Ajax-loader

Krúdy Gyula könyvei a rukkolán


Krúdy Gyula - Vendéglős könyv
Válogatás Krúdy Gyula novelláiból

Krúdy Gyula - Andráscsik ​örököse
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - Rózsa ​Sándor
Ki ​is volt Rózsa Sándor? "Ő hajtja el a makói határból a legelésző tehéncsordát, de ugyanakkor tinót ajándékoz egy útban talált szegény embernek... Ő állt be Kossuth honvédseregébe 150-ed magával küzdeni a magyar szabadságért, de ugyanakkor kirabolja azokat a falvakat is, amelyek a csatatértől távol voltak. A legendákból, mesemondásokból nem volt könnyű dolog kihámozni az igazságot, amikor Rózsa Sándor hiteles életrajzát írtam. Sokszor álltam meg tűnődve hivatalos ügyiratok állításai és a mesemondások felett. De végre elkészült a történet: Rózsa Sándor első hiteles életrajza." Krúdy Gyula

Krúdy Gyula - Asszonyságok ​díja
Az ​Asszonyságok díja Krúdynak talán a legpazarabb alkotása. A Ferenc körúti temetésrendezõ, - majd hogy ki nem írtam az igazi nevét, - egy Bakáts téri esküvõ alkalmával kissé berúg, kissé el is esik, azután tétován ténferegni kezd, amíg véletlenül összetalálkozik az Álommal. (Én vagyok az, - mondja a fel nem ismert új ismerõs, - aki azt a sok furcsaságot, bolondságot, tréfát, gyilkosságot, meredélyrõl való zuhanást, paráznaságot, fajtalanságot, mezítelenséget, vadállatokkal való birkózást, lencseevést, csókolózást, óriásokkal és törpékkel való küzdelmet elkövettem, én jártam a toronytetõn, a kút mélyében, amíg te az ágyban nyújtózkodtál). - Következnek azután a Krúdy csodálatos látomásai, átszõve a drága aforisztika legdrágább aranyával..., Dickens, Hoffmann és Krúdy, õk hárman tudják szívedre hinteni a legtündöklõbb szomorúságot, õk ismerik a bûvös-erejû mondatokat, amelyek rózsaszínû örömeid közül is visszacsalogatnak elmúlt, névtelen szomorúságaid közé, amikor álmodban ezer koporsót láttál és mind az ezerben az édesanyádat vitték ki a temetõbe, vagy amikor halkan, gyötrõdve nyöszörögtél, mert elittad az anyád utolsó forintját is és részegségedben megtépted az asszonyod haját. De a temetésrendezõ bolyongásai körül bajok vannak. Mert a túlfinom álompillérek nem bírják meg a regény boltozatát, meg azért is, mert Krúdy, ha betéved kedvenc virágai közé, nem szívesen törõdik a kiúttal, inkább leül, tenyerébe hajtja bús fejét, az olvasó pedig szabadon elmehet a dolga után. Ezt a kérdést egyébként Krúdy maga is úgy intézte el, hogy a történet végére odaírta: e regény folytatását megtalálja az olvasó a Mindszentek címû regényben. Nem tudom, ebben a Ponson du Terrail-i elintézésben mennyi a komolyság, de hiszen ennél a regénynél, amelynek minden oldala egy-egy befejezett mûremek, - bármily furcsán hangzik is, - ez a kusza-furcsa elintézés nem is túlságosan fontos. Valahol már említést tettem igénytelen kis elméletemrõl, amely szerint az elképzelések végtelenje elosztva egy bizonyos egységgel, az író lelkének egységével, eredmény gyanánt nem egy új, stilisztikai értelmû egységet, hanem a végtelent adja, vagyis tehát hogy végtelen per egy egyenlõ végtelen.

Krúdy Gyula - Kánaán ​Könyve
A ​Kánaán könyve Krúdy középső korszakának mintegy két tucat írását tartalmazza, 1917-1919 között megjelent írásokét, amelyekben a nagy író, aki első korszakában nagy szerelmi történeteivel (legalábbis a felszínen erről volt szó) aratott sikereket, és aki most - álorcás, inkognitós módon - az idősödő férfiak gyönyörűségeinek megéneklésére vállalkozott, az előszóban be is vallott program alapján: "rendes ember hasat ereszt" - persze csak úgy negyvenéves kora után. Ételről, italról, csendes, ebéd utáni szundikálásokról, a másnapi ebéden gondolkodó asszonyokból áradó nyugalomról szólnak a kis kötet novellái, vagy inkább életképei, zsánerképei (Magyar hasak; József-napi vendégek; A bors; Egy régi ember vallomása; Szüreti dal stb.). Remekművek ezek a novellák, amelyek megtalálhatók a nagy Krúdy-válogatásokban, novellagyűjteményekben és a sorozatokban is.

Krúdy Gyula - Az ​utolsó gavallér
Kötetünk ​Krúdy Gyula hat regényét tartalmazza, a művek 1923 és 1926 között keletkeztek. "A következő írás gyermekkori emlék, abból a hosszú, sárgára meszelt, földszintes házból, amelynek kapubejárata felett mezítelen kardot tartó kéz volt, alatt pedig fekete betűkkel ez volt írva: Ügyvédi iroda." - kezdi a Repülj, fecském! című, Józsa Andrisról, a Nyírség híres-nevezetes úri betyárjáról szóló regényét Krúdy. A "sárgára meszelt ház" nagyapja, a nagykállói megyei főügyész birodalma, s a történet a múlt század hatvanas éveiből való, azokból az időkből, amikor nemcsak a szabadságvágy, de gyakran a szerelmi bánat is betyárrá tette a férfiakat - leginkáb az úri származású fiatalembereket, akiknek a nagykállói megyeháza börtönében külön lakosztályuk is volt, az "úri betyárok vendégfogadója." 1923-ban Krúdy még egy betyárregényt írt. A Rózsa Sándor, a betyárok csillaga Magyarország történetében "hiteles életrajz" - ahogy a szerző maga nevezi könyvét. A legendás ponyvahősből új Rózsa Sándort teremtett, aki egyre nagyobb bűnökbe hajszolt parasztlegény, útonálló és a szabadságharc katonája, igazságosztó népi hős és haramia, börtöntöltelék egyszemélyben, s akinek élete végén egyetlen nagy álma, hogy a csendbiztosok, a "rangos emberek" közé emeljék. A Nyírség zsongító-álmosító hangulatát idézi Az utolsó gavallér. Hőse, a szelíd és szolid, választékosan öltöző, az illem- és a párbajkódexek kiváló ismerője, a "valódi" úriember a fővárosból, a hírnév elől a vidéki csendbe, az ismeretlenségbe menekülne, de itt sem talál nyugalmat: megjelenése felpezsdíti a kisváros életét, a nők bálványa, a férfitársaság középpontja lesz, de innen is menekülnie kell.... "Én szeretem magát, Mária, és ha nem vehetem el feleségül, akkor meghalok magáért" - írja szerelmes levelét a zord atyai rabságban, a Burgban sínylődő Rudolf trónörökös szíve választottjának, Vecsera Máriának. A korabeli kedélyeket ugyancsak fölizgató tragikus végű szerelmi történetet írta meg a Jockey Club című regényében 1925-ben Krúdy, szelíd iróniával rajzolva a trónörökös alakját. Krúdy történelmi regényeinek sorában különös színt képvisel A templárius-gyűjteményünk ötödik, 1925-ben keletkezett regénye. A tatárjárás idején játszódó történetben nyers, már-már naturalisztikus képekben mutatja be a tatárok által szétzüllesztett országot, a szinte állati sorban élő, a Bakony rengetegeiben bujkáló, kifosztott, otthontalanná vált embereket. A Primadonna Pálmay Ilka színészi karrierjének története. A művészé, aki még családi életének nyugalmát sem kíméli, ha a színpadot kellett miatta elhagyni. A kötetben közreadott hat mű szövegét Barta András gondozta.

Krúdy Gyula - A ​macskavári sasok
Sokan ​ismerik Krúdy Gyula prózáját, de azt már kevesebben tudják, hogy kiváló meseíró is volt. Ebben a kötetben magyar történelmi témájú mesés történeteiből olvashatunk válogatást. Szebbnél szebb, néhol népmesei motívumokkal gazdagított, izgalmas történetek, anekdoták szólnak Mátyás királyról és a török világról, a Rákóczi- , valamint az 1848-49-es szabadságharcról, ezek kis és nagy hőseiről, miközben az író végigkísér bennünket a történelmi Magyarországon. Megtudjuk, hogy a macskavári sasok hogyan űzték el a törököt, hogyan zajlott régen a toborzás, micsoda katonakalandok jártak szájról szájra, de azt is, kik voltak a vörössapkások, a garibaldisták vagy éppen a 48-as Krimóczy- , vagy Lenkei-huszárok. Nem csak a gyerekek, hanem tanáraik, szüleik is bizonyosan élvezni fogják ezt a színes Sajdik ferenc illusztrálta jókedvű legendáriumot.

Krúdy Gyula - Rezeda ​Kázmér szép élete
"Kimentem ​az életből, mintha valaki otthagyja a játéktermet vagy a piacot, ahol az életért játszanak, alkudnak" - mondatja Krúdy hősével, a szép életébe belefásult Rezeda Kázmérral. Az írónál oly gyakori csehovi kérdésről van itt szó, arról, hogy miként kellene élni az ábrándozás, tétlen álmodozás helyett a cselekvő életet? Amivel ő - illetve hasonmása, Rezeda Kázmér - próbálkozik, attól csak életkedvét veszíti el, s lesz egyre magányosabb. Titkos légyottok, zajló mulatságok, nagy szerelme, Fruzsina, és barátnői, Szilvia, Júlia, Rézi, akik szintén megajándékozzák szerelmükkel Rezedát - mindez csupán arra jó, hogy ráébressze hősünket a megzavarodott és felbomló világ látszatéletére, s a maga életének céltalanságára. A regényben költőien megidézett századeleji dolce vita záróakkordjaként "egy tompa, szinte föld alól jött hang" szólal meg: "Éljen a háború! - ... a háborút nem ismerte ez a nemzedék. Azért éljenezte, amikor a sok között erre került a sor." Krúdy egyik legérettebb, legjelentősebb műve ez a könyv; költőiségén túl rádöbbenti az olvasót a háborúba vakon rohanó tömeg haláltáncára; a nagy üzletek, bikások, panamák, eszeveszett mulatozások és nyomor városának, szeretett, féltett, gyűlölt és megunt Budapestének elsüllyedésére.

Krúdy Gyula - Magyar ​király-idyllek
"Ő ​volt az első asszony a magyar trónon, aki a férfiakat mindig a szívüknél fogva ragadta meg, mit később a francia királynék oly diadalmasan praktizáltak. Erzsébet a kengyelfutójára éppen oly szerelmes pillantást tudott vetni, mint az ország leghatalmasabb főurára." A könyv a Századok Legendái 1913. októberi száma alapján készült.

Krúdy Gyula - A ​zsebóra és más novellák
Válogatásunkban ​Krúdy Gyula novellái több értelemben is utazásra invitálják az olvasót. Időben visszarepítenek a ’48-as forradalom utáni kifosztottság méla csöndjébe, egy hideglelős bensőségbe, hogy aztán a századvég szalonjaiban találjuk magunkat. Egymástól távoli helyszíneken barangolunk, a Felvidék városkáitól Budáig. És irodalmi értelemben is végigkísérhetjük a szerzőt a mikszáthi alaphangtól összetéveszthetetlenül saját stílusvilágáig, amelynek gazdagságán egy életen át álmélkodhatunk, újra és újra.

Krúdy Gyula - Bukfenc ​/ Velszi herceg / Primadonna
A ​Bukfenc a harmatos vágyakkal fényes ifjúságról, egy álmodozó, gyönyörű árvaleányról, Gyöngyvirág életéről és egy már öregedő, de a szerelem által megifjodó férfiúról (az író legszemélyesebb emlékeiről) vall a tavasz és az ősz színeit egyesítőn. Ugyanez, a szerelem a főtémája a Velszi hercegnek is, de másfajták a szerelmek a második könyvben; pénzszagúak, gyötrelmesek, nemritkán beszennyezettek. A kisregény háttere Pilisi Róza szalonja, hová előkelő urak, gazdag disznókereskedők járnak légyottra kevésbé előkelő hölgyekkel, az éjszaka "rangos" pillangóival; pénzre, ragyogó karrierre vágyó fiatal színészlányokkal találkozni. Pálmay Ilkáról, a tüneményes pályát befutó felvidéki színésznőről (ki pesti, bécsi s londoni sikerei után újra visszatér szülőföldjére), szól a Primadonna, a kötet utolsó darabja, mely itt jelenik meg először könyvalakban.

Krúdy Gyula - Királyregények
"A ​történelemben megtaláljuk a puszta tényeket, de a többit a fantáziára bízzák a tudósok, mindenkinek: költőnek vagy vándorlegénynek a fantáziájára" - mondja Krúdy, mintegy félre, a kötet egyik regényében. E történelmi regénytrilógiát valóban költő írta; szárnyaló fantáziával, de ugyanakkor hatalmas történelmi dokumentumanyagot is földolgozva és beépítve a mesébe. Súlyos betegség és súlyos pénzgondok árnyékában születtek ezek a regények élete utolsó évtizedében; mindegyik folytatásokban, napilapokban látott először napvilágot. Egy időre elhagyta kedvenc alteregóhőseit, hogy a XVI. századba meneküljön, amelyet - mint írja - "sokban hasonlatosnak ítélek a mai időkhöz". E regénytrilógia is - akárcsak a Hét bagoly, a Rezeda Kázmér szép élete vagy a Zöld ász - a "nagy-nagy regény" helyett íródott, Krúdy megvalósulatlan nagy álma helyett. De talán így egynél több remekművel gazdagodott irodalmunk... A fantázia tágította, de valójában eseménytelen tegnapok helyett e művekben Krúdy a tegnapelőttök krónikásául szegődik; néhány sorsdöntő, történelemformáló esztendő, a mohácsi tragédia, a három részre szakadó ország krónikásává. Hősei sem kortalan, hontalan különcök, álmaikat valósággá hazudó "szellemlovagok"; a Három király trilógia valamennyi szereplője történelmi személyiség volt: többségük az események gyújtópontjában. De Krúdy Gyula nem szobormerevségű történelmi arcképcsarnokot fest; az ő józanul-realista Mária királynője, enervált-hedonista II. Lajosa, férfiasan agresszív Szapolyája megannyi ragyogó, hamisítatlan Krúdy-portré - emberszabású, mégis enigmatikusan különös, megfejthetetlen figura. Krúdy meghitt otthonossággal járkál akár a királyi palota visszhangos termeiben, akár a remete királyné pozsonyi házában, és úgy számol be a királyi ház asztalára tett fogásokról, mintha kedvenc kiskocsmája ételremekeit ismertetné - a részletek krúdys gazdagságával. Gyilkos, leleplező iróniája, a történelem valós mozgatórugóit fölismerő éleslátása megmenti attól, hogy romantikus "nemzeti psalmust" formáljon a mohácsi tragédia történetéből. Krúdy minden olvasója előtt világossá válik, hogy itt nem "nemzeti nagy múltunk" obligát Mohács-siratásáról van szó. A történelmi regényt író Krúdy realista volt, sőt materialista. Trilógiájában egy évszázadokra kiható történelmi lépéstévesztés történetét írta meg - páratlan írói hitellel, nosztalgia nélküli, szkeptikus bölcsességgel. Történelmi szembesítés ez a javából; e szempontból különös módon földönjáróbb a legjellegzetesebb Krúdy-műveknél, de az ihlető élmény itt is ugyanaz: a "kizökkent idő" drámája.

Krúdy Gyula - A ​tegnapok ködlovagjai
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Krúdy Gyula - A ​muskétás
A ​kötetről Krúdy Gyula (1878-1933) monumentális életművéből ad válogatást ez a kötet. Az egykori Osztrák-Magyar Monarchia tisztjeinek alakját felidéző novellák vagy a középkori zsoldostörténetek egyaránt azt a sajátos, egyénített világot tárják az olvasó elé, amely annyira jellemző Krúdy irásművészetére, s amelynek egyik csúcspontját az Utolsó szivar az Arabs Szürkénél cimű novella jelenti. Ezekben az Írásaiban is megjelennek a félmúlt álomködébe vont regényes alakok, bizonytalan nosztalgiákkal lépegetve a szerelem és a halál határmesgyéjén, sorsukkal a dzsentrinek a történelemből való kihullásáról tanúskodva. Krúdynak kötetünkben összegyűjtött elbeszélései ugyanakkor egy különös novellatipust is képviselnek, amelynek jobbára nyugalmazott katonatisztek a szereplői. A róluk festett kép mögött lehetetlen nem észrevenni a dekadencia ábrázolásában megmutatkozó csöndes iróniát; ebből Krúdy csak akkor enged, ha az 1848/49-i szabadságharc egyik tábornokáról ír - ezzel mutatva meg saját korának ellenpontját. Kötetünk a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelenleg is folyó életműkiadás elbeszélésgyűjteményeire támaszkodik, a szövegközlést illetően tehát Barta András munkájára. A fölvett harminc elbeszélés a Pókhálós palackok, Bp., 1977; Az álombéli lovag, Bp., 1978; a Szerenád, Bp., 1979; a Telihold, Bp., 1981 és a Delikátész, Bp., 1982; cimű kötetekben jelent meg.

Krúdy Gyula - A ​vörös postakocsi
"Pesti ​regény! Mit lehet írni Pestről? Ordináré passzió, mint az állatkínzás" - írta Krúdy egy levelében A vörös postakocsi-val kapcsolatban. Azóta - 1913 óta - hetven év hozott cáfolatot a kételyre új és új kiadásokkal, a meghódított olvasók ezreivel. A két fiatalka vidéki színésznő fővárosi időzése, mint vadászoké leshelyen, hogy elejtsék az örök zsákmányt, a szerelmet, boldogulásuk és boldogtalanságuk "sztorija" - kit ne érintene? Kivált hogy nem is az ő csacska beszélgetésüket kell hallgatni, hanem egy szikrázó iróniával és busongó öniróniával ékes, bölcs férfihangot, Krúdyét, aki nemcsak csipkéikhez és szépítőszereikhez ért náluk is jobban, hanem hozzájuk, a szerelemhez és ahhoz is, hogy milyen egy irodalmi szalon, és milyen egy bácskai földbirtokos asszony; egyáltalán: ért mindenhez.

Krúdy Gyula - Régi ​és új emberek
Még ​mindig kerülnek elő könyvtárakban porosodó napilapok hasábjairól, asztalfiókokból elfelejtett, kiadatlan Krúdy-regények, amelyek méltók a Szindbád-történetek, az Asszonyságok díja írójához. Most Kozocsa Sándor újabb fölfedezésekkel örvendezteti meg a Krúdy-rajongókat. Több regényt és elbeszélést gyűjtött össze: A Régi és új emberek, A helyettes halott, a Szarvasgomba-emberek, A költő és a leányzó, A csillag, aki jár és az Álarcos hölgy című írásokat. Az 1911 és 1930 között született, eddig kallódó művek az anekdotázó romantika és bizarr mese, a színes történelmi körkép és legenda, a századfordulós szerelmi idill és a világ maró gúnnyal ábrázolt dzsentrivilág mesteri ötvözetei. Mesélőkedve leleményessége, finom iróniája és furcsa alakokat teremtő képzelete friss és megragadó ezekben a véletlen folytán életműve perifériájára került kisregényekben is.

Krúdy Gyula - Pest-budai ​hangulatok
Budapestről ​az utazási könyvek azt írják, hogy gyönyörű ifjú hajadon a vén Duna partjain, és tavasszal ibolyaszaga van a városnak, mint a pesti korzó hölgyeinek; őszidőben Buda adja meg a város tónusát, lehulló vadgesztenyék kopognak a bástyasétányon, a méla csöndben áthallatszik a túlsó partról a kioszkbeli katonabanda muzsikája. Az ősz és Buda egy anyától születtek. Krúdy Gyula mesél a városról, mely olyan, mint egy érett korú Carmen, aki nem élhet szenvedély, szerelem és udvarlás nélkül. A Gasztrohangulatok folytatásaként megjelenő kötetben a Régi pesti svindler, az Aranytükrös kávéházban, Az óbudai szívhalász és még további harminckilenc elbeszélés olvasható a szépséges, drága, küzdelmes és dúlt pesti élet-ről, jellegzetes figuráiról, megannyi ismert és titokzatos helyszínéről, hangulatairól.

Krúdy Gyula - Rákóczi ​harangja
Hajdanában ​a könnyelmű Zsigmond király zálogba csapott tizenhat szepesi várost, s ezeknek még jó évszázad múltán is adózniuk kell, méghozzá nem is akármivel, hanem egy-egy hajadonnal. A mohácsi csatatéren elpuszul II. Lajos és Magyarország színe-virága, a nem is távoli erdők homályában pedig ott vonul a leendő árnyékkirály. A címadó elbeszélés már Rákóczi korában vezeti el az olvasót, aztán Martinovics apát baljós és legendás alakja is fölbukkan korszakának sötétjéből, majd a napóleoni háborúk idejéről eleveníti föl érdekes történetét a szerző.

Krúdy Gyula - Festett ​király
A ​mű nagy mesélőnk, klasszikus írónk legjobb munkái közé sorolható, melyben minden - szerelem és ármány, tragikus heroizmus és könnyed, szórakoztató mesélés, menny és pokol - együtt van, ami a romantikus történelmi regények eszköztárába tartozik, emellett azonban a felelősségvizsgálatról sem feledkezik meg, miközben észrevehetően nemcsak a múltat faggatja, hanem a Mohácshoz elvezető okok elemzésével saját kora tragédiájának - a trianoni katasztrófának - magyarázatát is keresi.

Covers_150985
elérhető
3

Krúdy Gyula - N. ​N.
A ​lírai kisregény 1920-ban jelent meg először folytatásokban a Magyarország hasábjain. Krúdy "vidéki hangulatai", nyírségi gyerekkora és ifjúsága elevenedik meg a kötetben, melynek lélekmás főszereplője a "tücsök", aki "mindenkinek a szívében lakott, aki nem volt az élet kiválasztottja".

Krúdy Gyula - A ​podolini kísértet
E ​rendkívül népszerű, ifjúkori regényét 1900-ban írta Krúdy Gyula. Podolin, melynek sajátos levegője Wart Erzsébet és Prihoda Ancsurka, Kavaczky György és Riminszky Kázmér meg az öreg vak trombitás sorsát meghatározza, nagy szerepet játszott Krúdy Gyula életében és műveiben. E szepességi kisvároska nevét ő rajzolta be a magyar irodalom térképére, bár Krúdy Podolinjának kevés köze van a valóságos kisvároshoz, de annál több az álmokhoz, a csodákhoz, elködlő kísértetekhez és tenyeres-talpas cselédlányokhoz, a Krakkói kalaphoz címzett fogadó rejtélyeihez és szépasszonyok őz-bokájához.Podolin Krúdy tollán a múlt, a csodák városa. A regény hősnőjének, a hajdani óráslány, majd műlovarnő, később férfiruhába öltözött várúrnő, végül pedig eleveneket büntető-jutalmazó kísértet, Wart Erzsébetnek az alakja Jókai és Mikszáth romantikáját idézi, de a hangulat, amely végigömlik a regényen, Krúdy műveinek jellegzetes atmoszférája, "az élet álom" költőjének varázslata. A podolini kísértet Krúdy ifjúkori regényei közül a legszebb és legmaradandóbb írás: népszerűségének és halhatatlanságának ez a titka.

Krúdy Gyula - Az ​útitárs
Az ​útitársnak a témája szintén a szerelem, szereplői a kisváros kispolgári erkölcseinek normáit látszólag betartó, de belülről és a gyakorlatban azt folyvást áthágó szépasszonyok, és a közéjük csapodó férfi, akinek a magányosságát, jellegzetes életérzését az író szinte burjánzó képözönnel, hasonlatokkal, impresszionista "foltokkal" ábrázolja. Krúdy kisregényében a századeleji kispolgári, nemesi erkölcsök bomlását, sajátos elbeszélő módszerével, áttetszően lírai írásművészettel mutatja be.

Krúdy Gyula - Regények ​és nagyobb elbeszélések
Hat ​regényt tartalmaz ez a kötet, köztük olyat is, melyet majdnem száz esztendő óta nem adtak az olvasók kezébe. A Kék láng a maga idejében ponyvaként került terjesztésre, benne Krúdy ifjúkori riporterei bravúrjának, a tuzséri hipnotizálási ügynek az élményanyagát dolgozta fel, az események után több mint egy évtizeddel. A további művek az író sokoldalú arcát mutatják: többféle szerepben jelenik meg előttünk. Sorrendben előbb a dzsentri szigorú kritikusaként (A bűvös erszény), majd ebből a pozícióból némileg visszalépve, andalító stílusú glóriát vonva fővárosi (Régi szélkakasok közt) és vidéki alakjainak (Régi és új emberek) feje köré. S köztük ott az első történelmi regénye (A magyar jakobinusok - A mécses kialszik), melyet a Martinovics-mozgalomról írt, a balul végződő politikai mozgalom szereplőinek tragikus alakját megrajzolva. Ennek a regénynek a szövege most először jut ismét az író szándékai szerinti szöveggel az olvasók kezébe, mivel a korábbi kiadások részben szerkesztői húzások, részben véletlenszerű nyomdai tévedések folytán csonkán jelentek meg. Végül egy rövid próza került még ebben a kötetbe: Krúdy legmerészebb erotikájú szövege. A De Ronch kapitány még ma is izgatóan hat a férfi és női szexualitás furcsaságaira való rámutatás terén.

Krúdy Gyula - The ​Charmed Life of Kázmér Rezeda
"Kimentem ​az életből, mintha valaki otthagyja a játéktermet vagy a piacot, ahol az életért játszanak, alkudnak" - mondatja Krúdy hősével, a szép életébe belefásult Rezeda Kázmérral. Az írónál oly gyakori csehovi kérdésről van itt szó, arról, hogy miként kellene élni az ábrándozás, tétlen álmodozás helyett a cselekvő életet? Amivel ő - illetve hasonmása, Rezeda Kázmér - próbálkozik, attól csak életkedvét veszíti el, s lesz egyre magányosabb. A titkos légyottok, a mulatságok, a nagy szerelem, Fruzsina, és barátnői, Szilvia, Júlia, Rézi, akik szintén megajándékozzák szerelmükkel Rezedát - mindez csupán arra jó, hogy ráébressze hősünket a megzavarodott és felbomló világ látszatéletére, s a maga életének céltalanságára. A regényben költőien megidézett századeleji dolce vita záróakkordjaként "egy tompa, szinte föld alól jött hang" szólal meg: "Éljen a háború! - ... a háborút nem ismerte ez a nemzedék. Azért éljenezte, amikor a sok között erre került a sor." Krúdy egyik legérettebb, legjelentősebb műve ez a könyv; költőiségén túl rádöbbenti az olvasót a háborúba vakon rohanó tömeg haláltáncára; a nagy üzletek, bukások, panamák, eszeveszett mulatozások és nyomor városának, szeretett, féltett, gyűlölt és megunt Budapestének elsüllyedésére. Krúdy Gyula 1933-ban írt regényének első angol nyelvű fordítása.

Krúdy Gyula - Az ​első Habsburg
"- ​Kár pedig minden könnycseppért, felséges asszony, amely könnycseppet itt, ebben a hosszú, rabsétára épített szobában elejteget. A spanyolországi futár, ha ugyan közeledik ilyenféle lovag valahol Európában Pozsony felé, egyetlen perccel, egyetlen órával nem jön meg előbb, mint a többi futárok szoktak Granadából jönni. Két hónapig tart ez az utazás, és a futárok, ezek a legnagyobb gazemberek, már csak a cimboraság kedvéért se teszik meg gyorsabban az utat, akármilyen paripát ad alájuk Ferdinánd, cseh király őfensége, akár V. Károly, a leghatalmasabb római császár. Kár minden könnycseppért, felséges asszony, mert a futár amúgy is betér minden útba eső vendégfogadóba, hogy megkérdezze, melyik cimborája járt erre." (részlet)

Krúdy Gyula - Aranykéz ​utcai szép napok
Az ​Aranykéz utcai szép napok nem regény, hanem elbeszélésfüzér. Mivel azonban maga Krúdy rendezte ciklusba és a későbbi életműkiadásokban újra így jelent meg, a regények sorában közöljük a szövegét. A háború kellős közepén, 1916-ban a régvolt Pestre, a biedermeier hangulatok 19. századi világába álmodta, ringatta vissza hőseit - és az olvasókat.

Covers_39084
elérhető
2

Krúdy Gyula - Primadonna
"- ​Apám, én színésznő szeretnék lenni! - rontott rá apjára egy vasárnapon Petráss Ilka, amikor a zárdából atyja látogatására kiengedték." A "sárga hajú, pulykatojásképű, zörgő csontú kassai apácanövendék" mindössze tizennégy esztendős, midőn előáll az ő köreiben szokatlan kívánsággal. S hamarosan felléphet a világot jelentő deszkákra; igaz, egy ideig még szalvétával kell kitömnie a harisnyáját, hogy pipaszárlábát mutatósabbá tegye. Ám kirobbanó tehetsége lenyűgözi a közönséget, s a nyiszlett bakfis nemsokára gyönyörű nővé fejlődik, ő lesz korának, a múlt század végének legünnepeltebb, tisztelt, csodált körülrajongott primadonnája.

Krúdy Gyula - Gyémántmesék
A ​Gyémántmesék harmincegy története 1905-ben jelent meg először egy kötetben. Krúdy egészen ifjan írta szépséges hangú, kicsiknek szóló meséit, amikor első házasságából sorra születtek gyermekei, s mint ifjú apa és kezdő író, tudta jól, mi kell a gyermeki szívnek, fantáziának. A Holnap Kiadó Szimonidesz Kovács Hajnalka friss illusztrációival bocsátja útjára a könyvet, bízva abban, hogy az épp olyan örömet szerez az önálló olvasással barátkozó mai gyermekeknek, mint évszázaddal korábban élt elődeiknek.

Krúdy Gyula - Váci ​utcai hölgytisztelet
"Szindbád ​olyanformán vetődött az óbudai partra (a Hajógyári-sziget környékén), mint egy hajótörött, akinek nem volt válogatnivalója a menekülés módjában... Ott szállott partra, ahol lehetett, akár csak egy sekélyes, reménytelen parton is, ahol elhasznált pléh kályhacsövek, lyukas bádog-, gyermekfürösztő teknők, öregasszonyok megfoltozhatatlan edényei (ibrikei) között, ahol a hasznavehetetlen tárgyak között haszontalannak érezte már önmagát is. De sajkája léket kapott, vihart talált, sziklába ütközött, egyszóval tönkrement a Dunán, csak puszta életét mentette meg a csatából, amelyet az elemekkel vívott, amikor is minden percben agyonzúzhatta volna magát... Ő, mint neve is mutatja, 'vadevezős' volt egész életében, így senkinek a pártfogására nem számíthatott, mikor érzése szerint összetört bordákkal, kimerült tagokkal, a pokoli látományoktól elgyávult lélekkel, csak éppen egy paraszthajszálon függő szívvel, nehézkes testtel, mint egy kővel megrakott szekér a sivatagban: a hajótörésből megmentette puszta életét, és annak is örült, hogy még egy saru van a lábán... Úgyis mindig az óbudai temetőben akartam nyugodni, ha már nem tölthettem egész életemet Óbudán, a nagyon tiszteletreméltó városban. Itt szeretnék adót fizetni - mondta Szindbád szívbéli meggyőződéssel, mert hajótörése után ő se volt takarékoskodó a kegyes elhatározásokkal, amelyekkel kegyelmet kér további életben maradásához".

Krúdy Gyula - Álmoskönyv ​/ Tenyérjóslások könyve
Krúdy ​Gyula álmai, ábrándjai, java férfikorának játékai, vigasztalódásai vannak ebbe a könyvbe zárva. Nem tévedés: amikor kinyitjuk az Álmoskönyv-et, nem elsősorban a magunk álmaira találunk megfejtést, hanem arról értesülünk, miként magyarázta az álom és a félébrenlét kavargó képeit a magányos, a csalódott ember, mégpedig elődjeinek, őseinek följegyzései nyomán. Azaz: milyen álomvilágba menekült az alig negyvenesztendős író, aki tizennégy évesen fogott először tollat, érettségi után meg akarta hódítani a századforduló Budapestjét, harminc-, majd harmincöt esztendősen megtalálta egyéni hangját, sikeres író lett.

Krúdy Gyula - Pesti ​nőrabló
Vajon ​mit is mutat valójában elölről az a két hosszabb terjedelmű regény és négy rövidebb írás, kisromán, ahogy akkoriban nevezték, mielőtt ledörszöljük róluk a papirost? A téli Pestet a századelőn, a behavazott Nyírséget, az ódon kúriák és a vadvizek, lápok között élő embereket, szelíd és démonikus hölgyeket, józan fiatalembert és középkori lovag módjára élő Don Quijotét meg a nyírségi Falstaffot, akivel oly különös dolgok történnek holtig tartó szerelmében. Majd részt vehetünk Pistoli úr másvilági kalandjában, mely Hieronymus Bosch ecsetjére kívánkozik. Aztán az útitárs halk hangú elbeszéléséből elénk jön egy vidéki városka, ahol hősünk egy hosszú sóhajtásnyi ideig kettős szerelmi kaland foglya. S jóllehet Csinosi a tőrmester tapasztalt gardírozása ellenére rajtaveszt az Aranykéz utca vidékén Aranykeblű Kecseginé elrablásán - ez a kis közjáték vidámabb hangulatra derítheti az olvasót. Vidámabbra, mint Natália története, amelyben egy leány elnyeri ugyan az Asszonyságok díjá-t, de belehal a szülésbe, amivel megváltja az Álommal viaskodó Czifra Jánost, és glóriás fénybe vonja a Múzeum-kert környékének, a Józsefvárosnak, a Ferencvárosnak tarka és dolgos hétköznapjait, a Frank Jeremiás és Neje utcájának sötét kapualjait és ördög megszállta házait. Mindezek után jogot nyerhetünk, hogy elutazzunk az író szülőföldjére, gyermek- és ifjúkorának színterére, ahol dajkájáról, a tücsökről olvasunk megszívlelendő és felejthetetlen dolgokat.

Krúdy Gyula - A ​cirkuszkirály
Ezek ​az írások Krúdy Gyula halála óta csaknem kivétel nélkül egyszer sem jelentek meg új kiadásban. Javarészt a szerző pályakezdő korszakának termését fogja egybe ez a kötet, és csak eredetileg is ifjúságnak szánt műveket tartalmaz. Születésükkor az író maga is közel állt még saját kalandos ifjúságának időszakához, bőven meríthetett tulajdon élményeinek forrásából. A kötet hangulati egységét az adja meg, hogy minden egyes írása utazásról szól, a rendkívül érdekes és izgalmas történetek hősei pedig fiatalok, diákok. Ez a gyűjtemény tehát új oldaláról mutatja be Krúdy Gyulát: nemcsak tanulságos és élvezetes olvasmányt ad a fiatal olvasók kezébe, hanem egyúttal fontos és jellegzetes alkotások újraközlésével hozzájárul a Krúdy-életmű feltárásának teljességéhez is.