Ajax-loader

Hankó Ildikó könyvei a rukkolán


Covers_33301
elérhető
1

Hankó Ildikó - Emberek
1980 ​- Rajzolta Lacza Márta Földünkön több mint 5 milliárd ember él. Vannak köztük szőkék, barnák, alacsonyak, magasak, ferde szeműek - ki tudná számba venni azt a változatosságot, amit ez a sokféle ember képvisel? Az ember társadalmi és biológiai tény. Ez a kis kötet a sokarcú emberiséget mint biológiai lényt szeretné közelebb hozni az olvasóhoz, bemutatni az egyes földrészek legjellegzetesebb embertípusait. Nemcsak ilyen emberek élnek a Földön, de számtalan változatuk ismeretéhez több kötetre lenne szükség. Az egész emberiség egy fajba (Homo sapiens) tartozik. A különböző környezeti hatásokra (éghajlat, táplálkozás stb.) kialakult öröklődő változások következtében azonban ez az egységes faj különböző fajtákra, rasszokra tagolódott. A környezethatás igen szembetűnő testi változásokat hozott létre. Például a melegebb éghajlaton élő emberek bőre sötétebb, a hideg és szeles vidékeken élőknél a szem védelmére kialakult a mongolredő. Így jött létre ez az ezerarcú emberiség, amelynek tagjai külsőleg különbözőnek ugyan egymástól, de mind egy fajhoz tartoznak. Külső jegyek alapján értékrangsort nem lehet és nem is szabad fölállítani köztük. Mind azonos értékűek.

Hankó Ildikó - Emberek
Ez a kis kötet a sokarcú emberiséget, mint biológiai lényt, az egyes földrészek legjelegzetesebb embertípusait mutatja be.

Kiszely István - Hankó Ildikó - A ​nádori kripta
Kevesen ​tudják, hogy a Budai Várban a Mátyás-kútja és az Oroszlános udvar közötti részen, a földfelszín alatt van a Várpalota egyetlen, eredeti állapotában megmaradt része, az utolsó két nádor, József és István, valamint családtagjaiknak és leszármazottaiknak nyughelye. A temetkezőhelyet 1973 körül brutálisan kifosztották. 1977-be került sor a koporsókból kidobált halottak azonosítására és rá tíz évre az immár restaurált kripta ünnepélyes átadására. Napjainkban már látható a nádori temetkezőhely. A kötet a két antropológus szerző azonosítási munkáját tartalmazza - olvasmányos formában. A szakmai munkából történelem lesz, a meggyalázott, összetört emberi maradványok a könyv olvasása közben megelevenednek, és az olvasó valamit megérezhet annak a kornak a légköréből, amelyben a kripta lakói éltek. Megismerhetjük József nádor életét, azét az emberét, aki Domanovszky szerint Habsburgnak született és magyarként halt meg. Az ő rezignált bölcsessége nélkül aligha lehetett volna 1848.

Hankó Ildikó - Kiszely István - Ozirisz ​birodalmában
A ​szerzőpáros nem régész, nem egyiptológus, nem történész, hanem biológus. Éveken át részt vettek a Kákosy László professzor vezette magyar thébai expedíció munkájában, majd egyiptomi tartózkodásuk alatt más országok egyiptológusai kérték fel őket különböző korokból származó múmiák és csontvázak feldolgozására. Abder Raszulnál, a "nyugati part fejedelménél" laktak, Gurna lakói között éltek és páratlan vizsgálati eredménnyel tértek haza. Több hazai és külföldi laboratóriummal együttműködve, új természettudományos ismeretekkel gazdagították az egyetemes egyiptológiát. E kötet saját tapasztalatok, ismeretek, élmények és kutatások alapján megírt természettudományos munka, fűszerezve a mindig lebilincselő ősi nagy kultúrák misztikumával.

Hankó Ildikó - Királyaink ​tömegsírban
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Hankó Ildikó - A ​magyar királysírok sorsa
"Magyarország ​történelme kicsit benne foglaltatik a királysírok sorsában. Egy nemzet sincs Európában, amely olyan mostohán bánt volna történelmi nagyjainak földi maradványaival, mint mi, magyarok. Pedig jobb sorsot, nagyobb megbecsülést érdemeltek volna, ezt most már ezer év távlatából biztosan állíthatjuk. Él Európa szívében egy nép, melynek gyökerei messze Keleten hajtottak ki. Életerős nemzetté lombosodott egyedül, önerejéből, saját tehetségéből. Hogy a harmadik évezredben is itt vagyunk mintegy 15 milliónyian, élőbben, mint valaha, azt az ország élén állt királyainknak is köszönhetjük. Cselekedeteiket, helyes vagy helytelen döntéseiket sokan és sokat elemezték. De a szokásos akadémikus kérdésre, hogy „mi lett volna ha...” már rég megszületett a válasz: a végelszámolás eredményeként itt vagyunk mi, XXI. századi magyarok." - így kezdi a hiánypótló tartalmú könyvét Hankó Ildikó, aki jellemzően e műben a székesfehérvári királysírokat szólaltatja meg, mutatja be.

Kiszely István - Hankó Ildikó - Szokatlan ​szokások
Testdíszítések ​és más biológiai és társadalmi furcsaságok Milyen szokásaik voltak az embereknek a testükkel kapcsolatban az évezredek alatt? A szerző, A Föld népei sorozat készítése közben rengeteg furcsa testszokással találkozott: a koponyatorzítástól a tetováláson át a testfestésig, a legkülönösebb ruházkodásig, Ezeket gyűjtötte egy kötetbe és készített rendkívül érdekes látleletet az emberi hiúság és feltűnni vágyás évezredeiről több mint 800 fekete-fehér és 180 színes képpel.