Ajax-loader

Kelényi György könyvei a rukkolán


Kelényi György - A ​barokk művészete
A ​kötet az európai barokk művészet mintegy százötven éves történetét mutatja be. Magyar nyelven, hasonló terjedelemben még nem jelent meg öszefoglalás erről az utóbbi időkig méltánytalanul elhanyagolt, oly kevéssé "népszerű" korszakról. Pedig az a kor, amelynek építészetével, szobrászatával és festészetével a könyv lapjain megismerkedünk, igen fontos előzménye a XX. századi kultúrának. Termsézettudományos felfedezései nélkül elképzelhetetlen lenne a modern technika legtöbb ága, irodalmi alkotásai, zeneművei nélkül pedig szegényebb lenne a mai ember szellemi horizontja. Kelényi György munkája a XVII-XVIII. század olyan kiválóságai, mint Newton, Descartes és Shakespeare mellé a barokk művészet óriásait - Berninit, Rubenst, Rembrandtot, Velázquezt - kívánja állítani. megelevenednek a kor jelentős építtetői, pompakedvelő főurai és pápái. Megismerkedünk az ellenreformáció művészetével, a "világ fővárosává" váló Róma fejlődésével, a magánpalotákkal benépesülő új párizsi városrészekkel és XIV. Lajos versailles-i udvarával. A tanulmány részletesen foglalkozik a barokkban megszülető új festői műfajokkal, azaz a tájkép, a csendélet, az életkép, az intérieur korbeli változataival, amelyek napjainkig továbbélve művészeti kultúránk fontos szegmentumát alkotják. A kötet nemcsak a barokk művészet nagy haszonnal forgatható kézikönyve, hanem kellényi György racionális ugyanakkor láttató erejű stílusa révén élvezetes olvasmány is. A kötetet 249 fekete-fehér és 17 színes kép illusztrálja.

Kelényi György - Kastélyok, ​kúriák, villák
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelényi György - Rubens ​Medici-galériája
Kötetünk ​Rubensnek, az egyetemes barokk művészet egyik legjelentősebb alkotójának fő művei közül a Medici Mária francia királyné életét tárgyaló festményciklusát elemzi. A 24 nagyméretű darabból álló galériát egykor maga Medici Mária rendelte meg a flamand mesternél. A nagyszabású, történelmi tárgyú festménysorozat az uralkodói reprezentációt szolgáló jellegzetes barokk műfaj. A Szerző a mű elemzése kapcsán a korszak művészetének általános jellegzetességeiről is szól, figyelembe véve a barokkal szemben a "művelt nagyközönségben" manapság megnyilvánuló ellenérzéseket is. Mindez kiegészül a sorozat keletkezése mögött is meghúzódó francia történelmi, politikai események leírásával, az uralkodócsalád élettörténetének taglalásával. Szerzőnk szinte észrevétlenül ismerteti meg az olvasót a bonyolult korszak eseményeivel, melyek a be nem avatott számára jórészt áttekinthetetlenek. Nagy érdeklődést kelthet a kötetnek az ikonográfiával foglalkozó fejezete is, melyben eligazítást kapunk a ma már teljes mélységükben kevéssé érthető allegóriák, emblémák, szimbolikus ábrázolások világában. A Kiadó szándéka a kötettel leginkább az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet egy manapság kevéssé divatos korszakra, melynek ismerete azonban elengedhetetlen a XX. századi művészet eredetének megismeréséhez. A rubensi barokk színessége, szertelensége, minden formát szétfeszítő ereje és gondolati bonyolultsága ugyanis a modern festészet egyik gyökereként is felfogható. De a legfontosabb mégis az, hogy a mai közönség is eljusson a "festészet Homéroszának" nevezett Rubens műveinek maradéktalan élvezéséhez. Kívánjuk, hogy az olvasó - a háromszáz éves francia udvari eseményeket olvasva - örömét lelje a lehengerlően nagyszerű képekben, és megtalálja a bennük feltárulkozó különleges szépséget.

Kelényi György - Rembrandt ​és a Biblia
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Kelényi György - Constable
John ​Constable (1776-1837) angol festőművész életét meséli el, képeit mutatja be "A művészet kiskönyvtára" sorozat 1973-ban megjelent kötete. Corvina Kiadó 29 oldal

Kelényi György - Gainsborough
A ​XVIII. században megújult angol festészet kiemelkedő alakja Thomas Gainsborough. Pályafutását portréfestőként kezdte; hazája legkedveltebb műfajában jeleskedett, amelynek hagyományait külföldi mesterek teremtették meg, közöttük olyan világhírű festők, mint Van Dyck. Gainsborough modelljei eleinte a kisvárosi birtokosok és feleségük, saját családjának tagjai, néha egy-egy barát, ismerős. Később híres zenészeket, énekesnőket, sőt a királyi család tagjait is megörökítette. Legjobb képmásait az ábrázolt tulajdonságainak őszinte feltárása, valamint az alak és a háttérben látható táj szerves összekapcsolása jellemzi. A tájábrázolás munkásságának korai szakaszától kezdve vonzotta Gainsborough-t, és a holland, majd a francia példák hatására hamarosan e műfajban is kialakította egyéni stílusát. Kelényi György tanulmánya magyarul első ízben mutatja be az egyetemes és az angol festészet történetének e jelentős, de nálunk kevéssé ismert alakját.

Kelényi György - Építészeti ​stílusok
Mindennapi ​életünkben a művészetek közül kétségtelenül az építészet játssza a fő szerepet. Az első építmények a civilizáció kezdetén a természet viszontagságai ellen védték az embert. Az építészet napjainkig megtartotta ezt a szerepét: védett teret, vagyis lakot, lakást formál meg önmaga számára az ember. De ősidők óta épít templomot vallásos életének szertartásaihoz, s az állam kialakulásával otthont teremtett mindenféle közösségi intézménynek, városi hivatalnak (országház, minisztérium, városháza), a művészeteknek (múzeum, színház), a tudománynak, nevelésnek (iskola, akadémia, könyvtár). A múlt század második felében a technikai haladás írt elő új feladatokat, s azóta soha nem látott méretekben fejlődik az ipar, a közlekedés. Új építészeti műfajok születtek: pl. pályaudvarok, gyárak, erőművek. De az építészet több ezer éves története alatt a "hagyományos" épülettípusok is örökösen változtak. Csak egy példát említsünk: más a görög és más a keresztény templom "használatának" módja, mert más a vallás szelleme, szertartása. Mindig a társadalom fejlettségi foka határozza meg a kor építészeti feladatait és a megvalósítás lehetőségeit. A technikai színvonal megszabja, meghatározza az építészet technikai-konstruktív részét. Az építőanyagok változása magával hozza a stílusjegyek megváltozását is: tartósságuk, megmunkálhatóságuk foka és egyéb tulajdonságaik más-más felhasználást igényelnek. A stílusok tehát koronként eltérőek. Sőt egy stíluskorszakon belül is több változatot figyelhetünk meg: azonos időpontban országonként eltérhet a műalkotások stílusa. Könyvünkben a lehető legtipikusabb példákat válogattuk össze, és csak az európai stílusokkal foglalkoztunk. A klasszikus görög és római építészetre nagy hatást gyakorló egyiptomi építészetre a szűk terjedelem miatt nem térhettünk ki.

Kelényi György - A ​királyi udvar építkezései Pest-Budán a XVIII. században
A ​hivatalos építészet VI., magyar királyként III. Károly, Mária Terézia és II. József alatt jól megkülönböztethető formákat öltött. Nem csupán az építészeti stílusok közötti eltérések jelentettek különbséget a három fázis között, hanem a mondanivaló, a jelentés kifejezésének eszközei is. Világosan látható, hogy VI. (III.) Károly idején a monarchikus propaganda a késő barokk látványos, allegorikus eszközeit használta bonyolult programokban megfogalmazott mondanivalója hirdetéséhez. Mária Terézia uralkodása idején változtak az eszközök: a kor művészi színvonalán álló, az uralkodói rezidencia programjával épített, reprezentatív királyi palota hirdette a főváros királyi székhely voltát. E mondanivalót nem a barokk allegorikus nyelvezetével, hanem az elegáns, korszerű formával, az uralkodói programmal, és a szuverén uralkodó jelenlétére utaló kupolaformával fejezték ki. II. József idejében ismét változott az állami építészet képe. Jellemző, hogy ekkor a barokk reprezentálás, a rokokó finomságok és a királyi méltóság hirdetése helyett az államot, a rendet, a racionálisan felépített, logikusan működő központi hatalmat fejezte ki a hivatalos építészet.

Kelényi György - A ​manierizmus
A ​reneszánsz és a barokk közé beérkező stíluskorszak, a manierizmus az európai művészet alakulásának egyik legizgalmasabb fejezete. Alkotásai tele vannak "szabálytalanságokkal", különös furcsaságokkal, sőt "csúnyaságokkal". A szerző első ízben foglalja össze magyar nyelven e szabálytalan stílus megítélésének történetét, s vázolja legfőbb problémáit. Az itáliai előzmények után területenként, Franciaországtól a német fejedelemségeken át Prágáig, egy-egy művészeti tradicióba illesztve vizsgálja a manierizmus festészetét, szobrászatát és építészetét. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy az egyes területekre jellemző sajátosságaival együtt mutassa be ezt a művészetet.

Kelényi György - Turner
Willian ​Turnert túlzás nélkül tartják nemcsak a XIX. század, és nemcsak Anglia, hanem az egész európai tájfestészet egyik legjelentősebb egyéniségének. Az újítok sorsát azonban ő sem kerülhette el: életművének konklúzióját, az atmoszferikus jelenségek merész és szabad színfoltokra bontását aggkori gyengeségnek ítélték, és amíg - húsz esztendővel halála után - az impresszionisták fel nem fedezték, legszebb művei rejtve maradtak a nyilvánosság előtt. Különleges kedvteléssel festett hóviharokat, háborgó tengert, zuhogó esőt, amikor a természet maga is felfokozott szín és fényjelenségeket produkál. De már ez a vonzódása is elárulja, hogy - bár az impresszionizmus, sőt a tasizmus egyik előfutárát látja benne - Turner művészete alapjában romantikus. Életművének ezt a kettős arculatát szemléletesen mutatja be Kelényi György tanulmánya és a kötet gazdag képanyaga.

Kollekciók