Ajax-loader

Csikány Tamás könyvei a rukkolán


Csikány Tamás - Eötvös Péter - Németh Balázs - A szabadságharc kézi lőfegyverei 1848-1849
A kötet átfogó részletességgel mutatja be a szabadságharc kézi lőfegyvereit. A fegyverek kialakulásának és műszaki paramétereinek pontos leírása mellett részletesen ismerteti a harcászat elméletét és gyakorlatát. Érdekességként a szabadságharc tűzfegyvereinek lőtéri tesztjét is bemutatja. A gazdagon illusztrált könyvben jórészt még soha nem publikált képanyag lát napvilágot, köztük a korabeli szabályzatok és lőutasítások ábráival. A szerzők korábban fel nem használt forrásokra támaszkodva teszik még különlegesebbé munkájukat. A tudományos igényességgel készült kötet közérthető stílusban szól a kor iránt érdeklődő olvasókhoz.

Balla Tibor - Csikány Tamás - Gulyás Géza - Horváth Csaba - Kovács Vilmos - The History of the Hungarian Artillery 1913-2013
A magyar tüzérség hadtörténelmünkben kiemelkedő helyet foglal el, virágkora a 19. és a 20. század volt. Ez a képekkel gazdagon illusztrált kötet a fegyvernem 1913-ban történt újjáalakulását követő száz év mozgalmas tüzérségi történetét kíséri végig.

Csikány Tamás - Magyarország ​hadügye 1848-1849
150 ​évvel ezelőtt, 1848. március 15-én korszakalkotó változások kezdődtek Magyarország újkori történelmében. E kerek évforduló, megünnepléséhez és megörökítéséhez minden szervezet, intézmény valami maradandó alkotás létrehozásával igyekszik hozzájárulni. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc napjaiban jött létre az újkori magyar történelemben először a Hon védelmét biztosító, ütőképes hadsereg, melyet ma is büszkén vallunk elődünknek. A könyvsorozat tisztelgés mindazok előtt, akik annak idején tevékeny részesei voltak az eseményeknek.

Benkő Elek - Csikány Tamás - Czigány István - Dan Demsea - Domokos György - Az ​aradi vár története
Arad ​várának története ma az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója iránt megnyilvánuló figyelem kapcsán nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mint valaha. A kötet jelentőségét tovább növeli, hogy míg a dunántúli és felső-magyarországi várakról, a körülöttük folyó harcokról tudományos és ismeretterjesztő kiadványokban sok szó esett, addig az aradi várról és múltjáról összefoglaló művet alig olvashatunk. A Zrínyi Kiadó gondozásában eddig megjelent vártörténeti kötetek a napjainkban is épen álló vagy romokban heverő várak históriáját írták le. E könyvben a szerzők egy olyan vár történetét ismertetik, melyet ma hasztalan keresnénk fel, nem látogatható, nem fényképezhető, román katonai objektum. A vártörténeti sorozat hagyományainak megfelelően korabeli metszetek, vázlatok, fotók teszik még szemléletesebbé a vár leírását. A kiadó e könyvét egyaránt ajánlja a magyar hadtörténelem iránt érdeklődők széles rétegének, valamint az Erdély múltját kutató olvasóinak.

Csikány Tamás - Hadművészet ​az 1848–49-es magyar szabadságharcban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Csikány Tamás - A ​cibakházi híd 1849
A ​háborúkkal együtt jár, hogy az események sodrában olyan helységnevek válnak egyik pillanatról a másikra közismertté, melyekről korábban alig hallottak, vagy a környéken lakók kivételével szinte senki nem is tudott. Kétségkívül Cibakháza neve is az 1848/49-es szabadságharc alatt vált ismertté, nemcsak ország-, hanem birodalomszerte egyaránt. Nyilván ennek köszönhető, hogy a falu címerének legmeghatározóbb eleme – a csákó – ma is ehhez az időszakhoz kötődik. Cibakháza negyvennyolcas történetéről viszonylag keveset tudunk, pedig az irodalomban és a forrásokban is igen gyakran találkozhatunk a nevével. Ráadásul olyankor bukkan elő legsűrűbben – 1849 első hónapjaiban –, amikor az ország rendkívül nehéz helyzetében nagyon vágyott már egy kis sikerre. Ebben a helyzetben a cibakházi híd hősies megvédésére valóban mindenki felkapta a fejét és bizakodott a hasonló folytatásban. A bizakodás nem volt alaptalan, amit a tavaszi hadjárat fényes sikerei is bizonyítottak. Cibakháza majd három hónapig, az 1849 elején a Duna–Tisza-közén kialakult hadszíntér egyik kulcsfontosságú pontja volt. A híd léte és birtoklása haditervek készítésének meghatározó eleme volt a császáriaknál és a magyaroknál egyaránt. Nagy erőket kötött le, vont el más irányokból és késztetett rendkívül nehéz feladatok naponkénti ellátására. Mindebből azonban szinte alig került valami a könyvekbe. E hiányosság pótlására vállalkozik e kiadvány, mely két rövid tanulmányban – a szemben álló felek szemszögéből – bemutatja a három hónap történéseit, majd ugyanezen időszakra vonatkozó, elsősorban levéltári forrásokat ad közre. A gyűjtemény nem tartalmaz minden forrást, melyben Cibakháza neve előfordul, mert ez egyrészt hatalmas, lehetőségeinket meghaladó, másrészt pedig Cibakháza szerepén jóval túlmutató forrásközlést eredményezett volna. Ezért csak azon forrásokat gyűjtöttük össze, melyek valóban foglalkoznak Cibakházával, vagy az itt történt eseményekkel. Ezen túlmenően az események bemutatásához szükségesnek bizonyult visszaemlékezések, naplórészletek közreadása is, még ha azok már esetleg korábban nyomtatásban meg is jelentek. Különösen fontos volt ez azért is, mert a magyar iratanyag rendkívül hiányos, alapvető parancsok, jelentések hiányoznak, melyek talán írásban el sem készültek. Így valóban teljesnek mondható képet kaphatunk Cibakháza helyéről és szerepéről, valamint az ott történt eseményekről a szabadságharc ezen időszakában. A források ismertetésénél a ma érvényes helyesírási szabályokat alkalmaztuk, csupán ott őriztük meg a szavak eredeti alakját, ahol azok hangzásban is eltértek. Személyneveknél az adott személy által használt alakot alkalmaztuk. Helységneveknél szintén a mai alakot használtuk, de a rövidítéseket megőriztük. Cibakháza nevének különböző alakjait lábjegyzetben rögzítettük. A német nyelvű iratok fordításánál a mondanivaló értelmezését segítő megoldásokra törekedtünk. A szövegekben előforduló lényegesebb betű- vagy szóhiányokat szögletes zárójelben egészítettük ki. A munka külön-külön tárgyalja, illetve mutatja be a császári-királyi (cs. kir.) és a magyar honvédsereg tevékenységét 1849 januárja és márciusa között a Tisza középső szakaszánál, különös tekintettel Cibakházára. Mivel a támadó, kezdeményező fél az osztrák volt, így a források közreadását is az ott keletkezett iratok közlésével kezdjük.

Balla Tibor - Csikány Tamás - Gulyás Géza - Kovács Vilmos - Horváth Csaba - A ​magyar tüzérség 100 éve
A ​magyar tüzérség hadtörténelmünkben kiemelkedő helyet foglal el, virágkora a 19. és a 20. század volt. Ez a képekkel gazdagon illusztrált kötet a fegyvernem 1913-ban történt újjáalakulását követő száz év mozgalmas tüzérségi történetét kíséri végig.

Csikány Tamás - Honvédtüzérség ​az 1848-49-es szabadságharcban
Csikány ​Tamás hadtörténész jelenleg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtörténelem Tanszékén tanít egyetemi docensként. Kutatási területe a XIX. század hadművészete, különös tekintettel az 1848/49-es szabadságharcra. A könyv bemutatja, hogy a néhány nap alatt felállított magyar tüzérség hogyan vált egyenrangú ellenfelévé az évszázados hagyományokkal rendelkező osztrák fegyvernemnek. A szabadságharc tüzérségének életét számos korabeli dokumentum, kép és egy kihajtható színes, művészi melléklet szemlélteti. _Segédkönyvek a hadtörténet tanulmányozásához_ sorozat III. tagja

Csikány Tamás - Komárom, ​a szűz vár
A ​KOMÁROMI VÁR a Kárpát-medence és a közép-európai térség egyik legfontosabb stratégiai pontján helyezkedik el. Ennek köszönhette, hogy a 16–17. században a török hódítás ellen kiépített végvárrendszer meghatározó alapeleme, majd a napóleoni háborúktól az Osztrák Császárság hatalmas központi raktárvára volt. A kötet a komáromi vár történetének azon időszakát mutatja be, amikor a Habsburg-birodalom politikai és katonai vezetői, a sorozatos háborús kudarcok után, rászánták magukat a birodalom katonai biztonságának újragondolására. Mayer von Heldensfeld táborkari ezredes 1807-ben készítette el azt a koncepciót, melyben Komárom egy központi helyzetű raktárbázisként, táborvárként és kettős hídfőként szerepel. A javaslatot I. Ferenc császár elfogadta és döntése nyomán a következő évben a meglévő komáromi vár átépítése és továbbfejlesztése megkezdődött. A nagy lendülettel zajló építkezéseket az 1809-es háború még inkább sürgette, különösen, amikor Komárom vidéke a hadszíntér részévé vált. A kiépülő vár hasznosságát az 1809. június 14-i győri csata utáni események mutathatták meg először. A vereséget szenvedett osztrák és magyar csapatok a komáromi sáncok védelmében kelhettek át a Dunán, és rendezhették soraikat. A franciák meg sem próbálták a komáromi erődöket támadni. A wagrami csatavesztése után a császár nem fogadta el a Károly főherceg által kötött fegyverszünetet, és Komárom központtal újra kívánta szervezni a hadseregét. A várba költözött a császári udvar, hetekig innen irányították a birodalmat. Közben folytak az építkezések, sáncokat emeltek nemcsak a vár egyes elemei köré, hanem a környéket is védelmi vonalakkal látták el. A munkálatok a békekötésig tartottak. A komáromi vár 1809-ben bizonyította, hogy helyesen döntöttek, amikor a kiépítését megkezdték, és a szerzett tapasztalatok alapján a következő hetven évben az Osztrák Birodalom elsőrangú erődítményei között tartották számon. CSIKÁNY TAMÁS ezredes húsz éve tanít a magyar katonai tisztképzésben, kutatási területe a kora újkori, újkori európai és magyar hadművészet története. Az MTA doktori címét az 1848–49-es magyar szabadságharc hadművészetének tudományos feltárása során elért eredményeiért kapta meg, publikációinak többsége is e történelmi korszakkal foglalkozik. A komáromi vár történetét már szintén majd' húsz éve kutatja, e témában is több tanulmánya, illetve egy könyve jelent meg, a Horváth Csabával közösen írt Komárom erődváros. E kötet is Szamódy Zsolt fényképeivel együtt lát napvilágot. A szerző szemléletmódja elsősorban a katonát igyekszik előtérbe helyezni, a gondolkodó, a hivatásának elkötelezett, és kötelességét minden elé helyező embert. A hadtörténelmi események bemutatásánál, elemzésénél a katonai gondolkodás logikáját követi, a hadművészet általános törvényszerűségeit alkalmazza ott is ahol kevesebb forrás áll rendelkezésre. Vallja ugyanakkor, hogy a hadtörténelem szerves része az általános társadalomtörténetnek és hitelesen csak abba ágyazva kutatható, tanulmányozható.

Csikány Tamás - A ​cibakházi híd 1849
A ​háborúkkal együtt jár, hogy az események sodrában olyan helységnevek válnak egyik pillanatról a másikra közismertté, melyekről korábban alig hallottak, vagy a környéken lakók kivételével szinte senki nem is tudott. Kétségkívül Cibakháza neve is az 1848/49-es szabadságharc alatt vált ismertté, nemcsak ország-, hanem birodalomszerte egyaránt. Nyilván ennek köszönhető, hogy a falu címerének legmeghatározóbb eleme – a csákó – ma is ehhez az időszakhoz kötődik. Cibakháza negyvennyolcas történetéről viszonylag keveset tudunk, pedig az irodalomban és a forrásokban is igen gyakran találkozhatunk a nevével. Ráadásul olyankor bukkan elő legsűrűbben – 1849 első hónapjaiban –, amikor az ország rendkívül nehéz helyzetében nagyon vágyott már egy kis sikerre. Ebben a helyzetben a cibakházi híd hősies megvédésére valóban mindenki felkapta a fejét és bizakodott a hasonló folytatásban. A bizakodás nem volt alaptalan, amit a tavaszi hadjárat fényes sikerei is bizonyítottak. Cibakháza majd három hónapig, az 1849 elején a Duna–Tisza-közén kialakult hadszíntér egyik kulcsfontosságú pontja volt. A híd léte és birtoklása haditervek készítésének meghatározó eleme volt a császáriaknál és a magyaroknál egyaránt. Nagy erőket kötött le, vont el más irányokból és késztetett rendkívül nehéz feladatok naponkénti ellátására. Mindebből azonban szinte alig került valami a könyvekbe. E hiányosság pótlására vállalkozik e kiadvány, mely két rövid tanulmányban – a szemben álló felek szemszögéből – bemutatja a három hónap történéseit, majd ugyanezen időszakra vonatkozó, elsősorban levéltári forrásokat ad közre. A gyűjtemény nem tartalmaz minden forrást, melyben Cibakháza neve előfordul, mert ez egyrészt hatalmas, lehetőségeinket meghaladó, másrészt pedig Cibakháza szerepén jóval túlmutató forrásközlést eredményezett volna. Ezért csak azon forrásokat gyűjtöttük össze, melyek valóban foglalkoznak Cibakházával, vagy az itt történt eseményekkel. Ezen túlmenően az események bemutatásához szükségesnek bizonyult visszaemlékezések, naplórészletek közreadása is, még ha azok már esetleg korábban nyomtatásban meg is jelentek. Különösen fontos volt ez azért is, mert a magyar iratanyag rendkívül hiányos, alapvető parancsok, jelentések hiányoznak, melyek talán írásban el sem készültek. Így valóban teljesnek mondható képet kaphatunk Cibakháza helyéről és szerepéről, valamint az ott történt eseményekről a szabadságharc ezen időszakában. A források ismertetésénél a ma érvényes helyesírási szabályokat alkalmaztuk, csupán ott őriztük meg a szavak eredeti alakját, ahol azok hangzásban is eltértek. Személyneveknél az adott személy által használt alakot alkalmaztuk. Helységneveknél szintén a mai alakot használtuk, de a rövidítéseket megőriztük. Cibakháza nevének különböző alakjait lábjegyzetben rögzítettük. A német nyelvű iratok fordításánál a mondanivaló értelmezését segítő megoldásokra törekedtünk. A szövegekben előforduló lényegesebb betű- vagy szóhiányokat szögletes zárójelben egészítettük ki. A munka külön-külön tárgyalja, illetve mutatja be a császári-királyi (cs. kir.) és a magyar honvédsereg tevékenységét 1849 januárja és márciusa között a Tisza középső szakaszánál, különös tekintettel Cibakházára. Mivel a támadó, kezdeményező fél az osztrák volt, így a források közreadását is az ott keletkezett iratok közlésével kezdjük.

Csikány Tamás - Demeter Lajos - Egyed Ákos - Kedves Gyula - Urbán Aladár - Székely ​határőrök a magyarországi hadszíntéren 1848-ban
Gróf ​Batthyány Lajosnak, az első független, felelős magyar miniszterelnöknek 1848 nyarán hatalmas munkát kellett elvégeznie. Nem "csupán" Magyarország teljes politikai és társadalmi rendszerének gyökeres átalakítása hárult rá, de a hivatalba lépése utáni hetekben már egy előre nem látott feladat is tevékenységének homlokterébe került, a honvédelem és az ehhez szükséges hadsereg megszervezése. A hadügyminiszterrel, Mászáros Lázár tábornokkal együtt nagy erőfeszítéseket tett az idegen kiegészítésű csapatok kicserélésére magyar állományú ezredekre, zászlóaljakra. Közben május 15-én "rejtett" hadseregszervezéshez adta nevét, amikor is a minisztertanács döntött tíz gyalogzászlóalj és egy tüzérüteg szervezéséről, a nemzetőröket tábori szolgálatra vezényelte, és többek között felhívást intézett a székelyekhez, amit küldöttség vitt Székeylföldre, melynek eredményeként nyáron valóban megérkezett a délvidéki táborba két székely gyalog határőrzászlóalj és egy székely határőr huszárosztály. A székelyek segítségül hívását az 1948-as események során rosszul sikerült kísérletnek is nevezhetnénk, de mindez legkevésbé a határőrökön múlott. Ők jöttek, amikor hívták őket, de amikor úgy érezték, hogy Székelyföldön is szükség van rájuk, siettek haza. Az ütközetekben sem volt sok szerencséjük, de ez is inkább a vezetőik számlájára írható. A schwechati csata mannswörthi ütközetében Guyon Rihárd őrnagy irányítása alatt kitűnően helytálltak. A kötet tanulmányai a székely határőrök segítségül hívásáról, ennek Székelyföldi eseményeit és visszhangját. Illetve az anyaországba kivonult csapatok tevékenységét mutatja be. A tanulmányokat forrásválogatás egészíti ki.

Csikány Tamás - Eötvös Péter - Németh Balázs - A ​szabadságharc kézi lőfegyverei, 1848-1849
A ​kötet szerzői: DR. CSIKÁNY TAMÁS alezredes, egyetemi tanár. 2012-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanácsának rendes tagja. NÉMETH BALÁZS történelem, magyar szakos tanár. Saját vállalkozásában történelmi fegyverekkel, és különböző on-line kiadványok menedzselésével foglalkozik. EÖTVÖS PÉTER vegyészmérnök, elismert fegyverszakértő. Kutatási területe - az Augustin fegyverek mellett - a neves magyar fegyvertervező, Király Pál hazai és svájci tevékenységének tanulmányozása. Elméleti kutatási munkáját az említett fegyverek restaurálásával egészíti ki. * Ez a kötet átfogó részletességgel mutatja be a szabadságharc kézi lőfegyvereit. A magyar fegyver- és hadtörténet iránt érdeklődők számára a kötetben szereplő fegyvereket a különlegesen egyedi szerkezetük és a magyar történelemben betöltött szerepük teszi igen érdekessé. A szerzők az 1840 - ben rendszeresített Augustin-fegyverek megjelenését beillesztik a 19. századi fegyvertörténetbe. A hagyományőrző huszárok és a 48 - as honvédek felszerelése sem képzelhető el Augustin lovassági pisztolyok, puskák és karabélyok nélkül. A gyűjtők körében pedig egy-egy jó állapotú, eredeti Augustin - fegyver a gyűjtemény legbecsesebb példányai közé tartozik. * A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon: • Előszó; • A gyutacsos fegyverek története (Eötvös Péter); • A sima csövű gyutacsos perkussziós gyalogsági puska (Fordította Eötvös Péter); • Harcászat a XIX. század közepén (Csikány Tamás); • Az 1848-49. évi szabadságharc tűzfegyverei és töltényei (Németh Balázs); • Régi mértékegységek átváltása; • Irodalom; • A szerzők életrajza; • A képek forrásai; * „A SZABADSÁGHARC KÉZI LŐFEGYVEREI 1848 - 1849” című ezen kiadványt a magyar fegyver-és hadtörténet iránt érdeklődő olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék jobban megismerni ezeket a fegyvereket a különlegesen egyedi szerkezetük és a magyar történelemben betöltött szerepük alapján, hiszen nemcsak a császári osztrák hadsereg, hanem a magyar forradalmi sereg fegyverzetének is a gerincét képezték, a közös hadseregen belül, és természetesen a szabadságharc idején is.

Csikány Tamás - A ​szabadságharc hadművészete 1848-1849
A ​szerző bemutatja a katonai vezetés különböző szintjeit és módjait, így a hadászati és a harcászati szintű vezetést, a várharcok vezetését és a "kisháborús" műveletek irányítását. A szabadságharc egyes eseményeit, illetve időszakát kiragadva kívánjuk bemutatni a katonai vezetést elsősorban a magyar, de kikerülhetetlenül az osztrák oldalon is.

Csikány Tamás - A ​harmincéves háború
Háborúk–csaták–ütközetek ​címmel a Korona Kiadó Vadász Sándor professzor által szerkesztett új sorozata a legfontosabbaknak tartott háborúk történetét öleli fel. A jelen első kötet a harmincéves háború egészéről, valamint a háború nevezetesebb csatáiról ad átfogó képet. A részletes és színes csataleírásokon kívül a szerző nagy hangsúlyt helyez a korabeli fegyverek, a vár- és sáncépítészet bemutatására, a hadművészet lényegének kifejtésére. A fordulatos leírásokat gazdag képanyag és a kor hangulatát remekül tükröző színes grafikák teszik még szemléletesebbé. Külön fejezetek foglalkoznak a magyarok részvételével a harmincéves háborúban. Különösen Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadseregének leírása és tevékenysége kap nagy figyelmet. Bethlen ismerte fel elsőként, hogy a hagyományos magyar hadseregszervezés elavult, már nem fele meg a kor követelményeinek. Ő maga 42 csatában és ütközetben harcolt, melynek során bizonyította a bátorságát, hadseregszervező és hadvezéri képességét. Képet kaphatunk arról, hogy vállalkozásai, megrohamozásai és hadviselései nemegyszer hogyan kergették szinte az őrületbe ellenfeleit.

Csikány Tamás - Csata ​Komáromnál 1849. július 2-án
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók