Ajax-loader

Gulácsy Irén könyvei a rukkolán


Forgeteg
elérhető
2

Gulácsy Irén - Förgeteg
A ​már-már elfeledett Gulácsy Irén történelmi regényeivel és sajátosan erdélyi elbeszéléseivel és nem utolsósorban Erdély jogán címmel összegyűjtött írásaival egykor országos népszerűségre tett szert, amellett a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom intézményrendszereinek létrehozásában és működtetésében jeleskedett. A Förgeteg az erdélyi földreform idején játszódó megkapóan idilli történet, ami a marosvásárhelyi Zord Idő pályázatára készült.

Gulácsy Irén - Fekete ​vőlegények
Az ​írónő legnépszerűbb regénye, amely már korában számos kiadást ért meg. A mohácsi vészt megelőző és követő évtizedeket eleveníti fel, azt a korszakot, amely inkább áldozatokban, mint hősökben bővelkedett. A regény főhőse, Czibak Imre nem született hősnek, a történelmi körülmények edzették mintegy akaratán kívül a nemzet kardjává. Szemtanúja és részese olyan meghatározó eseményeknek, mint a Dózsa György vezette parasztfelkelés, II. Lajos megkoronázása. Czibak túlélője a mohácsi vésznek, abban bízik, hogy a tragédia okozta gyásznak megtisztító hatása lesz a nemzetre, és végre elkezdődhet az országépítés. De kiderül, hogy ehhez még az ő vértanúságára is szükség van.

D33viv34
elérhető
1

Gulácsy Irén - Hamueső
Az ​1925-ben először megjelentetett regény színhelye egy kis erdélyi falu, nem sokkal az első világháború után, a román uralom alatt. A konfliktus azonban nem a románok és magyarok közt van. A viharok, ellentétek, drámák és tragédiák a falun belül, a magyarok közt dúlnak. Vérbő társadalomrajz, máig érvényes személyiségtípusokkal.

Gulácsy Irén - Nagy ​Lajos király
Tíz ​évvel a Fekete vőlegények kiadása és átütő sikere után, 1937-ben már neves íróként jelentette meg Gulácsy Irén hatalmas történelmi regényét, a Nagy Lajos királyt. Az 1380-as évek végén játszódó történet két fő szálon fut: Anjuou Nagy Lajos - uralkodásának csúcsán, országának soha nem látott preosperálás idején - szörnyű titkot rejteget: lepráját. A betegség nem derülhet ki, mert aláásná uralkodói tekintélyét, és nem hatalmasodhat el rajta addig, míg be nem fejezte és meg nem szilárdította birodalma vívmányait. Még feleség, Kotromanics Erzsébet sem tud Lajos bajáról - és a király küzdelme mellett - hogy a betegség terjedését lasítsa, építőmunkáját bevégezze - ez a cselekmény másik szála: Erzsébet attól szenved, hogy férje számára érthetetlen okból elfordult tőle és gyermekeitől... A regény Gulácsy tehetségének minden jellegzeteség legjobb formájában bomlik ki: írói eszközeinek gazdaságossága, archaizáló nyelvének színessége, hajlékonysága. Meglepő alakteremtő ereje: különösen plasztikus Erzsébet, az esendő, sorsával hadakozó nő, érzékeny, szerető asszony, s ugyanakkor kicsinyes, bosszúszomjas, gőgös és hisztérikus teremtés. Lajost királyi gondjai, betegsége és a királyné iránti aggodalom mellett még valami nyugtalanítja: elbizonytalanodó hite az isteni gondviselés jelenlétébe. A regény mellékalakjai- a király mellett őrködő, humanista orvos, Radlicza, a hatalmas, bátor, ám a politizálásban nem kellően előre látó, Nagy Lajost államfői gondjaiban követni képes Garay nándor: a királylányok gyermekifjú jegyesei: Vilmos és a durva, vad Zsigmond: Lajos idős, bohókás, szeretnivaló, léhácska anyja, aki megcsonkított kezén viseli Zách Felicián kardcsapásának emlékét -egytől egyig pompás figurák. A regényt hatalmas, tablószerű jelenetek: bálok, vacsorák, népünnepélyek, vadászatok, Szent Pál ereklyéje bevonulásának leírásai gazdagítják, melyek Gyulácsy néprajzi, történelmi kutatásainak eredményeképpen, szinte módszeresen mutatják be a kor szokásait, tárgyi világát, jogi államismereti rendszerét, társadalmát.

Gulácsy Irén - Tegnap ​és régmult
"A ​prókátort kidobta és néhány könnyebb dísztárgyat összetört. Általában úgy találom, hogy itt az urak inkább csak színleg gálánsak, de otthon hírül sem olyan udvariasak, mint nálunk. Bár színleg sem mindig! Tegnap hallom Serényi grófnő barátnőmtől (aki ó! már be van vezetve!), hogy mivel szórakozik például XIV. Lajos, a híres, híres francia Napkirály, – aki egyébként írni-olvasni sem tud és Monsieurt, azaz a dauphin-jét, vagyis a trónörökösét sem taníttatta meg, erre a művészetre: ha látja, hogy valamelyik hölgy a közelében lebocsátkozni készül, gyorsan valami szöges tárgyal csempész a helyére s aztán gurul a kacagástól, ha a szegény teremtés visítozik. Fi donc! Szép viselkedés, mondhatom! Különben ez az egész XIV. Lajos már kinő a könyökömön. Itt mindenki rá hivatkozik, róla ábrándozik, – igen, valósággal tömjénezik ezt a műveletlen fickót."

Gulácsy Irén - Történelmi ​miniatűrök
A ​história számon tartói 1380-at írtak. Nagy Lajos király a dolgozószobájában tartózkodott éppen és a koronabirtokok egész sorának elajándékozása felől íratott adományleveleket. A nevek helyét üresen hagyatta és mikor a közös munka délharangszóra véget ért, s mialatt Küküllei János titkár az „urak házában" ebédasztalhoz ült: saját kezűleg vezette be az egyes neveket az új donációs levelekbe.Nem voltak ezek valami rangos, nagynemzetes úremberek nevei! Az új jószágokkal nem a híres Pekryek kétszázharmincöt faluját és öt várát - nem a Lossonczyak száz faluját és hét várát, nem a Nekcsyek, Telegdyek hasonló gazdagságát -, a Laczkfyak hét vármegyére terjedő - a Szécsyek, Zudarok, Bebekek és Garayak kiskirályságokkal felérő domíniumait növelte, hanem szürke köznemesek apró telkeit. Sőt még csak nemesek sem voltak mindannyian, akiket megajándékozott, akikkel járta-keltében valahol összetalálkozott, de akikben a gyorsan villanó ész sugarait vélte egy pillanatra fölfedezhetni.

Gulácsy Irén - Erdély ​jogán és más dolgok
Ehhez a könyvhöz nincs fülszöveg, de ettől függetlenül még rukkolható/happolható.

Gulácsy Irén - A ​kállói kapitány
„– ​Lóra, huszárok! Utána a rablóknak! A holnapi élésünk függ ettől. Hallottátok! Szép és jó iramú szerecsen főlovat is szerezhet még tetejébe, aki ügyes!Talán az élésnél is nagyobb biztatás volt ez. Minden valamirevaló huszár legszívbélibb vágya.A közelállók felkurjantottak örömükben. A seregdob megszólalt, s nyomban rá megnyüzsdült az egész huszárvár. A lovak nyerítve érezték s jelezték a nagy eseményt. Gazdájuk tüzétől elragadottan szökelltek. Olyan bánni tudó nép kellett a megfékezésükre, amilyenek a lovon született kállai, csintalan kassai, minden hájjal megkent egri, tokaji és Szatmár környéki fiak voltak. Ezek aztán hamar visszanyerték uraságukat a rakoncátlan párák fölött.Alig cserélte fel János harci karddal a köves díszkardját, már az egész huszárság ott táncolt lovával a várudvaron, készültségben.”

Gulácsy Irén - Jezabel
Az ​1937-ben megjelent Nagy Lajos király után 1944-ben látott napvilágot a folytatás, Gulácsy Irén színes, cselekményes, eseményekben gazdag regénye, a Jezabel. Míg az előbbi könyv Nagy Lajos uralkodásának fénykorában játszódik, és halálával ér véget, a Jezabel a király fiúsított lányának, Anjou Máriának és az ő anyjának, Erzsébet régens királynőnek korát ábrázolja. A királynők uralkodásának idejét sok politikai cselszövény, összeesküvés bonyolítja: Hédervári Kont István a magyar urakkal szervezkedik az asszonyuralom megbuktatására, a nápolyi Durazzói Károly, Lajos király nevelt fia a magyar trónra feni a fogát, és a lengyel tartományok elégedetlenül várják Erzsébet kisebbik lányát, Hedviget a királyi székbe. Erzsébet viszont taktikázik, halogat, újabb és újabb házassági - szövetséges terveket sző lányai számára, míg végül is lebukik a mindenoldalú bekerítettségben, s vele bukik a Nagy Lajos-i örökség, az egységes, hatalmas birodalom is. Míg Nagy Lajos király biblia előképe a regény szerint Jób, a leprás király volt, Erzsébet Jezabel bibliai királynő sorsa teljesedik be. A Jezabel az események, fordulatok bőségével szórakoztatja az olvasót. Különösen plasztikus Erzsébet alakja: esendő és támaszra vágyó, boldogtalan, sorsával hadakozó nő, jobb sorsa érdemes érzékeny, szerető asszony, anya - s ugyanakkor vérszomjas, bosszúálló hisztérika, hatalomvágyó, pompakedvelő, gőgös és hiú uralkodónő.

Gulácsy Irén - Pax ​vobis
A ​Pax vobis a kivételes tehetségű írónő vonzó epikában megírt történelmi regénye, mely történelmünknek máig problematikus időszakát, a kuruc-labanc kort eleveníti meg. Részletgazdag képet rajzol Rákóczi, Bercsényi, Károlyi Sándor és I. József császár alakjáról, a bécsi udvari intrikákról illetve a vezérlő fejedelem udvaráról. A korabeli konzervatív kritika a regény „eleven” történelemszemléletét értelmezve kiemeli, hogy a téma ilyenféle történelmi horizontba való emelésével senki nem próbálkozott addig. Dicséri költői „fantáziáját”, amely a történelmi adatok mögé hatolva „tárgyilagosságában” túltesz néhány történetírón is. A Pax vobis („béke nektek”, „béke neked”) már címében megszólítja az olvasót, aki feloldja, megoldja, megfejti e sajátos történelem kódjait, utalva egyébként olyan szexuális kódokra is, amelyek a nőket hagyományosan háborúellenes attitűdökkel kötötték össze. Ellentétben a Fekete vőlegényekkel, itt nem maguk a történelmi folyamatok játsszák a főszerepet, hanem a „láthatatlan” (nőneműsített) történelem. Az események középpontjában gróf Pálffy Mária áll, Pálffy János horvát bán, királyhű altábornagy és Czobor Mária, a hagyományosan inkább kurucpárti család úrasszonyának leánya, aki egyben Haller Gábor kuruc kapitány titkos mátkája. A regényben Mária az, aki a regényvilág összes színterét végigbolyongja. A Pax vobis téridejét a Hallerrel való találkozások és Mária Magyarországon tett, az előbbivel többnyire időben egybeeső, politikai célú utazásai határolják − mintegy állandó bolyongás érzetét keltve. A regényidő az 1705. esztendővel kezdődik és a szatmári békekötés körüli időszakkal zárul le. (Varga Virág tanulmánya alapján – lásd: linkek)

Gulácsy Irén - Ragyogó ​Kovács István
– ​Közeledünk már a tött-helyéhün! – Bátorkodik Mátyás az oldalán haladozó törvényes férfiúval. De az csak rakja. Később mégis odapillant a fürgén lépkedő atyafira. Gyanakodólag vonja össze a homlokát. – Mi a ragya ütött kendhöz, hallja? Vagy jobban birja most már? – Csak no. Lehetősebb. – Válaszol az ember. Ám a szeme Ragyogó felé vág. Sógor bajsza felmozdul az ábrázata közepéig. Majd ugyanúgy vissza. A csendőr figyelme megakad rajta. Rávillan, nyomban a batyura siklik tekintete. Pőtyögősen fest biz az! Hol jobbra, hol balra. Egy-egy zökkenőnél megpöndörödik maga körött. Csak megáll a csendőr. – Fölékelték azt a zsákot kentek! Ihol ni…! Repedés is van rajta! István arca visszavált komolykásra. – Demár – azt mondja – ugy lőhet, mögrepedt az! Mert olyan a zsákféle, hogy reped. A kakastollas tovább okvetlenkedik. – Elhullajtották kentök a dohányt! – Hullattuk…? – Ütődik meg Ragyogó. – Dejszen nem köll azt hullatni. Hullik magátul is. Ollyan hullós portéka az, az Isten akárhová tögye! (részlet a kötet Szépasszony szekéren c. novellájából)

Kollekciók