Ajax-loader

Oswald Spengler könyvei a rukkolán


Oswald Spengler - Válságok ​árnyékában
A ​kötetbe foglalt írások - Poroszság és szocializmus, Az ember és a technika, A döntés évei - 1919 és 1933 között láttak napvilágot, olyan időszakban, mely Németország történelmének egyik legválságosabb szakaszát jelenti. A kort, amelybe beleszületik, egyetlen szerző sem választhatja meg: azzal kell együtt élnie. Spengler nagy visszhangot kiváltott kötetei jól illusztrálják azt a megváltozott szemléleti beállítódást is, hogy a filozófus a maga műveit nem a többi filozófus számára kívánja írni elsősorban, hanem kísérletet tesz a szélesebb olvasóközönség megszólítására. A jelzett írások több szempontból is figyelemre méltóak. Szerzőjük kilép a tiszta történetfilozófia világából, és korának társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális alapproblémáival is szembenéz. E szembenézés azonban nem azonos a szimpla aktualitásban való feloldódással, jóval több ennél. Korának történéseit Spengler ugyanis egyre táguló történelmi összefüggésekbe illeszti. A történeti tendenciákkal való számvetés nemcsak a múltra vonatkozik, hanem többnyire a jövő felé is tekint - vagyis jellemző ismérve ennek a számvetésnek az olykor próféciaszerű vonásokat is tartalmazó prognózis.

Oswald Spengler - Gép ​és ember
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Oswald Spengler - Ember ​és gép
OSWALD ​SPENGLER az elmult világháború után, a frissen kötött béke reménykedő éveiben belekiáltotta a világba az intő szózatot: csak a kezdetén vagyunk a nagy katasztrófáknak, új háborúk következnek és ezek még borzalmasabbak lesznek, mint az úgynevezett világháború. Kimondotta azt is, hogy az európai ember önmaga fogja lerombolni kultúrájának büszke alkotásait, hogy egy új barbarizmus korszakába léptünk, amely az európai műveltség bukásával, a Nyugat alkonyával egyértelmű. Az új világégés kellős közepén nem akarjuk eldönteni, igaza volt-e Spenglernek vagy sem, vájjon csupán a háborúvesztés pesszimista prófétája szólt-e belőle vagy a világtörténelem egyik legnagyobb bölcselője értelmezte-e helyesen korunkat. Bizonyos azonban: az európai kultúra fenyegető veszélyeit őnála jobban senki nem ismerte fel. Meglátta a technika csodálatos haladásában rejlő veszedelmet is. Mi lesz, - kérdezte - ha egyszer az ember a természet legyőzésére szánt tökéletes fegyvereit nem az építés, gyógyítás és gyarapodás érdekében használja, hanem önmaga ellen fordítja, hogy romboljon és pusztítson. Ugyanaz a technika, amely az európai kultúrát oly csodálatosan felépítette, lesz majd a nyugati civilizáció igazi sírásója. - Ez a tanulmány EMBER ÉS GÉP mintegy összefoglalása, betetőzése Spengler nagy művének, amely »A Nyugat alkonya« címem jelenik meg magyar fordításban.

Oswald Spengler - A ​nyugat alkonya I-II.
A ​Nyugat alkonya (Der Untergang des Abendlandes) című munkájában Spengler a Hegelre, Marxra és másokra is jellemző lineráris fejlődéseszmével, illetve az ész és a emberiesség uralmának az eljövetelébe vetett hittel egyaránt szakított. Rendszerének alapegységei - Khaldúnhoz hasonlóan - a zárt és körülbelül ezer éves belső időtartalommal rendelkező kultúrák, amelyekből nyolcat különböztetett meg: a kínait, az indiait, a babilóniait, az egyiptomit, a mexikóit, az ókori antikot, az arabot és a nyugatit, vagyis az európait. Ezek a kultúrák az élőlényekhez hasonlóan születnek, kibontakoznak, elérik fejlődésük legmagasabb pontját, majd hanyatlani kezdenek és elpusztulnak. E szabály alól nincs kivétel, az európai kultúra éppúgy el fog pusztulni - a kötet címe e pusztulás kezdeti fázisára utal -, mint ahogy a régi kínai, az egyiptomi vagy az antik kultúra elpusztult.

Kollekciók