Ajax-loader

Csomor Lajos könyvei a rukkolán


Csomor Lajos - Magyarország ​szent koronája
Aki ​a Szent Korona kutatásáról ad számot, az egyaránt tudósítója kell legyen új összefüggéseknek mind a magyar, mind az egyetemes történelemből. Az eseménytörténet helyett a jog, a politika és a kultúra történeti tényeinek színvonaláról és kapcsoltastruktúráiról ad hírt, hogy új következtetésekre sarkalljon a valószínűbb esemény(nap)tár összeállításában, valamint újabb szabályszerűségek, törvényszerűségek megállapításában. Könnyűvé tette ezen előszó készültét a könyvszerzőjének, CSomor Lajos aranyművesnek - aki a Népművészet Ifjú Mestere - eddigi pályafutása, amely mintha szükségszerűen oda vezetett volna, hogy a szent Koronáról szóló beszámolójátaz új történelmi híradás követelményei szerint építse fel.

Csomor Lajos - Szent ​István koronázási jelvényeinek eredete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csomor Lajos - Szent ​István koronája nyomában
Több ​mint három évtized után 1978-ban került haza a magyar Korona, s ezáltal mód nyílt arra, hogy művészettörténész kutatók ismét megvizsgálhassák. Tőlük függetlenül, 1983-ban két másik érdekes vizsgálatot is végeztek, de ezt már aranyműves szakemberek, azaz ötvösök. Ez utóbbi csoport vizsgálati eredményeit, következtetéseit, feltételezéseit ismerteti röviden Csomor Lajos, a csoport egyik tagja ebben a könyvben. Mivel ténymegállapításaink nem mindenben egyeznek meg a tudományos kutatókéval, természetes, hogy következtetéseik és feltételezéseik is eltérőek. A szerző elöljáróban közli, hogyan történt a két vizsgálat és kik vettek részt benne, majd leírja a Koronát mai állapotában és ismerteti a Koronakutatás eddigi eredményeit. S miután az ötvösök a Korona "mérésekor" már azon is tűnődtek, hogy a szakemberek szemében nyilvánvaló változtatásokat milyen okból és miképpen hajthatták végre - a páratlan ötvösalkotás szerkezetéből arra is következtettek, hogy milyen - ma már nem látható - részletek lehettek még a Koronán. A Korona-kutatás szempontjából ez a tényekben és következtetésekben gazdag fejezet munkájuknak talán legfontosabb eredményeit tartalmazza. A szerző - lévén gyakorló aranyműves - ezenkívül még arra is vállalkozott, hogy a maga szemszögéből bizonyítsa a Korona mint ötvösalkotás egységét, következtessen arra, hogy milyen lehetett eredetileg és mai szakmai tapasztalatai alapján elmondhassa tervezésének menetét. De még ennél is tovább lép: egy középkori munkafolyamat-leírás és a részmunkafolyamatok logikája alapján nagyon meggyőző módon írja le, hogy eredetileg miként készülhetett a Korona? Az olvasók számára talán ez a könyv legérdekesebb része. A kézi mesterségek eszközei és munkafolyamatai nagyon lassan változnak, nagyon konzervatívak; az aranyműves szerző tehát joggal szólhat erről, és feltétlenül figyelni kell megállapításaira. (Hiszen ő most is tudna dolgozni ezer év előtti szaktársai munkaeszközeivel és azok is tudnának az övéivel. Nem is szólva a munkafolyamatokról, amelyeknek sorrendjét a használt anyag természete határozza meg alapvetően!) A könyv utolsó fejezeteiben a vizsgálati eredményekből adódó következtetések és feltételezések összefoglalását tárja elénk a szerző. Figyelemre méltóan állítja párhuzamba aranyműves szempontból a Koronával rokon ötvöstárgyakat, érzékeltetve, hogy ez az aranyművesség inkább kapcsolható Kelethez, mint Nyugathoz. Végül a történelmi események és a kor ideológiája segítségével próbál magyarázatot adni mindarra, amit magából a "tárgyból", a Koronából sikerült "kiolvasniuk". A szerző bízik abban, hogy a tudomány feltételezéseinek eredménnyé merevedése előtt könyvének sikerül megteremteni ebben a kérdésben is - László Gyula szavaival - a termékeny bizonytalanságot. A kötet végén 32 oldal szakmai rajzot találunk. Valamennyi Csomor Lajos munkája.

Kocsi Márta - Csomor Lajos - Festett ​bútorok a Székelyföldön
Valamikor ​a székely háziipar virágzó ága volt a bútorfestés. Ma is a Székelyföldön találhatók meg az ismert legrégibb és legszebb festett, magyar asztalosbútorok. Ennek ellenére a magyar néprajzkutatás dr, Kós Károly alapkönyvét (A vargyari festett bútor) kivéve csupán kisebb tanulmányokban foglalkozott a székelység bútorfestő művészetével. Még Malonyay Dezső nagy művében, A székely nép művészetében is csak pár székelyudvarhelyi, vargyasi és homoródalmási virágzott bútordarabot találhat az olvasó. A mai napig hiányzik a csíki és háromszéi bútorfestés korszerű közreadása és értékelése. Csak rövidke tanulmány foglalkozik a hétfalusi csángó "asztaloslányok és asszonyok" munkáival is. E könyvvel egyfelől olyan hiányt szeretnénk pótolni, melyet a szakirodalom nem tett meg nyolcvan évig, másfelől úgy szeretnénk bemutatni a székely festett bútorokat, hogy saját tapasztalatainkból okulva megmutassuk e csodálatos népművészeti ág hasznos továbbélésének lehetőségeit és módját."

Csomor Lajos - Őfelsége, ​a Magyar Szent Korona
Az ​Úr kegyelméből egy új évezred küszöbén vagy egy elmúlt évezred végén van szerencsénk élni és elolvasni egy olyan dolgozatot, egy kutatás eredményét, amely tényeket és téziseket tár fel a felfedezés erejével, amelyek egy évezreddel ezelőtt még ismertek voltak, tisztelet övezte őket és a következő évezredre mutattak. Szinte az Úr akaratából talán, de csaknem feledésbe merítette az idő és az emberi gyarlóság az igazságot. Nekünk, akiknek megadatott a jelen idő fordulóján munkálkodunk, kötelességünk, hogy keressük és ne "útálljuk" az Igazságot. Az Igazság szó magában foglalja azt a fogalmat, amelyről ez a könyv szól Önökhöz. A Magyar Szent Korona a legtökéletesebb összefoglalója az Úr örökérvényű igazságának. 1987-ben Passauban a Gizella-konferencián előadásomban felhívtam a figyelmét a jelenlévő szakértőknek egy vizsgálat szükségességére. Nevezetesen, hogy mikrófelvételekkel kellene megvizsgálni az európai kincstárakban lévő híres ötvöstárgyak gyöngydrótjait. A vizsgálat kidertíthetné, hogy az említett tárgyak között milyen műhelykapcsolat van. Például a Gizella-kincs kontra a Szent Korona, a Salzburgi csókkereszt stb., mivel nagyon nagy a valószínűsége, hogy egy nagy ékszercsalád tagjairól van szó. Elnéző és mosolygó moraj futott végig a jelenlevők között, ezt követően beszédében a Regensburgi Egyetem professzora kedves mesének titulálta fejtegetésemet a szembetűnő rokonságról, nem tartván időszerűnek a vizsgálatot. A sors és Csomor Lajos munkája időszerűvé tette ezt a kérdést. Művében nem kevesebbet állít (és helyesen), hogy az európai középkori szakrális ötvösművészetekről szóló fejezetet át kell írni, amiből egyébként történelmi konzekvenciák is levonhatók. Például a magyarok nem fosztogattak Nyugaton, hanem jogos örökségük (a Szent Korona és a hozzá tartozó kiegészítő tárgyak) keresésére indultak, minduntalan célirányos "kalandozáskor". Nehéz lenne ezeket az utakat rablóhadjáratnak minősíteni, hiszen a "kalandozó" magyarok összehasonlíthatatlanul gazdagabbak voltak a célba vett területeknél. A művészettörténészek és szaktudósok, akik tudásuk birtokában a hitelesség igényét támasztják önmagukkal szemben, nem kerülhetik meg többé ezt a kérdést: honnan származik az Európa ötvösművészetét, uralkodói történelmét gyökeresen befolyásoló kincsanyag. A XX. század végén ez morális kötelessége a tudományos világnak. Maradjunk néhány szó erejéig a tudományos világnál. Ismeretes, hogy 1978-ban hazahozták a Szent Koronát. A Szent korona aktivizálódik. Egy kis statisztikát készítettem, állítottam össze arról, hogy az elmúlt 70 évben hány forrásmunka született. Csomor Lajos melyeket használja érvei alátámasztására. Szembetűnő, hogy ezek 90%-a 1970-től látott napvilágot, tehát a tudományos igényt is gerjeszti a Szent Korona titka. Még szemetűnőbb azonban az, hogy ennek a 90%-nak sak 2-3+-a tartozik a nemzetkozi akadémikus állásponthoz. Hogy mi inspirálja Csomor Lajost és kollégáit, hogy a történelmi hézagosság és a magyar nemzet múltját feledtetni szándékozó erők labirintusába bemerészkedjen és ezer év porát, mocskát letakarítva egy jövőt sugárzó művel kerüljön ki abból, erre számára csak egy a magyarázat: ugyanaz a szent buzgalom vezette az ötvös kollegát ebben a labirintusban, ami annak idején meg-szállta a Szent Korona készítőit. Egy, a teológiának, a képzőművészet-nek és a természet-tudománynak csodálatos szintézise előtt állunk, amelyhez fogható tárgy nincs a Földön, amelynek elkészítése a Szentlélek segítő ereje nélkül ember számára aligha lett volna lehetséges. A Szent Koronának aurája, mágikus ereje van, amely önállóan is képes, ha az idő eljött, megnyilatkozni.

Kocsi Márta - Csomor Lajos - Korondi ​székely fazekasság
Huszka ​József (1898) óta nem vehetett kezébe a magyar olvasó olyan néprajzi tárgyi leírást, amely részletes rajzdokumentáció segítségével kalauzolta volna az olvasót egy témán belül. Könyvünkkel mindenekelőtt ezt a hiányt kívántuk pótolni. A korondi fazekasság történeti és társadalmi hátterének leírásán kívül bemutatjuk az egyetlen olyan fazekascsalád munkáját is, amely a magyar népi kerámia legősibb hagyományait felhasználva úgy készít mai használatú edényeket, hogy közben a tárgyak nem veszítik el nemzeti jellegüket. Az alkotók - Páll Antal, Kovács Rozália, Páll Katalin - a népi hitvilágnak és szimbolikának természetes örökösei. Könyvünkkel így a néprajzi szakemberek táborán kívül sok ezer turistának és magángyűjtőnek szeretnénk segítségére lenni a válogatásban. Örülnénk, ha figyelmüket a tucatszámra készített "magyaros", "repülőtéri népművészeti" dísztárgyakról a valódi magyar népi értékekre irányítanánk. De ajánljuk munkánkat a hivatásos és amatőr keramikusoknak, szakköröknek és kerámiát oktató pedagógusoknak is. Fogadják munkánkat szeretettel mindazok, akik a székely népművészetet szeretik. A szerzők

Kollekciók