Ajax-loader

Thornton Wilder könyvei a rukkolán


Thornton Wilder - A ​teremtés nyolcadik napja
"1902 ​kora nyarán John Barrington Ashley coaltowni lakost bíróság elé állították azzal a váddal, hogy megölte Breckenridge Lansinget, aki ugyancsak Coaltownban, ebben a dél-illinoisi bányavároskában lakott. Bírái bűnösnek találták, és halálra ítélték. Öt nappal ezután, kedden, július 22-én hajnali egy órakkor megszökött őreitől a vonatról, amely a kivégzés helyszínére szállította. Az "Ashley-ügy" az egész Közép-Nyugaton rendkívüli érdeklődést, fölháborodást keltett, és sok gúnyolódásra adott alkalmat. Senki sem vonta kétségbe, hogy Ashley szándékosan vagy véletlenül lelőtte Lansinget, de a közvélemény szerint a bírósági eljárásba több hiba csúszott be: a bíró szenilis volt, a védelem gyenge, az esküdtszék elfogult, s az ügyet (mivel Coaltown annyit jelent, hogy "szénváros") általában csak úgy emlegették, hogy a "szemetesgödör-ügy" vagy a "szeneskisztli-ügy". Mikor aztán, mindennek a tetejébe, a gyilkos csuklóbilincsben, rabruhában, kopaszra borotvált fejjel megszökött öt markos őre keze közül és kámforrá vált, Illinois állam hosszú időre maró tréfák céltáblája lett. Öt évvel később a springfieldi államügyészség közölte, hogy újabb adatok kerültek napvilágra, amelyek döntően bebizonyították John Ashley ártatlanságát."

Wilder_kabala
elérhető
1

Thornton Wilder - Kabala
Milyen ​szerencséje volt ennek a Mr. Perkinsnek! Most is, amikor teljes amerikai elszántságát latba vetve betört a tiltott villa kertjébe, vajon miféle őrangyala intézte úgy a dolgokat, hogy a kastélyt éppen legjellegzetesebb oldaláról ismerje meg? Mert nyilván egy pompás, régi olasz kastély legjellegzetesebb pillanatai közét tartozik, amikor egy halott ifjú herceg fekszik a rózsabokrok tövében! Amikor Frederich Perkins detroiti gyáros a reggel hét órai kristályos levegőben átugrotta a kert falát, lába előtt feküdt Marcantonio d'Aquilanera, Aquilanera és Stoli XIV-ik hercege, Stoli-Roccellina XII-ik hercege, Bugnaccio, Tei stb. márkija, Spenestra és Gran-Spenestra bárója, a Sciestriai tavak ura, a San Stephanorend patrónua, továbbá Altdorf-Hotenlingen-Craburg választófejedelme, a Német-Római Birodalom hercege stb. stb., a nápolyi udvar kamarása, a Darvak Rendjének I. oszt. lovagja. Teteme mintegy három órája kihűlt; jobbjában harmattól nyirkos revolvert szorongatott.

Thornton Wilder - Mennyei ​ügyekben utazom
___A ​regény cselekménye a 30-as évek elejének Amerikájában játszódik. Főszereplője George Marvin Brush – foglalkozására nézve tankönyvügynök és úgy mellékesen – privát szorgalomból – fogadatlan próféta. Nem kevesebbet szándékol, mint hogy személyes példamutatásával, elveinek szakadatlan kinyilatkoztatásával megtéríti – egész Amerikát. Látszólag teljesen ártalmatlan hóbortos, kinek viselt dolgai a magánügy keretei között mozognak, hiszen lényegében nemigen sérti meg a „nagy szabad ország” alkotmányát. Így beül a négerek számára elkülönített vasúti kocsiba, s amikor ezért bíróság elé viszik, naivul hivatkozik az írott törvényekre, melyek szerint minden embernek egyforma jogai vannak Amerikában – föltehetően a négernek is! És miért volna olyan szörnyű dolog az, hogy a bankban megtagadja pénze kamatainak fölvételét, mivel „a pénznek nincs joga ahhoz, hogy pénzt keressen”, ő csodálkozik legjobban, mikor a bíróság előtt kell tisztáznia magát ezért a kijelentéséért. És lehetne vég nélkül sorolni mindazokat a köznapi „kalandokat”, melyekbe hősünket, ezt az újmódi Don Quijote-ot különféle kilógó nézetei belesodorják. ___Végtelen finoman árnyalt szatíra ez a könyv, melyben Wilder visszájáról mutatja be az amerikai társadalmat, egy oly ember jellemének prizmáján keresztül, aki nemcsak különcségeivel tűnik ki, de egyben az átlagamerikai jellegzetes tulajdonságainak is hordozója.

Thornton Wilder - Szent ​Lajos király hídja / Az androsi leány
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Thornton Wilder - Caesar
Róma ​történetének talán legizgalmasabb korszakát mutatja be Thornton Wilder, a Kr. e. 45-46. évet, Caesar uralmának utolsó idejét, fiktív és hiteles dokumentumok, levelek, naplójegyzetek, bizalmas feljegyzések, titkos jelentések alapján, regénynél érdekesebben, négy könyvben megjelenítve. Intrikák, cselszövések, hatalmi harcok, vad szerelmek, nagy mulatozások és fényes ünnepségek időszaka. Ekkor érkezik Rómába Kleopátra, aki azonnal kiváltja Caesar második feleségének féltékenységét. A háttérben már szerveződik az összeesküvés, amely Caesar meggyilkolásához vezet.

Thornton Wilder - Theophilus ​North
A ​mi kis városunk, a Szent Lajos király hídja és sok más híres regény és dráma szerzője utolsó művében egy nagy terveket dédelgető fiatalember, Theophilus North egy nyarának eseményeit meséli el - 1926-ban, az amerikai Newport városkában. Theophilus - barátai számára Teddie - megélhetését teniszedzői, felolvasói és magántanári tevékenysége biztosítja, s eközben megismerkedik Newport "kilenc városával", a társadalom különböző rétegeivel, s az emberek különböző ügyes-bajos dolgaival. Egyszerű óradíjas edzőből és magántanárból valóságos kuruzslóvá, testi-lelki bajok orvoslójává fejlődik - nem a maga akaratából, csak éppen így hozza a sors. És mire kinek-kinek megoldotta legkülönbözőbb gondját-baját, felkerekedik, és mint holmi modern varázsló, egy rozoga autón hipp-hopp távozik érdekes élményeinek, kudarcainak és sikereinek színhelyéről...

Thornton Wilder - Our ​Town
Thornton ​Wilder’s 1938 Pulitzer Prize-winning drama “Our Town” is set in the fictional small town of Grover’s Corners, New Hampshire. Narrated by the character of the Stage Manager — which, in the Wagner College version, is played by a three-actor ensemble — it follows the daily lives of the Gibbs and Webb families and their neighbors in three acts. (Wilder himself played the Stage Manager on Broadway for two weeks and later in summer stock productions.) In the final act, Emily Webb — who has died in childbirth — looks back upon one very ordinary day in her life from the perspective of the grave, remarking, “We don't even have time to look at one another. … Doesn't anyone ever realize life while they live it? Every, every minute?” The Stage Manager replies, “No. Saints and poets, maybe; they do some.” Don't miss Wagner College's excellent staging of this extraordinary American classic about ordinary people living ordinary lives in an ordinary New England town.

Thornton Wilder - The ​Bridge of San Luis Rey
"On ​Friday noon, July the twentieth, 1714, the finest bridge in all Peru broke and precipitated five travelers into the gulf below." With this celebrated sentence Thornton Wilder begins The Bridge of San Luis Rey, one of the towering achievements in American fiction and a novel read throughout the world. By chance, a monk witnesses the tragedy. Brother Juniper then embarks on a quest to prove that it was divine intervention rather than chance that led to the deaths of those who perished in the tragedy. His search leads to his own death -- and to the author's timeless investigation into the nature of love and the meaning of the human condition.

Thornton Wilder - Szent ​Lajos király hídja / Caesar
Az ​élet nyersebb, durvább megnyilvánulásai hiányoznak Wilder műveiből.Írói célja az ember belső életének, a szenvedélyek, vágyak, állásfoglalások kialakulásának a beleélés eszközeivel való feltárása..."az élet misztériumának" megmutatása. (Országh László)

Thornton Wilder - Az ​androsi leány
Minden ​egyes Wilder-regény egy formai bravúr. Ő is, mint minden igazi író, mindig ugyanazt a témát írja, járja körül regényeiben. Hogyan kell élni? Mi az élet értelme? - ezt keresi a Szent Lajos király hídjának kis szerzetese, és ezt keresi az androsi hetéra is Brynos szigetén. "Csak olyan percekben mondhatjuk, hogy élünk, amikor szívünk tudatában van ennek a kincsnek" - mondja Chrysis, a regény főhősnője. Aki, tépelődve foglakozása adta életén, így gondolkozik: "Igaz volt, kétségtelenül igaz, hogy a szeretetnek, az erénynek és a bölcsességnek a világa az igazi világ, és annál megsemmisítőbb, hogy ő ebben vallott kudarcot."

Thornton Wilder - Szent ​Lajos király hídja
Thornton ​Wilder (1897–1975) amerikai írót Kosztolányi Dezső fedezte fel a magyar közönség számára. Remekműként köszöntötte a Szent Lajos király hídját - "olyan alkotás, írta, mely ... érzéseket közöl, oly közvetlenül, hogy arcomon végigcsorog a könny" -, és tisztelete jeléül menten le is fordította a regényt, a szeretet apoteózisát. "Péntek délben, 1714. július 20-án Peru legszebbik hídja leszakadt, s öten, akik éppen átmenőben voltak, a mélységbe zuhantak" - ez a katasztrófa a regény kerete, és Wilder az öt szerencsétlenül járt személy életét teszi vizsgálata tárgyául: azt feszegeti, vajon véletlen volt-e, hogy épp őket és épp akkor érte a végzetes szerencsétlenség - vagy isteni rendelés.

Thornton Wilder - Drámák
___Thornton ​Wilder (1897-1975) puritán protestáns amerikai családból származott. Szűk látókörű protestáns középiskolából került a szabadabb szellemű Yale Egyetemre, majd tanári diplomájának megszerzése után egy esztendőt Rómában töltött. Hazakerülve egy kisvárosban tanított francia nyelvet és irodalmat. Ifjúkorának első irodalmi kísérletei „háromperces” drámák, valójában párbeszédekbe foglalt parafrázisai egy-egy metafizikai vagy morális eszmének. Első jelentékeny műve a _Kabala_ című regény (1926); hírnevét azonban a _Szent Lajos király hídja_ című regényével alapozta meg (1927). További regények után gyors egymásutánban hat egyfelvonásost írt, amelyek _A hosszú karácsonyi ebéd_ című kötetben jelentek meg (1931). Mind a mai napig is legismertebb, leggyakrabban idézett drámája _A mi kis városunk_ (1938), amelyben új formával jelentkezik: a rendező minduntalan megakasztja a cselekményt, magyaráz, kommentál, időnként be-beugrik egy-egy kis szerepbe. A második világháborúban, röviddel az Egyesült Államok hadba lépése előtt íródott a _Hajszál híján_ című allegorikus dráma, amely a pusztulás vízióin túl felcsillantja a menekülés lehetőségét s a humánum fennmaradását. Számos változatban írta meg egyetlen, egész estét betöltő komédiáját Wilder – _A házasságszerző_ végül a _Hello Dolly_ című musical formájában járta be a világot és szerzett írójának maradandó népszerűséget a könnyű műfaj terén is. Kötetünk záródarabja, az _Alkésztisz_, könyv alakban csak az író halála után látott napvilágot. 1955-ös bemutatóját az edinburghi fesztivál közönsége meglehetősen hűvösen fogadta; Wilder utóbb átdolgozta, és _A becsiccsentett nővérek_ című szatírjátékkal toldotta meg az antik tárgyú drámát, amely ebben a formájában szép sikert aratott több német színpadon. ___Wilder egész életművében két eszme, két hit birkózik: az egyik szerint az élet értelme az isteni terv felismerése, végrehajtása, az örök élet elnyerése. A másik szerint: amit magunk adunk neki, az alkotó munka, az embertelen természet humanizálása. Wilder már nem tudott elég naivan hinni, és még nem tudta magáévá tenni a materialista szemléletet. Racionalista választ keresett egy olyan kérdésre, amelyet misztikus formában adott fel magának. Ezért őrlődött Wilder, akárcsak nemzedékének számos tagja, két malomkő között: ezért tudta kifejezni a maga drámájával együtt egy egész korszakét. Tartalmilag ez a legfőbb újdonsága Wilder drámai életművének. S mit hozott formailag? Erről így nyilatkozott ő maga: „A színház lemaradt a többi művészet mögött abban az igyekezetben, hogy »új utakat« találjon korunk embere, asszonya gondolkozásának, érzéseinek kifejezésére. Én nem tartozom az alig várt új drámaírók közé. Bár közébük tartoznék. De remélem, részt vehettem útjuk előkészítésében. Nem vagyok újító, csak elfelejtett javak felújítója, és remélem, hogy alkalmatlan limlomok eltakarítója.”

Thornton Wilder - Szent ​Lajos király hídja / The Bridge of San Luis Rey
A ​kétnyelvű Kentaur sorozat új kötete a kiváló amerikai író Magyarországon legismertebb, legolvasottabb műve. Az 1927-es (Pulitzer-díjas) kisregény a véletlenről, eleve elrendeltetésről, isteni gondviselésről és az emberi szeretetről mesél. A történet a XVIII. századi Peruban játszódik, középpontban egy leszakadt híddal és egy válaszokat kereső pappal

Thornton Wilder - Szent ​Lajos király hídja / Mennyei ügyekben utazom / Caesar
Olaszországi ​élményeiből táplálkozik első könyve, az 1925-ben megjelent Kabal. Ezt követte 1927-ben a Szent Lajos király hídja, amely írója nevét megismertette nemcsak Amerikával, de az egész világgal. 1930-ban jelent meg Az andorszi leány c. kisregénye, 1935-ben a szűk látókörű bigott amerikai kispolgár szellemes karikatúrája, a Mennyei ügyekben utazom. 1938-ban mutatták be azóta ugyancsak világhírűvé lett színművét, A mi kis városunkat, 1942-ben a Hosszú út című drámáját. 1948-ban jelent meg Wilder Caesar című könyve, ez a tudatosan modernizált történelmi regény, amely ízig-vérig mai embereket ábrázol a korhű Róma keretében.

Kollekciók