aligha írok. Tévedtem. Miközben (elkészült, de a kiadónak át nem adott) regényem esetleges újraírásán tűnődtem,, ismét kedvet kaptam a novellára. Ezeket írtam, amelyeket ebben a kötetben láthat az Olvasó. Immár jócskán túl vagyok “az emberélet útjának felén” – harmincöt éve jelent meg az első kötetem. A jelen könyvbe foglaltak már (ne féljünk kimondani) – öregkori írások. A tél első “gyümölcsei”. Azt hiszem, ha a válogatásban nem lenne Az első hó című írás – én akkor is ezt írtam volna a könyv címlapjára. Az Olvasó megítélésére bízom, vajon Az első hó ezúttal férfiasan kemény, tiszta levegőjű – vagy latyakos-ködös, alattomosan grippét terjesztő, hitvány telet jósol-e. A szerző

Kollekciók