Ajax-loader

Émile Zola könyvei a rukkolán


Émile Zola - Párizs ​gyomra
A ​Párizs gyomra a párizsi Vásárcsarnok regénye. Ellendarabja Victor Hugo A párizsi Notre-Dame-jának. Ahogy Hugo, a francia romantika atyja, a középkor szellemét próbálja visszavarázsolni a Notre-Dame-nak, ennek a templom-ősnek a felidézésével, úgy idézi meg Zola, az irodalmi naturalizmus magvetője, a modern Vásárcsarnok szellemét, hogy hirdesse az új művészetet, a begyöpösödött nyárspolgári ízlés ellen lázadó impresszionizmust. A harsogó színekben, vad zsivajokban és émelyítő szagokban tobzódó hatalmas Vásárcsarnok a színtere annak a társadalmi-politikai konfliktusnak, amely a Cayenne-ből menekült forradalmár, Florent és az élet nyárspolgári örömeit élvező, kövér hentesmesterné, a \szép Lisa\ között feszül. Két világnézet, két magatartás, két jellem ütközik itt meg. Ellentétük Zola tollán a Soványak és Kövérek allegorikus párviadalává tágul, és a \sovány\ Florent vereségéhez vezet. Zola, az elnyomottak, az üldözöttek ügyének bátor szószólója ezzel a művével is elszántan harcol a társadalmi haladásért, és leleplezi a második császárság burzsoáziájának undorító, szemforgató nyárspolgári \tisztességét\.

Covers_58954
elérhető
7

Émile Zola - Lourdes
Zola ​első regényfolyamát, a húszkötetes Rougon-Macquart ciklust egy tudományos hipotézise - az átöröklés és a környezeti hatás emberformáló szerepe - illusztrációjának szánta. A kilencvenes években született Három Város című regénytrilógiájának bölcsőjéhez már tudatosan is odaengedte a költészetet: "Most már bevallhatom, hogy ... szektás voltam, amidőn át akartam vinni az irodalom területére a tudós szigorú módszerét" - írja. A Három Város hőse a hitkereső ember, aki végül megtalálja az "embervallást". A Lourdes egy irgalmas szívű kétkedőről szól, azokról, akikben olthatatlan vágy él a hit bizonyossága után, és azokról, akik kihasználják őket.

Covers_174437
elérhető
4

Émile Zola - A ​föld
"... ​És mire jó a fájdalom, a vér, a könnyek, mindaz, amit elszenved az ember... Ki tudja? Lehet, hogy vérre, könnyre is szükség van, hogy haladjon a világ. A csillagok, a nap roppant rendszerében ugyan milyen súllyal eshetik latba a mi nyomorúságunk? Törődik is velünk az Úristen! Mindennapos félelmetes párharc árán van csak kenyerünk, és csak a föld marad halhatatlan, az anya, amelyből vétettünk, s melybe majd megtérünk... melyet úgy szeretnek, hogy gyilkolnak érte, mely előttünk rejtett céljaira szüntelenül újjáteremti az életet, gyalázatunkkal, nyomorúságunkkal együtt..." Ezekkel a mélységesen keserű szavakkal fejezi be Zola egyetlen parasztregényét, A föld-et, amelyben III. Napóleon korának parasztságáról - az emésztő földéhségről, a külföldi konkurencia halálos szorításáról, brutális "szerelmekről", a nyomor és kapzsiság szörnyű tetteiről, a végletes és végzetes viaskodásra kényszerített parasztok nyomorult sorsáról - rajzol tragikus, nyers, vad képet.

Veadandp0333
elérhető
2

Émile Zola - A ​pénz
A ​pénz 1891-ben jelent meg a Rougon-Macquart ciklus köteteként, de szorosan kapcsolódik a ciklus 1872-es születésű második kötetéhez, A hajszához, szinte tovább meséli Aristide Rougon - vagyis most már Saccard - történetét. Ennek a pénzt istenként tisztelő, a spekulációból életelvet kovácsoló nagystílű, gátlástalan tőzsdelovagnak a figurája valóságos, történeti alakok ötvözete, azoké, akik a végnapjait élő második császárság tőzsdepalotájában rohamra vezetik millióikat, hatalmas részvényhadseregüket. Zola, a tömegjelenetek mestere, nagy erővel ábrázolja a profitra éhes üzérek, a gátlástalan börzelovagok, a minden hájjal megkent alkuszok siserahadát - és azokat is, akiket elnyelnek, legázolnak kegyetlenül a pénzhajszában: a hiszékeny kisemberek tömegét.

Émile Zola - Tisztes ​úriház
A ​pénzre és szerelemre éhes, de az élet dolgaiban tapasztalatlan Octave egy tisztes úriházban bérel lakást a nagy lehetőségek Párizsában. Csinos fiatalember, aki elsősorban a nők révén szeretne karriert csinálni. A korabeli polgárokat az önzés, pletykálkodás, kapzsiság és irigység fűti, így elvegyülve Octave könnyen jut vagyonhoz, testi szerelemhez, dicsőséghez; ha ügyesen használja alantas eszközeit, és megválogatja barátait, de még inkább ellenségeit. Az egyik legnagyobb hatású francia író mesterműve kíméletlenül leplezi le kora képmutatását, erkölcsi hanyatlását. Octave visszás sikertörténete tökéletesen példázza, hogy egy tisztességtelen világban csak tisztességtelen eszközökkel lehet érvényesülni.

1484173_761686373847733_1407331811_n
elérhető
47

Émile Zola - Nana
Fauchery ​írása … egy fiatal lány története volt, aki alkoholisták negyedik-ötödik generációjából született, vérét megrontotta a nyomor és az ivás tartós örökletessége, mely benne a nőiség kóros túltengésébe csapott át. Egy külvárosban nőtt fel, a párizsi utcakövön; és nagyra, szépre, bujára nőve, mint a trágyadombon hajtatott növény, bosszút állt a koldusokért és az elhagyatottakért, akiktől származott. … Természeti erő lett belőle, a pusztítás kovásza…” Ő Nana, a Variétés Színház ünnepelt dívája, a buja szőke Vénusz, akinek lábai előtt ott hever egész Párizs. Fiatalok és vének, arisztokraták és polgárok, gazdagok és szegények, nősek és nőtlenek. És Nana ádáz kéjjel és dühvel tapod rajtuk. Mohón habzsolja és herdálja az életet, keze között hatalmas vagyonok olvadnak el, hószín combjai szorításában férfiak tucatjai vergődnek és zúzódnak halálra. Az olcsó utcalányból lett luxusprostituált tündöklése és bukása egybeesik a második császárság végnapjaival, a porosz–francia háború kitörésével. A Nana megírása idején pornográf műnek számított. Olyannak, amely azután klasszikus regénnyé nemesedett.

Émile Zola - A ​Patkányfogó
A ​regény egy külvárosi csapszékről, Colombe apó Patkányfogójáról kapta a címét. Ez a csapszék a regényben félelmetes jelképpé mélyül: mint valami iszonyú mocsár, elnyeli Coupeau-t, a szerencsétlenül járt bádogossegédet, elemészti iszákos munkatársait, sírjává lesz Gervaise-nek, a Párizsba szakadt, szánalomra méltó mosónőnek is. Gervaise - a regény főhőse - szívósan küzd a fojtogató sors ellen, de felőrlődik férje és szeretője között, akik irgalmatlanul gyötrik, s lelketlenül kihasználják.

Covers_56698
elérhető
1

Émile Zola - A ​vér
Esténként ​már elalszol, rossz leány, ha hosszan elmesélem neked a rózsa kacérkodását és a szitakötő hűtlenkedését. Majd megmutatom én a te lusta szempilláidnak, Ninon. Oly rettentő mesét mondok ma neked, hogy egy hétig be nem hunyod a szemedet. Hosszú mosoly után jól esik a rémület.

Émile Zola - Le ​Docteur Pascal
A ​Plassans, berceau provençal de sa famille, tandis que le Second Empire est tombé depuis deux ans, Pascal Rougon vit auprès de sa nièce Clotilde qu’il a élevée et qu’il adore. Ce sont moins ses patients qui l’occupent que ses recherches médicales, largement tournées vers l’hérédité, et l’histoire des Rougon-Macquart dont il a constitué l’arbre généalogique. Mais ces papiers, sa vieille mère voudrait les voir détruits pour qu’enfin disparaisse toute trace de la honteuse naissance de la famille, et Clotilde commence par prêter la main au complot. Récit de la chute de l’Empire et de la guerre, La Débâcle marquait la première fin du cycle des Rougon-Macquart. En1893, Le Docteur Pascal constitue la seconde, puisque ici se conclut l’histoire de la famille. Si ce dernier volume met en miroir ceux qui l’ont précédé, c’est aussi un roman scientifique où Zola exalte une médecine qui pourrait tout savoir afin de tout guérir, et un roman d’amour largement autobiographique que l’écrivain ne se résout pas à clore sur l’évocation de la mort : il choisit d’en appeler à la vie et d’ouvrir à l’avenir.

Émile Zola - Az ​álom
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Zola - Thérèse ​Raquin (angol)
Therese ​Raquin is a clinically observed, sinister tale of adultery and murder among the lower orders in nineteenth-century Paris. Zola's dispassionate dissection of the motivations of his characters, mere 'human beasts' who kill in order to satisfy their lust, is much more than an atmospheric Second Empire period-piece. Many readers were scandalized by an approach to character-drawing which seemed to undermine not only the moral values of a deeply conservative society, but also the whole code of psychological description on which the realist novel was based. Together with the important 'Preface to the Second Edition' in which Zola defended himself against charges of immorality, Therese Raquin stands as a key early manifesto of the French Naturalist movement, of which Zola was the founding father. Even today, this novel has lost none of its power to shock. This new translation is based on the second edition of 1868. The Introduction situates the novel in the context of Naturalism, medicine, and the scientific ideas of Zola's day. ABOUT THE SERIES: For over 100 years Oxford World's Classics has made available the widest range of literature from around the globe. Each affordable volume reflects Oxford's commitment to scholarship, providing the most accurate text plus a wealth of other valuable features, including expert introductions by leading authorities, helpful notes to clarify the text, up-to-date bibliographies for further study, and much more.

Émile Zola - La ​Terre
Jean, ​ce matin-la, un semoir de toile bleue noue sur le ventre, en tenait la poche ouverte de la main gauche, et de la droite, tous les trois pas, il y prenait une poignee de ble, que d'un geste, a la volee, il jetait. Ses gros souliers trouaient et emportaient la terre grasse, dans le balancement cadence de son corps; tandis que, a chaque jet, au milieu de la semence blonde toujours volante, on voyait luire les deux galons rouges d'une veste d'ordonnance, qu'il achevait d'user.

Émile Zola - Le ​Grand Michu / A hosszú Michu
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Zola - Összeomlás
A ​nagy klasszikus író világhírű regénye a francia-porosz háború napjait idézi fel. A hatalmát féltő III. Napóleon háborút indít a poroszok ellen, abban a reményben, hogy ezzel talán megfékezheti a belső elégedetlenséget, s ugyanakkor növelheti Franciaország tekintélyét a külföld szemében. Az esztelen lépés százezrek életébe kerül.

Émile Zola - Nana ​(francia)
Dans ​les dernières années du Second Empire, quand Nana joue le rôle de Vénus au Théâtre des Variétés, son succès tient moins à son médiocre talent d’actrice qu’à la séduction de son corps nu, voilé d’une simple gaze. Elle aimante sur scène tous les regards comme elle attire chez elle tous les hommes : tentatrice solaire qui use de ses charmes pour mener une vie de luxure et de luxe, de paresse et de dépense. Grâce à elle, c’est tout un monde que le romancier parvient à évoquer, toute une époque et tout un style de vie. Ce neuvième volume des Rougon-Macquart est une satire cinglante des hautes sphères perverties par une fête qui ruine le peuple et détruit les valeurs.

Émile Zola - La ​fortune des Rougon
Dans ​la petite ville provençale de Plassans, au lendemain du coup d’Etat d’où va naître le Second Empire, deux adolescents, Miette et Silvère, se mêlent aux insurgés. Leur histoire d’amour comme le soulèvement des républicains traversent le roman, mais au-delà d’eux, c’est aussi la naissance d’une famille qui se trouve évoquée : les Rougon en même temps que les Macquart dont la double lignée, légitime et bâtarde, descend de la grand-mère de Silvère, Tante Dide. Et entre Pierre Rougon et son demi-frère Antoine Macquart, la lutte rapidement va s’ouvrir. Premier roman de la longue série des Rougon-Macquart, La Fortune des Rougon que Zola fait paraître en 1871 est bien le roman des origines. Au moment où s’installe le régime impérial que l’écrivain pourfend, c’est ici que commence la patiente conquête du pouvoir et de l’argent, une lente ascension familiale qui doit faire oublier les commencements sordides, dans la misère et dans le crime. « Votre comédie est tragique », écrit Hugo juste après avoir lu le livre : « Vous avez le dessin ferme, la couleur franche, le relief, la vérité, la vie. Continuez ces études profondes. »

Émile Zola - Pascal ​orvos
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Émile Zola - Állat ​az emberben
A ​Rougon-Macquart ciklus Állat az emberben című kötete, bármily különös is ez Zolánál - vérbeli bűnügyi regény. Zola indítéka természetesen nem azonos a detektívregény-írókéval, célja ezúttal is a környezet és életmód, a társadalmi és biológiai körülmények hatásának vizsgálata. Ebben a regényében azonban olyan területen folytatja tanulmányait, olyan súlyosan terhelt figurákon végzi vizsgálatait, hogy - talán szándéktalanul - izgalmas bűnügyi történettel, érdekes kriminálpszichológiai tanulmánnyal lepi meg olvasóit. A cselekmény két szálon fut: az egyik egy lány megrontásának és megrontója szörnyű bűnhődésének története, a másik pedig egy alkoholista szülőktől származó, roncsolt idegzetű emberé, akit terheltségében szüntelenül a legiszonyúbb bűn, a kéjgyilkosság kényszere kísért...

Émile Zola - The ​Ladies' Paradise
Through ​charm, drive, and diligent effort Octave Mouret has become the director of one of the finest new department stores in Paris, Au Bonheur des Dames. Supremely aware of the power of his position, Mouret seeks to exploit the desire that his luxuriantly displayed merchandise arouses in the ladies who shop, and the aspirations of the young female assistants he employs. Charting the beginnings of the capitalist economy and bourgeois society, Zola captures in lavish detail the greedy customers and gossiping staff, and the obsession with image, fashion, and gratification that was a phenomenon of nineteenth-century French consumer society. Of all Zola's novels, this may be the one with the most relevance for our own time.

Émile Zola - Munka
A _Munka_ ​Zola _Négy Evangélium_ című regényciklusának második darabja. A társadalom boldogulásának zolai koncepciója kel életre ebben a ciklusban, az ember megigazulásának, boldogságának, jövőjének egy-egy zolai alappillére emeli magasba mindhárom kötetet: a _Termékenység_et a beteljesült, harmonikus, termékeny szerelem, az _Igazság_ot a tiszta, az előítéletmentes igazságosság, a _Munká_t pedig a megtisztult, dicsőséges és áldást hozó munka, a vágy, hogy a munka ne a páriák szenvedése, hanem minden egészséges ember életszükséglete legyen. Viharos harcok, fergeteges szerelmek közepette épül fel a Város, ahol könnyű, kellemes munka bőséggel, békességgel - és független gondolkodással áldja meg híveit.

Émile Zola - Germinal ​(német)
Zolas ​Roman vom Aufstand der Grubenarbeiter in einem nordfranzösischen Kohlerevier ist ein Meisterwerk des literarischen Realismus und ein packendes Dokument sozialen Engagements. Die aufwendige Verfilmung des Romans durch Claude Berri (1993, mit Gerard Depardieu und Miou-Miou in den Hauptrollen) war einer der ganz großen Erfolge des französischen Kinos.

Émile Zola - A ​hajsza
Napóleon ​Lajos államcsínyének sikere után megkezdődik a "császári hajtóvadászat" élvezetekre, nőkre, milliókra. Gyanús forrásokból eredő szennyes aranyáradat önti el Párizst, az ismeretlenség mélyéből felszínre vetve a plassans-i Pierre Rougon egyik fiát, Aristide Saccard-t, az újsütetű milliomost, aki szédületes spekulációkban szerezte vagyonát. Felesége, Renée, unalomtól való rettegésében viszonyt kezd mostohafiával, a se férfi, se nő Maxime-mal. Torz, beteg, kificamodott jellemek mindenfelé... A férfiak komolysága, a nők mosolya, még a fiatalok vidámsága is elvadult emberi szenvedélyeket, feneketlen romlottságot takar, s egy "tébolyult kor tébolyult embereinek" beteges elfajzását tárja az olvasó elé.

Émile Zola - La ​conquête de Plassans
«Il ​détachait son cheval, dont il avait noué les guides à une persienne, lorsque l'abbé Faujas, qui rentrait, passa au milieu du groupe, avec un léger salut. On eût dit une ombre noire filant sans bruit. Félicité se tourna lentement, le poursuivit du regard jusque dans l'escalier, n'ayant pas eu le temps de le dévisager. Macquart, muet de surprise, hochait la tête, murmurant : - Comment, mon garçon, tu loges des curés chez toi, maintenant ? Et il a un oeil singulier, cet homme. Prends garde : les soutanes, ça porte malheur ! » La conquête de Plassans qui donne son titre au quatrième roman des Rougon-Macquart est l'ambition que précisément s'est fixée Faujas, prêtre bonapartiste ambitieux et sans scrupules, de s'assujettir la ville légitimiste, première étape de l'ascension à laquelle il aspire. Par son pouvoir croissant sur les esprits et sur les âmes, il met en oeuvre une stratégie satanique couronnée de succès - avant la catastrophe.

Émile Zola - Rougonék ​szerencséje
Zola ​nagy regényciklusai közül kétségkívül a Rougon-Macquart sorozat a leghíresebb, a legértékesebb. Ennek a húszkötetes ciklusnak, amely 1871-től 1893-ig íródott, a szerző szándéka szerint voltaképpen az lett volna a hivatása, hogy Zola biológiai - átörökléstani - elméletét illusztrálja. A kisszerű terv kereteit azonban szerencsére - mint már annyiszor - szétfeszített a zolai művészi igény és tehetség: a Rougon-Macquart sorozatból a második császárság társadalmának hatalmas körképe lett. A Rougonék szerencséje ennek a sorozatnak az első darabja, ebben a kötetben szerzi meg a Rougon család azt a társadalmi pozíciót és vagyont, amely a "dinasztia" alapja lesz. A III. Napóleon államcsínyét megelőző nyugtalan, magasztos és szennyes kor ez: a haldokló köztársaság védelmére felkelt tömeg hősi története, nemesek, papok kétarcú mesterkedéseinek, a feltörekvő, pénzsóvár, rangkórságos kispolgárok kicsinyes cselszövényeinek, Miette és Silvére áhítatos, lobogó, szűzi szerelmének története ez a könyv...

Émile Zola - Mouret ​abbé vétke
Mouret ​abbé nem más, mint a Plassans meghódítása c. kötetből megismert Serge, Mouret és Marthe fia. Az előző regényből megtudjuk, hogy a mindig betegeskedő Serge, Faujas abbénak hála, megismerkedik a vallással, és élethivatásává választja azt. A regény egy kis faluban játszódik, ahol a fiatal Serge a falu papja. Egy napon (ha jól emlékszem orvosi javaslat miatt, mert ugyanúgy, ahogy az anyja, ő is majdnem beleőrül a vallásba) bejut egy hatalmas kőkerítéssel körbezárt érintetlen paradicsomba, ahol megismerkedik egy fiatal lánnyal, megismerkedik a szerelemmel, a testiséggel, a természettel, és magával a világgal. Egy idő után rájön, hogy ilyesmit nem lehetne csinálnia, hiszen ő pap, és fogadalmat tett. Elhagyja ezt az érintetlen paradicsomot, de állandóan kín gyötri, visszavágyódik az édenbe, vissza a lányhoz, és a saját szellemeivel nem tud megbírkózni.

Émile Zola - Germinal ​(angol)
Zola's ​masterpiece of working life, Germinal (1885), exposes the inhuman conditions of miners in northern France in the 1860s. By Zola's death in 1902 it had come to symbolise the call for freedom from oppression so forcefully that the crowd which gathered at his State funeral chanted 'Germinal! Germinal!'. The central figure, Etienne Lantier, is an outsider who enters the community and eventually leads his fellow-miners in a strike protesting against pay-cuts - a strike which becomes a losing battle against starvation, repression, and sabotage. Yet despite all the violence and disillusion which rock the mining community to its foundations, Lantier retains his belief in the ultimate germination of a new society, leading to a better world. Germinal is a dramatic novel of working life and everyday relationships, but it is also a complex novel of ideas, given fresh vigour and power in this new translation.

Émile Zola - Igazság
Az ​Igazság Zola Négy evangélium című regényciklusának harmadik darabja. Ez is, mint a ciklus valamennyi kötete, önálló regény, eszmei - nem pedig tartalmi - kapcsolata van csupán a többivel: ez a zolai koncepció, amely szerint ez a ciklus az élet legfontosabb területeivel hivatott foglalkozni, azokkal a "kulcspozíciókkal", amelyeken áll vagy bukik Franciaország jövője. Az izgalmas Igazság középpontjában egy sötét bűnügy áll, amelynek perében korrupt bírák s a középkori tudatlansággal, babonasággal fertőzött közvélemény szörnyű ítélettel sújt egy ártatlan embert. A reménytelen helyzetben egy egyszerű néptanító áll ki az ártatlanul bűnhődőért, s évtizedek szívós nevelőmunkájával, új, felvilágosult nemzedékek felnevelésével napfényre segíti az igazságot: ez az új nemzedék már nem is ismeri, meg se érti azt a légkört, amelyben az ostobaság és gonoszság ilyen égbekiáltó igazságtalanság szülője lehetett...

Émile Zola - A ​zsákmány
Zola ​nagy regénysorozatának első művében, Rougonék szerencséjé-ben azt beszéli el, hogy az 1851. december 2-iki államcsiny után a zavarosban halászók Franciaország vidéki városaiban hogyan láttak hozzá a véres pénzszerzéshez; második munkájában, A zsákmány-ban pedig arról szól, hogy ugyanakkor Párizsban hogyan kezdték el a zsákmányolást azok, akik a legügyesebben és a legnagyobb lelkiismeretlenséggel tudják kiaknázni a politikai viszonyok megváltozásával együtt járó uj lehetőségeket, az üzérkedésnek micsoda dühöngését varázsolta elő az uj uralom és hogy a pénzvadászat láza milyen erkölcstelenségekhez, milyen általános romláshoz vezetett. A zsákmányolók között itt is nevezetes szerepet játszik egy Rougon: Aristide, harmadik fia annak a Pierre Rougonnak, aki a délvidéki fölkelés vérbefojtásával alapitotta meg családja "szerencséjét". csakhogy Aristide Rougon már Saccardnak nevezteti magát, hogy ne legyen alkalmatlan testvérbátyjának, Eugénenek, aki lassanként politikai hatalommá növi ki magát és hogy ne legyen kénytelen lemondani olyan üzletekről, amelyeket nem engedhetett volna meg magának, ha a hires politikus nevét viseli. (Akkor még, ha nem volt kisebb az erkölcstelenség, több volt a szemérem, mint most.) Ez a Saccard, aki első felesége halálát és második, szégyenletes házasságát használta fel arra, hogy kis tisztviselőből széditően és szédületesen üzérkedő vállalkozóvá alakuljon át, aki feleségétől és fiától kezdve mindenkit kifoszt, aki többször meggazdagszik és ujra meg ujra tönkremegy, de mindig talpára áll, nemcsak A zsákmány protagonistája, hanem A Pénz-é is...

Émile Zola - A ​kegyelmes úr
Zola ​a Rougon-Macquart család történetének ebben a kötetében a politika boszorkánykonyjáját mutatja meg az olvasónak. Félrehúzza a függönyt, s mi káprázva nézzük a császári trón körül tolongó tarka sokaságot: a minisztereket, tábornokokat, pénzembereket, a december másodiki államcsíny kalandorait és kalandornőit. A regény főhőse Eugéne Rougon, akit a sorozat olvasója már ismer a Rougonék szerencséje és A hajsza című kötetekből. A vidéki ismeretlenség homályából kiemelkedő, közepes tehetségű ügyvéd szédületes pályát fut meg a harmadik császárság idején. A hatalomra vágyók biztos ösztönével jó lapra tesz, s az államcsíny után fölragyog az ő szerencsecsillaga is. Mint III. Napóleonnak félelmetes belügyminisztere a "kegyes úr" kegyetlenül elnyomja az ország népét. Minisztersége alatt a rémület metsző szele süvölt Franciaország fölött. De őt is eléri az uralkodás eszeveszett bajnokainak végzete: ellenségei gyűlölik, pártfogoltjai irigylik, s végül éppen azok buktatják meg, akiket valóban felemelt. Csakhogy Eugéne Rougon nem adja meg magát: megtagadva addigi politikai eszméit legbuzgóbb védelmezőjévé válik azoknak a szabadságjogoknak, melyeket a császár őfelsége, belügyminiszterének távoztával, kegyelmesen megad a nemzetnek.

Émile Zola - Au ​bonheur des Dames
Octave ​Mouret affole les femmes de désir. Son grand magasin parisien, Au Bonheur des Dames, est un paradis pour les sens. Les tissus s’amoncellent, éblouissants, délicats. Tout ce qu’une femme peut acheter en 1883, Octave Mouret le vend, avec des techniques révolutionnaires. Le succès est immense. Mais ce bazar est une catastrophe pour le quartier, les petits commerces meurent, les spéculations immobilières se multiplient. Et le personnel connaît une vie d’enfer. Denise échoue de Valognes dans cette fournaise, démunie mais tenace. Zola fait de la jeune fille et de son puissant patron amoureux d’elle le symbole du modernisme et des crises qu’il suscite. Personne ne pourra plus entrer dans un grand magasin sans ressentir ce que Zola raconte avec génie : les fourmillements de la vie.

Émile Zola - Róma
Éjjel ​sokat késett a vonat Pisa és Civitavecchia között, úgyhogy Pierre Froment abbé, huszonöt órai fárasztó út után, csak reggel kilenc órakor érkezett meg végre Rómába. Mindössze egy bőröndöt hozott magával, könnyedén ugrott le az érkezők tömegének kellős közepébe, félretolta az odasieőt hordárokat, ő maga vitte könnyű poggyászát, alig várva, hogy végre egyedül legyen és körülnézhessen. Közvetlenül az állomás előtt, az Ötszázak terén, a járda mentén nyitott kis fogatok sorakoztak, Pierre beült az egyikbe, maga mellé helyezte poggyászát, és megragadta a címet a kocsisnak: - Giulia utca, Boccanera-palota. Szeptember harmadika volt, hétfő, derült egű, lágy, könnyű reggel. A kocsis, ragyogó szemű, fehér fogú, gömbölyű kis ember, rámosolygott a papra, mikor a kiejtéséből ráismert, hogy francia. Ostorával rácsapott sovány gebéjére, és a tiszta, vidám római kocsik gyorsaságával útnak indultak. De szinte nyomban hátrafordult. - épp csak egy kicsi tér bokrai mellett haladtak el, s máris a Termák terén voltak -, és mosolyogva a romokra mutatott ostorával: - Diocletianus termái! - szólott az udvarias kocsisok rossz franciaságával, hogy megnyerje utasa tetszését, és lehetőleg lekösse magának.

Émile Zola - Émile ​Zola válogatott művészeti írásai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók