Ajax-loader

Kaffka Margit könyvei a rukkolán


Kaffka Margit - Csendes ​válságok
Kaffka ​Margit elbeszélésekkel kezdte prózaírói pályafutását, s a műfajhoz haláláig hű maradt. Elbeszéléseiben a korszakváltás nyugtalanságainak teljes térképét megrajzolja, s az új életérzéshez, mely egyidejűleg forradalmas újat-akarás és gyógyíthatatlan nosztalgia régi, semmibe-tűnt harmóniák után, a műfajt is hozzáigazítja. Írásai megtelnek színnel, fénnyel, hangulati elemekkel s az emberi nyugtalanság soha ki nem fejezett motívumaival. Kivételes írói érzékenyésge minden fontos külső és belső jelzést felfogott, s törekedett is az élet új törvényeinek és sorsszerű változásainak művészi fölfedezésére. Egyik méltó utóda, Kádár Erzsébet írja, hogy "az összefüggések fonalait követve a kor minden nagy kérdése felé a szerző és a nyugtalan lélek mohóságával kinyújtotta a kezét". A változásokat mindenekelőtt az emberek életében és sorsában méri föl, beteljesült vagy beteljesületlen szerelmeken, felbomló vagy szövődő kapcsolatokon, elfojthatatlan lázadásokon vagy kényszerű megalkuvásokon, új vágyak hatalmán és emlékek vonzásán, válságok előtti és válságok utáni állapotokon, s mind azon, ami az életet gyötrelmes valódiságával és nyugtalanító szépségével teljessé teszi. A Csendes válságok Kaffka Margit elbeszéléseinek minden eddiginél teljesebb gyűjteménye. "Szeretnék pár esztendőt még tűrhető egészségben megérni, kisfiamat nőni látni; néhány álommessziségnek vasúton nyomába szaladni: dúlásig lakni álmodhatóan pompás teliségű könyvesházakban; néhány kötelességnek érzett íráshoz szeretnék még magamban hitet; csak annyit, amennyi okvetlenül szükséges! Vajon ráérek-e mindezekre?" Ezeket a nosztalgiákkal teljes, szívszorító sorokat gyötrelmesen nehéz fiatalsága után s néhány évvel megrendítően korai halála előtt írta Kaffka Margit. Gyermekkorára keserűséggel gondolt vissza. Még csak hatéves, mikor meghal az édesapja, s félárván marad. Anyja újból férjhez megy, s ő a család közbenjárására ingyenes helyet kap az irgalmasnővérek szatmári anyaházában. A tanítónői oklevél megszerzése után miskolcon tanít, ahol egyre foj-togatóbbnak érzi a kisvárosi légkört. Közben férjhez megy, gyermeke születik, de házasságukban nincs harmónia. S mikor már úgy látszik, hogy magánélete véglegesen rendeződik, a zilált évek után a boldog újrakezdés következik, kitör az első világháború. Második férjét, Bauer Ervint behívják katonának, élete továbbra is folytonos szorongás és küszködés. S 1918-ban a spanyol járvány áldozata lesz. A kisfiával együtt. Nehéz sorsa ellenére is sokat ír. S mindvégig szenvedélyes elkötelezettje annak a nagy szellemi és művészeti megújhodásnak, melyet a Nyugat és Ady neve fémjelez - legszebb írói teljesítményeiben is a Nyugat vetése érik be.

Covers_1283
elérhető
8

Kaffka Margit - Hangyaboly
A ​Hangyaboly - írja Bodnár György - egy zárda életét mutatja be, melynek csendes, fülledt levegőjét felborítja az új főnöknőválasztás... A pártokat főképpen a zárda anyagi forrásainak megválasztása állítja szembe. A régiek a módos jelöltek hozományára és a főúri adományokra akarnak építeni továbbra is. Ezért igyekeznek belekényszeríteni a rendbe Gross Helénkét, a haldokló főnöknő unokahúgát, akire nagy örökség vár. A modernek szeretnék, ha feleslegessé válnának a pénzhozományok: akkor csak a rátermettség és a hivatás lenne az apácák toborzója. Ezért akarnak magasabb iskolákat tervezni, egészséges, új épületeket építeni... De ha ez a kép csak önmagáért születik meg, a Hangyaboly csupán éles szavú antiklerikális irat. Nagyobb igény szülte. Kaffka zárdája önálló, eleven világ: belső logika szerint épül vel, plasztikusan kidolgozott alakjai önnön törvényeiket követik. S ugyanakkor mindvégig érezzük, hogy a zárdai élet belső izgalmai nagyobb áramkörbe kapcsolódnak.

Kaffka Margit - Színek ​és évek
A ​Színek és évek egy öregedő asszony, egy hajdani dzsentrilány emlékezésének foglalata. Az egymásba hullámzó emlékek azonban áttörik az idő határait, élővé teszik a múlt példázatát, s egybemosnak történetet, lírát és kommentárt. A regény hősnője - sorsával egyszerre példázza a régi asszonyi élet csendes pusztulását és a süppedő világ erkölcsét, melyet Kaffka Margit gyalázatos tisztességnek nevez. Az az életforma, mely megszabja Pórtelky Magda gondolkodásának, vágyainak és lehetőségeinek határát, a nő számára egyetlen utat hagy: a házasságot. Magda is ősei módjára, megyei ember feleségeként akarja életét berendezni. Amikor azonban egy tragikus véletlen megfosztja férjétől, szembetalálja magát a megváltozott világgal, amely szinte kálváriát járat vele. Második házasságát már azzal a meggondolással kezdi, hogy számára nincs más megoldás, mint egy új férj. Látszólag megint megkapaszkodik tehát, pedig élete süllyedése valójában most kezdődik el. Az emlékvilág falai lassan leomlanak, és durván láthatóvá lesz az élősdi és kiszolgáltatott asszony alakja.

Kaffka Margit - Színek ​és évek / Hangyaboly
Az ​írónő korának új nőtípusairól írta történeteit, azokról, akik már nem tudnak "derülten tenni-venni a mázas csuprok és bádogsütők közt, eseménytelen napokon át", többre vágytak, ki akartak törni a rájuk kényszerített szűkös életformából, hogy önálló, dolgozó, alkotó társai legyenk élettársuknak, hogy megbecsült, tiszteletre méltó, szabad helyet nyerjenek el a társadalomban. Kaffka asszonyhőseit a rájuk kényszerített kicsinyes életforma fojtogatja, tehát a társadalom ellen lázadnak. Ennek a lázadásnak különböző az eredménye is. A Színek és az évek Pórtelky Magdájának lázadása még inkább csak belső igény, belső küzdelem, neveltetése és alkati passzivista megfosztja őt az önálló tevékenységre való alkalmasságától, tehát nem tud élni a kínálkozó lehetősségel, és visszasüpped a hangtalan, eseménytelen kisszerű asszonyi sorsba. Mária éveinek hőse már a jövő lányai közül való. Felsőbb nőiskolában tanul, diplomát szerez, tanári állást kap, maga keresi a kenyerét, nem függ senkitől, a maga ura. Élete mégis holtvágányra fut, mert a kor még nem érett meg arra, hogy képességeit valóban ki is bontsa, s itt a holtvágányon veszteglés várja vagy a semmibe lódító, halálos ütközés. Ő az utóbbit választja: önmaga vet véget kínlódásainak.

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit válogatott művei
VÁLOGATOTT ​MŰVEI A "nagyon-nagy író-asszony" - ahogy Ady nevezte -, Kaffka Margit méltán volt népszerű a Nyugat olvasóközönsége előtt, s méltatlanul merült feledésbe korai halála után. Ezt tanúsítja egész írói terméséből válogatott kötete, mely a költő, az elbeszélő és a regényíró Kaffkáról rajzol plasztikus képet. A válogató arra törekedett, hogy hű képet adjon az írónőről, hogy ne csupán a klasszikussá vált írásait kösse csokorba. Ezért olvashatjuk a méltán híres Petike jár mellett néhány kevésbé ismert írását is, melynek révén a kor női problémakörét személyes élményvilágán átszűrő, néhol "nőietlenül" határozott hangú művész kerül közel az olvasóhoz. S hiába jelent már meg novelláinak több kötete is, az ebben a kiadásban közölt válogatás teljesebb, kerekebb, célratörőbb; nemcsak a meleg, asszonyos bánat ihlette szép elbeszélések sora található meg (Így beszélt az asszony; Levelek a zárdából), hanem a "lázadó" novellák is (Nyár), amelyben éppen úgy helyet ad a széles társadalomrajznak, mint a finom rezdülésű hangulatoknak. Akár az apácazárdák fülledt, olykor betegesen erotikus légkörét eleveníti meg, akár az anyagi-erkölcsi széthullásnak indult vidéki dzsentriéletet: minden novellájában érződik, hogy a tollat asszonykéz vezette. Éppen úgy, mint a Hangoskönyvtárban is fellelhető két regényében (Színek és évek; Hangyaboly). Külön érdekesség, művészi és irodalomtörténeti izgalmat jelentő felfedezés, hogy az elbeszélések révén mintegy nyomon követhető a regények alakulása, formálódása (Csonka regény; Polixéna Tánt).

Kaffka Margit - Az ​élet útján - Versek, cikkek, naplójegyzetek
Kaffka ​Margit elbeszélésekkel kezdte prózaírói pályafutását, s a műfajhoz haláláig hű maradt. Elbeszéléseiben a korszakváltás nyugtalanságainak teljes térképét megrajzolja, s az új életérzéshez, mely egyidejűleg forradalmas újat-akarás és gyógyíthatatlan nosztalgia régi, semmibe-tűnt harmóniák után, a műfajt is hozzáigazítja. Írásai megtelnek színnel, fénnyel, hangulati elemekkel s az emberi nyugtalanság soha ki nem fejezett motívumaival. Kivételes írói érzékenysége minden fontos külső és belső jelzést felfogott, s törekedett is az élet új törvényeinek és sorsszerű változásainak művészi fölfedezésére. Egyik méltó utóda, Kádár Erzsébet írja, hogy "az összefüggések fonalait követve a kor minden nagy kérdése felé a szerző és a nyugtalan lélek mohóságával kinyújtotta a kezét". A változásokat mindenekelőtt az emberek életében és sorsában méri föl, beteljesült vagy beteljesületlen szerelmeken, felbomló vagy szövődő kapcsolatokon, elfojthatatlan lázadásokon vagy kényszerű megalkuvásokon, új vágyak hatalmán és emlékek vonzásán, válságok előtti és válságok utáni állapotokon, s mind azon, ami az életet gyötrelmes valódiságával és nyugtalanító szépségével teljessé teszi. A Csendes válságok Kaffka Margit elbeszéléseinek minden eddiginél teljesebb gyűjteménye. "Szeretnék pár esztendőt még tűrhető egészségben megérni, kisfiamat nőni látni; néhány álommessziségnek vasúton nyomába szaladni: dúlásig lakni álmodhatóan pompás teliségű könyvesházakban; néhány kötelességnek érzett íráshoz szeretnék még magamban hitet; csak annyit, amennyi okvetlenül szükséges! Vajon ráérek-e mindezekre?" Ezeket a nosztalgiákkal teljes, szívszorító sorokat gyötrelmesen nehéz fiatalsága után s néhány évvel megrendítően korai halála előtt írta Kaffka Margit. Gyermekkorára keserűséggel gondolt vissza. Még csak hatéves, mikor meghal az édesapja, s félárván marad. Anyja újból férjhez megy, s ő a család közbenjárására ingyenes helyet kap az irgalmasnővérek szatmári anyaházában. A tanítónői oklevél megszerzése után Miskolcon tanít, ahol egyre fojtogatóbbnak érzi a kisvárosi légkört. Közben férjhez megy, gyermeke születik, de házasságukban nincs harmónia. S mikor már úgy látszik, hogy magánélete véglegesen rendeződik, a zilált évek után a boldog újrakezdés következik, kitör az első világháború. Második férjét, Bauer Ervint behívják katonának, élete továbbra is folytonos szorongás és küszködés. S 1918-ban a spanyol járvány áldozata lesz. A kisfiával együtt. Nehéz sorsa ellenére is sokat ír. S mindvégig szenvedélyes elkötelezettje annak a nagy szellemi és művészeti megújhodásnak, melyet a Nyugat és Ady neve fémjelez - legszebb írói teljesítményeiben is a Nyugat vetése érik be.

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit regényei
Kaffka ​Margit nemcsak egy korszaknak, de a teljes magyar irodalomnak egyik legvonzóbb, legérdekesebb alakja, s egyben legtehetségesebb asszonyírója. Noha szinte valamennyi művében a nőkérdést - ezt az írói indulásával szinte egyidőben jelentkező, szenvedélyeket kiváltó, összetett társadalmi problémát - állítja fókuszba, hűvös józansága, okos, koncepciózus megfigyelései, életszeretete és szenvedélyes igazságkeresése mind regényeiben, mind pedig novelláiban a társadalom egészére adnak kitekintést, és éppen ezáltal tud alakjainak sűrű társadalmi közeget teremteni. "A társadalom bírálója sokkal több törvényszerűséget vonhat le belőle, mint magából az életből" - állapítja meg Móricz Zsigmond a Színek és évek megjelenésekor, Schöpflin Aladár pedig sok más társával együtt "a legnagyobbszabású magyar regények" közé sorolta. Az első három regény, a Színek és évek, Mária évei és az Állomások a kor három jellegzetes nőtípusán keresztül szinte trilógiaszerűen ad egységes képet. A másik három kisebb terjedelmű mű - a Lírai jegyzetek egy évről önvallomásos munkája, a Két nyár, amelyben már a munkásnő típusát üdvözölhetjük, a Hangyaboly, amely egy zárda belső életét bemutatva, voltaképpen a klerikális nevelés vádbeszéde - noha önálló cselekménnyel, mondanivalóval terhes, voltaképpen mégis a három nagy műben megfogalmazandó főkérdés árnyaltabb képéhez segít hozzá. Minden munkájában "a megbízható emlék hitelét érezzük" - mondja Radnóti Miklós kitűnő monográfiájában, s ez a hitelesség máig hatóan eleven varázsú. Jellegzetes vonása, amely megkülönbözteti nagy kortársaitól, talán abban a kisrealizmusban rejlik, ahogy hőseinek napi életét ábrázolja, s a napi apróságok visszahatását, determináló erejét láttatni tudja a sorok egészében. "Magyar íróink közül nem tudok egyet sem, akinek szavaiban annyi apró valóság gurulna, nyüzsögne, mit Kaffkáéban" - írja róla Balázs Béla finom megfigyelésekkel teli tanulmányában.

Kaffka Margit - Hullámzó ​élet
szerk. ​Bodnár György

Kaffka Margit - Állomások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Vörösmarty Mihály - Kaffka Margit - Ármány-adta ​Péterkéje
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Lázadó ​asszonyok
A ​Színek és évek és a Hangyaboly írónője rövid elbeszéléseiben is a századforduló és századeleji évek asszonyainak jellegzetes problémáit, a pusztuló dzsentri életét, a kiszolgáltatottságot, és önállóságra törekvést, a babaotthon sivárságában vergődő, és a munkájából élő, igaz méltóságért harcoló női lélek érzésvilágát mutatja be. Jellemábrázolásának plaszticitása, az események, cselekmények bravúros megformálása, s nem utolsó sorban kíméletlen őszintesége, szenvedélyes bírálata mindmáig legnagyobb asszonyírónkká emeli.

Kaffka Margit - Levelek ​a zárdából
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Csonka ​regény és novellák / Utólszor a Lyrán
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Süppedő ​talajon
Kaffka ​Margit (Nagykároly, 1880.- Budapest, 1918.) író, költő. Ady Endre a "nagyon-nagy író-asszony"nak nevezte, a magyar irodalom egyik legjelentősebb női íróját, a Nyugat nemzedékének fontos tagját. Indulását Kiss József és A Hét íróköre is befolyásolta. A tanári pályát hagyta el, és csak a szépirodalomnak élt. Az I. világháború után kisfiával együtt a spanyolnátha járvány áldozatává vált.

Kaffka Margit - A ​gép mellett
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Mária ​évei
A ​lélektani elemzés módszerét kibontó regény a Színek és évek folytatása. Laszlovszky Mária történetét mondja el, aki már az állásban lévő modern nő szemével, más törvények szerint él és ítél, mint a korábbi nemzedék lányai. Diplomát szerez, tanári állást kap, önálló, szabadabb életre készül, de hamarosan rádöbben, hogy a kisváros nyomasztó légkörében nem sikerül saját lábán megállnia, magányos marad. Az álmokba kapaszkodó, magányos lélek a halálba menekül.

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit válogatott novellái
Hányatott ​sors jutott osztályrészéül: korán árvaságra jutott, hatéves korától zárdában nevelkedett, tanító- majd tanárnőként Miskolcon, Újpesten, Angyalföldön tanított, első házassága megromlott, elvált és újra férjhez ment, s végre megtalálva a boldogságot, alig 38 éves korában - kisfiával együtt - elragadta a spanyolnátha-járvány. Életét, ugyanúgy mint hősnőiét, meghatározta a lázadás, a kitörni vágyás szándéka, a konvencionális, kikényszerített női szerepek elutasítása. Bár versírással kezdte irodalmi pályáját, prózaírói tehetsége emelte a legnagyobbak közé. Kötetünkben közölt kisprózai írásai rendkívüli sokoldalúságát és tüzetes élettapasztalatát bizonyítják. Kaleidoszkópszerűen sokszínű izgalmas történetei - melyekből hat még egyetlen gyűjteményben sem szerepelt - összességében egy határozott vonásokkal megrajzolt, karakteres társadalomképet vázolnak fel, így Kaffka Margitot (1880-1918) elbeszélései alapján is a polgári irodalom legjelentősebb személyiségei közé emelve.

Kaffka Margit - Két ​nyár
A ​kötetben Kaffka Margit három kisregénye kap helyet. A Két nyár egy budai pincelakásban élő emberpár életét mutatja be a gyanútlan, boldog tervezgetéstől a kétségbeesésig. A "kis mosónő" és a kalapkészítő Vitorisz együttélésének valóságából és illúziókból teremett harmóniáját először egy befogadott és érzéki lomhaságával hódító cselédlány magatartása veszélyezteti, majd a háború bontja meg végzetesen. A lírai jegyzetek egy évről önéletrajzi fogantatású regény : Az író megrendítően idézi fel benne, hogy szerelmük olaszországi idilljébe hogyan robban bele a háború híre, és milyen elemi veszélyek fenyegetik törékeny boldogságukat. A Csonka regény egy színésznő szerelmének története -eleven kisvárosi háttérrel és izgalmas lélektani motivációkkal.

Kaffka Margit - Képzelet-királyfiak
Kaffka ​Margit Móricz Zsigmond mellett legnagyobb mai regényírónk volt, akitől nemcsak a lekülönb dolgokat vártuk, de aki eddig is olyan értékekkel halmozta el az értő olvasót, amelyek nagyobb nációk irodalmában is standard művek lennének. A modern magyarság városi és falusi belső életének, vágyainak és küzdelmeinek, az új élet szabdaságáért viaskodó nő lelkének és sorsának olyan finom és gazdag képét adta, mint csak a regény valódi mesterei. Realista volt, de mélységesen érző és gondolkodó realista. És költő a javából, a magyar középosztály intellektuálisainak költője. Mint lírikus kezdte, mint novellista folytatta, de nagy távlatokat átfogó tekintetével csakhamar a regény felé fordult és valójában e jelentékeny koncepciókban élte ki magát.

Kaffka Margit - Szent ​Ildefonso bálja
Részlet ​a műből: "Azon a borus, hives januáriusi napon nyugtalansággal vegyest boldogan; ijedezőn vagy repeső szívvel öltözte magát minden főrangu szüze Toledo városának.

Kaffka Margit - Kaffka ​Margit összes versei
Költőutódai ​közül is a legnagyobb tehetségek hajtották meg előtte elismerésük zászlaját. Radnóti Miklós mély és alapos elemzését közöljük a könyv utószavaként. A versek mindegyike mélyről fakadt, az önkifejezés nem volt könnyű feladat a költőnő számára. Regényeiben is sokszor találjuk nyomát önéletrajznak, de veresei lelkének legmélyebb rétegeit világítja meg. A kötet az eddig ismert verseken kívül huszonhat verset közöl dr. Kozocsa Sándor gondos bibliográfiai útmutatásával.

Kaffka Margit - Mirjam ​és Mária
Ó, ​tavasznak minden gyönyörűsége, virágok hava - ős Khidron völgye, s te nagynevű Szentély csudálatos oszlopaiddal s a híres faragott cédrusokkal! - Ó, házam veretes kapuja, műhelyem tekintélye s a kösöntyűk éke, melyek új mustráját értelmes kezem gondolta nemes aranyba! ... És gyönyörű Zsuzsannám és fiaim, kik majd felnőnek! ... Mennyire szeretem én az életet a földön, melyet a mi Urunk Istenünk ad nekünk! Vajon hosszú öregséget várhatok-e? Apám karjaimban halt meg, s anyámat híven ápolta Zsuzsannám; hátha még hetven évet is élni enged az Úr. - Ennyi idő alatt tán még többet lehet az igazságért cselekedni, mintha valaki balgán megöleti magát másnap virradóra, mint az áldozati kos - s harmadjára elfelejtik... De azért mégis a gyöngeség beszél belőlem, tudom! Hiszek a feltámadásban, hinni akarok a feltámadásban - de nincs erőm mindent végigcselekedni. Mit tegyek? Én nem ihatom ki az ő poharát. De mégiscsak én voltam az, József, az Arimathiai, ki első nyugvóhelyet adtam elkínzott tetemének, s míg álla világ, míg jár a nap, s fordul a hold. mindig lesznek majd ilyen Józsefek. Segíteni fogom ezentúl is a testvéreket és titkon támogatni, jó ember akarok lenni, és megfogadom, hogy ezentúl a pogánytól sem veszek kölcsönért kamatot. - Kívánt-e egyebet Ő is tőlem? Nekem nem mondotta, mint ezeknek, hogy meg kell halnom érette! - Ő ismerte az embert, és szerette gyöngeségében is, és kinek-kinek szívéhez szabta terhét. Mostantól fogva tudom legalább, ki előtt kell titkon leborulni!

Kaffka Margit - Levelek ​a zárdából / Nyár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - Regények ​2.
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kaffka Margit - A ​lélek stációi
"Alig ​egy emberöltő, amely időkeretbe foglalja fiatalon elhunyt írónőnk, Kaffka Margit válogatott leveleit. E kötet most közreadja a különböző nyomtatott válogatásokban és levéltárakban jelenleg fellelhető kéziratokat, kiegészítve az eddig kiadatlan vagy nehezen hozzáférhető levelekkel, így most először áll együtt legnagyobb magyar írónőnk tragikusan rövid emberi és írói életének levélhagyatéka. (...)"

Kaffka Margit - Napló
Kaffka ​Margitnak nagyon izgalmas élete volt, amely áthatotta szépirodalmi alkotásait is. Ennek az életnek a dokumentumait a levelek és a naplók őrzik. Valóságos drámát állít elénk ez az együttes, Kaffka Margit egyetlen igaz szerelmi történetéről, az első világháború kitörésének napjairól és első évéről, valamint az Itália-rajongás emlékeiről és kontrasztként a háborús nyomorúság hatásáról.

Kollekciók