Ajax-loader

Hannah Arendt könyvei a rukkolán


Hannah Arendt - Rahel ​Varnhagen
A ​20. század egyik legfontosabb női gondolkodójának alapvető műve nem csupán egy történelmi zsidó figura megrajzolása, de maró kritika Arendt saját életéről és koráról is, első felfedezéseiről a német-zsidó identitással és a zsidóként való lét lehetőségeivel kapcsolatban. Életteli portré egy, a napóleoni háborúk korában, a zsidók emancipációjának hajnalán élő nőről. Rahel igyekszik íróként elismertetni magát, és bejutni a legmagasabb körökbe, hogy neme és származása ellenére pozíciót szerezzen magának.

Hannah Arendt - The ​Life of the Mind
The ​author s final work, presented in a one-volume edition, is a rich, challenging analysis of man s mental activity, considered in terms of thinking, willing, and judging. Edited by Mary McCarthy; Indices. "

Hannah Arendt - Fogódzó ​nélkül
Hannah ​Arendt munkásságának alapja az emberi végesség és esetlegesség következményeivel való számvetés. Nemcsak elméleti megfontolásai, hanem a totalitarizmus és a holokauszt tapasztalatai is nyilvánvalóvá tették számára, hogy az ember - megalapozható külső norma, elv, transzcendens támpont nélkül - arra kényszerül, hogy saját maga számára teremtsen fogódzókat. Ezért kénytelen vállalni saját ítéletalkotása kockázatát. Ahogyan a gyöngyhalász felhozza a végtelen tenger mélyéről az értékes gyöngyöket, Arendt szerint úgy kell kiemelnünk a hagyományból mindazt, ami saját belátásunk szerint fogódzóul szolgálhat számunkra az egyébként fogódzók nélküli világban.

Karl Jaspers - Hannah Arendt - A ​bűnösség kérdése - Szervezett bűnösség és egyetemes felelősség
Részletek ​a könyvből Karl Jaspers 1945-ben térhetett vissza professzorként arra a heidelbergi egyetemre, ahonnan a nemzetiszocialista rezsim 1937-ben eltávolította. Visszatérése után a bűnösség kérdésének szentelte első egyetemi kurzusát; az 1946 januárjában és februárjában megtartott előadásokat még ugyanebben az évben könyv formában is megjelentette. A német filozófusok közül Jaspers volt az, aki elsőként nézett szembe a bűnösség kérdésével, azzal, hogy a németség mennyiben tekinthető felelősnek mindazért, ami 1933 és 1945 között kezdetben csak Németországban, aztán – a világháború kitörése után – szerte Európában történt. Jaspers merész számvetésére egyaránt jellemző a mélységes felháborodás, a totalitárius uralom szenvedélyes elítélése, valamint a felelősségteljes, a jövőbe is tekintő gondolkodás precizitása, higgadtsága. A filozófus négyféle fajtáját különíti el a bűnösségnek: ezek a büntetőjogi, politikai, morális és metafizikai bűnösség. Meglátása szerint az egyes ember politikai felelősséggel tartozik azon bűnökért, melyeket saját állama követ el, de ez nem azonos a szokásos értelemben vett „kollektív bűnösséggel”. A bűnösség megvallása mellett nagy figyelmet szentel Jaspers a németség szellemi újjászületése, a megújhodás lehetőségének. A kötetben helyet kapott Hannah Arendt hasonló témájú tanulmánya is, ennek szemléletmódja azonban – a kollektív bűn vonatkozásában – több ponton különbözik Jaspersétől. E kötet a második világháború befejeződésének 70. évfordulója alkalmából jelenik meg.

Hannah Arendt - A ​totalitarizmus gyökerei
A ​józan emberi értelem döbbenten áll a század iszonyata előtt: a puszta létezésben bűnösnek találtatottak tűnnek el haláltáborokban, mit sem sejtő ártatlanok vallanak önmagukra rendőri-hóhéri kazamatákban. Írmagostul kiirtják, aki rossz helyre született vagy került, kitörlik az emlékezetből, hogy valaha is a földön járt. A két megvalósult totalitárius rendszer, a hitlerizmus és a sztálinizmus önnön eszményi csúcsát a lágerek jeltelen sírgödreiben érte el, ezekbe torkollt az antiszemitizmus, az imperializmus és a totalitarizmus útja. Az emberiség jövője az irtózat. Így látta a világ helyzetét 1951-ben egy nagyszabású gondolkodó: Hannah Arendt. 1958-ban azonban kénytelen volt könyve új kiadását epilógussal megtoldani: megváltozott a történelem. Itt, Magyarországon, 1956-ban. Egy kis nép tizenkét napon át felfüggesztette a totalitarizmust. A magyar forradalom világtörténelmi példázata a totalitárius berendezkedés immár megjósolt végét jelzi. 1958-ban Magyarországon még gyilkoltak azért a tizenkét napért. 1958-ban a világ Hannah Arendt könyvéből megtudta: mi a jelentősége annak a tizenkét napnak. 1958-ban mit meg nem adtunk volna, ha elolvashatjuk Hannah Arendt könyvét! Most elolvashatjuk. Hannah Arendt, a modern politikai filozófia egyik legnagyobb hatású gondolkodója 1906-ban született Németországban. Heidegger és Karl Jaspers tanítványa volt. 1933-ban elhagyta hazáját, és Franciaországból, 1941-től pedig az Egyesült Államokból szerezte a hitlerizmus üldözötteinek mentését. A New York-i New School professzora volt, s Princetontól Kaliforniáig sok más neves amerikai egyetemen is tanított. 1975-ben halt meg.

Hannah Arendt - A ​sivatag és az oázisok
A ​kötet lehetővé teszi, hogy az olvasó olyan eredeti politikai filozofálással szembesüljön, amelynek gondolati és nyelvi szuggesztivitása alól akkor is nehéz kivonnia magát, ha a "Mi a politika?" kérdését elméletileg más módon szokta szemlélni. Még ha az itt megjelent darabok csak egy részt mutatnak is be abból, hogyan igyekezett Hannah Arendt átfogó választ adni a mi korszakunkban a politikum természetére irányuló egzisztenciális kérdésre, akkor is igen lényegbevágó bepillantást engednek politikai filozófiájába, világszemléletébe, gondolkodásának és írásmódjának összetéveszthetetlen egyediségébe és eredetiségébe. A(z) A sivatag és az oázisok Könyv szerzője Hannah Arendt.

Hannah Arendt - Múlt ​és jövő között
Hannah ​Arendt (1906-1975) német származású amerikai filozófus rendkívül kiterjedt munkásságának középpontjába a történelem fordulópontjait (pl. a francia forradalmat), illetve anomáliát (pl. a hitleri és a sztálini totalitarizmust) állítja, s ezeket elemezve jut el a normálisan működő társadalom törvényszerűségeinek összegzéséhez. A századunk közepén írt s eredetileg külön-külön megjelentett nyolc esszében Arendt a modern kor emberének próbált otthont találni az egyre ijesztőbb világban.

Hannah Arendt - A ​forradalom
Montesquieu-re ​hivatkozva szembeállítja az erős intézmények dinamikus egyensúlyán alapuló, és ezáltal sikeresnek bizonyult amerikai forradalmat az emberjogi alapozású, erény- és észközpontú, ennélfogva rémségeket hozó francia változattal és európai másolataival.

Hannah Arendt - Eichmann ​Jeruzsálemben
Az ​eredetileg a New Yorkerben publikált cikkekből összeállított könyv témája a theodicaea gondolatkörében mozgó európai filozófiai hagyományban szükségképpen irracionálisnak tetsző gonoszság fogalma, ahogyan az európai történelem katasztrófája során egy ember tevékenységében testet öltött. Arendt, aki az említett újság tudósítójaként végigülte a tárgyalásokat, szemtanúként számol be Eichmann viselkedéséről, gondolkodásáról, szembesítve ezzel az olvasót történelmünk feldolgozatlan, vagy csak többé-kevésbé feldolgozott fejezetével.

Hannah Arendt - Nach ​Auschwitz
Produktinformationen ​zu „Nach Auschwitz “ Frühe Arbeiten Arendts zum System der Konzentrationslager, über den Auschwitz-Prozess, das Weiterleben des Faschismus in Europa nach 1945 und über persönliche Verwantwortung in einer Diktatur. Klappentext zu „Nach Auschwitz “ Dieser Band enthält frühe Überlegungen Hannah Arendts zu den Konzentrationslagern, zur Weltherrschaft als Endziel totalitärer Regimes und über den Versuch der totalen Beherrschung des Menschen. Über das Weiterleben des Faschismus in Europa nach 1945, über Diktatur und persönliche Verantwortung, über den Frankfurter Auschwitz-Prozeß und über die Eichmann-Kontroverse.

Hannah Arendt - Eichmann ​in Jerusalem
Sparking ​a flurry of heated debate, Hannah Arendt's authoritative and stunning report on the trial of German Nazi leader Adolf Eichmann first appeared as a series of articles in the New Yorker in 1963. This revised edition includes material that came to light after the trial, as well as Arendt's postscript directly addressing the controversy that arose over her account. A major journalistic triumph by an intellectual of singular influence, Eichmann in Jerusalem is as shocking as it is informative-an unflinching look at one of the most unsettling (and unsettled) issues of the twentieth century.

Kollekciók