Ajax-loader

Krúdy Gyula könyvei a rukkolán


Krúdy Gyula - Kánaán ​Könyve
A ​Kánaán könyve Krúdy középső korszakának mintegy két tucat írását tartalmazza, 1917-1919 között megjelent írásokét, amelyekben a nagy író, aki első korszakában nagy szerelmi történeteivel (legalábbis a felszínen erről volt szó) aratott sikereket, és aki most - álorcás, inkognitós módon - az idősödő férfiak gyönyörűségeinek megéneklésére vállalkozott, az előszóban be is vallott program alapján: "rendes ember hasat ereszt" - persze csak úgy negyvenéves kora után. Ételről, italról, csendes, ebéd utáni szundikálásokról, a másnapi ebéden gondolkodó asszonyokból áradó nyugalomról szólnak a kis kötet novellái, vagy inkább életképei, zsánerképei (Magyar hasak; József-napi vendégek; A bors; Egy régi ember vallomása; Szüreti dal stb.). Remekművek ezek a novellák, amelyek megtalálhatók a nagy Krúdy-válogatásokban, novellagyűjteményekben és a sorozatokban is.

Krúdy Gyula - Előhang ​egy kispörkölthöz
Akárhol ​nyitjuk fel könyveit, minden oldalon, minden sorában érezzük azt a titokzatos áramot. Most a szerelem villanyütése ad szikrát, most a magyar ősz esőzése kezd szólani, mint egy alvilági zenekar, most a tél kurjongat. Alakjai, ezek a nagyon is testies, a test minden szomorú, nyomorú és fönséges titkát egy öreg műtősnő bizalmasságával és közönyével feltáró és ismerős alakok, szívükben mélyen őriznek egy titkot, melyet az író nem tud szavakkal elmondani' - írta egykor Márai Sándor a kötet szerzőjéről, Krúdy Gyuláról. A Millenniumi Könyvtár sorozatban megjelent kötet novelláit az utószót író Fábry Anna válogatta. A novellák hősei Pesten, a Tabánban, Óbudán élik át azokat, a mára már a múlt homályába vesző hangulatokat, amelyek nyomán a tovatűnt polgári világ is szinte megéledni látszik. A szindbádi hangulatok (Egy pohár borovicska és következményei; A hírlapíró és-a halál; Magányos ember álma;-A-budai gavallér stb.) ezekben az írásokban is jelen vannak, közvetítve az álmok vize nagy hajósának lírai sorokban megfogalmazott, ám némi malíciától sem mentes élettapasztalatait. - Kitűnő válogatás a legszélesebb körben érdemes ajánlani.

Krúdy Gyula - Magyar ​király-idyllek
"Ő ​volt az első asszony a magyar trónon, aki a férfiakat mindig a szívüknél fogva ragadta meg, mit később a francia királynék oly diadalmasan praktizáltak. Erzsébet a kengyelfutójára éppen oly szerelmes pillantást tudott vetni, mint az ország leghatalmasabb főurára." A könyv a Századok Legendái 1913. októberi száma alapján készült.

Krúdy Gyula - Régi ​és új emberek
Még ​mindig kerülnek elő könyvtárakban porosodó napilapok hasábjairól, asztalfiókokból elfelejtett, kiadatlan Krúdy-regények, amelyek méltók a Szindbád-történetek, az Asszonyságok díja írójához. Most Kozocsa Sándor újabb fölfedezésekkel örvendezteti meg a Krúdy-rajongókat. Több regényt és elbeszélést gyűjtött össze: A Régi és új emberek, A helyettes halott, a Szarvasgomba-emberek, A költő és a leányzó, A csillag, aki jár és az Álarcos hölgy című írásokat. Az 1911 és 1930 között született, eddig kallódó művek az anekdotázó romantika és bizarr mese, a színes történelmi körkép és legenda, a századfordulós szerelmi idill és a világ maró gúnnyal ábrázolt dzsentrivilág mesteri ötvözetei. Mesélőkedve leleményessége, finom iróniája és furcsa alakokat teremtő képzelete friss és megragadó ezekben a véletlen folytán életműve perifériájára került kisregényekben is.

Covers_103029
elérhető
0

Krúdy Gyula - Mohács
Két ​magányos gyermek uralkodik a szerencsétlen törökök ostromolta országban. Jagelló Lajos és Habsburg Mária, kettős árvaságukban - mert nem csak szüleiket vesztették el, de övé a trón válsága is, - csak egymásra számíthatnak nyomasztó országos gondjaikban, pénztelenségükben, hiszen a nemesi rendek talán még nagyobb veszélyt jelentenek számukra, mint a török, s külföldről legfeljebb alamizsna érkezik néha-néha - segítség helyett. Csupán Mária, a tizenhat éves királyné kezd leleményes okos akcióba, hogy pénzt szerezzen a királynak. Elgondolása tapasztalt kereskedőnek is becsületére válna, de a segítség elkésik - Lajos a nem uralkodásra született ifjú király elesik Mohácsnál.

Krúdy Gyula - Rákóczi ​harangja
Hajdanában ​a könnyelmű Zsigmond király zálogba csapott tizenhat szepesi várost, s ezeknek még jó évszázad múltán is adózniuk kell, méghozzá nem is akármivel, hanem egy-egy hajadonnal. A mohácsi csatatéren elpuszul II. Lajos és Magyarország színe-virága, a nem is távoli erdők homályában pedig ott vonul a leendő árnyékkirály. A címadó elbeszélés már Rákóczi korában vezeti el az olvasót, aztán Martinovics apát baljós és legendás alakja is fölbukkan korszakának sötétjéből, majd a napóleoni háborúk idejéről eleveníti föl érdekes történetét a szerző.

Krúdy Gyula - Palotai ​álmok
Mint ​Münchausen báró postakocsisának kürtjéből a belefagyott hangok, úgy olvadtak, fakadtak fel a pályája delelőjéhez közeledő Krúdy Gyula tolla alól, lilatintás kalamárisából az ifjúkorban bennerekedt történetek. A középkori témájú zsoldosnovellák, a szepességi történetek és az első Szinbád-elbeszélések sikerén felbuzdulva regényeiben is témát vált - szabadjára engedi eddig jobbára Mikszáth nyomdokain poroszkáló fantáziáját. Egész pályafutására kiható fölfedezést tesz, megalkotja legkifejezőbb hősét: önmagát - megteremti első hasonmásait. Az anekdotázó, tárgyias epika helyébe a lírával átszőtt, alanyi elbeszélés lép; Krúdy Gyula megtalálja varázslatos, senkiével össze nem téveszthető, egyéni hangját. Látszatra ellentmond ennek, hogy e korszak első, 1910-es születésű regénye, A magyar jakobinusok, történelmi munka. Csakhogy Krúdyt a magyar jakobinusok vezérében is elsősorban a kalandot kereső, érvényesülni akaró, titokzatos szerzetes érdekelte, nem annyira a felvilágosult eszméket hirdető politikus. Ha maga a regényes fordulatokat kiélező elbeszélés nem volna elég bizonyság arra, hogy Krúdy Martinovicsban is egy távoli, ezúttal történelmi alteregóját teremtette meg, akkor a Francia kastély első sorai szolgálhatnak perdöntő vallomással: "Szinbád, aki a régi, ábrándos és regényeskedő városba gyakran elutazgatott régi házakhoz, régi barátokhoz és régi órákhoz, az álarcosbálon fekete selyem papi öltönyben jelent meg, mert ebben az öltözetben még jobban tetszelgett magának, mint a középkori zsoldos-vezér pazar bivalybőreiben." Ebben az első és a posztumusz kiadású Purgatórium-ig egyetlen Szinbád-regényben, a Francia kastély-ban szó esik egy felvidéki városkában kezdődött reménytelen szerelemről, színészetről, párbajról és főként a nők rejtélyességéről - alighanem azoknak van igazuk, akik ezt a regényt novellafüzérnek tartják, s az igéző hangulatokat, a pikareszk alakokat és leírásokat, a gyöngéd lírát és a mindent fonákjáról is megmutató iróniát méltányolják benne. A kötet harmadik darabja, a Mákvirágok kertje visszatérés a dzsentritémához, annak a különös gyászszertartásnak egyik felvonása, amelynek során Krúdy nosztalgiával és részvéttel, de egyszersmind az elkerülhetetlen végzet iránti realitásérzékkel elparentálja az anakronisztikus életet élő magyar kisnemességet. A Palotai álmok-ban újra fölerősödnek a személyes vonatkozások: a szökéssel végződő kiházasítási történetben az író Várpalotán élő apai nagyanyját, Radics Máriát éppoly könnyű fölismerni, mint magát Krúdyt Péter Pál alakjában. A művészi megjelenítés eszközei, a paletta színei a század eleji vidéki társadalom rajzában tovább gazdagodnak, a szatírákhoz közelítő humor szivárványos keretbe foglalja a jáátéot, amely talán nem is több, mint egy törékeny epizód Krúdy regény-írói munkásságában. A remekmívű Bukfenc (1917-1920) színei már sötétebbek. A "Zöld ház" tulajdonosnőjének védőszárnyai alatt felcsperedő leányka történetével a századelő Pestjének pokolbugyrába szállunk alá, "hogy setétségen, jégen, havon át tisztábban ébredjen fel a szent és igaz szerelem, amelyet a természet adott az emberekbe".

Krúdy Gyula - Havasi ​kürt
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Fuzet003
elérhető
3

Krúdy Gyula - Primadonna
"- ​Apám, én színésznő szeretnék lenni! - rontott rá apjára egy vasárnapon Petráss Ilka, amikor a zárdából atyja látogatására kiengedték." A "sárga hajú, pulykatojásképű, zörgő csontú kassai apácanövendék" mindössze tizennégy esztendős, midőn előáll az ő köreiben szokatlan kívánsággal. S hamarosan felléphet a világot jelentő deszkákra; igaz, egy ideig még szalvétával kell kitömnie a harisnyáját, hogy pipaszárlábát mutatósabbá tegye. Ám kirobbanó tehetsége lenyűgözi a közönséget, s a nyiszlett bakfis nemsokára gyönyörű nővé fejlődik, ő lesz korának, a múlt század végének legünnepeltebb, tisztelt, csodált körülrajongott primadonnája.

Krúdy Gyula - A ​podolini kísértet
E ​rendkívül népszerű, ifjúkori regényét 1900-ban írta Krúdy Gyula. Podolin, melynek sajátos levegője Wart Erzsébet és Prihoda Ancsurka, Kavaczky György és Riminszky Kázmér meg az öreg vak trombitás sorsát meghatározza, nagy szerepet játszott Krúdy Gyula életében és műveiben. E szepességi kisvároska nevét ő rajzolta be a magyar irodalom térképére, bár Krúdy Podolinjának kevés köze van a valóságos kisvároshoz, de annál több az álmokhoz, a csodákhoz, elködlő kísértetekhez és tenyeres-talpas cselédlányokhoz, a Krakkói kalaphoz címzett fogadó rejtélyeihez és szépasszonyok őz-bokájához.Podolin Krúdy tollán a múlt, a csodák városa. A regény hősnőjének, a hajdani óráslány, majd műlovarnő, később férfiruhába öltözött várúrnő, végül pedig eleveneket büntető-jutalmazó kísértet, Wart Erzsébetnek az alakja Jókai és Mikszáth romantikáját idézi, de a hangulat, amely végigömlik a regényen, Krúdy műveinek jellegzetes atmoszférája, "az élet álom" költőjének varázslata. A podolini kísértet Krúdy ifjúkori regényei közül a legszebb és legmaradandóbb írás: népszerűségének és halhatatlanságának ez a titka.

Krúdy Gyula - A ​kápolnai földosztás
Egy ​kora tavaszi reggelen történt, hogy Szindbád, a hajós ismét útra kelt: Kápolna felé igyekezett, mert úgy hírlett, hogy ott, a hevesi dombokon olyan csoda készül, amely még neki, a "vén cinikusnak, akinek a lelkéből az élet kifacsart minden illúziót, mint a citromból a nedvét", még neki, a tapasztalt vándornak is megdobogtatja fáradt szívét. Azt mesélték, hogy az egykori csata színhelyén a dúsgazdag Harun-al Rasid, akit Károlyi Mihálynak is neveznek, ezen a napon osztja el debrői földjeit a szegények között.

Krúdy Gyula - Rezeda ​Kázmér szép élete
"Kimentem ​az életből, mintha valaki otthagyja a játéktermet vagy a piacot, ahol az életért játszanak, alkudnak" - mondatja Krúdy hősével, a szép életébe belefásult Rezeda Kázmérral. Az írónál oly gyakori csehovi kérdésről van itt szó, arról, hogy miként kellene élni az ábrándozás, tétlen álmodozás helyett a cselekvő életet? Amivel ő - illetve hasonmása, Rezeda Kázmér - próbálkozik, attól csak életkedvét veszíti el, s lesz egyre magányosabb. Titkos légyottok, zajló mulatságok, nagy szerelme, Fruzsina, és barátnői, Szilvia, Júlia, Rézi, akik szintén megajándékozzák szerelmükkel Rezedát - mindez csupán arra jó, hogy ráébressze hősünket a megzavarodott és felbomló világ látszatéletére, s a maga életének céltalanságára. A regényben költőien megidézett századeleji dolce vita záróakkordjaként "egy tompa, szinte föld alól jött hang" szólal meg: "Éljen a háború! - ... a háborút nem ismerte ez a nemzedék. Azért éljenezte, amikor a sok között erre került a sor." Krúdy egyik legérettebb, legjelentősebb műve ez a könyv; költőiségén túl rádöbbenti az olvasót a háborúba vakon rohanó tömeg haláltáncára; a nagy üzletek, bikások, panamák, eszeveszett mulatozások és nyomor városának, szeretett, féltett, gyűlölt és megunt Budapestének elsüllyedésére.

Krúdy Gyula - Az ​álombeli lovag
A ​kötetben harmincegy olyan elbeszélést talál az olvasó, amely eddig csak régi, ma már nehezen hozzáférhető kötetekben vagy korabeli napi- és hetilapokban jelent meg. A Szindbád-történetek mellett valószínűleg éppen ezek a kötet legizgalmasabb elbeszélései.

Krúdy Gyula - Az ​útitárs
Az ​útitársnak a témája szintén a szerelem, szereplői a kisváros kispolgári erkölcseinek normáit látszólag betartó, de belülről és a gyakorlatban azt folyvást áthágó szépasszonyok, és a közéjük csapodó férfi, akinek a magányosságát, jellegzetes életérzését az író szinte burjánzó képözönnel, hasonlatokkal, impresszionista "foltokkal" ábrázolja. Krúdy kisregényében a századeleji kispolgári, nemesi erkölcsök bomlását, sajátos elbeszélő módszerével, áttetszően lírai írásművészettel mutatja be.

Krúdy Gyula - Királyregények
"A ​történelemben megtaláljuk a puszta tényeket, de a többit a fantáziára bízzák a tudósok, mindenkinek: költőnek vagy vándorlegénynek a fantáziájára" - mondja Krúdy, mintegy félre, a kötet egyik regényében. E történelmi regénytrilógiát valóban költő írta; szárnyaló fantáziával, de ugyanakkor hatalmas történelmi dokumentumanyagot is földolgozva és beépítve a mesébe. Súlyos betegség és súlyos pénzgondok árnyékában születtek ezek a regények élete utolsó évtizedében; mindegyik folytatásokban, napilapokban látott először napvilágot. Egy időre elhagyta kedvenc alteregóhőseit, hogy a XVI. századba meneküljön, amelyet - mint írja - "sokban hasonlatosnak ítélek a mai időkhöz". E regénytrilógia is - akárcsak a Hét bagoly, a Rezeda Kázmér szép élete vagy a Zöld ász - a "nagy-nagy regény" helyett íródott, Krúdy megvalósulatlan nagy álma helyett. De talán így egynél több remekművel gazdagodott irodalmunk... A fantázia tágította, de valójában eseménytelen tegnapok helyett e művekben Krúdy a tegnapelőttök krónikásául szegődik; néhány sorsdöntő, történelemformáló esztendő, a mohácsi tragédia, a három részre szakadó ország krónikásává. Hősei sem kortalan, hontalan különcök, álmaikat valósággá hazudó "szellemlovagok"; a Három király trilógia valamennyi szereplője történelmi személyiség volt: többségük az események gyújtópontjában. De Krúdy Gyula nem szobormerevségű történelmi arcképcsarnokot fest; az ő józanul-realista Mária királynője, enervált-hedonista II. Lajosa, férfiasan agresszív Szapolyája megannyi ragyogó, hamisítatlan Krúdy-portré - emberszabású, mégis enigmatikusan különös, megfejthetetlen figura. Krúdy meghitt otthonossággal járkál akár a királyi palota visszhangos termeiben, akár a remete királyné pozsonyi házában, és úgy számol be a királyi ház asztalára tett fogásokról, mintha kedvenc kiskocsmája ételremekeit ismertetné - a részletek krúdys gazdagságával. Gyilkos, leleplező iróniája, a történelem valós mozgatórugóit fölismerő éleslátása megmenti attól, hogy romantikus "nemzeti psalmust" formáljon a mohácsi tragédia történetéből. Krúdy minden olvasója előtt világossá válik, hogy itt nem "nemzeti nagy múltunk" obligát Mohács-siratásáról van szó. A történelmi regényt író Krúdy realista volt, sőt materialista. Trilógiájában egy évszázadokra kiható történelmi lépéstévesztés történetét írta meg - páratlan írói hitellel, nosztalgia nélküli, szkeptikus bölcsességgel. Történelmi szembesítés ez a javából; e szempontból különös módon földönjáróbb a legjellegzetesebb Krúdy-műveknél, de az ihlető élmény itt is ugyanaz: a "kizökkent idő" drámája.

Krúdy Gyula - A ​vörös postakocsi
"Pesti ​regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás" - írta Krúdy egy levelében A vörös postakocsi-val kapcsolatban. Azóta - 1913 óta - hetven év hozott cáfolatot a kételyre új és új kiadásokkal, a meghódított olvasók ezreivel. A két fiatalka vidéki színésznő fővárosi időzése, mint vadászoké leshelyen, hogy elejtsék az örök zsákmányt, a szerelmet, boldogulásuk és boldogtalanságuk "sztorija" - kit ne érintene? Kivált hogy nem is az ő csacska beszélgetésüket kell hallgatni, hanem egy szikrázó iróniával és busongó öniróniával ékes, bölcs férfihangot, Krúdyét, aki nemcsak csipkéikhez és szépítőszereikhez ért náluk is jobban, hanem hozzájuk, a szerelemhez és ahhoz is, hogy milyen egy irodalmi szalon, és milyen egy bácskai földbirtokos asszony; egyáltalán: ért mindenhez.

828891_5
elérhető
12

Krúdy Gyula - Álmoskönyv
Az ​Álmoskönyv Krúdynak talán legnépszerűbb, legelterjedtebb munkája. Tulajdonképpen üzleti okokból fogott hozzá megírásához, ám nemcsak nagyanyja, a híres álomfejtő történeteit, álomfejtéseit használta fel hozzá, hanem a "szakirodalomban" is kutakodott, főként azonban saját íróí zsenialitásából kölcsönzött sokat az újabb és újabb kiadásokban egyre bővebb munkához. Egészen sajátos munka kerekedett ki végül is: a legszebb, leghitelesebb magyar álomfejtő tanácsadó könyv és az egyik legérdekesebb Krúdy-mű, amely vetekedik a nagy szépirodalmi opuszokkal. Első megjelenése idején főként gyakorlati tanácsadó volt, sokáig szépirodalomnak számított, napjainkban nyilván kettős funkcióban használatos mű lesz.

Krúdy Gyula - Az ​utolsó gavallér
Kötetünk ​Krúdy Gyula hat regényét tartalmazza, a művek 1923 és 1926 között keletkeztek. "A következő írás gyermekkori emlék, abból a hosszú, sárgára meszelt, földszintes házból, amelynek kapubejárata felett mezítelen kardot tartó kéz volt, alatt pedig fekete betűkkel ez volt írva: Ügyvédi iroda." - kezdi a Repülj, fecském! című, Józsa Andrisról, a Nyírség híres-nevezetes úri betyárjáról szóló regényét Krúdy. A "sárgára meszelt ház" nagyapja, a nagykállói megyei főügyész birodalma, s a történet a múlt század hatvanas éveiből való, azokból az időkből, amikor nemcsak a szabadságvágy, de gyakran a szerelmi bánat is betyárrá tette a férfiakat - leginkáb az úri származású fiatalembereket, akiknek a nagykállói megyeháza börtönében külön lakosztályuk is volt, az "úri betyárok vendégfogadója." 1923-ban Krúdy még egy betyárregényt írt. A Rózsa Sándor, a betyárok csillaga Magyarország történetében "hiteles életrajz" - ahogy a szerző maga nevezi könyvét. A legendás ponyvahősből új Rózsa Sándort teremtett, aki egyre nagyobb bűnökbe hajszolt parasztlegény, útonálló és a szabadságharc katonája, igazságosztó népi hős és haramia, börtöntöltelék egyszemélyben, s akinek élete végén egyetlen nagy álma, hogy a csendbiztosok, a "rangos emberek" közé emeljék. A Nyírség zsongító-álmosító hangulatát idézi Az utolsó gavallér. Hőse, a szelíd és szolid, választékosan öltöző, az illem- és a párbajkódexek kiváló ismerője, a "valódi" úriember a fővárosból, a hírnév elől a vidéki csendbe, az ismeretlenségbe menekülne, de itt sem talál nyugalmat: megjelenése felpezsdíti a kisváros életét, a nők bálványa, a férfitársaság középpontja lesz, de innen is menekülnie kell.... "Én szeretem magát, Mária, és ha nem vehetem el feleségül, akkor meghalok magáért" - írja szerelmes levelét a zord atyai rabságban, a Burgban sínylődő Rudolf trónörökös szíve választottjának, Vecsera Máriának. A korabeli kedélyeket ugyancsak fölizgató tragikus végű szerelmi történetet írta meg a Jockey Club című regényében 1925-ben Krúdy, szelíd iróniával rajzolva a trónörökös alakját. Krúdy történelmi regényeinek sorában különös színt képvisel A templárius-gyűjteményünk ötödik, 1925-ben keletkezett regénye. A tatárjárás idején játszódó történetben nyers, már-már naturalisztikus képekben mutatja be a tatárok által szétzüllesztett országot, a szinte állati sorban élő, a Bakony rengetegeiben bujkáló, kifosztott, otthontalanná vált embereket. A Primadonna Pálmay Ilka színészi karrierjének története. A művészé, aki még családi életének nyugalmát sem kíméli, ha a színpadot kellett miatta elhagyni. A kötetben közreadott hat mű szövegét Barta András gondozta.

Krúdy Gyula - A ​muskétás
A ​kötetről Krúdy Gyula (1878-1933) monumentális életművéből ad válogatást ez a kötet. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia tisztjeinek alakját felidéző novellák vagy a középkori zsoldostörténetek egyaránt azt a sajátos, egyénített világot tárják az olvasó elé, amely annyira jellemző Krúdy irásművészetére, s amelynek egyik csúcspontját az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél cimű novella jelenti. Ezekben az Írásaiban is megjelennek a félmúlt álomködébe vont regényes alakok, bizonytalan nosztalgiákkal lépegetve a szerelem és a halál határmesgyéjén, sorsukkal a dzsentrinek a történelemből való kihullásáról tanúskodva. Krúdynak kötetünkben összegyűjtött elbeszélései ugyanakkor egy különös novellatipust is képviselnek, amelynek jobbára nyugalmazott katonatisztek a szereplői. A róluk festett kép mögött lehetetlen nem észrevenni a dekadencia ábrázolásában megmutatkozó csöndes iróniát; ebből Krúdy csak akkor enged, ha az 1848/49-i szabadságharc egyik tábornokáról ír - ezzel mutatva meg saját korának ellenpontját. Kötetünk a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelenleg is folyó életműkiadás elbeszélésgyűjteményeire támaszkodik, a szövegközlést illetően tehát Barta András munkájára. A fölvett harminc elbeszélés a Pókhálós palackok, Bp., 1977; Az álombéli lovag, Bp., 1978; a Szerenád, Bp., 1979; a Telihold, Bp., 1981 és a Delikátész, Bp., 1982; cimű kötetekben jelent meg.

Covers_19935
elérhető
3

Krúdy Gyula - N. ​N.
A ​lírai kisregény 1920-ban jelent meg először folytatásokban a Magyarország hasábjain. Krúdy "vidéki hangulatai", nyírségi gyerekkora és ifjúsága elevenedik meg a kötetben, melynek lélekmás főszereplője a "tücsök", aki "mindenkinek a szívében lakott, aki nem volt az élet kiválasztottja".

Szindbad
elérhető
18

Krúdy Gyula - Szindbád
Kicsoda ​Szindbád, az álmok vizén hajózó legendás hajós, akinek édes-bús hazudozásait "hitetlen mosollyal és elámult szívvel" hallgatta mindazon "százhét nő, aki viszontszerette", kicsoda ez a folytonosan úton lévő, lányszöktető, a halálból is visszatérő és átváltozni tudó gavallér, aki, ha kell, fésű egy kacér asszony hajában, vagy ájtatos olvasó az ábrándos apáca kezében, garabonciás, vagy züllő dzsentri, magyar Casanova, vagy a költészet maga, amelynek varázsában felfénylenek a megkopott utcák és elkopott szívek, s hatására borba mártott ujjak írják az imádott nő nevét a kávéházak asztalának márványlapjára? Kicsoda ez a különös, több száz évet megélt bolyongó, aki "mindent szeretett, ami hazugság, illúzió, elképzelés, regény" és mégis "mindenért hiába rajongott, amit életében elérni óhajtott... hisz még százhétnél több volt azoknak a nőknek a száma, akik Szindbád ábrándvilágában piros karikákon hintáztak?" Immáron hatvan éve tűnődteti el olvasóit, s hódít meg új és új olvasógenerációkat, újból és újból megajándékozva őket a nosztalgikus álomvilágon is átsütő, elpusztíthatatlan életörömével életszeretetével. Kötetünk első ízben gyűjti össze valamennyi Szindbán-novellát, tartalmazza továbbá Szindbád álomképeit a Francia kastély és a Purgatórium című Szindbád-regényeket, valamint Kozocsa Sándor adatokban és elemzésekben imponálóan gazdag és pontos utószavát.

Krúdy Gyula - Régi ​pesti históriák
Krúdy ​Gyula életéhez hozzátartozott a rendszeres alkotói munka. A legkülönbözőbb lapokban adta közre novelláit, cikkeit, tárcáit. Írásainak dzsungelét eddig áttekinteni sem tudtuk, csak nagyobb művei voltak hozzáférhetők, s különösen rejtve maradt sokszáz elbeszélése, ezernyi kisebb-nagyobb hírlapi cikkének, tárcájának, színes írásának tömkelege. Jelen gyűjteményben pedig a műfaji hovatartozás tekintetében nehezen megfogható, az eddigi kötetekbe nem sorolható színes írások, tárcák, karcolatok, írói rajzok, vázlatok, alkalmi cikkek, porték, emlékezések jutnak el az olvasóhoz, így végre életművét eddig kiadatlan kisebb írásait tekintve is szemügyre vehetjük.

Krúdy Gyula - A ​tegnapok ködlovagjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Delik%c3%a1tesz
elérhető
1

Krúdy Gyula - Delikátesz
Ezekben ​a novellákban már a búcsúzásé, az öregkori, nosztalgikus visszaemlékezésé a vezérszólam; de az ifjúkorban átélt vagy álmodni mert kalandok anekdotikus fölidézését, a szavakba foglalt, kiszínezett mesékben föltárulkozó álomvilágot élesen ellenpontozza a már-már vaskosan naturalista hűséggel megjelenített maradék valóság: a fehér asztal gyönyöre. A megöregedett, kalandokban megfáradt Krúdy-hősök mint utolsó, még elérhető, megszerezhető örömforráshoz menekülnek a kulináris élvezetekhez, és - hogy hívek maradjanak önmagukhoz, két, kínos gonddal megtervezett harapás és hörpintés közt - mesélik, ha másnak nem, a mindig szolgálatkészen csupa fül pincérnek vagy kasszírnőnek a múltat. Azt a múltat, amelynek legendákká dúsított emléktöredékeiből vélik önmaguk szalon-, de még inkább kocsmaképes image-át fölépíteni. A tüntetően mégis-hedonista életvitel szánalmasságát leplezi le ezekben a novellákban Krúdy, azt a hazug, önmagát is becsapó menekülést, mely az elfogyasztott ételek és italok mennyiségében és mindőségében méri önmaga értékét, s mely kreativitásnak hazudja a fűszerek egyéni variálásának leleményét, és amely szentesíti a valóságnak föltüntetett látszatot. A magyar kisnemesség és középosztály sajátosan ábrázolt végórái ezek - egyre kevesebb nosztalgiával, de annál több ironikus kritikával.

Krúdy Gyula - Bukfenc ​/ Velszi herceg / Primadonna
A ​Bukfenc a harmatos vágyakkal fényes ifjúságról, egy álmodozó, gyönyörű árvaleányról, Gyöngyvirág életéről és egy már öregedő, de a szerelem által megifjodó férfiúról (az író legszemélyesebb emlékeiről) vall a tavasz és az ősz színeit egyesítőn. Ugyanez, a szerelem a főtémája a Velszi hercegnek is, de másfajták a szerelmek a második könyvben; pénzszagúak, gyötrelmesek, nemritkán beszennyezettek. A kisregény háttere Pilisi Róza szalonja, hová előkelő urak, gazdag disznókereskedők járnak légyottra kevésbé előkelő hölgyekkel, az éjszaka "rangos" pillangóival; pénzre, ragyogó karrierre vágyó fiatal színészlányokkal találkozni. Pálmay Ilkáról, a tüneményes pályát befutó felvidéki színésznőről (ki pesti, bécsi s londoni sikerei után újra visszatér szülőföldjére), szól a Primadonna, a kötet utolsó darabja, mely itt jelenik meg először könyvalakban.

Krúdy Gyula - Rózsa ​Sándor
Ki ​is volt Rózsa Sándor? "Ő hajtja el a makói határból a legelésző tehéncsordát, de ugyanakkor tinót ajándékoz egy útban talált szegény embernek... Ő állt be Kossuth honvédseregébe 150-ed magával küzdeni a magyar szabadságért, de ugyanakkor kirabolja azokat a falvakat is, amelyek a csatatértől távol voltak. A legendákból, mesemondásokból nem volt könnyű dolog kihámozni az igazságot, amikor Rózsa Sándor hiteles életrajzát írtam. Sokszor álltam meg tűnődve hivatalos ügyiratok állításai és a mesemondások felett. De végre elkészült a történet: Rózsa Sándor első hiteles életrajza." Krúdy Gyula

Veadandp0034
elérhető
3

Krúdy Gyula - Szerenád
Krúdy ​Gyula írja az Aranykéz utcai szép napok című novellafüzér Előhang-jában: "Mennyit szerettem volna írni, ami igaz! - Semmit nem írtam csak színhazugságokat." Költői túlzás: az ő "színhazugságai" a valósággal ezernyi ponton érintkező életteli fikciót, sajátos mesevilágot teremtettek, s ezt maga is tudta! Kitalálta a "színhazugság" szót, miként kitalálta azt a világot, amelyet megtapasztalt színigazságaiból költői fantáziájával fölépített. Érett írói korszakának itt közreadott elbeszélései - a magyar novellairodalom gyöngyszemei - ezt a tudatos, ironikus kettősséget példázzák.

Krúdy Gyula - Andráscsik ​örököse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Covers_183537
elérhető
0

Krúdy Gyula - 1848
"Akkoriban ​már híresek voltak a vörössapkások. Nem rendes sereg volt, fölvettek oda mindenkit, akinek még nem volt bajusza. A fiatalság volt a mérték a sorozásnál. Rövidnadrágú fiúcskák a szülei háztól, diákok az iskola padjából, fiatal papok az oltár mellől csak a vörössapkásokhoz mentek. Ott nem kérdeztek senkitől semmit."

Krúdy Gyula - Az ​első Habsburg
"- ​Kár pedig minden könnycseppért, felséges asszony, amely könnycseppet itt, ebben a hosszú, rabsétára épített szobában elejteget. A spanyolországi futár, ha ugyan közeledik ilyenféle lovag valahol Európában Pozsony felé, egyetlen perccel, egyetlen órával nem jön meg előbb, mint a többi futárok szoktak Granadából jönni. Két hónapig tart ez az utazás, és a futárok, ezek a legnagyobb gazemberek, már csak a cimboraság kedvéért se teszik meg gyorsabban az utat, akármilyen paripát ad alájuk Ferdinánd, cseh király őfensége, akár V. Károly, a leghatalmasabb római császár. Kár minden könnycseppért, felséges asszony, mert a futár amúgy is betér minden útba eső vendégfogadóba, hogy megkérdezze, melyik cimborája járt erre." (részlet)

Krúdy Gyula - Szindbád, ​a hajós
„Szindbád, ​az ezeregyéjszakabeli hajós történetünk előtt körülbelül huszonöt esztendővel kisdiák volt a határszéli algimnáziumban, a Kárpát alatt, valamint a legjobb valcertáncos a városka tánciskolájában. A mohos zsindelytetők alatt, ahol az algimnázium meghúzódott, Szindbád semmiféle nevezetes emléket nem hagyott maga után, a névaláíráson kívül a torony falán; ellenben a tánciskolában, táncos lányok és fiúk között, Szindbád emléke sokáig kedves emlékezetben maradott, amint a következőkből majd minden kiderül. Szindbád - akinek ez az álneve még abból az időből eredt, midőn az algimnázium növendékei az ezeregyéjszaka tündérmeséit olvasgatták, és maguknak hősöket választottak a rege alakjaiból - megnövekedett, széles vállú, deresedő férfiú lett, midőn egyszer eszébe jutott, hogy elmegy megkeresni ifjúkori emlékeit.”

Krúdy Gyula - Álmoskönyv ​/ Tenyérjóslások könyve
Krúdy ​Gyula álmai, ábrándjai, java férfikorának játékai, vigasztalódásai vannak ebbe a könyvbe zárva. Nem tévedés: amikor kinyitjuk az Álmoskönyv-et, nem elsősorban a magunk álmaira találunk megfejtést, hanem arról értesülünk, miként magyarázta az álom és a félébrenlét kavargó képeit a magányos, a csalódott ember, mégpedig elődjeinek, őseinek följegyzései nyomán. Azaz: milyen álomvilágba menekült az alig negyvenesztendős író, aki tizennégy évesen fogott először tollat, érettségi után meg akarta hódítani a századforduló Budapestjét, harminc-, majd harmincöt esztendősen megtalálta egyéni hangját, sikeres író lett.

Kollekciók