Ajax-loader

Émile Zola könyvei a rukkolán


Veadandp0333
elérhető
2

Émile Zola - A ​pénz
A ​pénz 1891-ben jelent meg a Rougon-Macquart ciklus köteteként, de szorosan kapcsolódik a ciklus 1872-es születésű második kötetéhez, A hajszához, szinte tovább meséli Aristide Rougon - vagyis most már Saccard - történetét. Ennek a pénzt istenként tisztelő, a spekulációból életelvet kovácsoló nagystílű, gátlástalan tőzsdelovagnak a figurája valóságos, történeti alakok ötvözete, azoké, akik a végnapjait élő második császárság tőzsdepalotájában rohamra vezetik millióikat, hatalmas részvényhadseregüket. Zola, a tömegjelenetek mestere, nagy erővel ábrázolja a profitra éhes üzérek, a gátlástalan börzelovagok, a minden hájjal megkent alkuszok siserahadát - és azokat is, akiket elnyelnek, legázolnak kegyetlenül a pénzhajszában: a hiszékeny kisemberek tömegét.

Émile Zola - A ​Patkányfogó
A ​regény egy külvárosi csapszékről, Colombe apó "Patkányfogó"-járól kapta a címét. Ez a csapszék a regényben félelmetes jelképpé mélyül: mint valami iszonyú mocsár, elnyeli Coupeau-t, a szerencsétlenül járt bádogossegédet, elemészti iszákos munkatársait, sírjává lesz Geraise-nek, a Párizsba szakadt, szánalomra méltó mosónőnek is. Gervaise - a regény főhőse - szívósan küzd a fojtogató sors ellen, de felőrlődik férje és szeretője között, akik irgalmatlanul gyötrik, s lelketlenül kihasználják. A Patkányfogó "ijesztő körkép, mely magában hordja erkölcsi tanulságát" - írja Zola. A legsötétebb színekben festi meg a munkások s a munkássorból kitörni akaró Gervaise életét: komor környezet, siralmas odúk, kapualjakból kifolyó bűzös szennyvíz, butító munka, csavargás, iszákosság, elaljasító nyomor, torz jellemek, tragikus sorsú félemberek - ez A Patkányfogó világa, ahová csak véletlenül téved be egy-egy vidító napsugár, hogy utána annál sivárabbnak hasson a mindent elborító reménytelenség...

Émile Zola - Párizs ​gyomra
A ​Párizs gyomra a párizsi Vásárcsarnok regénye. Ellendarabja Victor Hugo A párizsi Notre-Dame-jának. Ahogy Hugo, a francia romantika atyja, a középkor szellemét próbálja visszavarázsolni a Notre-Dame-nak, ennek a templom-ősnek a felidézésével, úgy idézi meg Zola, az irodalmi naturalizmus magvetője, a modern Vásárcsarnok szellemét, hogy hirdesse az új művészetet, a begyöpösödött nyárspolgári ízlés ellen lázadó impresszionizmust. A harsogó színekben, vad zsivajokban és émelyítő szagokban tobzódó hatalmas Vásárcsarnok a színtere annak a társadalmi-politikai konfliktusnak, amely a Cayenne-ből menekült forradalmár, Florent és az élet nyárspolgári örömeit élvező, kövér hentesmesterné, a \szép Lisa\ között feszül. Két világnézet, két magatartás, két jellem ütközik itt meg. Ellentétük Zola tollán a Soványak és Kövérek allegorikus párviadalává tágul, és a \sovány\ Florent vereségéhez vezet. Zola, az elnyomottak, az üldözöttek ügyének bátor szószólója ezzel a művével is elszántan harcol a társadalmi haladásért, és leleplezi a második császárság burzsoáziájának undorító, szemforgató nyárspolgári \tisztességét\.

Covers_58954
elérhető
7

Émile Zola - Lourdes
Bernadette ​Soubirous története és a Lourdes-i jelenések annak idején megmozgatták egész Európát, és ez alól a nagy írók sem kivételek. Franz Werfel 1941-es regénye a lélek felő közelítette meg a témát, míg a csaknem 50 évvel korábban, a Zola tollából keletkezett változat a naturalizmus felől. Zola remekműve elsősorban a csodahívő és reménykedő emberek naturális szenvedései, a tömeg nyomorgása, a hitre épülő "ipar", egyszóval a naturalizmus felől közelít. Mélységes emberi testi és lelki kínok naturális tablókban vonulnak előttünk, szinte agyonnyom ennyi szenvedés... Látunk érthetetlen gyógyulást, és még több elkerülhetetlen halált. A két igencsak eltérő felfogású regényt egymás után célszerű olvasni; mintegy kiegészítik egymást. A kötetet Bartos Zoltán remek műfordításában adjuk közre.

Covers_34589
elérhető
3

Émile Zola - Igazság
Az ​Igazság Zola Négy evangélium című regényciklusának harmadik darabja. Ez is, mint a ciklus valamennyi kötete, önálló regény, eszmei - nem pedig tartalmi - kapcsolata van csupán a többivel: ez a zolai koncepció, amely szerint ez a ciklus az élet legfontosabb területeivel hivatott foglalkozni, azokkal a "kulcspozíciókkal", amelyeken áll vagy bukik Franciaország jövője. Az izgalmas Igazság középpontjában egy sötét bűnügy áll, amelynek perében korrupt bírák s a középkori tudatlansággal, babonasággal fertőzött közvélemény szörnyű ítélettel sújt egy ártatlan embert. A reménytelen helyzetben egy egyszerű néptanító áll ki az ártatlanul bűnhődőért, s évtizedek szívós nevelőmunkájával, új, felvilágosult nemzedékek felnevelésével napfényre segíti az igazságot: ez az új nemzedék már nem is ismeri, meg se érti azt a légkört, amelyben az ostobaság és gonoszság ilyen égbekiáltó igazságtalanság szülője lehetett...

Émile Zola - Munka
A _Munka_ ​Zola _Négy Evangélium_ című regényciklusának második darabja. A társadalom boldogulásának zolai koncepciója kel életre ebben a ciklusban, az ember megigazulásának, boldogságának, jövőjének egy-egy zolai alappillére emeli magasba mindhárom kötetet: a _Termékenység_et a beteljesült, harmonikus, termékeny szerelem, az _Igazság_ot a tiszta, az előítéletmentes igazságosság, a _Munká_t pedig a megtisztult, dicsőséges és áldást hozó munka, a vágy, hogy a munka ne a páriák szenvedése, hanem minden egészséges ember életszükséglete legyen. Viharos harcok, fergeteges szerelmek közepette épül fel a Város, ahol könnyű, kellemes munka bőséggel, békességgel - és független gondolkodással áldja meg híveit.

Émile Zola - Lou Cameron - The ​Downfall
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Zola - Mouret ​abbé vétke
Mouret ​abbé nem más, mint a Plassans meghódítása c. kötetből megismert Serge, Mouret és Marthe fia. Az előző regényből megtudjuk, hogy a mindig betegeskedő Serge, Faujas abbénak hála, megismerkedik a vallással, és élethivatásává választja azt. A regény egy kis faluban játszódik, ahol a fiatal Serge a falu papja. Egy napon (ha jól emlékszem orvosi javaslat miatt, mert ugyanúgy, ahogy az anyja, ő is majdnem beleőrül a vallásba) bejut egy hatalmas kőkerítéssel körbezárt érintetlen paradicsomba, ahol megismerkedik egy fiatal lánnyal, megismerkedik a szerelemmel, a testiséggel, a természettel, és magával a világgal. Egy idő után rájön, hogy ilyesmit nem lehetne csinálnia, hiszen ő pap, és fogadalmat tett. Elhagyja ezt az érintetlen paradicsomot, de állandóan kín gyötri, visszavágyódik az édenbe, vissza a lányhoz, és a saját szellemeivel nem tud megbírkózni.

Émile Zola - Pascal ​orvos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Zola - The ​Ladies' Paradise
Through ​charm, drive, and diligent effort Octave Mouret has become the director of one of the finest new department stores in Paris, Au Bonheur des Dames. Supremely aware of the power of his position, Mouret seeks to exploit the desire that his luxuriantly displayed merchandise arouses in the ladies who shop, and the aspirations of the young female assistants he employs. Charting the beginnings of the capitalist economy and bourgeois society, Zola captures in lavish detail the greedy customers and gossiping staff, and the obsession with image, fashion, and gratification that was a phenomenon of nineteenth-century French consumer society. Of all Zola's novels, this may be the one with the most relevance for our own time.

Émile Zola - A ​zsákmány
Zola ​nagy regénysorozatának első művében, Rougonék szerencséjé-ben azt beszéli el, hogy az 1851. december 2-iki államcsiny után a zavarosban halászók Franciaország vidéki városaiban hogyan láttak hozzá a véres pénzszerzéshez; második munkájában, A zsákmány-ban pedig arról szól, hogy ugyanakkor Párizsban hogyan kezdték el a zsákmányolást azok, akik a legügyesebben és a legnagyobb lelkiismeretlenséggel tudják kiaknázni a politikai viszonyok megváltozásával együtt járó uj lehetőségeket, az üzérkedésnek micsoda dühöngését varázsolta elő az uj uralom és hogy a pénzvadászat láza milyen erkölcstelenségekhez, milyen általános romláshoz vezetett. A zsákmányolók között itt is nevezetes szerepet játszik egy Rougon: Aristide, harmadik fia annak a Pierre Rougonnak, aki a délvidéki fölkelés vérbefojtásával alapitotta meg családja "szerencséjét". csakhogy Aristide Rougon már Saccardnak nevezteti magát, hogy ne legyen alkalmatlan testvérbátyjának, Eugénenek, aki lassanként politikai hatalommá növi ki magát és hogy ne legyen kénytelen lemondani olyan üzletekről, amelyeket nem engedhetett volna meg magának, ha a hires politikus nevét viseli. (Akkor még, ha nem volt kisebb az erkölcstelenség, több volt a szemérem, mint most.) Ez a Saccard, aki első felesége halálát és második, szégyenletes házasságát használta fel arra, hogy kis tisztviselőből széditően és szédületesen üzérkedő vállalkozóvá alakuljon át, aki feleségétől és fiától kezdve mindenkit kifoszt, aki többször meggazdagszik és ujra meg ujra tönkremegy, de mindig talpára áll, nemcsak A zsákmány protagonistája, hanem A Pénz-é is...

Émile Zola - Thérèse ​Raquin
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Zola - Összeomlás
A ​nagy klasszikus író világhírű regénye a francia-porosz háború napjait idézi fel. A hatalmát féltő III. Napóleon háborút indít a poroszok ellen, abban a reményben, hogy ezzel talán megfékezheti a belső elégedetlenséget, s ugyanakkor növelheti Franciaország tekintélyét a külföld szemében. Az esztelen lépés százezrek életébe kerül.

Émile Zola - Termékenység
A ​föld és az ember termékenységének apoteózisa, a megváltó, a bőséget hozó, az erkölcsöket megjavító, a társadalmi katasztrófától megmentő, egyedül üdvözítő boldog termékenység hatalmas himnusza ez a könyv, Zola Négy Evangélium című tetralógiájának első kötete. A tetralógia - voltaképpen trilógia, mert Zola meghalt, mielőtt megírhatta volna a negyedik kötetet. A három kötet mind egy-egy önálló történet, csupán eszmei összefüggés van közöttük.

Émile Zola - Son ​excellence Eugène Rougon
En ​1856, Eugène Rougon, un ancien avocat de province qui a contribué à faire l'Empire et que l'Empire a fait, se sentant proche de sa disgrâce, préfère prendre les devants et démissionner de la présidence du Conseil d'Etat. Mais ses amis ont besoin de lui, et sa chute les embarrasse. Ils s'inquiètent de le voir tromper son ennui par un projet de défrichement des Landes qui le conduirait à une sorte d'exil, et parmi tous ceux qui travaillent à son retour en grâce la plus active est la troublante Clorinde qu'il a refusé d'épouser. Dans la grande fresque des Rougon-Macquart, Son Excellence Eugène Rougon, que Zola fait paraître en 1876, est le roman du pouvoir et des solidarités d'intérêts qui appellent l'intrigue dans le grand monde de Paris où s'ourdissent les manoeuvres qui font et défont les carrières. Une fiction écrite sur un ton de comédie, sans histoire nettement dessinée, et qui s'écarte de la manière traditionnelle de l'écrivain et du naturalisme : « Il n'y a pas un mot de trop, écrit Flaubert à George Sand. C'est solide, et sans aucune blague. »

Émile Zola - Az ​emberirtó
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Zola - A ​kegyelmes úr
Zola ​a Rougon-Macquart család történetének ebben a kötetében a politika boszorkánykonyjáját mutatja meg az olvasónak. Félrehúzza a függönyt, s mi káprázva nézzük a császári trón körül tolongó tarka sokaságot: a minisztereket, tábornokokat, pénzembereket, a december másodiki államcsíny kalandorait és kalandornőit. A regény főhőse Eugéne Rougon, akit a sorozat olvasója már ismer a Rougonék szerencséje és A hajsza című kötetekből. A vidéki ismeretlenség homályából kiemelkedő, közepes tehetségű ügyvéd szédületes pályát fut meg a harmadik császárság idején. A hatalomra vágyók biztos ösztönével jó lapra tesz, s az államcsíny után fölragyog az ő szerencsecsillaga is. Mint III. Napóleonnak félelmetes belügyminisztere a "kegyes úr" kegyetlenül elnyomja az ország népét. Minisztersége alatt a rémület metsző szele süvölt Franciaország fölött. De őt is eléri az uralkodás eszeveszett bajnokainak végzete: ellenségei gyűlölik, pártfogoltjai irigylik, s végül éppen azok buktatják meg, akiket valóban felemelt. Csakhogy Eugéne Rougon nem adja meg magát: megtagadva addigi politikai eszméit legbuzgóbb védelmezőjévé válik azoknak a szabadságjogoknak, melyeket a császár őfelsége, belügyminiszterének távoztával, kegyelmesen megad a nemzetnek.

Émile Zola - A ​vér
Esténként ​már elalszol, rossz leány, ha hosszan elmesélem neked a rózsa kacérkodását és a szitakötő hűtlenkedését. Majd megmutatom én a te lusta szempilláidnak, Ninon. Oly rettentő mesét mondok ma neked, hogy egy hétig be nem hunyod a szemedet. Hosszú mosoly után jól esik a rémület.

Émile Zola - A ​föld
"... ​És mire jó a fájdalom, a vér, a könnyek, mindaz, amit elszenved az ember... Ki tudja? Lehet, hogy vérre, könnyre is szükség van, hogy haladjon a világ. A csillagok, a nap roppant rendszerében ugyan milyen súllyal eshetik latba a mi nyomorúságunk? Törődik is velünk az Úristen! Mindennapos félelmetes párharc árán van csak kenyerünk, és csak a föld marad halhatatlan, az anya, amelyből vétettünk, s melybe majd megtérünk... melyet úgy szeretnek, hogy gyilkolnak érte, mely előttünk rejtett céljaira szüntelenül újjáteremti az életet, gyalázatunkkal, nyomorúságunkkal együtt..." Ezekkel a mélységesen keserű szavakkal fejezi be Zola egyetlen parasztregényét, A föld-et, amelyben III. Napóleon korának parasztságáról - az emésztő földéhségről, a külföldi konkurencia halálos szorításáról, brutális "szerelmekről", a nyomor és kapzsiság szörnyű tetteiről, a végletes és végzetes viaskodásra kényszerített parasztok nyomorult sorsáról - rajzol tragikus, nyers, vad képet.

Émile Zola - Szerelem
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Zola - Germinal
"A ​poklot akarom látni mérnök úr." - Zola híres mondata akkor hangzott el, amikor bejárta a bányák legdurvább, életveszélyes aknáit is. A Germinalhoz gyűjtött anyagot. Nem hagyta, hogy a legjobb állapotban lévő fejtőhelyeket mutassák neki a mérnökök. A Germinal Zola legkiemelkedőbb regénye. Egy francia bányászkolónia tragédiáját írja le. Szervesen beilleszkedik a második császárság zülléséről írt regényfolyamba, melyben valamennyi társadalmi réteg megkapja a magáét. Olvasmányos és izgalmas történet, melynek fő eszköze a művészi erő és energia. Ez a regény egyfajta mérföldkő. A Germinal után már soha nem lehet úgy elkezdeni egy könyvet, ahogy az elkezdődik.

Émile Zola - Nana ​(francia)
Dans ​les dernières années du Second Empire, quand Nana joue le rôle de Vénus au Théâtre des Variétés, son succès tient moins à son médiocre talent d’actrice qu’à la séduction de son corps nu, voilé d’une simple gaze. Elle aimante sur scène tous les regards comme elle attire chez elle tous les hommes : tentatrice solaire qui use de ses charmes pour mener une vie de luxure et de luxe, de paresse et de dépense. Grâce à elle, c’est tout un monde que le romancier parvient à évoquer, toute une époque et tout un style de vie. Ce neuvième volume des Rougon-Macquart est une satire cinglante des hautes sphères perverties par une fête qui ruine le peuple et détruit les valeurs.

Émile Zola - Le ​Grand Michu / A hosszú Michu
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Zola - La ​faute de l'abbé Mouret
Serge ​Mouret est le prêtre d’un village pauvre, quelque part sur les plateaux désolés et brûlés du Midi de la France. Barricadé dans sa petite église, muré dans les certitudes émerveillées de sa foi, assujetti avec ravissement au rituel de sa fonction et aux horaires maniaques que lui impose sa vieille servante, il vit plus en ermite qu’en prêtre. A la suite d’une maladie, suivie d’une amnésie, il découvre dans un grand parc, le Paradou, à la fois l’amour de la femme et la luxuriance du monde. Une seconde naissance, que suivra un nouvel exil loin du jardin d’Eden. Avec cette réécriture naturaliste de la Genèse, avec ce dialogue de l’ombre et du soleil, des forces de vie et des forces de mort, du végétal et du minéral, Zola écrit certainement l’un des livres les plus riches, stylistiquement et symboliquement, de sa série des Rougon-Macquart.

Émile Zola - Állat ​az emberben
A ​Rougon-Macquart ciklus Állat az emberben című kötete, bármily különös is ez Zolánál - vérbeli bűnügyi regény. Zola indítéka természetesen nem azonos a detektívregény-írókéval, célja ezúttal is a környezet és életmód, a társadalmi és biológiai körülmények hatásának vizsgálata. Ebben a regényében azonban olyan területen folytatja tanulmányait, olyan súlyosan terhelt figurákon végzi vizsgálatait, hogy - talán szándéktalanul - izgalmas bűnügyi történettel, érdekes kriminálpszichológiai tanulmánnyal lepi meg olvasóit. A cselekmény két szálon fut: az egyik egy lány megrontásának és megrontója szörnyű bűnhődésének története, a másik pedig egy alkoholista szülőktől származó, roncsolt idegzetű emberé, akit terheltségében szüntelenül a legiszonyúbb bűn, a kéjgyilkosság kényszere kísért...

Émile Zola - Plassans ​meghódítása
A ​Rougon-Macquart sorozat negyedik kötete ismét a családtörténet eredeti helyszínén, Plassans városában játszódik. A zavaros múltú, otromba, fekete, "hímszagú", de a nőktől undorodó, uralkodni vágyó pap, Faujas abbé, elhatározza, hogy a legitimista érzelmű kisvárost meghódítja III. Napóleon új rendszerének. Óvatos politikával és fondorlatos segítőtársakkal sikerül megtörnie még a királyhű klérus ellenállását is, és a város polgársága valóban behódol az új hatalomnak. A politikai karrierharcot átszövik az egyéni és családi sors jobbára baljós eseményei. A rajongó és idegbeteg Marthe Rougon halálosan beleszeret a primitív érzelmekre ható papba, de Faujas abbé csak az áldozatokat fogadja el a szerelmes asszonytól. Célját elérve eltaszítja magától a "tisztátalan" asszonyt, s tettével felidézi az összeomlást, amely végül őt magát is maga alá temeti... A mohó és ostoba, kisstílű vidéki polgárság s a korrupt hatalom szolgálatába szegődő mindenkori karrieristák nyomasztó körképe ez a regény. Zola kortársai és barátai, különösen Flaubert, Anatole France és Turgenyev igen nagyra tartották.

Émile Zola - Au ​bonheur des Dames
Octave ​Mouret affole les femmes de désir. Son grand magasin parisien, Au Bonheur des Dames, est un paradis pour les sens. Les tissus s’amoncellent, éblouissants, délicats. Tout ce qu’une femme peut acheter en 1883, Octave Mouret le vend, avec des techniques révolutionnaires. Le succès est immense. Mais ce bazar est une catastrophe pour le quartier, les petits commerces meurent, les spéculations immobilières se multiplient. Et le personnel connaît une vie d’enfer. Denise échoue de Valognes dans cette fournaise, démunie mais tenace. Zola fait de la jeune fille et de son puissant patron amoureux d’elle le symbole du modernisme et des crises qu’il suscite. Personne ne pourra plus entrer dans un grand magasin sans ressentir ce que Zola raconte avec génie : les fourmillements de la vie.

Émile Zola - A ​hajsza
Napóleon ​Lajos államcsínyének sikere után megkezdődik a "császári hajtóvadászat" élvezetekre, nőkre, milliókra. Gyanús forrásokból eredő szennyes aranyáradat önti el Párizst, az ismeretlenség mélyéből felszínre vetve a plassans-i Pierre Rougon egyik fiát, Aristide Saccard-t, az újsütetű milliomost, aki szédületes spekulációkban szerezte vagyonát. Felesége, Renée, unalomtól való rettegésében viszonyt kezd mostohafiával, a se férfi, se nő Maxime-mal. Torz, beteg, kificamodott jellemek mindenfelé... A férfiak komolysága, a nők mosolya, még a fiatalok vidámsága is elvadult emberi szenvedélyeket, feneketlen romlottságot takar, s egy "tébolyult kor tébolyult embereinek" beteges elfajzását tárja az olvasó elé.

Émile Zola - Az ​összeomlás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Zola - Rougonék ​szerencséje
Zola ​nagy regényciklusai közül kétségkívül a Rougon-Macquart sorozat a leghíresebb, a legértékesebb. Ennek a húszkötetes ciklusnak, amely 1871-től 1893-ig íródott, a szerző szándéka szerint voltaképpen az lett volna a hivatása, hogy Zola biológiai - átörökléstani - elméletét illusztrálja. A kisszerű terv kereteit azonban szerencsére - mint már annyiszor - szétfeszített a zolai művészi igény és tehetség: a Rougon-Macquart sorozatból a második császárság társadalmának hatalmas körképe lett. A Rougonék szerencséje ennek a sorozatnak az első darabja, ebben a kötetben szerzi meg a Rougon család azt a társadalmi pozíciót és vagyont, amely a "dinasztia" alapja lesz. A III. Napóleon államcsínyét megelőző nyugtalan, magasztos és szennyes kor ez: a haldokló köztársaság védelmére felkelt tömeg hősi története, nemesek, papok kétarcú mesterkedéseinek, a feltörekvő, pénzsóvár, rangkórságos kispolgárok kicsinyes cselszövényeinek, Miette és Silvére áhítatos, lobogó, szűzi szerelmének története ez a könyv...

Émile Zola - Nana
Fauchery ​írása … egy fiatal lány története volt, aki alkoholisták negyedik-ötödik generációjából született, vérét megrontotta a nyomor és az ivás tartós örökletessége, mely benne a nőiség kóros túltengésébe csapott át. Egy külvárosban nőtt fel, a párizsi utcakövön; és nagyra, szépre, bujára nőve, mint a trágyadombon hajtatott növény, bosszút állt a koldusokért és az elhagyatottakért, akiktől származott. … Természeti erő lett belőle, a pusztítás kovásza…” Ő Nana, a Variétés Színház ünnepelt dívája, a buja szőke Vénusz, akinek lábai előtt ott hever egész Párizs. Fiatalok és vének, arisztokraták és polgárok, gazdagok és szegények, nősek és nőtlenek. És Nana ádáz kéjjel és dühvel tapod rajtuk. Mohón habzsolja és herdálja az életet, keze között hatalmas vagyonok olvadnak el, hószín combjai szorításában férfiak tucatjai vergődnek és zúzódnak halálra. Az olcsó utcalányból lett luxusprostituált tündöklése és bukása egybeesik a második császárság végnapjaival, a porosz–francia háború kitörésével. A Nana megírása idején pornográf műnek számított. Olyannak, amely azután klasszikus regénnyé nemesedett.

Émile Zola - A ​macskák paradicsoma / Le Paradis des Chats
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók