Ajax-loader

Nemes László könyvei a rukkolán


Nemes László - Dallam ​a falon túl
Regényem ​ifjú hősei a világot akarták meghódítani. Úgy érezték, még minden lehet belőlük, csak választaniok kell, csak kinyújtani a kezüket, csak akarni: világhírű művész, felfedező, tudós, oroszlánvadász, huszártiszt vagy olimpikon... Csodálatos a világ, csodálatosak a lehetőségek! S a beteljesülés helyett zsarnokság, háború, remények, csalódások, bonyolult érdekek. Ki tud ebben a világban ember maradni, hűséges önmagához, eszméihez, szerelméhez? Most, hogy könyvem némileg tömörebbé fogott változatában kerül az ifjabb nemzedék kezébe, új olvasóimtól csak azt kérhetem: próbálják szeretni és szánni hőseimet, akiktől a háború és a zsarnokság a fiatalságot rabolta el, akiknek testébe-lelkébe örök nyomot égetett, betegséget oltott a gyűlölet, és akik mégis szeretnének boldogok és becsületesek lenni egy emberséges világban.

Nemes László - Hérosztrátoszok ​kora
Párbeszéd ​a regényből: - Tudjátok ugye, ki volt Hérosztrátosz? - Persze - bólintottam -, az az apheszoszi férfi, aki felgyújtotta Artemisz templomát. - Ez az, öregem! Artemisz gyönyörű templomát, amely az ókori világ egyik csodája volt. És ez a sikertelen pasas, ez a Hérosztrátosz csak azért pusztította el a remek épületet, hogy a neve örök időkre fennmaradjon. "...hogy a neve örök időkre fennmaradjon" - nyomot hagyni a világban, megörökíteni nevünket az utókor számára; nehéz kihívás egy olyan korban, amikor - világtörténelmi léptékkel előrevetítve a jövőt - inkább a hérosztrátoszoknak kedvez a szerencse. Nemes László legújabb regényének a hőse nem világtörténelmi, hanem emberi léptékkel készít számvetést arról a lehetséges nyomról, amelyet létével egykor majd a világban hagyhat. De a múltját és jelenét felidéző és vallató epizódok láncolatából kiderül, hogy az ember nem függetlenítheti magát azoktól a létét és tetteit meghatározó erőktől, amelyeket a történelem tart mozgásban. És olykor e történelem erőszaktételeinek ellenében kell megőriznie önmagát, hitét és elhivatottságát, háborúban és békében, a nagyobb és kisebb közösségben és az olykor áttekinthetetlennek tűnő történelmi helyzetekben, emberi kapcsolatrendszerekben. Miként teszi ezt a regény hőse, akinek élettörténete, sorsa példázza, hogy a hétköznapi emberi tisztesség is válhat antihérosztrátoszi tetté, nyomhagyóvá, névmegörökítővé. Nemes László regénye tehát az emberi élet alapkérdéseit feszegeti - mégsem moralizál. Csak mélyrétegeiben - mint minden igazi irodalom, mint minden jó olvasmány.

Fehér Klára - Nemes László - Hozzál ​nekem kengurut
A ​szerzőpár szenvedélyes világjáró - ám különös és váratlan szerencséjük nélkül aligha ismerhették volna meg ilyen alaposan Ausztráliát és nem utazhatták volna körbe a világot. A hazai közönség nem sokat tud Ausztráliáról - nem számítva a kengurukat és a koala-mackókat. Az ottani életet minden kis részletéig alaposan megfigyelve, a szerzők szóban és képben hű leírását adják a mai, igazi Ausztráliának. Jártak a rivalizáló nagyvárosokban, a Warragamba Parkban a vadállatok között, és átszelték a sivatagot. Föld körüli útja során a szerzőpár ellátogatott észak-amerikai barátaihoz, megláthatta Hawaii gyönyörű szigeteit, továbbá India mesés kincseit - de koldusgyerekei könyvét is... A könnyed humorral és mély emberszeretettel átszőtt kötetet a szerzők szép, kifejező fényképfelvételei színesítik.

Sebestyén György - Habók Lilla - Nemes László - II. ​Masters of Library and Information Science konferencia
Minőségmenedzsement, ​marketing, web2, bolognai képzés – mind a kor divatos fogalmai, de mit kezdhetünk velük a könyvtárakban? Marketinget alkalmazunk, ha megkérdezünk az utcán egy járókelőt, hogy járt-e ma már könyvtárban; és minőséget ellenőrzünk, ha kitöltetünk egy elégedettségi kérdőívet a felhasználókkal? A fogalmak nyilván túlmutatnak ezen, és az újításoknak mindig nehéz hozzáfognunk. 2009. szeptember 24-25. között a Masters of Library and Information Science II. konferencián ezt a négy kérdéskört fogjuk megvitatni az ELTE BTK campusán. Mutassuk be egymásnak, hogy ki milyen eszközöket alkalmaz a siker elérése érdekében, mert a továbbfejlődés mindenkinek érdeke. Nézzük, ki milyen internetes eszközöket használ a könyvtárban, mit tud felmutatni minőségellenőrzés terén, hányféle új szolgáltatást nyújt, és a könyvtáros hallgatók hogy tanulhatják meg mindezt az egyetemeken, főiskolákon. Tekintsünk ki külföldre, ahol a könyvtárakról berögzült szemléletet már sikerült megváltoztatni: tanuljunk belőle és egymástól is. Gondolkozzunk el együtt a könyvtárak jövőjén!

Fehér Klára - Nemes László - Irokézek ​és felhőkarcolók
Amikor ​japáni útikönyvünket, a "Gésák, pagodák, titkok"-at befejeztük, megálltunk az íróasztalunkat ékesítő hatalmas földgömb előtt és vágyódva nézegettük a kék óceánokat és a zöldes-barna kontinenseket. Vajon utazhatunk-e még valaha? És hová, Mi vona igazán izgalmas? Ha hiszik, ha nem, ebben a pillanatban csengetett a postás, és levelet hozott Gizi nénitől, Kanadából. A levélben meghívást.

Nemes László - Mélyhűtött ​szerelem
Ez ​a regény a mai Amerikában kezdődik, és a jövőben folytatódik. Macpherson professzor Örök Élet Intézete bárkire hajlandó hideg Csipkerózsika-álmot bocsátani, aki jól megfizeti. Mit tegyen hát e könyv szerelmespárja, ha többféle ok akadályozza házasságukat? Befagyasztják magukat, hogy kétszáz esztendő múlva ott folytathassák szerelmüket, ahol ma abbahagyták. Persze elhatározni könnyű, végrehajtani annál nehezebb. Honnan vegyék a pénzt, hogy küzdjék le a család ellenállását és a maguk félelmét? Kétszáz év álom kétszáz évnyi halált jelent. És vajon fölébrednek-e? Miféle meglepetés várja őket kétszáz esztendőnyi messzeségben? Kellemes vagy szörnyű élmények sorozata? Mindezekre a kérdésekre azonban jó sodrású, izgalmas történetben meséli el egy "mélyhűtött szerelem" elgondolkoztató történetét.

Nemes László - Szerencseszerződés
A ​fiatal házasok lakásgondjairól, az eltartási szerződések buktatóiról szól a regény. A nyugodt természetű, mindig tettre kész Csordás Ági és az álmodozó Shakespeare-kutató, Bertók Ferenc összeházasodik. Lakásuk nincs, eltartási szerződést kötnek egy öregasszonnyal, s beköltöznek hozzá az alagsori sufniba. A fiatalasszony mindent megtesz, hogy a mocsokból kivakarja az elhanyagolt "lakást" és tulajdonosát. Napról napra megújuló harcának kilátástalanságát fokozza az is, hogy az öregasszony agyérelmeszesedése egyre fokozódik. Közben megszületik a házaspár kisfia is. A fiatalasszony a napi robot mellett tanul, érettségire készül. Férje fáradhatatlanul folytatja - könyvtárosi állása mellett - kutatómunkáját, bár egyre valószínűbb, hogy soha nem lesz belőle sikeres és híres Shakespeare-kutató. Akkor van csak néhány nyugodt, békés napjuk, amikor az öregasszonyt tüdőgyulladással kórházba szállítják. S amikor Ági megtudja pár nap múlva, hogy meggyógyult, elveszti türelmét. Amikor a beteg tejet kér tőle, néhány szem altatót is belekever abba... Valós fordulatokkal bonyolódik a cselekmény, a történet mindvégig érdekes, életszerű.

Fehér Klára - Nemes László - Mecsetek, ​basák, efendik
A ​magyar turistának rendszerint kevés a pénze és kevés az ideje. Esetleg csak egy napja van Athénban, Jerevánban, Coventryben. Keresztülszalad a Louvre termein - éppen csak egy felvételt csinálhat a Ponte Vecchióról... Érdemes-e így utazni? Lehet-e látni valamit egy nap alatt? És hogyan kell felkészülni a turistaútra úgy, hogy a néhány órás kirándulásból egész életre szóló, feledhetetlen emlék maradjon? Olvasóink ismerik már Fehér Klára és Nemes László útikönyveit, a Gésák, pagodák, titkokat és az Irokézek és felhőkarcolókat. Új útikönyvük az egynapos törökországi utazás vidám titkait meséli el. Egyetlen napjuk volt Isztambulban - de jártak a Topkapi Szerájban, a Kék Mecsetben, az Aya Szófiában, bebarangolták a Nagy Bazárt, megnézték a Jedikulét, csavarogtak sikátorokban és modern bulvárokon, hajóztak a Boszporuszon, mulatságos kalandjaik voltak, láttak hastáncosnőt, és majdnem felszálltak az üszküdári kompra... fényképeztek, gyalogoltak, taxiztak, és közmondást ettek ebédre... Száz vidám turistaélményt és ezer jó tanácsot találhatnak Olvasóink ebben a könyvben.

Fehér Klára - Nemes László - Gésák, ​pagodák, titkok
Az ​ismert újságíró-író házaspár az 1964. évi tokiói olimpia idején túristaként járt Japánban. Az úton és az ott töltött néhány hét során szerzett benyomásaik, tapasztalataik alapján írták könyvüket, amely az útinapló és riportázs keveréke. Tokión kívül jártak néhány nagyvárosban - Osaka, Hirosima és Kyoto jelzik útjukat - kiránduló és idegenforgalmi nevezetességű helyeken, igyekeztek minél többet meglátni a magyar közönség által - akkoriban jószerivel csak könyvekből - ismert keleti világból. Ami könyvükben eltér a szokványos útirajzoktól, az elsősorban a mindennapi élet megfigyelése. Áruházak, iskolák, mulatók, vendéglők, üzemek, színházak, mozik, japán otthonok látogatása, az emberekkel való közvetlen érintkezés teszi színessé, sokrétűvé a képet.

Nemes László - Bolyongás
,,Könyvet kezdek írni, hogy a sötétben egy fénypont legyen előttem, hogy kavargó gondolataimat egy irányba tereljem." Ezt a bevezetést írta az idén 95 éves író 1941-ben, az Észak-szíriai Rakka erődjében megkezdett kézirata elé. A most először megjelenő, önéletrajzi elemeket is tartalmazó regény izgalmas korrajz a 20. század első felének letűnt polgári világáról, a háborús évekről, s mindezzel együtt egy szenvedélyes, nagy szerelem krónikája.

Nemes László - légüres tér
Az Ex Libris Kiadó Nemes László kilencvenedik születésnapjára jelenteti meg új kiadásban, az író nagysikerű Légüres tér című regényét. Az 1920-ban Budapesten született író elmondhatja magáról, és műveivel - tizenöt regényével, valamint feleségével, Fehér Klárával közösen írt öt útikönyvükkel, valamint novelláival, elbeszéléseivel - bizonyíthatja is, hogy viharos huszadik és nem kevésbé viharosan induló huszonegyedik századunk három emberöltőnyi hosszú idejének hiteles krónikása. Méghozzá olyan, aki személyében is - sokat csalódva bár -, de mégis mindvégig a szabadság, az igazság, a boldog emberi élet talán soha el nem érhető titkát próbálta megtalálni

Nemes László - A ​fölösleges ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemes László - Szilvesztert ​ajándékba
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemes László - Eltűnt ​Európa
Egy ​pesti fiatalember a regény hőse, akit a fasizmus fojtogató légköre és személyes sérelmei elűznek Magyarországról, bejárja Palesztinát, Szíriát, Egyiptomot, és mint angol katona eljut Olaszországba is. Az izgalmas és gyakran megrázó kalandok, epizódok nemcsak egy gyerekember férfivá érését mutatják be, hanem belevilágítanak azokba a bonyolult közel-keleti problémákba is, amelyek a magyar olvasó számára ismeretlenek. A regény hasábjain egy különös világ tárul elénk, szokásaival, jellegzetes alakjaival. Az író a szemtanú közvetlenségével hozza emberközelbe ezt a különös világot. azonban nemcsak a Közel-Kelettel ismertet meg bennünket, hanem a fasizmus üldözöttjeinek a sorsát is drámaian tárja elénk, és képet ad a második világháború eseményeiről is. Az Eltűnt Európa nagy érdeklődésre tarthat számot olvasóközönségünk körében.

Nemes László - Kinek ​szurkoljunk?
Részletek ​a könyv utószavából: Albert Schweitzernek igaza van, amikor azt írja: "A fiatalság mércéje nem az életkor, hanem a szellem és a lélek állapota. Az akarat és a képzelőerő. az érzelem intenzitása, a jókedv és a kalandvágy győzelme a lustaságon. Csak az öregedik meg, aki lemond a reményeiről." Nemes László, túl a kilencvenen fiatal, mert vannak reményei, van önbizalma, van hite, el tud ámulni a csillagok örökkévalóságán, a dolgok szépségén. Voltaire írta egykoron, hogy az igazi könyv az, amit olvasója maga egészíthet ki. Ezek az írások, írói bravúrként saját örömeikkel, fájdalmaikkal szembesítik olvasójukat, magukra ismernek a történetben, és ismerősök a szereplők is, miért is ne egészíthetnénk ki, akár meg is írhatnánk mindazt az író helyett, ha... nam bizonytalanítaná el őket a versenytárs író lenyűgöző írástudása. Bár önálló alkotás mindegyik írása, de összefogja, rokonítja az író életszemlélete, nyelvének sodrása, a minőség páratlan gazdagsága.

Nemes László - Az ​évszázad tanúja
„1920. ​május 29-én születtem Budapesten. Édesapám orvos volt, én is az akartam lenni. 1938-ban érettségiztem kitüntetéssel a budapesti állami Zrínyi Miklós reálgimnáziumban. Az egyetemre az akkori (mondjuk szépen: prefasiszta) törvények miatt nem vettek fel.” Nemes László író, újságíró, műfordító valóban az évszázad tanúja volt. Megtapasztalta a magyarországi fasizmus erősödését, ami elől Palesztinába menekült, ahol a 2. világháború elején önkéntesként beállt az angol hadseregbe. A háború utáni években újságíróként dolgozott, majd feleségével, Fehér Klárával együtt az írói hivatásnak élt. Több, mint 20 regényt, számtalan elbeszélést írt, s emellett olyan szerzőket fordított, mint Vonnegut, Defoe, Remarque, Eric Knight, Koestler. A 100 éve született író emlékére jelenik most meg válogatott elbeszéléseinek gyűjteménye, amely átfogó képet ad a szerző írói kvalitásai mellett emberi „minőségéről” is: humanizmusáról, bölcsességéről és töretlen derűjéről.

Nemes László - Szólnék ​a pillanathoz
"Hősök? ​Ki a hős? - Kérdezi Nemes László egyik regényében, és ez akár mottója is lehetne a kötetnek. - Ki maradhatott az? Aki a látszatot, a pózt választotta, vagy aki a legkevésbé volt hősies, és mindent rögtön feladott, még a tulajdon életét is, amikor szerelemben, barátságban és a világban becstelenséggel találkozott? ...És akik mégis szeretnének boldogok és becsületesek lenni egy emberséges világban." "Az évszázad tanúja" - így írt a Neue Zürcher Zeitung kritikusa a nyolcvanegy éves íróról, akinek életműve tucatnyi jelentős regényt, számtalan műfordítást tartalmaz. Feleségével, Fehér Klárával közösen több nagy sikerű útikönyvet írt. Szólnék a pillanathoz címmel kötetben eddig meg nem jelent novelláit adja közre a kiadó.

Nemes László - Szeretni ​nem elég
A ​Frank család 1944-ben szétszóródik. Az apát munkaszolgálatra hurcolják, az anyát Németországba szállítják, s kétéves kislányuk Budapesten marad. A fölszabadulás után az asszony és a férfi hazatér, de lakásuk helyén csak romokat találnak. A szomszédok szerint azonban a gyerek nem került a romok alá, sőt szemtanú is akad, aki látta: egy idős asszony kétéves kislányt vitt magával. Frankné nem nyugszik bele lánya eltűnésébe. Fáradhatatlanul kutat utána, és tizenhat év múltán rá is talál. A regény cselekménye tulajdonképpen itt kezdődik. Az anya végre szemtől szembe találkozik élete nagy vágyával: az elveszett gyermekkel, aki azonban már felnőtt ember, aki más körülmények között élt és nevelkedett, más a szemlélete, gondolkodásmódja, baráti köre, mint kispolgári családjának. Az író rendkívül izgalmasan térképezi föl a család életét, az anya és a lány sajátos kapcsolatát, lelki vívódásait, konfliktusait. Sok apró motivumból, epizódból áll össze a regény hőseinek hiteles lélekrajza.

Nemes László - Bolyongás
"Könyvet ​kezdek írni, hogy a sötétben egy fénypont legyen előttem, hogy kavargó gondolataimat egy irányba tereljem." Ezt a bevezetést írta az idén 95 éves író 1941-ben, az észak-szíriai Rakka erődjében megkezdett kézirata elé. A most először megjelenő, önéletrajzi elemeket is tartalmazó regény izgalmas korrajz a 20. század első felében letűnt polgári világáról, a háborús évekről, s mindezzel együtt egy szenvedélyes, nagy szerelem krónikája.

Nemes László - Gyávaság
Érett ​férfikora delén túljutott író, autóbuszon ismerkedik meg a kis huligán-lánnyal. A futó kalandból hosszan tartó kapcsolat alakul ki, annak ellenére, hogy a két ember nem illik egymáshoz. Gábor kisdiákként siet izgatottan a randevúkra, lehetetlen helyzetekbe sodródik, kínos jelenetek kerekednek a lány miatt, a férfi alól már-már kicsúszik a talaj, fölborul minden amit hosszú évtizedek során maga körül kiépített. Nemes László azokat az okokat keresi, amelyek Gábor útját így megváltoztatták. Azt kutatja, hogy a tehetséges, törekvő ember vajon miért nem tudja maradéktalanul kibontakoztatni képességeit, hogy ez a furcsa, bizarr és hozzája egyáltalán nem illő szerelem milyen lelki válságot takar. Erre keresve a feleletet föltárja előttünk Gábornak és barátjának, Gézának életét, Gábor házasságát a kiváló színésznővel, barátok és ismerősök, jóakarók és kétszínűek portréit, és egy érdekes társadalmi képet az elmúlt évek Magyarországáról.

Nemes László - Hosszú ​út
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemes László - Egyetlen ​édes életünk
Báder ​Misi élete csúcspontján érzi magát, mikor saját luxuskocsiján, amilyen idehaza legfeljebb minisztereknek lehet, a rohanás mindig vágyott örömét élvezve, száguld a nyílegyenes kanadai országúton, oldalán dekoratív partnernőjével. Mikor ezekben a percekben visszagondol a "kis hazában" eltöltött gyermekkorra és ifjúságra, a külföldi megkapaszkodás kezdeti nehéz éveire- úgy érzi: győzött! Az első szerelem naiv álmai, itthoni frázisok, légvárak ábrándképei, majd hirtelen kitárulkozó idegen világ ígéretei, új tájak, országok, kalandok, csodálatos autók és csodálatosnak hitt szerelmek hitetik el vele, hogy átléphet a bűvös körön, hogy kibújhat azokból a hurkokból, amelyeket valamennyiünk csuklójára fűz a sors, hol megtartó jó hegymászókötélként, hol "bilincsként", de mindenképpen múltat és jövőt összekötő, tágítható, de el nem téphető emberi kötelékként. Technikai csodák, felhőkarcolók világába, izzó vörösen lángoló, vad, illatos kanadai erdők közé vezet Báder Misi útja, a kötet első regényében. A másik regény orvosa viszont a hóval borított magyar hegyvidék egy apró házának áporodott levegőjű szobájában viaskodik egy éjszakán át a halállal. De a két történetet mégis egybekapcsolja valami. Egy életük van: egyetlen édes, csodálatos, visszahozhatatlan életünk. És ezen belül a mindnyájunk egyenlő joga a boldogságra, s a világ kincseinek, gyönyörűségeinek élvezetére.

Fehér Klára - Nemes László - Majdnem ​a lomnici csúcsig
Csehszlovákiai ​útijegyzetek.

Fehér Klára - Nemes László - Ethel ​és Julius
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Nemes László - A ​jószándék kövei
"Janinak ​apró gyerekkora óta Erzsi is, meg én is csak a tisztességet prédikáljuk. Dühösek vagyunk az érthetetlen, nyegle szokásaira, az öltözködésére, a hajviseletére, a felelőtlenségére (ő "lezserségnek" nevezi), a morcos ellenkezéseire, a konokságára, és közben udvarolunk neki, az ítéletét lessük, a tekintélyünk romjait féltjük, őszinteséget követelünk tőle, és a szókimondásától rettegünk." - Marton János, zeneiskolai igazgató, sikeres életének csúcsán számolja így maga elé fiához fűződő kapcsolatának bonyolult képletét. Mégsem a nemzedékek ellentétének regénye ez a könyv, Marton tekintete mélyebbre irányul, az eredendőbb okokat keresi. S a magyarázatot önmaga erkölcsi elégtelenségében találja meg. Köztiszteletben álló, becsületes ember, mégis úgy érzi: lelkiismeretét sohasem törleszthető adósságok terhelik. A nem vállalt kockázatok vétkében marasztalható el; így hagyja cserben, ami a legfontosabb volt: a tehetségét, a barátait segítség nélkül a bajban. S ezért érezheti magán a kifogástalan élet látszatain fönnakadó Jani fia fürkésző, bizalmatlan pillantását. Az író könnyed kézzel bonyolítja a szerteágazó történet szálait, időben, térben, úgy váltva a képeket, hogy miközben a mese elszórakoztat, régi ismerőseinkkel és önmagunkkal is összehoz bennünket néhány bensőséges pillanatra.

Kollekciók