Rakovszky Zsuzsa könyvei a rukkolán

Rakovszky Zsuzsa - Az ​idők jelei
A ​dolgos és szabadságára büszke Münster városában az 1530-as évek elején egyre nagyobb lett a felekezeti feszültség. Előbb a katolikusok és a lutheránusok álltak szemben egymással, később az új tanok hívei között dúltak a harcok, végül az anabaptisták megalapították az Új Jeruzsálemet. A forradalmi változásokat, a terror mindennapjait és a téboly színeváltozásait egy szemtanú visszaemlékezésén keresztül ismerhetjük meg: Liza, a néma cselédlány mindent lát és mindent hall, s mivel nem tud beszélni, előtte őszintébbek az emberek, és figyelme van a rejtett összefüggésekre is. Az idők jelei a történelmi kataklizmák és az emberi kiszolgáltatottság komor dimenzióit tárja fel, azt, ahogy egy város magára zárja az egész világot. A groteszk részletek iránti érzékenység és a szikár líraiság Kemény Zsigmond és Mikszáth Kálmán történelmi regényeihez hozza közel Rakovszky Zsuzsa münsteri krónikáját.

Rakovszky Zsuzsa - Állapotváltozások
A ​kiváló költőt, írót és műfordítót, Rakovszky Zsuzsát 70. születésnapja alkalmából arra kértük, válogassa ki életművéből a legkedvesebb verseit. Az Állapotváltozások miközben felvonultatja kedves témáit, és figuráit, egyszerre mutatja e hatalmas költészet változásait és állandóságát.

Rakovszky Zsuzsa - VS
Sándor ​gróf - ennek a rendkívüli érzékenységből, szeretetéhségből és Istent kísértő fájdalomból szőtt regénynek a főhőse. Sándorként éli az életét, lányokkal, nőkkel folytatott perzselő szerelmekben, és tragédiája, hogy a világ kegyetlen tükrében kénytelen újra és újra megpillantani valódi énjét: Saroltát, akinek őt a természet szánta - és talán csak a monogramja az, amelyben ez az őrjítő ellentét összebékíthető. A történet jelene az 1889 és 1901 közti időszak. V. S. "lelepleződése" után keletkező börtönnaplója, versei, feleségéhez írt kétségbeesett levelei, életének históriája és az őt vizsgáló orvos jelentései letehetetlen regénnyé fűződve mesélik el egy XIX. századi romantikus lélek hányattatott sorsát. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd a kiegyezés utáni vágyak, csalódások és mitikussá álmodott emlékek és remények, az eltűnő-félben lévő nemesi és a fénykorát élő színházi világ, valamint a pezsgő kulturális élet a történet háttere. A világban a tudomány és a technika, a filozófia és a teológia forradalma zajlik, az emberben a hús és a lélek kémiája és biológiája csap össze a társadalmi megítéléssel. Érezhet-e, élhet-e férfiként az, aki nőnek született? Szerethet-e nőket úgy, hogy teljessé váljanak a szerelemben? Rakovszky Zsuzsa érzékeny időutazásra hív és a szerelem nyelvén kalauzolja olvasóját Vay Sarolta/Sándor történelmünkre örökített sorsának kényes kérdéseihez.

Rakovszky Zsuzsa - Célia
Rakovszky ​Zsuzsa új műve különleges családregény, a családok hiányairól. Hiányzó láncszemekről, negatív töltésekről. Vonzásokról és taszításokról. Az egymás mellett élő emberek boldogságkereséséről és társas magányáról. Arról, hogy mi adható tovább, és mi az, ami sorsszerűen megszakad. A nagyszerű költő, író korábbi regényeihez képest a Célia napjainkban játszódik és elbeszélője férfi. Míg korábbi nagyepikai munkáiban régebbi korok mélyére pillantott a szerző, addig ez a regény a közelmúlt és a ma Magyarországán és Budapestjén játszódik, még hozzá hatványozottan: agresszív reklámokkal és ostoba szolgáltatásokkal kidekorált, kommercializálódott hétköznapjaink díszletei között. E tárgyi világot olyan erősen rajzolja meg Rakovszky, hogy hirtelen saját életidőnk történeti mivoltára döbbenünk rá. A Célia másik újdonsága, hogy az elbeszélői hang egy férfihoz tartozik - és ő meséli el a történetet, amelyben a legfontosabb szereplő két nő. Hősünk évekkel később tudja meg, hogy véletlenül apa lett: ekképpen kerül életébe a lánya, a huszon-egynéhány éves Célia. Egy gyakorlatilag ismeretlen embernek kellene segítenie - közben pedig saját élete idegenségére is rápillant. A Célia lendületes, érzékeny próza, színes humorral, jól felépített fordulatokkal és Rakovszky Zsuzsára jellemző lírai karakterű nagyításokkal, lelki röntgenfelvételekkel.

Rakovszky Zsuzsa - A ​hullócsillag éve
Az ​ötvenes évek egy határszéli kisvárosban. Színeit vesztett környezet, a vitrinből eltünedező tárgyak, átalakított, egyre kopottabb ruhák. Egy anya és a lánya. Rakovszky Zsuzsa különleges szemléletmóddal megírt költői regényének főhőse egy gyermek, akinek szeme a világra nyílik, s ugyanazzal a kíváncsisággal figyeli a szomszéd kislány titkait, mint a felnőttek beszélgetéseit. És főhőse egy anya, egy fiatal nő, aki készül tisztességgel átbotorkálni az életen, miközben ő is, mint sokan mások a környezetében, egy másik, szabad életről ábrándozik, amely "odatúl", a határ túloldalán várná... A hullócsillag éve a határok regénye. Anya és gyerek, férfi és nő keresi a határokat egymás között a tűrhetetlenség határvidékén.

Rakovszky Zsuzsa - A ​Hold a hetedik házban
Kis ​életek - kis csodák Rakovszky Zsuzsa költő 2002-ben A kígyó árnyéka című regényével mutatkozott be prózaíróként, és a közönségsikeren túl elnyerte a Magyar Irodalmi Díjat. Ezt követte 2005-ben második regénye, A hullócsillag éve. Prózaírói indulásától különleges szemléletmód jellemzi, amely különleges nyelvi megoldásokhoz vezeti. Rakovszky mindkét regényében kvázi-narrátorszereplőket alkalmaz, s az ő életkorukból, illetve a cselekmény történelmi idejéből következő megfogalmazásokkal dolgozik. A novellák megőrzik Rakovszky különleges nézőpontjait, de a műfajból következően sűrítettebb formában: kevesebb történettel és élesebb megfigyelésekkel. A cselekmények történelmi ideje az 1950–60-as évektől napjainkig tart, szereplői pedig egy kivétellel nők, akik három életszakasz: a kiskamaszkor, a felnőtt élet és az öregkor képviselői. Problémáik, amelyekről a történetek szólnak, ezeknek az életkoroknak a tipikus problémái: a függetlenné válás vágya és a szexualitás megjelenése; a párkapcsolatok, a házasságok, a megélhetés nehézségei, kudarcai, az útkeresések; a gyász, a magány, a fizikai leépülés, a számadás a halál előtt.

Rakovszky Zsuzsa - Szilánkok
Szilánkok ​egy ház romjai alól, amely leégett az idő tüzében. Egy képzeletbeli kisváros Sók az ország nyugati szegletében egy nagyon is valóságos történelmi időszakban a 20. század első negyedében. A kifáradó, viktoriánus századvég lassú tétele után következik a századelő hirtelen gyorsuló allegrója. Ebben a tempót és formát váltó korban játszódik több emlék- és idegszálon a Szilánkok. Árva vagy félárva hősei saját mostoha sorsukat megértve próbálnak új életet kezdeni, de eközben a számukra sok esetben ismeretlen és titkokkal teli múlt folyamatosan meghatározza és behatárolja őket. Némelyikük nyíltan nekimegy ezeknek a határoknak, és forradalmat hirdet a régi renddel és polgári életvilággal szemben. A Szilánkok lenyűgöző és szívbemarkoló regény az apakeresés kudarcairól, a 20. század elejéről, a békeidők zavarairól és az első világháború által felrobbantott tegnap-világ rejtélyes titkairól.

Rakovszky Zsuzsa - A ​kígyó árnyéka
Rakovszky ​Zsuzsának öt verseskötete és számos fordítása jelent meg. A kígyó árnyéka az első regénye. Egy öregasszony meséli el gyermek- és leánykorát, majd különös asszonyi életét, melyben nagy bűne miatt tizenhat éven át titokban kell tartania kilétét, hogy ne kerüljön hóhérkézre. A lány és patikus apja a külvilág előtt szerető házaspárként mutatkozik, titkos otthoni életükben szeretet, gyűlölet, féltékenység, szenvedély egymást váltva uralkodik. Rakovszky különlegesen szép nyelven írja és festi meg a család, a szerelem, az anyaság, a szerető embereket felemésztő viszonyok hullámzásait, az olvasó pedig belefeledkezik varázslatos világába.

Rakovszky Zsuzsa - Fortepan
Rakovszky ​Zsuzsának sok év elteltével jelenik meg új verseskötete. A Fortepan magját a világhálón lévő régi fényképekből kiinduló versek adják. Egykorvolt történetek elevenednek meg, örökkévalóságba dermedt alakok mozdulnak meg - nyelvet kap a létezés megannyi titka. A Rakovszky-világ különleges körfolyosó, egymásból nyíló és még inkább egymásba záródó terekkel: tragikus monológok, képleírások, tárgyak árnyékai. Konkrét időpontok és helyszínrészletek. És a hang, ami hagyja, hogy szerteszaladjon a történet, majd egy pillanattal később visszafogja magát, egybe rántja az egészet. Ebből születik az a sajátos ritmus, amiben váltakozik a balladai ráolvasás üteme és a katatón létérzékelés egyhangúsága. Rakovszky verseit olvasva saját lehetséges személyiségeinkkel is találkozunk; saját arcaink rajzolódnak ki a sorok mögött.

Rakovszky Zsuzsa - G. Kristóf Éva - Ismered-e?
Tudod-e, ​hol nő a festőrekettye, mikor virágzik a kányabangita? Mire használják a gyűszűvirág leveleiből kivont hatóanyagot? G. Kristóf Éva illusztrációi az erdő-mező huszonnégy jól, vagy nem is annyira jól ismert növényét mutatják be. Mindegyikről elmesélnek egy rövid történetet, melyek Rakovszky Zsuzsa felnőttekhez is szóló gyerekverseiben kelnek életre. Aki többet szeretne tudni róluk, a leírásokban elolvashatja, hol élnek és milyenek ezek a növények, megismerkedhet a hozzájuk kapcsolódó szokásokkal, felhasználásukkal. Kép-vers-leírás így együtt segítik az olvasót, hogy felfedezze, megszeresse és óvja a természet velünk élő csodáit.

Rakovszky Zsuzsa - Visszaút ​az időben
Rakovszky ​Zsuzsa nyolc év után új verseskötettel jelentkezik, amelyben a nagy lélegzetű Téli napforduló cikluson túl helyet kapott szinte összes eddig megjelent verse. "Kezdettől ugyanaz az átható hang szól belőle. Nem változtak rögösnek, töredezettnek álcázott nyelvi, mondattani, ritmikai formái, széttartó elemekből csinált stílusötvözetei, a kisszerű körülmények közt is az egzisztencia nagy drámáit fürkésző figyelme." (Lator László)

Rakovszky Zsuzsa - Jóslatok ​és határidők
Rakovszky ​Zsuzsa verseinek első nagyobb gyűjteménye a Madárúton című antológiában jelent meg. Ebben közölt Strand című verséért az 1980. évi Graves-díjjal jutalmazták. A fiatal költő élményvilágát alapvetően értelmiségi létmódja határozza meg, nyelvezete, szókincse is természetesen ehhez idomul. A csak általa megélt és megélhető világot korszerű eszközökkel, fegyelmezetten áradó versbeszéddel, erős hatású metaforákkal fogalmazza meg nékünk valóvá. Ritmikája, rímkezelése biztonságos, néha fölényesen tudatos - anélkül azonban, hogy az öncélú bravúr vagy a kínos precizitás érzését keltené bennünk. Versvilága nem annyira határai méreteivel, inkább szuverenitásával és láttató képei mélységélességével válik vonzóvá. S ami történik benne, visszavonhatatlanul személyes; a belső esemény nem csupán lejátszódik előttünk, de mindig a résztvevőjévé avat, s ezáltal saját személyiségünket is gazdagítja.

Rakovszky Zsuzsa - Fehér-fekete
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Rakovszky Zsuzsa - Történések
A ​költőként induló Rakovszky Zsuzsa az elmúlt években a próza után és mellett visszatért a lírához is. Néhány évvel ezelőtti kötete, a Fortepan páratlan érzékenységgel és láttató erővel hívta elő a közös emlékezetből elmúlt életvilágunk egyedi fényképeit. A Történések epikus költészete inkább jelenünket pásztázza végig. Monológok, balladák, lírai elbeszélések és egy sűrű verses regény az Állapotváltozások álmainkról és félelmeinkről, lehetőségeinkről és korlátainkról. A zárt ajtókról és a párhuzamosan megnyitott ablakokról.

Rakovszky Zsuzsa - Tovább ​egy házzal
Rakovszky ​Zsuzsa új verseskötetéről voltaképp elegendő lenne annyit írni, hogy par excellence költői világa kiteljesedésének meggyőző, szép bizonyítéka. Annak idején, első kötete megjelenésével megérdemelt figyelmet ébresztett, majd rövid idő múltán elnyerte a Graves-díjat. azóta ritka jelentkezése ellenére tudható, az új költői nemzedék ígéretes tehetsége, aki máris beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Lírája egy csapásra megejt zsongító és fájdalmas, felszabadult és nosztalgikus tónusával. Fogalmi pontossága, az ökonomikus nyelvi szerkezet költészetének racionális, stabil értéke, ám versei mégsem ezért izgalmasak és felzaklatók, hanem a kimondatlan, csak felsejlő, mert kimondhatatlan imaginárius titok jelenléte által. Problematikájának mélysége, hiteles eredetisége, versbeszédének sodró ereje mind csak hozzájárulnak, hogy a köznapok látszatvilágából kibomló, de azon mindenestől túlmutató, a létezés nagyszerű dilemmáit felvillantó költeményei a könnyű felejtés rémével eredményesen dacoljanak.

Rakovszky Zsuzsa - Egyirányú ​utca
„Nincs ​múltidő. A múlt múlik el. Megőrizzük, ahogy a régi leégett erdők virágporát a tómeder iszapja. Ami volt, nem ér sohasem véget: megszűnik és nem tud megszűnni mégse. Mint a málnadzsemben rekedt darázs nem tudni, honnét hangzó zümmögése, mint mikor távoli rádióállomás sercegése szüremlik a két szó közti résbe, míg végül átszakad valami gát, egy ponton a jelen szövete enged."

Rakovszky Zsuzsa - Boldog ​vég
A ​vaskos borítékot, amely Ircsikétől jött, félre tette a többi iratai közé... majd később, valamikor átnézi, gondolta. De valahogy mindig akadt sürgősebb tennivalója. Nem is bontotta fel, csak két évvel később, amikor elköltözött abba a kisvárosba, ahol állást kapott, és kirakodott a dobozokból, amelyekben a holmija odaérkezett. Először nem is tudta, mi lehet benne. Amikor föltépte, a saját hat éves kori fényképe akadt a kezébe, aztán egy másik, amelyiken ketten vannak az anyjával, az anyja szép és fiatal, furcsa, régimódi, bőszoknyás nyári ruhát visel, egy parkban ülnek, mögöttük magas, tölcséres virágok, az ő kezében valami játékszer: igen, most már emlékezett, egy kis játék szamár volt az, amelyik lépegetett, ha egy mágnest húzogattak az orra előtt. Hirtelen visszatért minden, az a nyári délután, amikor a környékre kirándultak, és betévedtek egy falusi búcsúba, ott kapta ezt a kis szamarat. És ott voltak mind a többi délutánok és esték, a meseolvasások, az állatkert... Éles, alig elviselhet fájdalom hasított bele, mindent odaadott volna, ha csak egyetlen percre viszontláthatná, ha legalább a régi lakásukba visszatérhetne, ha újra végigmehetne azon az utcán, ahol azelőtt minden reggel. Hetekig semmi másra nem tudott gondolni, és a fájdalom sehogy sem akart csillapulni. Aztán elmúlt ez is. Részlet

Rakovszky Zsuzsa - Hangok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.