Ajax-loader

Adolf von Harnack könyvei a rukkolán


Adolf von Harnack - A ​kereszténység lényege
Adolf ​von Harnack (1851-1930) számos nyelvre lefordított, több száz kiadást megért műve eredetileg éppen száz esztendeje hangzott el előadás-sorozatként a berlini Humboldt Egyeteme összevont fakultásai előtt. A nagy hatású és kontroverz egyháztörténész nemcsak saját kutatásait összegzi, hanem a XIX. századi liberális teológia tételeit és programját is bemutatja. Ennek értelmében az újkori kereszténységre vár az a feladat, hogy Jézus egyszerű evangéliumáról (Isten atyai mivolta, az emberi lélek végtelen méltósága, a szeretet és az igazságosság legfelsőbb parancsa), mintegy benső magról lehántsa az évezredes dogmafejlődés során képződött elméleti-spekulatív rétegeket, hogy ily módon feltárulhasson a "kereszténység lényege". A harnacki program immár korszerű magyar fordításban is hozzáférhető, és azok számára is megkerülhetetlen szellemi mérföldkő, akik vitatják tételeit.

Adolf von Harnack - Dogmatörténet
Adolf ​von Harnack (1851-1930) a teológiai tudományok géniusza több mint száz évvel ezelőtt, harmincnégy évesen fejezte be és adta ki háromkötetes, hatalmas dogmatörténetét (Lehrbuch der Dogmengeschichte I 1886, II 1887, III 1890), majd annak alapján, szinte egyidőben jelentette meg ezt a rövidebb változatot, amely azóta számos kiadást ért meg. Harnack munkásságát röviden bemutatni szinte lehetetlen, olyan óriási és szerteágazó. Megírta az ókeresztyén irodalom történetét Euszebioszig (Geschichte der altchristlichen Literatur bis Eusebius 1893-1903), ezt követte A keresztyénség missziója és elterjedése az első három évszázadban (Mission und Ausbreitung des Christentums in den ersten drei Jahrhunderten 1902). Későbbi korszakának nagy alkotása Markionról írott könyve (Das Evangélium vom fremden Gott 1921). Nem szándékozom itt most fölsorolni műveit és ismertetni munkásságát - ezt külön kötetekben megtették már mások (F. Smendt: A. v. Hamack, Verzeichnis seiner Schriften 1927 és 1931, A. v. Zahn-Harnack: A. v. Hamack 1936, O. Dibelius: A. Hamack in memóriám 1951). Bárki, aki patrisztikával, ókori egyház- vagy dogmatörténettel akar foglalkozni, lépten-nyomon az ő munkáira lesz utalva. Magyarul sajnos eddig csupán két könyve jelent meg: A keresztyénség lényege, ford. Rácz Lajos 1906 (Das Wesen des Christentums 1900), illetve A szerzetesség ideáljai és története, ford. Bencze János (= Balogh József) 1911 (Das Mönchtum, seine Ideale und seine Geschichte 1880). Ajánlom még Balogh J. méltató tanulmányát is (Budapesti Szemle 1926, gazdag bibliográfiával). Nem könnyű olvasmány ez a könyv, minthogy maga a témakör is, amelyet tárgyal, igen bonyolult, sokrétű, és feltételezi az egyháztörténet fontosabb eseményeinek, adatainak ismeretét. A folyamatosabb olvashatóság érdekében a görög idézeteket lefordítottuk. A nevek ortográfiájában mi sem tudtunk tökéletes megoldást nyújtani, a régóta bevett „magyaros" alakokat általában meghagytuk (pl. Jeromos), a görög személyneveket fonetikusan írtuk át, gyakran olyan esetekben is amikor a latinos névváltozat az ismertebb (pl. Eirénaiosz = Ireneus). Jelen kiadásunk nem tartalmazza a német eredeti bibliográfiai hivatkozásait, a tárgy iránt komolyabban érdeklődők könnyen utána tudnak nézni. Remélem sokaknak lesz hasznára és örömére ez a könyv teológiai tanulmányaikban, tudásszomjuk csillapításában. Végezetül köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik e könyv kiadását elősegítették, mindenekelőtt a fordítónak, Gromon Andrásnak, továbbá Prof. Dr. Erich Bryner úrnak, aki a G2W részéről anyagilag volt segítségemre. Szentendre, 1998 szeptemberében Tillinger Péter

Kollekciók