Ajax-loader

Rába György könyvei a rukkolán


Rába György - Ráismerések
Rába ​György pályája kezdetétől az emberiség kísérletének fogta föl a költői Ént. A verseiben megszólaló egyes szám első személy számadásaiból a lét feltételei, a lelki élet lappangó összefüggései, a személyes kapcsolatok drámái rajzolódtak ki. Új kötetében teret kapnak a korábban mellőzött emlékképek epikus mozzanatai is, de ezúttal sem a magamutogató vallomás szándékával, hanem az együttélés olykor tragikus, máskor groteszk kalandjainak önmagukon túlmutató krónikájaként, melyet a lényegükre sűrített vagy éppen dalszerűbb versek mintegy intelemként kísérnek.

Rába György - Próbaidő
Megtalálni ​az igazat. Megtalálni és el nem engedni soha. Egy szűk mezsgyén haladtam az egyetlen/ige felé elnémúlóban/Ha meglátod foltot a szemhatáron/süllyedni emelkedni testemet/az út írt engem nem mehettem másfelé/s most az a mezsgye vagyok/ már soha semmi több és semmi kevesebb. Tizenkilenc évesen jelenik meg első verseskötete, gyerek volt, amikor elindult az úton. Éjjel-nappal faggatlak/anyám/útközben hol herdáltam el/a nevetést - valami elveszett, valami megbizonyosodott útközben. A telt dallamot, a muzsikát eleresztette, versei szikárabbak, aszketikusan szűkszavúak, olykor már töredezettek. Ahogy az út keskenyedett, úgy rajzolódott ki egyre szélesebben a költő profilja, hangja egyre szuggesztívebb, lobogása erősebb, izzóbb, bizonyosabb. Mint a kristály belső lapjaira, tört vonalak útjain esik a fény az ő verseire is. Aki figyel, meglátja a kristályon átvilágító fénysugarakat s a kőzet belső lapjait is. S a szív csöndjébe zsinórt ki ereszt le/Ráveti árnyát a bordák keresztje - írta még fiatalon. A szív dobbanásai az érett, szűkszavú, az énekről lemondó költő versein is áthatolnak. Egy templom, egy patak, porladó földgöröngyök, fák és palánkok, egy kavics, a kövekbe hasító ék, a nádirigó hangja, a kéz, az arc: Rába György szimbólumokból fejti ki verseit. Dinamikus fókuszversek: dráma feszültséggel sűrű pillanatokban adnak hírt az élet pokoli fájdalmairól, a lobogó örömről - a föld ízé-ről, ahogyan a költő mondja. A lenti lét-ben, közel halottaihoz, a halálhoz, a szem önmagát kutatva, önmagában a világot - a kéz magasba kapaszkodik: a tapintható vaksötéten áthatolva felvillan az ég is, Rába György szűkebb saját ege.

Rába György - Búvár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - A ​valóság vendége
"Ha ​a költészet a természet véletleneinek kijavítása, akkor előbb született meg bennem, mielőtt rendszeresen verset írtam volna. A képzelet a személyiség építő elve, de ahogy önmagamra eszméltem, mindinkább az igazmondás nyelvének tartottam. A versfaragás ínségeit kijárva, ráocsúdtam, belső vetítővásznamon megnőnek a tárgyak, kimutatják rejtett értelmüket a jelenségek, és a lények folytatták bennem azt a létüket, melyet mintha nem mertek volna megélni. Nem kopott ki tekintetemből a tapasztalati világ, inkább beszédesebbé vált. Csak a merőben önéletrajzi mozzanatokat találtam jobbára némának: ebben a kötetben is fehér holló a pusztán személyes anekdota. A belül kiteljesedő valóság lényegéhez tartozik a kettős jelentés, a szimbolika. A belső látománynak is megvan a dramaturgiája. A személyiség félhomályából tör föl, de a tudat fényében bontakozik ki, és utalásokkal, visszacsengésekkel gazdagodva halad a kifejlet felé. A belső látvány is a nyelven át nyilatkozik meg, s ha már a fiatalember meglepődött azon, hogy a szavak mennyire áttetszők, a szókapcsolatok pedig új összefüggéseket tárnak föl, az érett korú költőnek meggyőződése, a költészet a megismerés módja, mert a valóság kiaknázatlan esélyét természetével rokon, a kívülállóknak egy "lobbanás, az utókornak - a szó több értelme szerint is - rovás, annak aki a világ viszonylatait kimondja, olykor szerkezet víziója, olykor csak kincset jelző, meztelen láng."

Rába György - Nyílttenger
„Képzeletében ​épp oly természetes, magától értetődő módon kelnek életre egyéni életének, létének hétköznapi tényei, mint a jelen s a múlt művészetének nagy alkotásai, különféle alakváltozatokat teremt magának, s a verset olyan vallomássá forrósítja, amelyben a mindenkori teremtés kockázatának fájdalma szólal meg, s az a megszenvedett bizonyosság, hogy az alkotás legégőbb perceiben a legmagányosabb az ember, s ebből az állapotból nem lehet megváltani.” Rónay László

Rába György - Kopogtatás ​a szemhatáron
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Rovások
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Sárkányeregetés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Férfihangra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Az ​Úr vadászata
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Csönd-herceg ​és a nikkel szamovár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Szabó ​Lőrinc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - A ​jelenlét furfangjai
Micsoda ​álmok. Micsoda álmok más osztályrészek fura helyzetekbe dühítő be szomorú, hogy veletek semmit sem kezdhetek az árnyjátékos álnok esélye ez csupán vágyakozása még egy dimenzió után halászé dombtetőn a látott hal vonulása nyomán.A kötetben Rába György 1997 és 2000 között íródott új verseit olvashatjuk.

Rába György - A ​vonakodó cethal
Rába ​György pályáját az érzelem tiszta pátoszával szóló költőként kezdte, majd stílusát egyre talányosabb, töményebb kifejezésformák telítették. Később a belső beszéd hézagos, töredezett nyelvén az álom anyagát is hasznosító verseiben az emberi sors feltételeivel, az öregséggel vetett számot. Sűrített, intenzív alkotásai egymásra villanó képekkel több szólamú szerkezetek, a költő összetett létérzésének megnyilatkozásai. Technikájában érzékletes világlátása és a gondolati mélység egyidejűleg nyilvánul meg. Formaművészként kitűnően alkalmazza a modern líra számos lehetőségét, de a sima felszínt jobban szereti érdesíteni; a nyelvtani szerkezetek egymásba úsztatása vibráló sokértelműséggel izzítja fel költeményeit. Újabban drámai előadásmódja önéletrajzi, olykor tündéries vagy éppen kesernyésen, novellisztikus elemekkel gazdagodott.

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Rába György - A ​szép hűtlenek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Közbeszólás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kollekciók