Ajax-loader

Rába György könyvei a rukkolán


Rába György - Ráismerések
Rába ​György pályája kezdetétől az emberiség kísérletének fogta föl a költői Ént. A verseiben megszólaló egyes szám első személy számadásaiból a lét feltételei, a lelki élet lappangó összefüggései, a személyes kapcsolatok drámái rajzolódtak ki. Új kötetében teret kapnak a korábban mellőzött emlékképek epikus mozzanatai is, de ezúttal sem a magamutogató vallomás szándékával, hanem az együttélés olykor tragikus, máskor groteszk kalandjainak önmagukon túlmutató krónikájaként, melyet a lényegükre sűrített vagy éppen dalszerűbb versek mintegy intelemként kísérnek.

Rába György - Rovások
Hatodik ​verseskönyvében Rába György gazdag költői tapasztalattal a tőle megszokott vibráló, a féléber állapotra jellemző érzékenységgel, következetes intellektuális fegyelemmel építi tovább költői világát. Sodró hevületű, szaggatott, szikár és tömör verseit, amelyek mindig árnyaltak, érzékletesek és hitelesek, a távoli, váratlan asszociációk, a termékeny többértelműségek még csak tovább erősítik. Kezem fején erek domborzata nézd ez az én vidékem feszült tekintet és szemhéj rebegése az én történetem s ameddig lábam ér ott a világ vége hallgatok a volt-egyszer igazáról csak azt mondom neked amit látsz külön-külön a szivárvány színeit - írja egyik jelentős, megrendítően szép versének befejező soraiban. A személyes hangvétel és a szerénység azonban, a vallomás őszintesége és szuggesztivitása ellenére se vezessen félre senkit; Rába Györgynél ugyanis a szerénység hihetetlen igényességgel párosul, s az egyéni sors eseményei csak érzékletes példák. Műveiben a személyes jelentésen túl mindig az általános érvényű, a többi ember számára is fontos törvényszerű lényeg megfogalmazása a cél. Vagyis verseiben rólunk, emberekről van szó, sorsunkat és lehetőségeinket vizsgálja akkor is, ha személyes dolgairól, emlékeiről, gondjairól, saját létélményéről ír, és akkor is, ha külső jelenségek, dolgok, idegen személyek maszkja mögé rejtve magát, látszólag csak objektív tényszerűségekről beszél.

Rába György - A ​szép hűtlenek
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Próbaidő
Megtalálni ​az igazat. Megtalálni és el nem engedni soha. Egy szűk mezsgyén haladtam az egyetlen/ige felé elnémúlóban/Ha meglátod foltot a szemhatáron/süllyedni emelkedni testemet/az út írt engem nem mehettem másfelé/s most az a mezsgye vagyok/ már soha semmi több és semmi kevesebb. Tizenkilenc évesen jelenik meg első verseskötete, gyerek volt, amikor elindult az úton. Éjjel-nappal faggatlak/anyám/útközben hol herdáltam el/a nevetést - valami elveszett, valami megbizonyosodott útközben. A telt dallamot, a muzsikát eleresztette, versei szikárabbak, aszketikusan szűkszavúak, olykor már töredezettek. Ahogy az út keskenyedett, úgy rajzolódott ki egyre szélesebben a költő profilja, hangja egyre szuggesztívebb, lobogása erősebb, izzóbb, bizonyosabb. Mint a kristály belső lapjaira, tört vonalak útjain esik a fény az ő verseire is. Aki figyel, meglátja a kristályon átvilágító fénysugarakat s a kőzet belső lapjait is. S a szív csöndjébe zsinórt ki ereszt le/Ráveti árnyát a bordák keresztje - írta még fiatalon. A szív dobbanásai az érett, szűkszavú, az énekről lemondó költő versein is áthatolnak. Egy templom, egy patak, porladó földgöröngyök, fák és palánkok, egy kavics, a kövekbe hasító ék, a nádirigó hangja, a kéz, az arc: Rába György szimbólumokból fejti ki verseit. Dinamikus fókuszversek: dráma feszültséggel sűrű pillanatokban adnak hírt az élet pokoli fájdalmairól, a lobogó örömről - a föld ízé-ről, ahogyan a költő mondja. A lenti lét-ben, közel halottaihoz, a halálhoz, a szem önmagát kutatva, önmagában a világot - a kéz magasba kapaszkodik: a tapintható vaksötéten áthatolva felvillan az ég is, Rába György szűkebb saját ege.

Rába György - Közbeszólás
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Búvár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Szabó ​Lőrinc
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Babits ​Mihály
100 ​éve - 1883-ban - született Babits Mihály, a XX. századi magyar irodalom egyik legsokoldalúbb jelensége, a polgári humanizmus kiemelkedő képviselője. Költő, regényíró, szerkesztő, műfordító volt. Erős gondolati és filozófiai töltésű verseit változatos, csiszolt formákban írta; költészete a gondolat és a cselekvés közt őrlődő és érlelődő ember vívódásait tükrözi. Regényeit, kisregényeit, novelláit - mint egész életművét - a bölcselő elme problémái hatják át. Mint műfordítót a legnagyobbak között tartjuk számon: a magyar irodalom sok-sok remekműnek a tolmácsolását köszönheti neki. Rába György e változatos és gazdag életmű egyik legjobb ismerője. A kismonográfia elsősorban a saját kutatásai alapján elemzi és értékeli Babits munkásságát.

Rába György - Az ​Úr vadászata
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - A ​jelenlét furfangjai
Micsoda ​álmok. Micsoda álmok más osztályrészek fura helyzetekbe dühítő be szomorú, hogy veletek semmit sem kezdhetek az árnyjátékos álnok esélye ez csupán vágyakozása még egy dimenzió után halászé dombtetőn a látott hal vonulása nyomán.A kötetben Rába György 1997 és 2000 között íródott új verseit olvashatjuk.

Rába György - Kopogtatás ​a szemhatáron
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - A ​vonakodó cethal
Rába ​György pályáját az érzelem tiszta pátoszával szóló költőként kezdte, majd stílusát egyre talányosabb, töményebb kifejezésformák telítették. Később a belső beszéd hézagos, töredezett nyelvén az álom anyagát is hasznosító verseiben az emberi sors feltételeivel, az öregséggel vetett számot. Sűrített, intenzív alkotásai egymásra villanó képekkel több szólamú szerkezetek, a költő összetett létérzésének megnyilatkozásai. Technikájában érzékletes világlátása és a gondolati mélység egyidejűleg nyilvánul meg. Formaművészként kitűnően alkalmazza a modern líra számos lehetőségét, de a sima felszínt jobban szereti érdesíteni; a nyelvtani szerkezetek egymásba úsztatása vibráló sokértelműséggel izzítja fel költeményeit. Újabban drámai előadásmódja önéletrajzi, olykor tündéries vagy éppen kesernyésen, novellisztikus elemekkel gazdagodott.

Rába György - A ​valóság vendége
"Ha ​a költészet a természet véletleneinek kijavítása, akkor előbb született meg bennem, mielőtt rendszeresen verset írtam volna. A képzelet a személyiség építő elve, de ahogy önmagamra eszméltem, mindinkább az igazmondás nyelvének tartottam. A versfaragás ínségeit kijárva, ráocsúdtam, belső vetítővásznamon megnőnek a tárgyak, kimutatják rejtett értelmüket a jelenségek, és a lények folytatták bennem azt a létüket, melyet mintha nem mertek volna megélni. Nem kopott ki tekintetemből a tapasztalati világ, inkább beszédesebbé vált. Csak a merőben önéletrajzi mozzanatokat találtam jobbára némának: ebben a kötetben is fehér holló a pusztán személyes anekdota. A belül kiteljesedő valóság lényegéhez tartozik a kettős jelentés, a szimbolika. A belső látománynak is megvan a dramaturgiája. A személyiség félhomályából tör föl, de a tudat fényében bontakozik ki, és utalásokkal, visszacsengésekkel gazdagodva halad a kifejlet felé. A belső látvány is a nyelven át nyilatkozik meg, s ha már a fiatalember meglepődött azon, hogy a szavak mennyire áttetszők, a szókapcsolatok pedig új összefüggéseket tárnak föl, az érett korú költőnek meggyőződése, a költészet a megismerés módja, mert a valóság kiaknázatlan esélyét természetével rokon, a kívülállóknak egy "lobbanás, az utókornak - a szó több értelme szerint is - rovás, annak aki a világ viszonylatait kimondja, olykor szerkezet víziója, olykor csak kincset jelző, meztelen láng."

Rába György - Sárkányeregetés
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Férfihangra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Csönd-herceg ​és a nikkel szamovár
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rába György - Nyílttenger
„Képzeletében ​épp oly természetes, magától értetődő módon kelnek életre egyéni életének, létének hétköznapi tényei, mint a jelen s a múlt művészetének nagy alkotásai, különféle alakváltozatokat teremt magának, s a verset olyan vallomássá forrósítja, amelyben a mindenkori teremtés kockázatának fájdalma szólal meg, s az a megszenvedett bizonyosság, hogy az alkotás legégőbb perceiben a legmagányosabb az ember, s ebből az állapotból nem lehet megváltani.” Rónay László

Kollekciók