Kaffka Margit könyvei a rukkolán

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit regényei
Kaffka ​Margit nemcsak egy korszaknak, de a teljes magyar irodalomnak egyik legvonzóbb, legérdekesebb alakja, s egyben legtehetségesebb asszonyírója. Noha szinte valamennyi művében a nőkérdést - ezt az írói indulásával szinte egyidőben jelentkező, szenvedélyeket kiváltó, összetett társadalmi problémát - állítja fókuszba, hűvös józansága, okos, koncepciózus megfigyelései, életszeretete és szenvedélyes igazságkeresése mind regényeiben, mind pedig novelláiban a társadalom egészére adnak kitekintést, és éppen ezáltal tud alakjainak sűrű társadalmi közeget teremteni. "A társadalom bírálója sokkal több törvényszerűséget vonhat le belőle, mint magából az életből" - állapítja meg Móricz Zsigmond a Színek és évek megjelenésekor, Schöpflin Aladár pedig sok más társával együtt "a legnagyobbszabású magyar regények" közé sorolta. Az első három regény, a Színek és évek, Mária évei és az Állomások a kor három jellegzetes nőtípusán keresztül szinte trilógiaszerűen ad egységes képet. A másik három kisebb terjedelmű mű - a Lírai jegyzetek egy évről önvallomásos munkája, a Két nyár, amelyben már a munkásnő típusát üdvözölhetjük, a Hangyaboly, amely egy zárda belső életét bemutatva, voltaképpen a klerikális nevelés vádbeszéde - noha önálló cselekménnyel, mondanivalóval terhes, voltaképpen mégis a három nagy műben megfogalmazandó főkérdés árnyaltabb képéhez segít hozzá. Minden munkájában "a megbízható emlék hitelét érezzük" - mondja Radnóti Miklós kitűnő monográfiájában, s ez a hitelesség máig hatóan eleven varázsú. Jellegzetes vonása, amely megkülönbözteti nagy kortársaitól, talán abban a kisrealizmusban rejlik, ahogy hőseinek napi életét ábrázolja, s a napi apróságok visszahatását, determináló erejét láttatni tudja a sorok egészében. "Magyar íróink közül nem tudok egyet sem, akinek szavaiban annyi apró valóság gurulna, nyüzsögne, mit Kaffkáéban" - írja róla Balázs Béla finom megfigyelésekkel teli tanulmányában.

Kaffka Margit - Csendes ​válságok
Kaffka ​Margit elbeszélésekkel kezdte prózaírói pályafutását, s a műfajhoz haláláig hű maradt. Elbeszéléseiben a korszakváltás nyugtalanságainak teljes térképét megrajzolja, s az új életérzéshez, mely egyidejűleg forradalmas újat-akarás és gyógyíthatatlan nosztalgia régi, semmibe-tűnt harmóniák után, a műfajt is hozzáigazítja. Írásai megtelnek színnel, fénnyel, hangulati elemekkel s az emberi nyugtalanság soha ki nem fejezett motívumaival. Kivételes írói érzékenyésge minden fontos külső és belső jelzést felfogott, s törekedett is az élet új törvényeinek és sorsszerű változásainak művészi fölfedezésére. Egyik méltó utóda, Kádár Erzsébet írja, hogy "az összefüggések fonalait követve a kor minden nagy kérdése felé a szerző és a nyugtalan lélek mohóságával kinyújtotta a kezét". A változásokat mindenekelőtt az emberek életében és sorsában méri föl, beteljesült vagy beteljesületlen szerelmeken, felbomló vagy szövődő kapcsolatokon, elfojthatatlan lázadásokon vagy kényszerű megalkuvásokon, új vágyak hatalmán és emlékek vonzásán, válságok előtti és válságok utáni állapotokon, s mind azon, ami az életet gyötrelmes valódiságával és nyugtalanító szépségével teljessé teszi. A Csendes válságok Kaffka Margit elbeszéléseinek minden eddiginél teljesebb gyűjteménye. "Szeretnék pár esztendőt még tűrhető egészségben megérni, kisfiamat nőni látni; néhány álommessziségnek vasúton nyomába szaladni: dúlásig lakni álmodhatóan pompás teliségű könyvesházakban; néhány kötelességnek érzett íráshoz szeretnék még magamban hitet; csak annyit, amennyi okvetlenül szükséges! Vajon ráérek-e mindezekre?" Ezeket a nosztalgiákkal teljes, szívszorító sorokat gyötrelmesen nehéz fiatalsága után s néhány évvel megrendítően korai halála előtt írta Kaffka Margit. Gyermekkorára keserűséggel gondolt vissza. Még csak hatéves, mikor meghal az édesapja, s félárván marad. Anyja újból férjhez megy, s ő a család közbenjárására ingyenes helyet kap az irgalmasnővérek szatmári anyaházában. A tanítónői oklevél megszerzése után miskolcon tanít, ahol egyre foj-togatóbbnak érzi a kisvárosi légkört. Közben férjhez megy, gyermeke születik, de házasságukban nincs harmónia. S mikor már úgy látszik, hogy magánélete véglegesen rendeződik, a zilált évek után a boldog újrakezdés következik, kitör az első világháború. Második férjét, Bauer Ervint behívják katonának, élete továbbra is folytonos szorongás és küszködés. S 1918-ban a spanyol járvány áldozata lesz. A kisfiával együtt. Nehéz sorsa ellenére is sokat ír. S mindvégig szenvedélyes elkötelezettje annak a nagy szellemi és művészeti megújhodásnak, melyet a Nyugat és Ady neve fémjelez - legszebb írói teljesítményeiben is a Nyugat vetése érik be.

Kaffka Margit - Süppedő ​talajon
Kaffka ​Margit (Nagykároly, 1880.- Budapest, 1918.) író, költő. Ady Endre a "nagyon-nagy író-asszony"nak nevezte, a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját. Indulását Kiss József és A Hét íróköre is befolyásolta. A tanári pályát hagyta el, és csak a szépirodalomnak élt. Az I. világháború után kisfiával együtt a spanyolnátha járvány áldozatává vált.

Kaffka Margit - Hangyaboly
Különös, ​fojtott levegőjű, zárt világba visz Kaffka Margit kisregénye, a _Hangyaboly_. Egy tanítórend apácazárdája a színhely a századforduló idején. Szigorú életrend, súlyos kötelmek, megcsontosodott középkori szellem nehezedik egyforma könyörtelenséggel apácákra és növendékeikre. Zord nevelési elvek: a néma folyosókon csak suttogni szabad, a hangos szó már rendbontásnak számít. Ebben a közösségben csupa nő él együtt: elfojtott vágyak, az önfegyelem kegyetlen szorításában eltorzult érzések és kapcsolatok nyűgözik a lelkeket. A zárda életének látszatra sima tükre alatt kibékíthetetlen, szenvedélyes ellentétek forrnak, s egy csapásra felszínre kerülnek a főnökasszony halálakor. E látszólag egységes és fegyelmezett közösség ekkor nyíltan és élesen két pártra szakad: a belső megújulást sürgetők és a konzervatívok pártjára. A megzavart "hangyaboly"-ban szabályos választási korteshadjárat kezdődik, amely - természetesen - a konzervatívok győzelmével ér véget

Kaffka Margit - Színek ​és évek
A ​Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője - sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

Kaffka Margit - Két ​nyár
A ​kötetben Kaffka Margit három kisregénye kap helyet. A Két nyár egy budai pincelakásban élő emberpár életét mutatja be a gyanútlan, boldog tervezgetéstől a kétségbeesésig. A "kis mosónő" és a kalapkészítő Vitorisz együttélésének valóságából és illúziókból teremett harmóniáját először egy befogadott és érzéki lomhaságával hódító cselédlány magatartása veszélyezteti, majd a háború bontja meg végzetesen. A lírai jegyzetek egy évről önéletrajzi fogantatású regény : Az író megrendítően idézi fel benne, hogy szerelmük olaszországi idilljébe hogyan robban bele a háború híre, és milyen elemi veszélyek fenyegetik törékeny boldogságukat. A Csonka regény egy színésznő szerelmének története -eleven kisvárosi háttérrel és izgalmas lélektani motivációkkal.

Kaffka Margit - Mária ​évei
A ​lélektani elemzés módszerét kibontó regény a Színek és évek folytatása. Laszlovszky Mária történetét mondja el, aki már az állásban lévő modern nő szemével, más törvények szerint él és ítél, mint a korábbi nemzedék lányai. Diplomát szerez, tanári állást kap, önálló, szabadabb életre készül, de hamarosan rádöbben, hogy a kisváros nyomasztó légkörében nem sikerül saját lábán megállnia, magányos marad. Az álmokba kapaszkodó, magányos lélek a halálba menekül.

Kaffka Margit - Lázadó ​asszonyok
A ​Színek és évek és a Hangyaboly írónője rövid elbeszéléseiben is a századforduló és századeleji évek asszonyainak jellegzetes problémáit, a pusztuló dzsentri életét, a kiszolgáltatottságot, és önállóságra törekvést, a babaotthon sivárságában vergődő, és a munkájából élő, igaz méltóságért harcoló női lélek érzésvilágát mutatja be. Jellemábrázolásának plaszticitása, az események, cselekmények bravúros megformálása, s nem utolsó sorban kíméletlen őszintesége, szenvedélyes bírálata mindmáig legnagyobb asszonyírónkká emeli.

Kaffka Margit - Levelek ​a zárdából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Kis ​emberek barátocskáim
Kis ​emberek, barátocskáim! Kedvvel fogok hozzá ehhez a műhöz, melyet Tinektek akarok írni; a ti legkomolyabb foglalkozásotokról, mellyel a jövő életét előre próbálgatjátok és szépnek, könnyűnek álmodjátok: a játékról.

Kaffka Margit - Csonka ​regény és novellák / Utólszor a Lyrán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit válogatott művei
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Hullámzó ​élet
szerk. ​Bodnár György

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit összes versei
Költőutódai ​közül is a legnagyobb tehetségek hajtották meg előtte elismerésük zászlaját. Radnóti Miklós mély és alapos elemzését közöljük a könyv utószavaként. A versek mindegyike mélyről fakadt, az önkifejezés nem volt könnyű feladat a költőnő számára. Regényeiben is sokszor találjuk nyomát önéletrajznak, de veresei lelkének legmélyebb rétegeit világítja meg. A kötet az eddig ismert verseken kívül huszonhat verset közöl dr. Kozocsa Sándor gondos bibliográfiai útmutatásával.

Kaffka Margit - A ​gép mellett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Szent ​Ildefonso bálja
Részlet ​a műből: "Azon a borus, hives januáriusi napon nyugtalansággal vegyest boldogan; ijedezőn vagy repeső szívvel öltözte magát minden főrangu szüze Toledo városának.

Kaffka Margit - Színek ​és évek / Hangyaboly
A _Színek ​és évek_ (1912) lapjain egy asszony mesél az életéről, azokról a drámai változásokról, amelyek a nők módos önállótlanságának összeomlását, az illúziók vesztét hozták magukkal. "Mint valami idegen, tarka képeskönyvet, úgy forgatom, lapozgatom néha a múltamat" - mondja Pórtelky Magda, aki bolondos és tragikus évek után hagyja maga mögött az asszonysorsok több évszázados programját: "egy férfival mindent el lehet érni, őáltaluk el lehet jutni mindenhez." A _Hangyaboly_ (1917) zárdába szorított világát viharos érzéki feszültség jellemzni: elfojtott sóvárgás, titkos vágyakozások és kölcsönös féltékenységek az egyneműek zárt közösségében. Kaffka Margit a női lét kérdéseit a maga korában botrányos nyíltsággal - és máig érvényes éleslátással ábrázolja. "A folyosó a zárdában az, ami a világban az utca! Aki szükségtelenül és sokat jár a folyosóra, arról tudni lehet, hogy nem ok nélkül teszi: az olyan itt, jól jegyezzétek meg, mint akit odakünn <<utcalány>>-nak neveznek."

Kaffka Margit - Az ​élet útján - Versek, cikkek, naplójegyzetek
Kaffka ​Margit elbeszélésekkel kezdte prózaírói pályafutását, s a műfajhoz haláláig hű maradt. Elbeszéléseiben a korszakváltás nyugtalanságainak teljes térképét megrajzolja, s az új életérzéshez, mely egyidejűleg forradalmas újat-akarás és gyógyíthatatlan nosztalgia régi, semmibe-tűnt harmóniák után, a műfajt is hozzáigazítja. Írásai megtelnek színnel, fénnyel, hangulati elemekkel s az emberi nyugtalanság soha ki nem fejezett motívumaival. Kivételes írói érzékenysége minden fontos külső és belső jelzést felfogott, s törekedett is az élet új törvényeinek és sorsszerű változásainak művészi fölfedezésére. Egyik méltó utóda, Kádár Erzsébet írja, hogy "az összefüggések fonalait követve a kor minden nagy kérdése felé a szerző és a nyugtalan lélek mohóságával kinyújtotta a kezét". A változásokat mindenekelőtt az emberek életében és sorsában méri föl, beteljesült vagy beteljesületlen szerelmeken, felbomló vagy szövődő kapcsolatokon, elfojthatatlan lázadásokon vagy kényszerű megalkuvásokon, új vágyak hatalmán és emlékek vonzásán, válságok előtti és válságok utáni állapotokon, s mind azon, ami az életet gyötrelmes valódiságával és nyugtalanító szépségével teljessé teszi. A Csendes válságok Kaffka Margit elbeszéléseinek minden eddiginél teljesebb gyűjteménye. "Szeretnék pár esztendőt még tűrhető egészségben megérni, kisfiamat nőni látni; néhány álommessziségnek vasúton nyomába szaladni: dúlásig lakni álmodhatóan pompás teliségű könyvesházakban; néhány kötelességnek érzett íráshoz szeretnék még magamban hitet; csak annyit, amennyi okvetlenül szükséges! Vajon ráérek-e mindezekre?" Ezeket a nosztalgiákkal teljes, szívszorító sorokat gyötrelmesen nehéz fiatalsága után s néhány évvel megrendítően korai halála előtt írta Kaffka Margit. Gyermekkorára keserűséggel gondolt vissza. Még csak hatéves, mikor meghal az édesapja, s félárván marad. Anyja újból férjhez megy, s ő a család közbenjárására ingyenes helyet kap az irgalmasnővérek szatmári anyaházában. A tanítónői oklevél megszerzése után Miskolcon tanít, ahol egyre fojtogatóbbnak érzi a kisvárosi légkört. Közben férjhez megy, gyermeke születik, de házasságukban nincs harmónia. S mikor már úgy látszik, hogy magánélete véglegesen rendeződik, a zilált évek után a boldog újrakezdés következik, kitör az első világháború. Második férjét, Bauer Ervint behívják katonának, élete továbbra is folytonos szorongás és küszködés. S 1918-ban a spanyol járvány áldozata lesz. A kisfiával együtt. Nehéz sorsa ellenére is sokat ír. S mindvégig szenvedélyes elkötelezettje annak a nagy szellemi és művészeti megújhodásnak, melyet a Nyugat és Ady neve fémjelez - legszebb írói teljesítményeiben is a Nyugat vetése érik be.

Kaffka Margit - Levelek ​a zárdából / Nyár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Képzelet-királyfiak
Kaffka ​Margit Móricz Zsigmond mellett legnagyobb mai regényírónk volt, akitől nemcsak a lekülönb dolgokat vártuk, de aki eddig is olyan értékekkel halmozta el az értő olvasót, amelyek nagyobb nációk irodalmában is standard művek lennének. A modern magyarság városi és falusi belső életének, vágyainak és küzdelmeinek, az új élet szabdaságáért viaskodó nő lelkének és sorsának olyan finom és gazdag képét adta, mint csak a regény valódi mesterei. Realista volt, de mélységesen érző és gondolkodó realista. És költő a javából, a magyar középosztály intellektuálisainak költője. Mint lírikus kezdte, mint novellista folytatta, de nagy távlatokat átfogó tekintetével csakhamar a regény felé fordult és valójában e jelentékeny koncepciókban élte ki magát.

Vörösmarty Mihály - Kaffka Margit - Ármány-adta ​Péterkéje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - A ​lélek stációi
"Alig ​egy emberöltő, amely időkeretbe foglalja fiatalon elhunyt írónőnk, Kaffka Margit válogatott leveleit. E kötet most közreadja a különböző nyomtatott válogatásokban és levéltárakban jelenleg fellelhető kéziratokat, kiegészítve az eddig kiadatlan vagy nehezen hozzáférhető levelekkel, így most először áll együtt legnagyobb magyar írónőnk tragikusan rövid emberi és írói életének levélhagyatéka. (...)"

Kaffka Margit - Az ​üvegkisasszony és más elbeszélések
Kaffka ​Margit életművét az elbeszélései teszik teljessé. A Női remekírók sorozat hatodik kötetében szereplő elbeszélésekből árad a humor, az irónia és az érzelmesség. A gyermeki és a női lélek mélységes megértésében a 20. századi "nagyon-nagy író-asszony"-nak - Ady Endre kifejezése - talán nincs is párja a magyar irodalomban. Témáinak tudatos választásához jól ismert és kiismert karakterek megrajzolása párosul, a múlt század eleji, öntudatos nőtípustól az alázatos szolgalélekig, a napjainkban is érvényes női dilemmák remek érzékeltetésével. Például az Este című novella egyéjszakás drámájában az úrikisasszonyról, aki vőlegénye félrelépéséről megbizonyosodva, meghökkentő sebességgel békül meg sorsával, bemutatva az asszonyi önfeladásra épülő, korlátok közt vergődő polgári házasság természetrajzát. Szófaragásban, telitalálatos jelzőkben, sziporkázó hasonlatokban példátlanul gazdag szövege, az általa leírt ,,...ritmusos, megtalált, kielégülést okozó mondatok" okán Kaffka Margit sztorijait olvasni érzéki és intellektuális élmény egyaránt.

Kaffka Margit - Napló
Kaffka ​Margitnak nagyon izgalmas élete volt, amely áthatotta szépirodalmi alkotásait is. Ennek az életnek a dokumentumait a levelek és a naplók őrzik. Valóságos drámát állít elénk ez az együttes, Kaffka Margit egyetlen igaz szerelmi történetéről, az első világháború kitörésének napjairól és első évéről, valamint az Itália-rajongás emlékeiről és kontrasztként a háborús nyomorúság hatásáról.

Kaffka Margit - Mirjam ​és Mária
Ó, ​tavasznak minden gyönyörűsége, virágok hava - ős Khidron völgye, s te nagynevű Szentély csudálatos oszlopaiddal s a híres faragott cédrusokkal! - Ó, házam veretes kapuja, műhelyem tekintélye s a kösöntyűk éke, melyek új mustráját értelmes kezem gondolta nemes aranyba! ... És gyönyörű Zsuzsannám és fiaim, kik majd felnőnek! ... Mennyire szeretem én az életet a földön, melyet a mi Urunk Istenünk ad nekünk! Vajon hosszú öregséget várhatok-e? Apám karjaimban halt meg, s anyámat híven ápolta Zsuzsannám; hátha még hetven évet is élni enged az Úr. - Ennyi idő alatt tán még többet lehet az igazságért cselekedni, mintha valaki balgán megöleti magát másnap virradóra, mint az áldozati kos - s harmadjára elfelejtik... De azért mégis a gyöngeség beszél belőlem, tudom! Hiszek a feltámadásban, hinni akarok a feltámadásban - de nincs erőm mindent végigcselekedni. Mit tegyek? Én nem ihatom ki az ő poharát. De mégiscsak én voltam az, József, az Arimathiai, ki első nyugvóhelyet adtam elkínzott tetemének, s míg álla világ, míg jár a nap, s fordul a hold. mindig lesznek majd ilyen Józsefek. Segíteni fogom ezentúl is a testvéreket és titkon támogatni, jó ember akarok lenni, és megfogadom, hogy ezentúl a pogánytól sem veszek kölcsönért kamatot. - Kívánt-e egyebet Ő is tőlem? Nekem nem mondotta, mint ezeknek, hogy meg kell halnom érette! - Ő ismerte az embert, és szerette gyöngeségében is, és kinek-kinek szívéhez szabta terhét. Mostantól fogva tudom legalább, ki előtt kell titkon leborulni!

Kaffka Margit - Regények ​2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit könyve
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Állomások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit válogatott novellái
Hányatott ​sors jutott osztályrészéül: korán árvaságra jutott, hatéves korától zárdában nevelkedett, tanító- majd tanárnőként Miskolcon, Újpesten, Angyalföldön tanított, első házassága megromlott, elvált és újra férjhez ment, s végre megtalálva a boldogságot, alig 38 éves korában - kisfiával együtt - elragadta a spanyolnátha-járvány. Életét, ugyanúgy mint hősnőiét, meghatározta a lázadás, a kitörni vágyás szándéka, a konvencionális, kikényszerített női szerepek elutasítása. Bár versírással kezdte irodalmi pályáját, prózaírói tehetsége emelte a legnagyobbak közé. Kötetünkben közölt kisprózai írásai rendkívüli sokoldalúságát és tüzetes élettapasztalatát bizonyítják. Kaleidoszkópszerűen sokszínű izgalmas történetei - melyekből hat még egyetlen gyűjteményben sem szerepelt - összességében egy határozott vonásokkal megrajzolt, karakteres társadalomképet vázolnak fel, így Kaffka Margitot (1880-1918) elbeszélései alapján is a polgári irodalom legjelentősebb személyiségei közé emelve.