Markó Árpád könyvei a rukkolán

Markó Árpád - Hadik ​András altábornagy berlini vállalkozása
Mária ​Terézia háborúinak nálunk legismertebb vagy talán legtöbbet emlegetett jelenete Hadik András berlini vállalkozása. De ezzel is úgy vagyunk, mint sok régi hadtörténeti eseményünkkel. Gyakran emlegetjük, dicsekszünk vele, nagyjában ismerjük lefolyását, de ezzel meg is elégszünk. A nagyközönség emlékezetében pedig csak egy-egy felületes kép vagy legendás elbeszélés alakjában él tovább ez a magyar haditett, amely ennél sokkal mélyebb érdeklődést és megbecsülést érdemelne. Azt hiszem, nem túlozok, ha azt állítom, hogy ha nem szakemberek közt Hadik berlini útjáról esik szó, leginkább azt a tucat kesztyűt halljuk emlegetni, amellyel a lovagias magyar generális királynőjének állítólag kedveskedett. Ezzel a legendaszerű csekélységgel azután elintézik, de – bizonyára akaratukon kívül – jelentéktelenné is teszik ennek az okosan megtervezett és vakmerően végrehajtott vállalkozásnak valódi értékét.

Markó Árpád - Kossuth ​Lajos hadtudományi munkálatai törökországi emigrációja alatt (1850–1851)
Markó ​Árpád (1885–1966) nyugállományú ezredes, a két világháború közötti időszak magyar hadtörténetírásának jeles képviselője és megújítója az 1960-as években készítette el akadémiai doktori disszertációját Kossuth Lajos hadtudományi munkásságáról. A hadtudós Kossuth eladdig ismeretlen képét felrajzoló kismonográfia páratlan tudományos életpályája végső állomása volt, ám – feltehetően a szerző elhunyta miatt – napjainkig kiadatlan maradt. Markó az itt közölt művekre az Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez című, a Hadtörténelmi Közlemények hasábjain 1958 és 1961 között hét részletben megjelent nyelvtörténeti tanulmánysorozata összeállítása közben bukkant. A jelen kötetben a disszertációt teljes terjedelmében, eredeti mellékleteivel együtt adjuk közre, melléhelyezve az említett sorozat egésszé fűzött szövegét, amelyből egykor kinőtt, és amellyel ezért szervesen összefügg. Könyvünk a Pro Militum Artibus sorozat célkitűzésének megfelelően és az eddig megjelent hagyományait folytatva ismét egy kiadatlan és már-már elfeledett klasszikus hadtudományi munkát bocsát közre.

Markó Árpád - Egy ​elfelejtett magyar író-katona
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Markó Árpád - Futaki ​gróf Hadik András tábornagy
A ​Magyar Királyi Hadilevéltár világháború előtti osztálya 1935-ben, hadtörténelmi szempontból felbecsülhetetlen értékű iratanyaggal gyarapodott. Ekkor helyezte letétbe gróf Hadik-Barkóczy Endre, ősatyjának, futaki Hadik András tábornagynak, Mária Terézia királynő kiváló magyar hadvezérének irattárát. Mint a Hadilevéltár akkori osztályvezetőjének, nekem jutott az a hálás és minden történetkutatónak gyönyörű feladat, hogy ezt a rendkívül becses levéltári anyagot Hadik-Barkóczy Endre gróf megértő szívessége folytán rendezhessem s Hadilevéltárunk gondozásába átvehessem. Ez a gyűjtemény, amely Hadilevéltárunkban most mint külön egység: »Hadik-Levéltár« címen szerepel, mintegy 13, jórészt kézírásos naplóból, egyéb katonai természetű könyvből és közel 5ooo db. iratból áll. Az iratok túlnyomó része hadműveleti tartalmú és hadseregszervezést, kiképzési, gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, de igen sok levelet találunk e gyűjteményben, amelyeket Mária Terézia, II. József és e korszak legkiválóbb katonai és politikai személyiségei intéztek a nagytekintélyű tábornagyhoz. Amikor ezt a hatalmas levéltári anyagot behatóan áttanulmányoztam, örömmel vállaltam azt a feladatot, hogy Hadik András életrajzát megírjam. Az első világháború előtti magyar hadtörténetírásra jellemző, hogy Hadik Andrásról, - akit pedig a külföld is mint híres magyar lovasvezért emleget, - részletes életrajz eddig nem jelent meg.

Markó Árpád - Magyarország ​hadtörténete
Markó ​Árpád (1885–1966) a magyar hadtörténetírás egyik klasszikusa. Tudományos tevékenysége az 1921-ben alapított Hadtörténelmi Levéltárhoz kötődött, melynek hivatásos katonatisztként osztályvezetője volt. Számos tanulmányt és könyve írt, gróf Zrínyi Miklósról, II. Rákóczi Ferencről és Hadik András generálisról szóló monográfiái a magyar hadtörténeti irodalom legjobb alkotásai közé tartoznak. 1934-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, 1953-ban a hadtudomány kandidátusa, 1965-ben doktora lett. 1943-ban jelentette meg Magyarország hadtörténete című könyvét, melyben a honfoglalástól az I. világháború végéig tekinti át hadtörténetünket, részletesen elemezve ezen korszakok katonapolitikáját, hadszervezetét és hadászatát, valamint legkiválóbb hadvezéreink (Nagy Lajos, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, Thököly Imre, gróf Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, az 1848/49--es szabadságharc tábornokai stb.) legfényesebb haditetteit. Megállapításainak zöme ma is helytálló, könyve – szintézis-jellege folytán – megkerülhetetlen a történelemmel, hadtörténettel foglalkozók számára. A térképvázlatokkal illusztrált kötet reprint formában történő újrakiadásához Tóth Gyula és Vargyai Gyula hadtörténészek írtak utószót.

Ajtay Endre - Csapody Csaba - Asztalos Miklós - Clauser Mihály - Erdélyi Gyula - Julier Ferenc - Kratochvil Károly - Kubinyi Gyula - Markó Árpád - Nyáry Iván - Rédvay István - Berkó István - Péczely László - Németh Lajos - A ​magyar gyalogság
Nehéz ​összefoglalni. A 30-as évek végén kiadott, az 1. nagy háborúban aktívan részt vett katona tisztek és tudósok munkája. Bemutatják az ősi magyarok harci eszközeit. Különböző rendű és rangú beosztásokat. Itt találtam rá pl. arra, hogy milyen szerepkört töltött be a hadnagy, őrnagy, várnagy. Leír több, népünk számára fontos hadjáratot a honfoglalás és a világháború között. A világháború magyar vonatkozásával részletesen foglalkozik. Illusztrációként számtalan korabeli fotót, ábrát, vázlatot és statisztikát tartalmaz. Ami számomra érdekes és fontos! A kiadás költségét abból fedezték, hogy hirdetésen keresztül megkeresték az egykori katonákat/hozzátartozóikat "előfizetőket gyűjtve". Lehetőséget biztosítva számukra hogy néhány sorban személyes adatokkal, fotóval, az átélt események, érdemek publikálásával szerepeljenek a könyvben. Ami fontos, több különböző verzióval találkoztam. Ami a veterán katonákat tartalmazó oldalakra vonatkozik!