Ajax-loader

Sławomir Mrożek könyvei a rukkolán


Sławomir Mrożek - Baltazár
"A ​nevem Sławomir Mrożek, de bizonyos körülmények miatt, amelyek négy évvel ezelőtt álltak elő az életemben, új, sokkal rövidebb nevem lesz: Baltazár. 2002. május 15-én agyvérzésem volt, emiatt lettem afáziás. Az afázia nem más, mint a nyelvhasználati képesség részleges vagy teljes elvesztése, ezt egyes agyi struktúrák károsodása okozza. Amikor visszanyertem a beszédkészségemet, és újra dolgozni próbáltam, Beata Mikołajko logopédus asszony azt javasolta, hogy a terápia részeként írjak egy új könyvet. Írás közben fokozatosan nyertem vissza az emlékezőtehetségemet. Ennek köszönhetően 2005-ben, amikor befejeztem a könyvet, már sokkal több eseményt tudtam felidézni, és le is tudtam írni őket. A könyv első, rövid része Mexikóban játszódik. Az olvasók emlékezetébe akartam idézni, amit már megírtam a Hazatérésem naplójá-ban, vagyis azt, mi történt velem 1990-től 1996-ig. A második részben arról számolok be, hogyan éltem gyerekkoromtól addig, amíg el nem hagytam Lengyelországot. Ebben a könyvben különböző ismert és kevésbé ismert emberekről esik szó, és azt is elmondom, milyen helyzetekbe kerültem életem során. Elképzelhető, hogy akaratlanul megváltoztattam bizonyos eseményeket, és másképp mutattam be őket, mint ahogy a valóságban történtek. Ez esetben kérem az olvasókat, legyenek elnézőek. Baltazár, azaz Sławomir Mrożek"

Sławomir Mrożek - A ​perverz és más történetek
Sławomir ​Mrozek, a méltán világhírű, s immár a klasszikusok közé sorolható lengyel író elbeszéléseinek hatodik kötetét ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely az 1991-1995 között született írásokat tartalmazza. A groteszk, az abszurd sajátos eszközeivel torzító tükröt tart elénk a szerző - egy-egy szituáció, komoly gondolat fejtetőre állításával, végletekig feszítésével megmutatja a dolgok fonákját, a világ bonyolult szövedékét. E rövidke történetek az évek során mit sem veszítettek aktualitásukból: a jellemtelenség, a korrupció, a szervilizmus, a harácsolás, a közöny, az ostobaság, a hazudozás, az embertelenség politikai rendszertől, társadalmi berendezkedéstől függetlenül undorító jelenségek.

Sławomir Mrożek - Zuhanás ​közben
"1930-ban ​születtem, mert valahogy el kellett kezdenem" - igy mutatkozott be annak idején az életrajzára kiváncsi olvasóknak a ma már világhirű lengyel iró, akinek elbeszéléseit, szinműveit Európa-szerte, igy hazánkban is ismerik és szeretik. Mrozek művei torzitó tükröt tartanak a világ elé, igy ébreszt rá nyárspolgári beidegzettségeink deformáló hatására, s egy-egy szituáció hirtelen fejtetőre állitásával, egy-egy komoly gondolat végletekig feszitésével, váratlanul felvillantott komikumával mutatja meg a dolgok bonyolult szövetét, a világ fonákját, nemegyszer a komikum tragikumát is. A modern ember egyre lakhatatlanabbá váló planétájáról ir, a mindennapok abszurd kényszereiről, nem hagyja, hogy hibáinkba belefásulva már-már észre se vegyük azt, amin változtatnunk kell, nem hagyja, hogy hozzászokjunk az embertelenséghez, a közönyhöz, a hazugsághoz. A groteszk, az abszurd sajátos eszközeivel ugyanazért küzd, mint minden jelentős, igazi alkotó művész: az ember és a társadalom ha nem is "örökre", de egy hosszú történelmi korszakra érvényes megfogalmazásáért.

Sławomir Mrożek - Ketchup
"Érdekelhet-e ​az önéletrajzom valakit, aki még sohasem hallott arról, hogy létezem? Nem vadásztam elefántra, nem voltam sem titkosügynök, sem John Kennedy szeretője. Nem követtem el semmit, a leghétköznapibb bűntényt sem, még átlagosnak mondható ferde hajlamaim sincsenek. Nincs semmi pikáns titkom, amit be kellene vallanom, mivel kelthetném hát fel a nagyközönség érdeklődését? 1930. június 29-én születtem. Nem emlékszem, hogyan történt, kénytelen vagyok hát elhinni. Ha van valami más élet a halál után, valószínűleg a halálomra sem fogok emlékezni. Elég szomorú, mert ez azt jelenti, hogy nem lehetünk biztosak sem abban, hogy vagyunk, sem abban, hogy nem vagyunk."

Sławomir Mrożek - Leckék ​a legújabb kori történelemből
A ​kötet a nyolcvanas évek prózájából ad válogatást, azt emeli ki, ami ebben új. Bár Mrozek prózája elképzelhetetlen groteszk parabolák és állatmesék nélkül, a legfontosabb írások már nem ilyenek. Eltűnik a megszokott távolságtartás, személyes hangvételű önéletrajzi elbeszéléseiből kirajzolódik az emigrációban élő konzervatív galíciai humorista rezignált alakja. Visszájára fordítva az Übü királyból eredő rémes közhelyek a nyolcvanas évek történetei már nem távoli szigeteken, a nyílt tengeren, a nagyvárosi szalonokban vagy alagsori odúkban játszódnak, hanem Lengyelorszában, vagyis mindenhol.

Sławomir Mrożek - A ​hasonmás és más történetek
Sławomir ​Mrożek, a méltán világhírű, és immár a klasszikusok közé sorolható lengyel író elbeszéléseinek második kötetét ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely az 1960-1970 között született írásokat tartalmazza. A groteszk, az abszurd sajátos eszközeivel torzító tükröt tart elénk a szerző - egy-egy szituáció, komoly gondolat fejtetőre állításával, végletekig feszítésével megmutatja a dolgok fonákját, a világ bonyolult szövedékét. Jóllehet e hosszabb-rövidebb történetek a szocializmus idején íródtak, mit sem veszítettek aktualitásukból: a jellemtelenség, a korrupció, a szervilizmus, a harácsolás, a közöny, az ostobaság, a hazudozás, az embertelenség politikai rendszertől, társadalmi berendezkedéstől függetlenül undorító jelenségek - s szomorúan kell megállapítanunk, hogy a helyzet nemigen javul. "Friss és üde voltam, mintha jól kialudtam volna magamat. Az élvezet, amit az alkoholmámornak és önnön becstelenségemnek köszönhettem, s amiért a vezeklés terhét kellett volna viselnem, elevenen és csábítóan élt emlékezetemben, s nem sújtott semmiféle büntetés. Az árva miatt sem éreztem semmiféle lelkifurdalást. Meg kell vallanom, hogy nem szívesen becstelenítettem meg, ugyanis ismerem magamat, és tudom, hogy soha nem menekülhetek mardosó bűntudatom elől. Most azonban nemcsak hogy nem éreztem belső nyugtalanságot, sem undort vagy kellemetlen szájízt, hanem épp ellenkezőleg: alighogy kinyitottam a szemem, máris vidáman, tettre készen néztem körül; hol egy újabb árva, akit megbecsteleníthetnék?" (A kis barát)

Sławomir Mrożek - Mulatság
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sławomir Mrożek - Ismeretlen ​barátom
A ​groteszk, az abszurd sajátos eszközeivel torzító tükröt tart elénk a szerző - egy-egy szituáció, komoly gondolat fejtetőre állításával, végletekig feszítésével megmutatja a dolgok fonákját, a világ bonyolult szövedékét. Jóllehet e rövidke történetek a szocializmus idején íródtak, mit sem veszítettek aktualitásukból: a jellemtelenség, a korrupció, a szervilizmus, a harácsolás, a közöny, az ostobaság, a hazudozás, az embertelenség politikai rendszertől, társadalmi berendezkedéstől függetlenül undorító jelenségek - s szomorúan kell megállapítanunk, hogy a helyzet nemigen javul. "Mi van itt, Szent Péter, hiszen ez az ég, nem a föld - akartam mondani, de borotvált arcára nézve elment tőle a kedvem. Szent Péter, ha jól tudom, nagy szakállú. Lehet, hogy elment egy pillanatra, ez meg csak egy segéd, aki a főnök távollétében visszaél a hatalmával? Úgy látszik, ilyesmi a mennyországban is előfordul. Nem kell fennakadni az ilyen apróságokon, már csak azért sem, mert, úgy tetszett, ezenkívül minden rendben van. Az Atyaisten hatalmas arcképe a megfelelő szakállal a porta falán lógott."

Sławomir Mrożek - Lolo ​és más történetek
Stawomir ​Mrozek, a méltán világhírű, és immár a klasszikusok közé sorolható lengyel író elbeszéléseinek harmadik kötetét ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely az 1971-1980 között született írásokat tartalmazza. A groteszk, az abszurd sajátos eszközeivel torzító tükröt tart elénk a szerző- egy-egy szituáció, komoly gondolat fejtetőre állításával, végletekig feszítésével megmutatja a dolgok fonákját, a világ bonyolult szövedékét. Jóllehet e hosszabb-rövidebb történetek a szocializmus idején íródtak, mit sem veszítettek aktualitásukból: a jellemtelenség, a korrupció, a szervilizmus, a harácsolás, a közöny, az ostobaság, a hazudozás, az embertelenség politikai rendszertől, társadalmi berendezkedéstől függetlenül undorító jelenségek - s szomorúan kell megállapítanunk, hogy a helyzet nemigen javul.

Sławomir Mrożek - A ​túlvilág titkai és más történetek
Slawomir ​Mrozek, a méltán világhírű, és immár a klasszikusok közé sorolható lengyel író elbeszéléseinek ötödik kötetét ajánljuk olvasóink figyelmébe, amely az 1986-1990 között született írásokat tartalmazza. A groteszk, az abszurd sajátos eszközeivel torzító tükröt tart elénk a szerző - egy-egy szituáció, komoly gondolat fejtetőre állításával, végletekig feszítésével megmutatja a dolgok fonákját, a világ bonyolult szövedékét. E rövidke történetek az évek során mit sem veszítettek aktualitásukból: a jellemtelenség, a korrupció, a szervilizmus, a harácsolás, a közöny, az ostobaság, a hazudozás, az embertelenség politikai rendszertől, társadalmi berendezkedéstől függetlenül undorító jelenségek - s szomorúan kell megállapítanunk, hogy a helyzet nemigen javul. "...a sarokban megpillantottam egy szakállas fiatalembert formázó, életnagyságú figurát. Egy empire óra és egy Ping-dinasztiabeli kínai váza között állt. - Viaszból van vagy elefántcsontból? - kérdeztem az üzlet tulajdonosát. - Egyikből sem. Ez egy élő forradalmár a huszadik század végéről. Eredeti darab. Nem akarja megvenni? - És sokba kerül egy ilyen forradalmár? - Ugyan, áron alul odaadom, a forradalmároknak mostanában nincs áruk. Van még belőlük húsz darab raktáron. Mint régiség, őszintén szólva, szinte teljesen értéktelen az óriási kínálat miatt. - Akkor miért kínálgatja nekem? - Mert használati értéke még lehet, ha ön is úgy gondolja. - Ugyan mi hasznát vehetem? - Fölállítja a lakásában, ott fog önnek forradalmárkodni."

Sławomir Mrożek - Levélkék
Gondjaim, ​és töprengéseim, akárcsak a kiadó, amely kiadja őket -merő luxus. Csak a fölös kalória, szabadidő és lakótér teszi lehetővé. De mi következik ebből ? Alighanem csak annyi: az egyszerű tisztességérzés azt parancsolja, ügyeljek rá, hogy ezekből a gondokból és töprengésekből kijöjjön valami. Sajnos, ha írásról van szó, ebben nem lehet biztos az ember. De luxus nélkül... A koncentrációs táborokban semmit sem találtak ki. Nemcsak irodalmat. Egyáltalán semmit. Erre azt lehetne felelni, hogy még a koncentrációs táborokat is teli hassal gondolták ki, bőven volt rá idejük, és jó tető a fejük fölött. Halgass, ördög.

Sławomir Mrożek - A ​zsiráf
Sławomir ​Mrożek a mai lengyel szatírairodalom legtehetségesebb és legnépszerűbb művelője. Írásai nemcsak hazájában, hanem külföldön is méltó sikert arattak. Mrożek "panoptikumában" is megtaláljuk a már típussá vált helyezkedőket, betűrágókat, a vécében hősködő reakciósokat stb. De az író többet akar, mint gyarló embereket sarokba állítani. Fő törekvése, hogy bemutassa: a személyi kultusz embertelensége miképpen nyomorítja meg az emberek erkölcsi életét. Az író tehát az emberi méltóság védelmében emeli fel szavát, s amit érdekes írásaiban mondani akar, arra ugyancsak érdemes odafigyelnünk.

Sławomir Mrożek - The ​Elephant
_The ​Elephant_ (1957) is Slawomir Mrozek's award-winning collection of hilarious and unnerving short stories, satirising life in Poland under a totalitarian regime. The family of a wealthy lawyer keep a 'tamed progressive' as a pet; a zoo saves money for the workers by fashioning their elephant from rubber; a swan is dismissed from the municipal park for public drunkenness; and under the Writers' Association, literary critics are banished to the salt mines. In these tales of bureaucrats, officials and artists, Mrozek conjures perfectly a life of imagined crimes and absurd authority.

Sławomir Mrożek - Tangó
Műelemzés: ​Slawomir Mrozek (sz.: 1930) műveinek központi témaköre korunk személyiségválsága, az elidegenedés és önazonosság-vesztés. Groteszk vagy abszurd helyzeteket, modelleket állít színpadra, amelyekben azonban a realitás is jelen van. A szereplők logikáját, a művészek teóriáit a köznapi élet törvényeivel szembesíti, a hatalom, a kegyetlenség, a morál és a nemiség összefüggéseire mutat rá. Alakjai szerepválsággal küzdenek, ki akarnak bújni a formulák és sztereotípiák korlátai közül, egyéniségük megtalálására és érvényesítésére törekszenek. Hősies gesztusaik, nagyratörő próbálkozásaik rendre komikus felsülésekbe torkollnak, de a végkifejlet Mrozek csaknem minden művében komor. A Tangó című dráma alapkonfliktusa a kulturális hagyomány és modernség szembenállása. Az író az értékrendszer félreállításának következményeit boncolgatja szatirikus jelenetsorokon át, és végül az értelmiség félreszorulására, térvesztésére, a hagyományos kultúra életképtelenségére esik éles reflektorfény. A dráma alaphelyzetében - abszurd vonásként - maga a drámaiság hiányzik; megakadt ugyanis a nemzedéki konfliktusok örökletes folyamata. A szülők - úgy vélik - annak idején végérvényesen szétzúzták a normarendszert, és nem hajlandók átállni a hagyományőrző szerepkörre. Programjuk a teljes szabadosság (azt csinálja mindenki, amihez kedve van"). Ennek következtében azonban a jelenkori ifjúság légüres térbe kerül. (ARTUR: Én már csak maguk ellen lázadhatok, a maguk zabolátlansága ellen." SLOMIL: Kérlek, parancsolj, hát megtiltom én neked?") Az új nemzedéknek ilyenformán két lehetősége marad: Vagy újabb konvenciókat kell teremteni, vagy helyreállítani a régieket." Ez utóbbi út látszik előtte járhatónak, így tehát groteszk szereposztásként Artur lép fel a hagyomány harcosaként - a szülőkkel és nagyszülőkkel mint a korlátlan szabadság védelmezőivel szemben, és ezzel mégiscsak kibontakozik egy fonákjára fordult konfliktus. - literatura.hu

Sławomir Mrożek - Menekülés ​Délre
Miért ​nem akar az utolsó szumátrai majomember emberré válni? Miért menekül a sötét lelkű ördögien ravasz nemzetközi szélhámos Mef Kovlasky elől egész Lengyelországon át? Miért viszi magával az észak-lengyel kisváros három unatkozó középiskolás diákját? Hogyan fognak ki Mef Kovalsky eszén, s hogyan fog ki rajtuk Mef Kovalsky, ez a hétpróbás gazember? Eljut-e a majomember meg a három diák Szumátrára? Slawomir Mrozek a kitűnő lengyel író szatirikus regényében valamennyi kérdésre választ ad, s még ennél is többre vállalkozik. A kalandos történet, a burlekszbe illő fordulatok kitűnő alkalmat adnak Mrozeknak a szatirikus társadalombírálatra, a játékos de elgondolkodtató filozofálásra. A regényt az eredetileg grafikusnak induló író 174 karikaturisztikus rajza illusztrálja. Kerényi Grácia fordítása tökéletesen tolmácsolja Mrozek sziporkázóan szellemes stílusát.

Sławomir Mrożek - A ​zsiráf és más történetek
A ​groteszk, az abszurd sajátos eszközeivel torzító tükröt tart elénk a szerző - egy-egy szituáció, komoly gondolat fejtetőre állításával, végletekig feszítésével megmutatja a dolgok fonákját, a világ bonyolult szövedékét. Jóllehet e rövidke történetek a szocializmus idején íródtak, mit sem veszítettek aktualitásukból: a jellemtelenség, a korrupció, a szervilizmus, a harácsolás, a hazudozás, az embertelenség politikai rendszertől, társadalmi berendezkedéstől függetlenül undorító jelenségek - s szomorúan kell megállapítanunk, hogy a helyzet nemigen javul.

Sławomir Mrożek - Hazatérésem ​naplója
Örökké ​élni nem muszáj. "Rancho La Epifania, 1996. április 13. Három nappal ezelőtt, reggelizés közben Susana elmesélte, hogyan is volt az pontosabban, amikor előző nap Mexikóvárosba látogatott. -Ha akarod -mondom erre-, visszamegyünk Európába. Párizs vagy Krakkó, válassz! -Krakkó - felelte gondolkodás nélkül. És ilyen egyszerűen, egy pillanat alatt eldőlt további sorsunk. Főleg az enyém. Mert visszamegyek Krakkóba. Harminchárom évi emigráció után - pontosan az életem fele -, ugyanis 1963. április 6-án távoztam Lengyelországból. Az, hogy naplót írjak hazatérésemről, fél órával ezelőtt jutott eszembe, fent a toronyban." A "Hazatérésem naplója" 1996 áprilisa és 1999 augusztusa között készült feljegyzéseket, tárcákat, naplójegyzeteket tartalmaz, egymástól időben és térben távol szerzett tapasztalatokat összegez. Tizenhét írás Mexikóban született, a többi zömmel Krakkóban. Bölcs és humoros látleletet kapunk a mai nem túlságosan vonzó világról - a plázakultúráról, a reklámról, a média mindenhatóságáról, a jobb- és baloldaliságról, a korlátoltságról, az emberi természetről, a színházról, az abszurdról, a kutyákról stb. A kötet számos erénye mellett azért is érdekes, mert ez a zárkózott, mizantróp alkat a hétköznapjairól, a magánéletéről is elárul annyit, hogy nem okoz csalódást a kíváncsi olvasónak.

Sławomir Mrożek - Abszurd ​történetek
Mrożeknek ​már korai - és nemzetközi hírnevét megalapozó - novellásköteteire is a szatírikus hangvétel volt jellemző. A hangoskönyvünkbe válogatott félszáz írásában is torzító tükröt állít elénk, a helyzetek fejtetőre állításával mutatja meg ezek fonákját. Karinthy és Hrabal nemritkán fekete humorának szelleme bujkál a sorok között, és leginkább Örkényé, ahogyan ő vélekedett arról, hogy mi a groteszk, az igaz Mrozek abszurditásaira is: "Szíveskedjenek terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, a két láb között hátratekinteni. Most nézzünk körül. Íme a világ fejtetőre állt."

Sławomir Mrożek - Zbigniew Herbert - Wisława Szymborska - Tadeusz Różewicz - Czesław Miłosz - A ​lengyel kultúra
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Sławomir Mrożek - Drámák
Mrozek ​drámáiban megszokott elem az abszurdum, így jelen drámának is szerves részét, alapját alkotják a groteszk helyzetek egy általános család felbolydult életében. Panelről, tigrisről a fürdőben, hatóságokról és egyéb szervezetekről és persze az állam mindenekfelettiségéről...

Kollekciók