Ajax-loader
Nyerj 10 db könyvet vagy akár 1000 pontot!

Hankó Ildikó könyvei a rukkolán


Covers_33301
elérhető
1

Hankó Ildikó - Emberek
1980 ​- Rajzolta Lacza Márta Földünkön több mint 5 milliárd ember él. Vannak köztük szőkék, barnák, alacsonyak, magasak, ferde szeműek - ki tudná számba venni azt a változatosságot, amit ez a sokféle ember képvisel? Az ember társadalmi és biológiai tény. Ez a kis kötet a sokarcú emberiséget mint biológiai lényt szeretné közelebb hozni az olvasóhoz, bemutatni az egyes földrészek legjellegzetesebb embertípusait. Nemcsak ilyen emberek élnek a Földön, de számtalan változatuk ismeretéhez több kötetre lenne szükség. Az egész emberiség egy fajba (Homo sapiens) tartozik. A különböző környezeti hatásokra (éghajlat, táplálkozás stb.) kialakult öröklődő változások következtében azonban ez az egységes faj különböző fajtákra, rasszokra tagolódott. A környezethatás igen szembetűnő testi változásokat hozott létre. Például a melegebb éghajlaton élő emberek bőre sötétebb, a hideg és szeles vidékeken élőknél a szem védelmére kialakult a mongolredő. Így jött létre ez az ezerarcú emberiség, amelynek tagjai külsőleg különbözőnek ugyan egymástól, de mind egy fajhoz tartoznak. Külső jegyek alapján értékrangsort nem lehet és nem is szabad fölállítani köztük. Mind azonos értékűek.

Hankó Ildikó - Emberek
Ez a kis kötet a sokarcú emberiséget, mint biológiai lényt, az egyes földrészek legjelegzetesebb embertípusait mutatja be.

Hankó Ildikó - Kiszely István - Ozirisz ​birodalmában
A ​szerzőpáros nem régész, nem egyiptológus, nem történész, hanem biológus. Éveken át részt vettek a Kákosy László professzor vezette magyar thébai expedíció munkájában, majd egyiptomi tartózkodásuk alatt más országok egyiptológusai kérték fel őket különböző korokból származó múmiák és csontvázak feldolgozására. Abder Raszulnál, a "nyugati part fejedelménél" laktak, Gurna lakói között éltek és páratlan vizsgálati eredménnyel tértek haza. Több hazai és külföldi laboratóriummal együttműködve, új természettudományos ismeretekkel gazdagították az egyetemes egyiptológiát. E kötet saját tapasztalatok, ismeretek, élmények és kutatások alapján megírt természettudományos munka, fűszerezve a mindig lebilincselő ősi nagy kultúrák misztikumával.

Hankó Ildikó - A ​magyar királysírok sorsa
"Magyarország ​történelme kicsit benne foglaltatik a királysírok sorsában. Egy nemzet sincs Európában, amely olyan mostohán bánt volna történelmi nagyjainak földi maradványaival, mint mi, magyarok. Pedig jobb sorsot, nagyobb megbecsülést érdemeltek volna, ezt most már ezer év távlatából biztosan állíthatjuk. Él Európa szívében egy nép, melynek gyökerei messze Keleten hajtottak ki. Életerős nemzetté lombosodott egyedül, önerejéből, saját tehetségéből. Hogy a harmadik évezredben is itt vagyunk mintegy 15 milliónyian, élőbben, mint valaha, azt az ország élén állt királyainknak is köszönhetjük. Cselekedeteiket, helyes vagy helytelen döntéseiket sokan és sokat elemezték. De a szokásos akadémikus kérdésre, hogy „mi lett volna ha...” már rég megszületett a válasz: a végelszámolás eredményeként itt vagyunk mi, XXI. századi magyarok." - így kezdi a hiánypótló tartalmú könyvét Hankó Ildikó, aki jellemzően e műben a székesfehérvári királysírokat szólaltatja meg, mutatja be.

Kiszely István - Hankó Ildikó - A ​nádori kripta
Kevesen ​tudják, hogy a Budai Várban a Mátyás-kútja és az Oroszlános udvar közötti részen, a földfelszín alatt van a Várpalota egyetlen, eredeti állapotában megmaradt része, az utolsó két nádor, József és István, valamint családtagjaiknak és leszármazottaiknak nyughelye. A temetkezőhelyet 1973 körül brutálisan kifosztották. 1977-be került sor a koporsókból kidobált halottak azonosítására és rá tíz évre az immár restaurált kripta ünnepélyes átadására. Napjainkban már látható a nádori temetkezőhely. A kötet a két antropológus szerző azonosítási munkáját tartalmazza - olvasmányos formában. A szakmai munkából történelem lesz, a meggyalázott, összetört emberi maradványok a könyv olvasása közben megelevenednek, és az olvasó valamit megérezhet annak a kornak a légköréből, amelyben a kripta lakói éltek. Megismerhetjük József nádor életét, azét az emberét, aki Domanovszky szerint Habsburgnak született és magyarként halt meg. Az ő rezignált bölcsessége nélkül aligha lehetett volna 1848.

Kiszely István - Hankó Ildikó - Szokatlan ​szokások
Testdíszítések ​és más biológiai és társadalmi furcsaságok Milyen szokásaik voltak az embereknek a testükkel kapcsolatban az évezredek alatt? A szerző, A Föld népei sorozat készítése közben rengeteg furcsa testszokással találkozott: a koponyatorzítástól a tetováláson át a testfestésig, a legkülönösebb ruházkodásig, Ezeket gyűjtötte egy kötetbe és készített rendkívül érdekes látleletet az emberi hiúság és feltűnni vágyás évezredeiről több mint 800 fekete-fehér és 180 színes képpel.

Hankó Ildikó - Királyaink ​tömegsírban
Tudnak-e ​arról, reménybeli olvasóink, hogy 2000-ben, a millennium évében a nyilvánosság kizárása és tájékoztatása nélkül ismét beton tömegsírba tették felkent királyaink összekevert földi maradványait? Elhiszik-e, hogy 1938-ban, Szent István halálának 900. éves évfordulóján, az Eucharisztikus Kongresszus évében, a Szent Király emlékét megörökítő 1938. évi XXIV. törvénycikk születésekor már megtörtént ugyanez: a magyar királyi csontokat (és a többit) újságpapírba csomagolva, egycolos faládába zsúfolták és betömörítették egy betonsilóba, ahol negyvenhat évig talaj- és csatornavízben áztak. Mindez 1938. augusztus 13-án esett meg, egy héttel az ünnep nagygyűlés megnyitása előtt, Székesfehérváron. Elhiszik-e olvasóink, hogy 2000-ben ugyanez megismétlődött, amikor fűnek-fának osztogattak pénzt méltó és kevésbé méltó millenniumi célokra, de a nemzet nagyjainak tisztességes eltemetésére valahogy nem futatta; ismét tömegsírba kerültek, ugyanott. Nem volt hazánkban egy Antigoné, aki eltemette volna a nemzet koronás főit? Dehogynem. Kiszely István és e sorok írója tíz évig kilincseltek, hogy megszerezzék a sírnyitáshoz szükséges engedélyeket. Végül Pozsgay Imre jóvoltából zöld utat kapott a munka. Ám a mindenkori hatalmat kiszolgáló, kutatói babérokra pályázó, nemzetellenes erők megakadályozták a királyi csontok modern módszerekkel történő azonosítását. Kellő szakértelem híján tizenhat évig tartották temetetlenül a csontokat, mígnem értékelhető eredmény és a közvélemény tájékoztatása nélkül ismét betették a maradványokat a föld alá. Ezzel királyaink sorsa bevégeztetett. Csontjaik végérvényesen összekuszálva várnak jobb időkre, hátha egyszer a nemzet eltemeti királyait.

Kollekciók